A polgárőrség – mint önkéntes alapon működő, a közbiztonság fenntartását célzó civil szerveződés – hungarikum: Magyarországon már hagyománya van, Székelyföldön viszont csupán az elmúlt néhány évben kezdődött meg az „építkezés”. Ezt karolta fel 2018-ban az anyaországi szakmai szervezet mintegy ötmillió forintnyi támogatást – képzéseket, tapasztalatcserét és eszközadományt – nyújtva az erdélyi polgárőr-egyesületeknek.
2018. december 09., 14:492018. december 09., 14:49
2018. december 09., 15:012018. december 09., 15:01
Fotó: Barabás Ákos
A polgárőrség – mint önkéntes alapon működő, a közbiztonság fenntartását célzó civil szerveződés – hungarikum: Magyarországon már hagyománya van, Székelyföldön viszont csupán az elmúlt néhány évben kezdődött meg az „építkezés”. Ezt karolta fel 2018-ban az anyaországi szakmai szervezet mintegy ötmillió forintnyi támogatást – képzéseket, tapasztalatcserét és eszközadományt – nyújtva az erdélyi polgárőr-egyesületeknek.
2018. december 09., 14:492018. december 09., 14:49
2018. december 09., 15:012018. december 09., 15:01
Fotó: Barabás Ákos
A zetelaki közbirtokosság üléstermében gyűlt össze vasárnap délelőtt a térségben hét – a gyergyószentmiklósi, a csíkszentdomokosi, a gyergyószárhegyi, a zetelaki, a gyergyótekerőpataki, a gyergyóalfalusi és a homoródalmási – már működő polgárőr-egyesület vezetősége és az adott települések polgármesterei.
A támogatás újabb „kis lépés” volt a közös cél megvalósításában, mondta köszöntőbeszédében Nagy Attila házigazda, Zetelaka község polgármestere. A nagylelkű támogatás „pont az i-n”, magyarázta Gergely István, a zetelaki polgárőrség vezetője: a magyarországi Országos Polgárőr Szövetség idén
„Előbb Baján vehettünk részt képzésen 30-30 fős csapatokkal, majd Cserkeszőlőn, végül szeptemberben a zeteváraljai víztározónál, több mint 250 erdélyi polgárőr részvételével volt szakmai találkozónk. Most pedig az eszközadomány zárja a sort:
– sorolta Gergely.
Fotó: Barabás Ákos
Fontosnak tartotta feleleveníteni: az első lépést Gyergyószentmiklós vezetősége tette meg több mint három éve, azóta további hat településen zömmel a szükség sarkallta a polgárőrségek létrehozását.
– hangsúlyozta.
Az eseményen jelen volt Túrós András is. Az OPSZ elnöke elmondta: nemcsak a magyarországi vagy a romániai, hanem egyik ország rendőrsége sem tud civil támogatás nélkül olyan biztonsági feltételeket biztosítani, amilyeneket az alkotmány előír. „Szoros szakmai kapcsolat kell legyen az állami rendőrség és a polgárőrség között, ez egyébként a rendőrség érdeke is. Ugyanígy viszont rendkívül fontos a helyi önkormányzat és a polgárőrség közötti együttműködés is” – magyarázta.
Mint arról beszámolt, Magyarországon mintegy 63 ezer aktív polgárőr van, az egyesületek működését 2006 óta már törvény is szavatolja.
Romániában egyébként még csak törvényjavaslat született e téren: Szabó Ödön, RMDSZ-es országgyűlési képviselő idén nyújtotta be a javaslatcsomagot, amely egyebek mellett nemcsak a polgárőrök hatáskörét tisztázná, de
Fotó: Barabás Ákos
A találkozón egyébként mindennapi problémáikról is beszámoltak az aktív polgárőrök, mint megtudtuk: nehézkes az állami rendőrséggel való együttműködés, illetve az is, hogy alacsony a fiatalok száma, akik részt vállalnának a civil munkából. Magyarországon is fejtörést okoz a szervezet fiatalítása – jegyezte meg Túrós András, hisz
A székelyföldi polgárőrök a helyi önkormányzatok és településvezetők felelősségét hangsúlyozták, amely nemcsak az egyesületek anyagi támogatására értendő, hanem a tevékenység népszerűsítését is magába kellene foglalja. A jövő évi tervek kapcsán ugyanakkor igényüket fogalmazták meg a polgárőrségi vezetők, hogy az anyaországi szakmai szervezet képviselőivel együttműködve olyan tanácskozásra kerüljön sor, amelyen a román állami rendőrség, a csendőrség képviselői is részt vegyenek.
Zárásként pedig a zetelaki polgárőrség képviseletében Gergely István és a Heves Megyei Polgárőr Szövetség elnöke, Völgyi Ferenc írták alá azt az együttműködési szerződést, amely a két szervezet már létező szakmai kapcsolatát hivatalossá tette.
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
2 hozzászólás