
A kiállítás helyszínenként változik. Nem pont ugyanolyan lesz a gyergyói tárlat, mint az udvarhelyi. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Egy megesett székely lány, Anna fiktív élettörténetén keresztül mesél a legújabb múzeumi kiállítás Gyergyószentmiklóson, a huszadik század néprajzi, történeti vonatkozásait felsorolva. Szombaton délután öt órakor, a Múzeumok Fehér Éjszakáján nyitják meg az Anna – Asszonysors a 20. században című néprajzi kiállítást, és emlékeznek Bálint Ákos születésének 125. évfordulójára.
2018. június 20., 13:302018. június 20., 13:30
2018. június 20., 13:312018. június 20., 13:31
A számos résztvevőt vonzó Esztenafesztivál után újabb nagyszabású rendezvényre készül a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum. Június 23-án, a Múzeumok Fehér Éjszakáján a rendhagyó, Anna – Asszonysors a 20. században című kiállítás megnyitójára, illetve Bálint Ákos születésének 125. évfordulója kapcsán emlékezőünnepségre várják a nagyérdeműt. E mellett könyvbemutatóra, hangversenyre, előadásra, koncertekre, filmvetítésre, éjszakai tárlatvezetésre és Szent Iván-éji tűzugrásra is sor kerül a múzeumos ünnepen, amelyet az örmény katolikus plébániával partnerségben szerveznek.
Az Anna című kiállítás a 20. század elejére vezet vissza, egy szigorú és íratlan szabályok irányította társadalomba, ahol egy megesett lánynak nem lehetett maradása. Anna elképzelt gondolatain, szavain keresztül vezet vissza a tárlat, hogyan is alakult sorsa a lánynak. Két életutat is bemutat, a házasságba kényszerített asszony sorsát, illetve a cselédét vagy a gyári munkásét, az akkori hatalomról, szabadságról is képet rajzolva.
A kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban született, a székelyföldi múzeumok néprajzosainak (dr. Miklós Zoltán, dr. Kinda István, dr. Vajda András, dr. Salló Szilárd, dr. Szőcs Levente) közös munkája eredményeként, Marosvásárhelyen fél évig volt látogatható, most pedig
Gyergyóból Szőcs Levente néprajzos vállalt részt a létrejöttében, illetve építésében Baróti Hunor képzőművész, látványtervező, akárcsak Bonczidai Éva dramaturgként.
– mondta Csergő Tibor múzeumigazgató, amint végigvezetett Anna épülő „élethelyszínein”.
Szőcs Levente elmondta, a közös kiállítás ötlete korábbi, 2012-ben már tervezték a néprajzi tárgyi örökségek vásári kiállításba csomagolását. Végül, lévén, hogy többen is foglalkoztak a biográfiákkal, ez adta az ötletet, hogy fűzzék fel a tárgyakat egy élettörténetre.
„Kritika is érte a tárlatot, hogy miért nem valós személy életét mondjuk el inkább. Valójában éppen azért választottuk a fikció lehetőségét, mert nem akartuk a személyt magát egy konkrét helyhez kötni. Valahol Székelyföldön, ez lenne a lényeg. A történet nem egy átlagos székely asszony sorsa, viszont
Amint az is, hogy az életünk során meghozott döntéseink milyen gyökeresen más végkifejletekhez vezethetnek. Az Anna kísérleti kiállítás, amelynek berendezése által végigmegyünk a 20-ik századon, az 1920-as évek tárgyi kultúrájától eljutunk a jelenbe, tehát egy néprajzi kollekciót fűzünk össze 1920-tól 1989-ig” – fogalmazott.
Fotó: Barabás Ákos
„Provokálja a szakmát ez a kiállítás” – mondta Csergő Tibor múzeumigazgató. „Rengeteg olyan újítás van benne, ami a klasszikus muzeológiának a határait feszegeti, tehát egy kulisszakiállítás, nem hagyományos, nem a műtárgyak bemutatásáról szól, hanem a narratíváról és az ezt erősítő hatásokról multimédiás eszközök segítségével.” Arra is kitért, hogy
„A múzeumba beköltözik a színházi élmény, annyi különbséggel, hogy ez most nem színész és néző közötti kapcsolatról szól. A berendezések, helyszínek, rövid mozgóképek a fikció hitelességét próbálják erősíteni” – tette hozzá.
Annyit még elárult, két szálon fut a cselekmény, a látogató választhat, merre vezeti a 20. századi székely asszony sorsát, de úgy kap teljes képet, ha mindkét úton végigmegy. „Tapasztalhatja, a sorsok úgyis egyszercsak összeérnek, és kiderülhet, hogy nem csak az ember, a konjuktúra is irányítója a sorsának” – mondta. A kiállítás megtekinthető lesz addig, amíg nem költöznek ki az épületből, annak felújítása érdekében.
Unokái és dédunokája hangversennyel emlékezik Bálint Ákosra
A szombaton délután négy órától kezdődő program két szálon fut. Az öt órakor nyíló Anna-kiállítás mellett Bálint Ákosra (Csíkszentimre, 1893. június 2. – Gyergyószentmiklós, 1983.) magyar tanítóra, népművelőre, tankönyvíróra, zeneszerzőre emlékeznek. Bálint Ákostól vette át Tarisznyás Márton a stafétát az 50-es években, tehát a múzeum fénykorában vezette az intézményt, így beemelték az emlékezőünnepséget a Múzeumok Fehér Éjszakája rendezvénybe. A megemlékezés részét képezi többek között egy hangverseny, amelyen Bálint Ákos unokái, Kostyák Attila és Kostyák Előd, dédunokája, Kostyák Zsuzsa is fellép a gyergyószentmiklósi kórusok mellett az örmény katolikus templomban.
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
A pártok vállalták, hogy csütörtökön egyeztetnek egy kisebbségi kormány támogatásának feltételeiről, és pénteken ismertetik a következtetéseiket – jelentette ki szerda este egy kolozsvári sajtóeseményen Nicușor Dan.
Legalább 32 ember meghalt, mintegy 700-an pedig megsérültek azt követően, hogy szerdán két rendkívül erős földrengés rázta meg Venezuelát. A rengések jelentős pusztítást okoztak, a hatóságok szerint az áldozatok száma drasztikusan emelkedni fog.
Operettekkel, óratorony koncerttel kezdődnek csütörtökön a 29. Marosvásárhelyi Napok, amely vasárnapig számos érdekes programot kínál az érdeklődőknek. Forgalomkorlátozásra is számítani kell a rendezvény miatt.
Összesen 148 alkalommal adtak ki Ro-Alert riasztás Hargita megyében az idei év eddigi részében, mert medvék jelentek meg lakott területeken, veszélyeztetve az emberek biztonságát. A legtöbb riasztást Zetelakán regisztrálták.
Több utcában is zajlanak a felújítási munkálatok Székelyudvarhelyen a nagy mobilitási projekt részeként, ami igencsak megnehezíti az autós közlekedést, ezért rákérdeztünk a városházán, hogy milyen munkálatok zajlanak és mire kell még számítani.
Meglőtt, felakasztott, agyonvert és éheztetett kutyák tucatjai kerültek be az elmúlt évek alatt a csíktaplocai kutyamenhelyre. Ez a székelyföldi kutyatartás árnyoldala, az esetenkénti, meglehetősen kegyetlen bánásmód az állatokkal.
Kihirdette szerdán Nicușor Dan államfő az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-éig meghosszabbító jogszabályt.
Ro-Alert üzenetet küldtek a Székelyföldtől nem messze lévő, a Neamț megyei Borca községben élőknek, miután egy helyi lakos arról számolt be, hogy farkasokat látott az egyik faluban.
szóljon hozzá!