
Gyergyóremete határában. Nem csak tervezik, hanem már csaknem készen áll a leszállópálya
Fotó: Bayer Construct
Várhatóan Székelyföld nagy részére kiterjedően is éreztetni fogja hatását az a gyergyóremetei magánberuházás, amelynek a részeként egy utasszállító gépek fogadására is alkalmas reptér épül a településen. A beruházó – aki elsősorban vállalati rendeltetésű repülések lebonyolítására tervezi a pályát, illetve építtet egy luxusszállodát is – célja, hogy a megújuló tejporgyár és más új fejlesztések hatékonyan működhessenek a légi forgalmi kapu megnyitása által. Ez azonban további beruházások érkezését is elősegítheti.
2021. március 10., 12:002021. március 10., 12:00
2021. március 10., 17:072021. március 10., 17:07
Valami épül Gyergyóremete mellett, felülről úgy néz ki, mint egy repülőtér kifutópályája – hívta fel a figyelmünket egy olvasónk. Nem tűnt hihetőnek, hiszen hallottunk már a Székelyudvarhely közelébe elképzelt, de meg nem valósult reptérről, akárcsak a Csíkcsicsóba álmodott leszállópályáról. Utánajártunk, és számunkra is meghökkentő volt: Gyergyóremetén nem csak tervezik ezt, hanem már csaknem készen áll. A reptér ráadásul mindössze egy része a most zajló nagyívű fejlesztéseknek.
Gyergyóremete közelében már elkészültek az infrastrukturális munkálatokkal, amelyek a kifutópályához szükségesek, a földmunkával, a vízelvezetéssel és az alapozással. Amint az időjárás engedi, a betonréteg elkészítésével folytatják.
Az épülő kifutópálya 1100 méter hosszú (500 méternyi további gurulóúttal) és 30 méter széles. Kisebb magángépek, de ATR 42 (40–50 férőhelyes utasszállító - szerk. megj.) típusú repülők leszállására, felszállására is használható lesz – tájékoztatott minket az építtető cég vezetője, Balázs Attila, aki Magyarország egyik legsikeresebb építkezési vállalkozójaként egyben a felújítás, modernizálás alatt álló Gyergyóremetei Tejporgyár, és az ahhoz kapcsolódó egyéb vállalkozások tulajdonosa is.
Alkatrészellátásra, szakemberek szállítására lesz szükség – akár Európa nyugati feléből, vagy bárhonnan –, amelyek nem várhatnak. Ugyanakkor a termékek értékesítésében, az ügyfélkör minél gyorsabb kiszolgálásában is hasznos lesz a repülőtér. Ezzel egyidejűleg azt is elmondhatom, hamarosan megépül Remetén egy prémium kategóriájú ötcsillagos luxusszálloda is, az ahhoz kapcsolódó létesítményekkel. Egy ilyen szintű szálloda létéhez elengedhetetlen egy repülőtér, ahová a vendégek gépei leszállhatnak” – foglalja össze a fejlesztésekkel kapcsolatos tudnivalókat Balázs Attila.
Balázs Attila, az elsősorban építőiparban érdekelt Bayer Construct cégcsoport vezetője nem titkolja azt sem, hogy 3–4 éve még nem is gondolt ezekre a beruházásokra. A történet onnan indult, hogy Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke megkereste és rábeszélte őt, hogy mint sikeres, Gyergyóremetéről indult, és a jégkorongot szerető vállalkozó, támogassa, karolja fel az akkor nehéz helyzetben levő gyergyószentmiklósi jégkorongcsapatot. Létrejött a Gyergyói Hoki Klub, amelynek elnöke Balázs lett, és amelynek vezetőségébe bevont számos más, Székelyföldhöz kötődő sikeres magyarországi vállalkozót is.
A kifutópálya 1100 méter hosszú (500 méternyi további gurulóúttal) és 30 méter széles
Fotó: Bayer Construct
Felismerték, hogy a csapat működtetése akkor tud hosszú távon is kiszámíthatóan fenntartható lenni, ha a gyergyószéki gazdaság is fejlődik. Ebben az időszakban került kalapács alá a remetei tejporgyár. Egy részletes gazdasági koncepció készült ekkor, amelynek egyik lépése volt a gyár megvásárlása, a modernizálás elindítása, de ehhez kapcsolódik egy másik beruházás, egy nagy kapacitású gyümölcs- és gombaliofilizáló egység építése is.
– mutatott rá Balázs Attila.
Kérdésünkre válaszolva leszögezte, hogy az említett fejlesztések magánberuházások, de nem titok, hogy a koncepció megvalósításában Barti Tihamér és más RMDSZ-es politikusok is segítségére vannak.
„Természetes, hogy ha egy székelyföldi származású befektető itthon, a szülőföldjén indít el bármilyen új beruházást, akkor nekünk, politikusoknak mindent meg kell tennünk, hogy a magunk eszközeivel segítsük ezt” – reagált megkeresésünkre Barti Tihamér. Hozzátette: nagyon fontos cél, hogy a régióban ne csak közpénzből valósuljanak meg fejlesztések, hanem minél több magánbefektetés is érkezzen, ezért minden ilyent támogatni kell. A repülőtér megépítése további beruházások érkezését is elősegítheti – tette hozzá.
„A beruházó Balázs testvérek (Attila és László – szerk. megj.), nem sokat szoktak beszélni, ők cselekedni szeretnek, és az elmúlt időszakban nagyon sok munka folyt azért, hogy most már kézzel fogható eredményekről lehessen szólni.
– magyarázta Barti, hozzátéve, hogy amikor 2019-ben Balázs Attilának ítélték oda a megye legfontosabb elismerését, a Hargita Megyéért Díjat, azt ugyan az addigi eredményei elismeréseként kaphatta meg, de már tudott volt, hogy milyen fejlesztéseket tervez itthon, szülőfalujában. A térség gazdasági megerősítéséért kifejtett munkájának az elismerését előlegezték meg ezzel, és ami most történik ennek a visszaigazolása – mondta Barti. Megjegyezte ugyanakkor még, hogy Balázs Attila beruházásai nemcsak munkahelyeket teremtenek, nemcsak gazdasági növekedést ígérnek, de a Gyergyói Hoki Klub felkarolásával azt is bizonyítják, hogy a vállalkozó fontos közösségi feladatokat, terheket is felvállal.
Ígéretek helyett betonozás
Nagy-Küküllőt és Oltot lehetne eltorlaszolni azokkal a politikusi ünnepélyes bejelentésekkel, ígérethalmazokkal, megvalósíthatósági tanulmányokkal, SWOT-analízisekkel, stratégiákkal, facebookos élő bejelentkezésekkel, amelyekben közéleti szereplőink mind-mind azt ecsetelték, hogy valamikor majd reptér lesz Csicsó, illetve Cekend határában. Még kisebb polémia (vita) is kialakult évekkel ezelőtt, hogy kinek a terve jobb és flancosabb. Ehhez képest a semmiből jött a hír, hogy Gyergyószéken, a Maros folyó közelében nem ígéretekből fognak politikai tökét építeni, hanem kavics, cement, homok és víz keverékéből reptéri kifutót. Minden mellébeszélés nélkül. (Kozán István)
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
10 hozzászólás