A polgárőrség – mint önkéntes alapon működő, a közbiztonság fenntartását célzó civil szerveződés – hungarikum: Magyarországon már hagyománya van, Székelyföldön viszont csupán az elmúlt néhány évben kezdődött meg az „építkezés”. Ezt karolta fel 2018-ban az anyaországi szakmai szervezet mintegy ötmillió forintnyi támogatást – képzéseket, tapasztalatcserét és eszközadományt – nyújtva az erdélyi polgárőr-egyesületeknek.
2018. december 09., 14:492018. december 09., 14:49
2018. december 09., 15:012018. december 09., 15:01
Fotó: Barabás Ákos
A polgárőrség – mint önkéntes alapon működő, a közbiztonság fenntartását célzó civil szerveződés – hungarikum: Magyarországon már hagyománya van, Székelyföldön viszont csupán az elmúlt néhány évben kezdődött meg az „építkezés”. Ezt karolta fel 2018-ban az anyaországi szakmai szervezet mintegy ötmillió forintnyi támogatást – képzéseket, tapasztalatcserét és eszközadományt – nyújtva az erdélyi polgárőr-egyesületeknek.
2018. december 09., 14:492018. december 09., 14:49
2018. december 09., 15:012018. december 09., 15:01
Fotó: Barabás Ákos
A zetelaki közbirtokosság üléstermében gyűlt össze vasárnap délelőtt a térségben hét – a gyergyószentmiklósi, a csíkszentdomokosi, a gyergyószárhegyi, a zetelaki, a gyergyótekerőpataki, a gyergyóalfalusi és a homoródalmási – már működő polgárőr-egyesület vezetősége és az adott települések polgármesterei.
A támogatás újabb „kis lépés” volt a közös cél megvalósításában, mondta köszöntőbeszédében Nagy Attila házigazda, Zetelaka község polgármestere. A nagylelkű támogatás „pont az i-n”, magyarázta Gergely István, a zetelaki polgárőrség vezetője: a magyarországi Országos Polgárőr Szövetség idén
„Előbb Baján vehettünk részt képzésen 30-30 fős csapatokkal, majd Cserkeszőlőn, végül szeptemberben a zeteváraljai víztározónál, több mint 250 erdélyi polgárőr részvételével volt szakmai találkozónk. Most pedig az eszközadomány zárja a sort:
– sorolta Gergely.
Fotó: Barabás Ákos
Fontosnak tartotta feleleveníteni: az első lépést Gyergyószentmiklós vezetősége tette meg több mint három éve, azóta további hat településen zömmel a szükség sarkallta a polgárőrségek létrehozását.
– hangsúlyozta.
Az eseményen jelen volt Túrós András is. Az OPSZ elnöke elmondta: nemcsak a magyarországi vagy a romániai, hanem egyik ország rendőrsége sem tud civil támogatás nélkül olyan biztonsági feltételeket biztosítani, amilyeneket az alkotmány előír. „Szoros szakmai kapcsolat kell legyen az állami rendőrség és a polgárőrség között, ez egyébként a rendőrség érdeke is. Ugyanígy viszont rendkívül fontos a helyi önkormányzat és a polgárőrség közötti együttműködés is” – magyarázta.
Mint arról beszámolt, Magyarországon mintegy 63 ezer aktív polgárőr van, az egyesületek működését 2006 óta már törvény is szavatolja.
Romániában egyébként még csak törvényjavaslat született e téren: Szabó Ödön, RMDSZ-es országgyűlési képviselő idén nyújtotta be a javaslatcsomagot, amely egyebek mellett nemcsak a polgárőrök hatáskörét tisztázná, de
Fotó: Barabás Ákos
A találkozón egyébként mindennapi problémáikról is beszámoltak az aktív polgárőrök, mint megtudtuk: nehézkes az állami rendőrséggel való együttműködés, illetve az is, hogy alacsony a fiatalok száma, akik részt vállalnának a civil munkából. Magyarországon is fejtörést okoz a szervezet fiatalítása – jegyezte meg Túrós András, hisz
A székelyföldi polgárőrök a helyi önkormányzatok és településvezetők felelősségét hangsúlyozták, amely nemcsak az egyesületek anyagi támogatására értendő, hanem a tevékenység népszerűsítését is magába kellene foglalja. A jövő évi tervek kapcsán ugyanakkor igényüket fogalmazták meg a polgárőrségi vezetők, hogy az anyaországi szakmai szervezet képviselőivel együttműködve olyan tanácskozásra kerüljön sor, amelyen a román állami rendőrség, a csendőrség képviselői is részt vegyenek.
Zárásként pedig a zetelaki polgárőrség képviseletében Gergely István és a Heves Megyei Polgárőr Szövetség elnöke, Völgyi Ferenc írták alá azt az együttműködési szerződést, amely a két szervezet már létező szakmai kapcsolatát hivatalossá tette.
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
2 hozzászólás