
A kiállítás helyszínenként változik. Nem pont ugyanolyan lesz a gyergyói tárlat, mint az udvarhelyi. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Egy megesett székely lány, Anna fiktív élettörténetén keresztül mesél a legújabb múzeumi kiállítás Gyergyószentmiklóson, a huszadik század néprajzi, történeti vonatkozásait felsorolva. Szombaton délután öt órakor, a Múzeumok Fehér Éjszakáján nyitják meg az Anna – Asszonysors a 20. században című néprajzi kiállítást, és emlékeznek Bálint Ákos születésének 125. évfordulójára.
2018. június 20., 13:302018. június 20., 13:30
2018. június 20., 13:312018. június 20., 13:31
A számos résztvevőt vonzó Esztenafesztivál után újabb nagyszabású rendezvényre készül a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum. Június 23-án, a Múzeumok Fehér Éjszakáján a rendhagyó, Anna – Asszonysors a 20. században című kiállítás megnyitójára, illetve Bálint Ákos születésének 125. évfordulója kapcsán emlékezőünnepségre várják a nagyérdeműt. E mellett könyvbemutatóra, hangversenyre, előadásra, koncertekre, filmvetítésre, éjszakai tárlatvezetésre és Szent Iván-éji tűzugrásra is sor kerül a múzeumos ünnepen, amelyet az örmény katolikus plébániával partnerségben szerveznek.
Az Anna című kiállítás a 20. század elejére vezet vissza, egy szigorú és íratlan szabályok irányította társadalomba, ahol egy megesett lánynak nem lehetett maradása. Anna elképzelt gondolatain, szavain keresztül vezet vissza a tárlat, hogyan is alakult sorsa a lánynak. Két életutat is bemutat, a házasságba kényszerített asszony sorsát, illetve a cselédét vagy a gyári munkásét, az akkori hatalomról, szabadságról is képet rajzolva.
A kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban született, a székelyföldi múzeumok néprajzosainak (dr. Miklós Zoltán, dr. Kinda István, dr. Vajda András, dr. Salló Szilárd, dr. Szőcs Levente) közös munkája eredményeként, Marosvásárhelyen fél évig volt látogatható, most pedig
Gyergyóból Szőcs Levente néprajzos vállalt részt a létrejöttében, illetve építésében Baróti Hunor képzőművész, látványtervező, akárcsak Bonczidai Éva dramaturgként.
– mondta Csergő Tibor múzeumigazgató, amint végigvezetett Anna épülő „élethelyszínein”.
Szőcs Levente elmondta, a közös kiállítás ötlete korábbi, 2012-ben már tervezték a néprajzi tárgyi örökségek vásári kiállításba csomagolását. Végül, lévén, hogy többen is foglalkoztak a biográfiákkal, ez adta az ötletet, hogy fűzzék fel a tárgyakat egy élettörténetre.
„Kritika is érte a tárlatot, hogy miért nem valós személy életét mondjuk el inkább. Valójában éppen azért választottuk a fikció lehetőségét, mert nem akartuk a személyt magát egy konkrét helyhez kötni. Valahol Székelyföldön, ez lenne a lényeg. A történet nem egy átlagos székely asszony sorsa, viszont
Amint az is, hogy az életünk során meghozott döntéseink milyen gyökeresen más végkifejletekhez vezethetnek. Az Anna kísérleti kiállítás, amelynek berendezése által végigmegyünk a 20-ik századon, az 1920-as évek tárgyi kultúrájától eljutunk a jelenbe, tehát egy néprajzi kollekciót fűzünk össze 1920-tól 1989-ig” – fogalmazott.
Fotó: Barabás Ákos
„Provokálja a szakmát ez a kiállítás” – mondta Csergő Tibor múzeumigazgató. „Rengeteg olyan újítás van benne, ami a klasszikus muzeológiának a határait feszegeti, tehát egy kulisszakiállítás, nem hagyományos, nem a műtárgyak bemutatásáról szól, hanem a narratíváról és az ezt erősítő hatásokról multimédiás eszközök segítségével.” Arra is kitért, hogy
„A múzeumba beköltözik a színházi élmény, annyi különbséggel, hogy ez most nem színész és néző közötti kapcsolatról szól. A berendezések, helyszínek, rövid mozgóképek a fikció hitelességét próbálják erősíteni” – tette hozzá.
Annyit még elárult, két szálon fut a cselekmény, a látogató választhat, merre vezeti a 20. századi székely asszony sorsát, de úgy kap teljes képet, ha mindkét úton végigmegy. „Tapasztalhatja, a sorsok úgyis egyszercsak összeérnek, és kiderülhet, hogy nem csak az ember, a konjuktúra is irányítója a sorsának” – mondta. A kiállítás megtekinthető lesz addig, amíg nem költöznek ki az épületből, annak felújítása érdekében.
Unokái és dédunokája hangversennyel emlékezik Bálint Ákosra
A szombaton délután négy órától kezdődő program két szálon fut. Az öt órakor nyíló Anna-kiállítás mellett Bálint Ákosra (Csíkszentimre, 1893. június 2. – Gyergyószentmiklós, 1983.) magyar tanítóra, népművelőre, tankönyvíróra, zeneszerzőre emlékeznek. Bálint Ákostól vette át Tarisznyás Márton a stafétát az 50-es években, tehát a múzeum fénykorában vezette az intézményt, így beemelték az emlékezőünnepséget a Múzeumok Fehér Éjszakája rendezvénybe. A megemlékezés részét képezi többek között egy hangverseny, amelyen Bálint Ákos unokái, Kostyák Attila és Kostyák Előd, dédunokája, Kostyák Zsuzsa is fellép a gyergyószentmiklósi kórusok mellett az örmény katolikus templomban.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adott ki hétfőn jelentős mennyiségű csapadékra a Bánság déli, Olténia és Munténia északi felére.
Jegesre fagyott járdák és csúszós felületek nehezítették a közlekedést hétfő délelőtt Csíkszereda utcáin, ahol mínusz 5 Celsius-fokot mértek, miközben Székelyföld más térségeiben jóval enyhébb volt az idő.
A következő időszakban növelni fogja a Rómába, Nürnbergbe és Budapestre tartó járatai számát a Wizz Air fapados légitársaság. Magyarország fővárosába áprilistól kezdődően a hét minden napján utazhatunk a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtérről.
Növeli a csíkszeredai helyi rendőrök biztonságát, hogy nemrégiben megjelent egy törvénymódosítás, amely újra lehetővé tette számukra, hogy testkamerát használjanak a munkavégzésük során. A felvett képsorokat hat hónapig kell megőrizniük.
Többtucatnyi tiltakozó gyűlt össze vasárnap este a Temes megyei Bégaszentmihályon a csenei gyermekgyilkosságban érintett 13 éves fiú nagyapjának a háza előtt. A tilakozók a fiú büntetőjogi felelősségre vonását követelik a bűnrészessége miatt.
Tavaly decemberben 4 699 559 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4279-cel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2 778 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Igazi kánaán következik a szerzői filmek szerelmeseinek, hiszen az előttünk álló időszakban kerülnek széleskörű moziforgalmazásba a tavalyi fesztiválfilmek, amelyek többségét most, az Oscar-szezonban díjazzák.
Január utolsó hetébe lépve változékony, átmenetileg enyhébb időjárás jellemzi majd az Erdélyi-medencét. A korábbi napok erős fagyai után mérséklődik a hideg, ugyanakkor a hét második felében egyre nagyobb eséllyel számíthatunk csapadékra.
Széles közösséget mozgatott meg a felhívás, amelyben a szívbetegséggel küzdő Dimény István részére indítottak adománygyűjtést. Az erdővidéki férfi gyógyulását számos adakozó támogatása mellett kardiológus szakorvos is segíti.
Köztudott, hogy Kézdivásárhely nemrég felújított ikonikus épületébe a Céhtörténeti Múzeum költözik át. De a Székely Katonanevelde mikor nyílhat meg teljes egészében a nagyközönség előtt? – faggattuk Dimény Attila muzeológust, intézményvezetőt.
szóljon hozzá!