
A kiállítás helyszínenként változik. Nem pont ugyanolyan lesz a gyergyói tárlat, mint az udvarhelyi. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Egy megesett székely lány, Anna fiktív élettörténetén keresztül mesél a legújabb múzeumi kiállítás Gyergyószentmiklóson, a huszadik század néprajzi, történeti vonatkozásait felsorolva. Szombaton délután öt órakor, a Múzeumok Fehér Éjszakáján nyitják meg az Anna – Asszonysors a 20. században című néprajzi kiállítást, és emlékeznek Bálint Ákos születésének 125. évfordulójára.
2018. június 20., 13:302018. június 20., 13:30
2018. június 20., 13:312018. június 20., 13:31
A számos résztvevőt vonzó Esztenafesztivál után újabb nagyszabású rendezvényre készül a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum. Június 23-án, a Múzeumok Fehér Éjszakáján a rendhagyó, Anna – Asszonysors a 20. században című kiállítás megnyitójára, illetve Bálint Ákos születésének 125. évfordulója kapcsán emlékezőünnepségre várják a nagyérdeműt. E mellett könyvbemutatóra, hangversenyre, előadásra, koncertekre, filmvetítésre, éjszakai tárlatvezetésre és Szent Iván-éji tűzugrásra is sor kerül a múzeumos ünnepen, amelyet az örmény katolikus plébániával partnerségben szerveznek.
Az Anna című kiállítás a 20. század elejére vezet vissza, egy szigorú és íratlan szabályok irányította társadalomba, ahol egy megesett lánynak nem lehetett maradása. Anna elképzelt gondolatain, szavain keresztül vezet vissza a tárlat, hogyan is alakult sorsa a lánynak. Két életutat is bemutat, a házasságba kényszerített asszony sorsát, illetve a cselédét vagy a gyári munkásét, az akkori hatalomról, szabadságról is képet rajzolva.
A kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban született, a székelyföldi múzeumok néprajzosainak (dr. Miklós Zoltán, dr. Kinda István, dr. Vajda András, dr. Salló Szilárd, dr. Szőcs Levente) közös munkája eredményeként, Marosvásárhelyen fél évig volt látogatható, most pedig
Gyergyóból Szőcs Levente néprajzos vállalt részt a létrejöttében, illetve építésében Baróti Hunor képzőművész, látványtervező, akárcsak Bonczidai Éva dramaturgként.
– mondta Csergő Tibor múzeumigazgató, amint végigvezetett Anna épülő „élethelyszínein”.
Szőcs Levente elmondta, a közös kiállítás ötlete korábbi, 2012-ben már tervezték a néprajzi tárgyi örökségek vásári kiállításba csomagolását. Végül, lévén, hogy többen is foglalkoztak a biográfiákkal, ez adta az ötletet, hogy fűzzék fel a tárgyakat egy élettörténetre.
„Kritika is érte a tárlatot, hogy miért nem valós személy életét mondjuk el inkább. Valójában éppen azért választottuk a fikció lehetőségét, mert nem akartuk a személyt magát egy konkrét helyhez kötni. Valahol Székelyföldön, ez lenne a lényeg. A történet nem egy átlagos székely asszony sorsa, viszont
Amint az is, hogy az életünk során meghozott döntéseink milyen gyökeresen más végkifejletekhez vezethetnek. Az Anna kísérleti kiállítás, amelynek berendezése által végigmegyünk a 20-ik századon, az 1920-as évek tárgyi kultúrájától eljutunk a jelenbe, tehát egy néprajzi kollekciót fűzünk össze 1920-tól 1989-ig” – fogalmazott.
Fotó: Barabás Ákos
„Provokálja a szakmát ez a kiállítás” – mondta Csergő Tibor múzeumigazgató. „Rengeteg olyan újítás van benne, ami a klasszikus muzeológiának a határait feszegeti, tehát egy kulisszakiállítás, nem hagyományos, nem a műtárgyak bemutatásáról szól, hanem a narratíváról és az ezt erősítő hatásokról multimédiás eszközök segítségével.” Arra is kitért, hogy
„A múzeumba beköltözik a színházi élmény, annyi különbséggel, hogy ez most nem színész és néző közötti kapcsolatról szól. A berendezések, helyszínek, rövid mozgóképek a fikció hitelességét próbálják erősíteni” – tette hozzá.
Annyit még elárult, két szálon fut a cselekmény, a látogató választhat, merre vezeti a 20. századi székely asszony sorsát, de úgy kap teljes képet, ha mindkét úton végigmegy. „Tapasztalhatja, a sorsok úgyis egyszercsak összeérnek, és kiderülhet, hogy nem csak az ember, a konjuktúra is irányítója a sorsának” – mondta. A kiállítás megtekinthető lesz addig, amíg nem költöznek ki az épületből, annak felújítása érdekében.
Unokái és dédunokája hangversennyel emlékezik Bálint Ákosra
A szombaton délután négy órától kezdődő program két szálon fut. Az öt órakor nyíló Anna-kiállítás mellett Bálint Ákosra (Csíkszentimre, 1893. június 2. – Gyergyószentmiklós, 1983.) magyar tanítóra, népművelőre, tankönyvíróra, zeneszerzőre emlékeznek. Bálint Ákostól vette át Tarisznyás Márton a stafétát az 50-es években, tehát a múzeum fénykorában vezette az intézményt, így beemelték az emlékezőünnepséget a Múzeumok Fehér Éjszakája rendezvénybe. A megemlékezés részét képezi többek között egy hangverseny, amelyen Bálint Ákos unokái, Kostyák Attila és Kostyák Előd, dédunokája, Kostyák Zsuzsa is fellép a gyergyószentmiklósi kórusok mellett az örmény katolikus templomban.
Az unitáriusok Rómája – így emlegették régen Bölönt, amelynek vártemplomáról a Nemzet útja vezetője az állítja, hogy korábban ortodox volt. Mihai Tîrnoveanut történelemhamisítással vádolják és panaszt tesznek ellene a diszkriminációellenes tanácsnál.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) április 6. és 9. között több mint ezer gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és megközelítőleg 3,8 millió lej értékben szabott ki bírságokat.
Részvételre buzdítja a határon túli magyarokat az országgyűlési választásokon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Leszállították azt a 14,5 millió lejes Da Vinci robotsebészeti eszközt a csíkszeredai kórházba, amellyel a jövőben minimális beavatkozással és nagyobb precizitással végezhetnek elsősorban onkológiai műtéteket. A gépeket a sajtónak is megmutatták.
A marosvásárhelyi vegyipari kombinát és a Romgaz közötti tárgyalásokat nem tudják befolyásolni, de a miniszterelnök segítségét kérik a műtrágyagyár megmentése érdekében – ígérték a szakszervezeti vezetőkkel találkozó Maros megyei parlamenti képviselők.
A munkaügyi felügyelőség több mint 7 millió lejre rótt ki bírságokat néhány nap alatt, és közel 500 feketén dolgozó személyt azonosított – hívta fel a figyelmet csütörtökön a munkaügyi miniszter.
A Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) pénteken Dani Kinga Emléknapot szervez a Domb utcai mozgásparkban. Az esemény célja a kiváló sepsiszentgyörgyi sportoló emlékének megerősítése, valamint a játszótér kellemesebbé tétele.
Visszatért a tél április közepén a hegyvidéki térségekbe: csütörtökön vékony hóréteg rakódott le Hargitafürdőn és a Madarasi Hargitán is: a webkamerák felvételei havas tájat mutatnak a szeszélyes áprilisi időjárás következtében.
Lezárult a próbaérettségi dolgozatainak javítása, és az eredményeket továbbították a tanfelügyelőségeknek, illetve az iskoláknak – tájékoztatott csütörtökön az oktatási minisztérium.
Afrikai sertéspestis jelenlétét igazolták egy elhullott vaddisznóban a „Gödrös” nevű területen – tájékoztatták a sertéstartó gazdákat az illetékes hatóságok.
szóljon hozzá!