
A kiállítás helyszínenként változik. Nem pont ugyanolyan lesz a gyergyói tárlat, mint az udvarhelyi. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Egy megesett székely lány, Anna fiktív élettörténetén keresztül mesél a legújabb múzeumi kiállítás Gyergyószentmiklóson, a huszadik század néprajzi, történeti vonatkozásait felsorolva. Szombaton délután öt órakor, a Múzeumok Fehér Éjszakáján nyitják meg az Anna – Asszonysors a 20. században című néprajzi kiállítást, és emlékeznek Bálint Ákos születésének 125. évfordulójára.
2018. június 20., 13:302018. június 20., 13:30
2018. június 20., 13:312018. június 20., 13:31
A számos résztvevőt vonzó Esztenafesztivál után újabb nagyszabású rendezvényre készül a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum. Június 23-án, a Múzeumok Fehér Éjszakáján a rendhagyó, Anna – Asszonysors a 20. században című kiállítás megnyitójára, illetve Bálint Ákos születésének 125. évfordulója kapcsán emlékezőünnepségre várják a nagyérdeműt. E mellett könyvbemutatóra, hangversenyre, előadásra, koncertekre, filmvetítésre, éjszakai tárlatvezetésre és Szent Iván-éji tűzugrásra is sor kerül a múzeumos ünnepen, amelyet az örmény katolikus plébániával partnerségben szerveznek.
Az Anna című kiállítás a 20. század elejére vezet vissza, egy szigorú és íratlan szabályok irányította társadalomba, ahol egy megesett lánynak nem lehetett maradása. Anna elképzelt gondolatain, szavain keresztül vezet vissza a tárlat, hogyan is alakult sorsa a lánynak. Két életutat is bemutat, a házasságba kényszerített asszony sorsát, illetve a cselédét vagy a gyári munkásét, az akkori hatalomról, szabadságról is képet rajzolva.
A kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban született, a székelyföldi múzeumok néprajzosainak (dr. Miklós Zoltán, dr. Kinda István, dr. Vajda András, dr. Salló Szilárd, dr. Szőcs Levente) közös munkája eredményeként, Marosvásárhelyen fél évig volt látogatható, most pedig
Gyergyóból Szőcs Levente néprajzos vállalt részt a létrejöttében, illetve építésében Baróti Hunor képzőművész, látványtervező, akárcsak Bonczidai Éva dramaturgként.
– mondta Csergő Tibor múzeumigazgató, amint végigvezetett Anna épülő „élethelyszínein”.
Szőcs Levente elmondta, a közös kiállítás ötlete korábbi, 2012-ben már tervezték a néprajzi tárgyi örökségek vásári kiállításba csomagolását. Végül, lévén, hogy többen is foglalkoztak a biográfiákkal, ez adta az ötletet, hogy fűzzék fel a tárgyakat egy élettörténetre.
„Kritika is érte a tárlatot, hogy miért nem valós személy életét mondjuk el inkább. Valójában éppen azért választottuk a fikció lehetőségét, mert nem akartuk a személyt magát egy konkrét helyhez kötni. Valahol Székelyföldön, ez lenne a lényeg. A történet nem egy átlagos székely asszony sorsa, viszont
Amint az is, hogy az életünk során meghozott döntéseink milyen gyökeresen más végkifejletekhez vezethetnek. Az Anna kísérleti kiállítás, amelynek berendezése által végigmegyünk a 20-ik századon, az 1920-as évek tárgyi kultúrájától eljutunk a jelenbe, tehát egy néprajzi kollekciót fűzünk össze 1920-tól 1989-ig” – fogalmazott.
Fotó: Barabás Ákos
„Provokálja a szakmát ez a kiállítás” – mondta Csergő Tibor múzeumigazgató. „Rengeteg olyan újítás van benne, ami a klasszikus muzeológiának a határait feszegeti, tehát egy kulisszakiállítás, nem hagyományos, nem a műtárgyak bemutatásáról szól, hanem a narratíváról és az ezt erősítő hatásokról multimédiás eszközök segítségével.” Arra is kitért, hogy
„A múzeumba beköltözik a színházi élmény, annyi különbséggel, hogy ez most nem színész és néző közötti kapcsolatról szól. A berendezések, helyszínek, rövid mozgóképek a fikció hitelességét próbálják erősíteni” – tette hozzá.
Annyit még elárult, két szálon fut a cselekmény, a látogató választhat, merre vezeti a 20. századi székely asszony sorsát, de úgy kap teljes képet, ha mindkét úton végigmegy. „Tapasztalhatja, a sorsok úgyis egyszercsak összeérnek, és kiderülhet, hogy nem csak az ember, a konjuktúra is irányítója a sorsának” – mondta. A kiállítás megtekinthető lesz addig, amíg nem költöznek ki az épületből, annak felújítása érdekében.
Unokái és dédunokája hangversennyel emlékezik Bálint Ákosra
A szombaton délután négy órától kezdődő program két szálon fut. Az öt órakor nyíló Anna-kiállítás mellett Bálint Ákosra (Csíkszentimre, 1893. június 2. – Gyergyószentmiklós, 1983.) magyar tanítóra, népművelőre, tankönyvíróra, zeneszerzőre emlékeznek. Bálint Ákostól vette át Tarisznyás Márton a stafétát az 50-es években, tehát a múzeum fénykorában vezette az intézményt, így beemelték az emlékezőünnepséget a Múzeumok Fehér Éjszakája rendezvénybe. A megemlékezés részét képezi többek között egy hangverseny, amelyen Bálint Ákos unokái, Kostyák Attila és Kostyák Előd, dédunokája, Kostyák Zsuzsa is fellép a gyergyószentmiklósi kórusok mellett az örmény katolikus templomban.
Medve jelenléte miatt figyelmeztették Felsőboldogfalva lakóit vasárnap délután. Az egyik helyi lakos autóból le is fotózta a településre betévedő nagyvadat.
Romániának egy állandó energetikai és logisztikai válságkezelő központra, egy országos energiabiztonsági diszpécserszolgáltra lenne szüksége, nem eseti válságülésekre, hogy ne érje felkészületlenül egy esetleges „olajvihar” – véli az AEI elnöke.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a szavazatok 34 százalékával nyerne, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat; a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatottsága 23, a Nemzeti Liberális Párté (PNL) 21 százalékos.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a fehéregyházi látogatás után beszélt a Székelyhonnak az erdélyi fogadtatásról, valamint arról, hogyan alakul át átláthatóbbá a határon túli magyar támogatások rendszere.
Tavaly a kiadásaikat jövedelmükből fedező romániai háztartások alig 29,4 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést az otthonától távol, szemben a 2024-ben jegyzett 26,6 százalékkal.
Megnyitották vasárnap a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékhely új állandó kiállítását. Ekkor jártak először hivatalos látogatáson Erdélyben az új magyar kormány képviselői: Tarr Zoltán miniszter, valamint Kalla Zsuzsa államtitkár-helyettes.
Egy tucat halálos baleset volt tavaly a Maros és Hargita megyén is áthaladó 15-ös országúton, így a közlekedésügyi rendőrök vasárnap is razziáznak ezen az útszakaszon.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap délután a Kovászna megyei Hídvég településen, a helyszín közelében fogalomkorlátozásra kell számítani.
Alkoholos befolyásoltság alatt vezetett több sofőrt a hétvégén Hargita megyében, a rendőrség bűncselekmény elkövetése miatt indított eljárás ellenük.
Az ukrajnai háború kezdetétől 33 esetben sértették meg orosz drónok Románia légterét – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!