Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:22

Mérséklik az alintézmények kiadásait, de 73 millió lej jut beruházásokra Székelyudvarhelyen

12:10

Politikai források: az RMDSZ-szel is egyeztet a parlamentben a PSD

12:00

Hátrányba került a 2. Liga futsaldöntőjében, a címvédéshez fordítania kell a Kereszthegynek

11:58

Nem tart sokáig a napsütés – újabb lehűlés és csapadékos időszak következik

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hatórányi keresés után egy repceföldön elbújva fogták el a mezőn meggyilkolt 18 éves lány gyilkosát

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Harapásokkal borított holttestet találtak a Kalonda-tetői nárciszrét közelében, egy medve is jelen volt

Konyhakéssel szúrta meg osztálytársát egy 12 éves gyermek a szünetben

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Eldőlt a kormány sorsa, így szavaztak ma a parlamentben

Bolojan: én odébbállhatok, de az ország súlyos problémái ittmaradnak

Székely himnusz az Országgyűlés alakuló ülésén

Jön a tarifakorrekció. Magyarán: nő a víz- és csatornadíj

Amikor a mandátum egy része „elmegy a levesbe”

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az állami és a magánszféra között az egyik jelentős különbség, hogy míg a közéleti szerepvállalásnál a demokrácia szabályai szerint a népszerűség a döntő tényező (a legnépszerűbb polgármesterjelölt győz), addig a reálgazdaságban kompetencia, azaz hozzáértés alapján választanak új munkatársakat. Többek között ez hangzott el az Önkormányzatok működtetése Erdélyben című könyv szerda esti bemutatóján a Harghita Business Centerben.

Kozán István

2021. november 18., 14:162021. november 18., 14:16

2021. november 22., 14:262021. november 22., 14:26

Szintet lépett a székelyudvarhelyi inkubátorház és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság székelyudvarhelyi szervezete, hiszen arra kérték a székelyudvarhelyi Big Wine borkereskedés vezetőjét, Nagy Györgyöt, hogy a könyvbemutatóra hozzon el néhányat az általa forgalmazott borok közül, amelyeket az esemény végén meg is lehetett kóstolni. A könyv és az előadás tematikája meg is „követelte” az esemény végi koccintást, hiszen Ambrus Tibor és Geréb László kétszer negyven perces előadásban kertelés nélkül beszélt arról, hogy

milyen gondokkal, értékrenddel és veszélyekkel szembesültek az elmúlt másfél évtized alatt, amíg székelyföldi önkormányzati vezetőkkel dolgoztak együtt.

Az előadók azonban tartották magukat az úriemberi megállapodásukhoz, hiszen az esemény alatt egyetlen polgármester, alpolgármester, főjegyző vagy megyei tanácselnök neve sem hangzott el.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Ambrus: hatalommal nem jár együtt tudás

„Kimondottan arról szól a [könyvbe is foglalt] munkánk, hogy az önkormányzatokat hogyan kell irányítani. Ez egy kettős, egyrészt politikai, másrészt szakmai tevékenység, a kérdés pedig az, hogy ez a kettő hogyan tud szétválni.

Az az alapelv, hogy teljesen mindegy, milyen politikai oldalhoz tartozik a polgármester, a szemetet ugyanis politikától függetlenül el kell szállítani.

korábban írtuk

Ambrus Tibor: amikor egy új polgármester belép a hatalomba, azt hiszi, hogy a tudást is megkapta hozzá

Óriási probléma Székelyföld-szerte, hogy a tisztséget nyert polgármesterek többsége azt hiszi, a frissen ráruházott hatalommal együtt tudást is kapott, holott ez koránt sincs így – véli Ambrus Tibor egyetemi oktató. Megoldási javaslatokat is ismertetett.

A beszélgetés lényege, hogy mindenkiben megfogalmazódjon, milyen elvárása van a politikusi szerepet is vállaló polgármesterekkel szemben” – kezdte köszöntőjét Ambrus Tibor társszerző, aki rögtön rá is tért a lényegre. Tapasztalata szerint – amiről nyáron a Székelyhonnak egy interjúban bőven beszélt – nagyon sok esetben a hatalmat szerző polgármesterek vagy tanácselnökök azt hiszik, a megnyert választással rögtön tudást is szereztek maguknak. „Ez azonban koránt sincs így” – nyomatékosította.

Fotó: Erdély Bálint Előd

A színvonal-süllyedés elvéről

Geréb László feladata volt a könyv ismertetése; a gentlemen's agreement nyilván az ő bemutatójának is kereteket szabott (magyarán nem példálózhatott előjárói nevekkel, pedig erre a hallgatóság – és főleg a jelen lévő két székelyhonos újságíró – fogékony lett volna),

a felhozott általános tapasztalatok azonban fogyaszthatóvá tették az előadását.

A társelőadó C. Northcote Parkinson színvonalsüllyedés-elvvel indított:

Ha egy intézmény feje másodrendű, ő ügyelni fog arra, hogy közvetlen munkatársai harmadrendűek legyenek, azok viszont arra fognak ügyelni, hogy a beosztottjaik negyedrendűek legyenek.

Ennek kapcsán jelezte: ha az önkormányzatoknál – legyenek azok községi, városi vagy magasabb szintűek – erősen jelentkezik a színvonalsüllyedés elve, akkor segítségre van szükség, és itt „már szakemberek tudnak segíteni:

a mi célunk is az, hogy az önkormányzatok vezetését olyan szintre emeljük, ahol az intézmény feje (a polgármester) nem másod-, hanem elsőrendű”.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Legjobb tudás és szándék viszonya

Miért fontos, hogy a tudás szakmai legyen? – tette fel a kérdést az előadó, majd szájbarágó példával válaszolt. „Nagyon sok önkormányzatnál, amelyekkel együtt dolgozunk, azt hallottuk a vezetőktől, hogy a legjobb tudásuk és szándékuk szerint dolgoznak. A kérdés azonban az, hogy ez elég-e? Íme egy példa: ha feltevődik a kérdés, hogy legjobb szándéka és tudása szerint a nagymamám vagy a szabó varrja meg az [elszakadt] ingem, akkor ebben az esetben talán elég lesz a nagymama is.

Ha viszont a legjobb szándék szerint műtene meg a nagymamám vagy az orvos, akkor az ember nyilván az orvost választja. Egy önkormányzat esetében is az a kérdés tevődik fel, hogy elég-e, ha egy települést egy polgármester a legjobb szándéka szerint vezet, vagy ehhez szükség lenne szakmai tudásra is?

Fotó: Erdély Bálint Előd

Választás kontra állásinterjú

„A tudáshiánynak azonban oka van, ez pedig a demokratikus választás mechanizmusában keresendő. Mert a választáson a döntő kritérium nem a hozzáértés, hanem a népszerűség. Tehát

választáskor nem azt választjuk meg, aki a legjobban ért a majdani feladathoz, hanem azt, aki a legnépszerűbb.

A közéleti szerepvállalásnál tehát a demokrácia szabályai szerint a népszerűség a döntő: így lett Ukrajna elnöke legutóbb egy humorista, évekkel ezelőtt Kalifornia állam kormányzója a népszerű színész, Arnold Schwarzenegger, vagy Bukarest főpolgármestere a tévés bemondó, Gabriela Firea. A népszerűség azonban nem jár együtt szakmai tudással.

Ezzel szemben a reálgazdaságban kompetencia, azaz hozzáértés alapján választanak új munkatársakat álláshirdetések formájában.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Gyakorlat teszi a mestert?

„A polgármesterekkel való beszélgetések alkalmával nagyon sokszor azt halljuk – folytatta Geréb László –, hogy nem kell a szakmai tudás már a megválasztás pillanatában, hiszen a gyakorlat teszi a mestert, tehát ők majd a gyakorlatban megtanulják ezt a szakmát. Ez egyébként igaz is lehet, ám az első és legfontosabb kérdés az, hogy ezt kinek a pénzén?

Mi ugyanis azt látjuk, hogy egy új polgármester vagy alpolgármester első mandátuma arra megy el, hogy megtanulja ezt a szakmát, ezalatt azonban a település nem nagyon halad előre.

Visszakanyarodva a könyvre: a két társszerző épp az évek során felhalmozott szakmai tapasztalatot és a felmerülő kérdésekre megfogalmazott válaszokat gyúrta össze kétszáz oldalba;

a szakanyagot az RMDSZ rendelkezésére bocsátották, a szövetség pedig azt utánnyomathatja.

Az eseményen az is elhangzott, hogy az említett politikai párt felkérésére a szerzők – két kollégájukkal, Szilágyi Istvánnal és Tankó Lászlóval – egy képzéssorozatot is indítanak, amelyre ez idáig már ezren iratkoztak fel.