
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Ki gondolná, hogy a mezőgazdaság egyik leglátványosabban fejlődő ágazata a dísznövénytermesztés? Márpedig ez így van. Nem véletlen, hogy a zöldségtermesztésről egyre többen állnak át erre.
2019. május 10., 12:442019. május 10., 12:44
„Statisztikailag tudjuk, hogy erdélyi viszonylatban Maros megyében van a legtöbb dísznövénytermesztő. Azt is tudjuk, hogy a kertészeti ágazatok közül ez az egyik leggazdaságosabb. Ha csak azt nézzük, hogy itt a környékünkön Udvarfalvától Nyárádszeredán keresztül hány olyan közösség van, amely ebből él, falvak, községek, elmondhatjuk, hogy érdemes dísznövénytermesztéssel foglalkozni” – mutatott rá a jelenségre érdeklődésünkre Kentelky Endre. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának tanárát annak kapcsán kérdeztük, hogy május 18-19-én Sáromberkén tartandó AgroMánia rendezvényen tart előadást.
Az általános és speciális dísznövénytermesztést, virágkötészetet és dendrológiát oktató tanár szerint
Ezzel magyarázható, hogy egyre többen állnak át erre az ágazatra a zöldségtermesztők közül, mert sokkal jövedelmezőbb, ez az egyik legkifizetődőbb ágazat.
„Ha visszatekintek a gazdasági válságra, 2008-ra például, az egynyári, úgynevezett balkonládás dísznövények iránti kereslet nem csökkent. Természetesen a díszfáknál, díszcserjéknél volt egy visszaesés, de a balkonládás egynyári növényeknél a folyamatos növekedés nem állt le” – tette hozzá Kentelky, aki szerint a 90-es évektől nagyon erőteljesen növekedő ágazat ma is fontos potenciált képez, nagyon sok embernek, családnak jelent megélhetést.
Arról, hogy Maros megyében ilyen kimagaslóan jól fejlődött a dísznövénytermesztés, Kentelky Endre elmondta, ez annak is köszönhető, hogy Nyárádszeredában működött, majd a Sapientián is elindult és 2002 óta létezik kertészmérnöki képzés, 2012-ben indult a tájépítészmérnöki szak, majd a növényorvosi mesteri képzés.
Érdeklődésünkre, hogy van-e még potenciál ebben az ágazatban, lehet-e tovább fejleszteni, Kentelky elmondta,
A nyugat-európai államokhoz képest van még hová fejlődni, nemcsak a termelőknek, hanem a felvásárlói piacnak is egész Erdélyben és Románia viszonylatában is. „Németországban már elérték azt a maximumot, hogy egy átlagfizetésből kiszámolják, hogy egy személy mennyit költ évente dísznövényre, 150-200 eurót. Mi ettől még nagyon messze vagyunk, a gazdasági mutatóink is másak, nem annyit keresünk. De ahogy látom, ahogy fejlődik a gazdaság, az érdeklődés, az igény a szép virágok iránt folyamatosan nő. Úgy gondolom, ez még messze nincs kiaknázva” – hangsúlyozta a szakember.
Több mint tíz óra késéssel futott be a bukaresti északi pályaudvarra a Muntenia IR 79 nemzetközi vonat, amely még csütörtök délután indult útnak Budapestről. Az országba való belépés után a mozdony meghibásodott.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az új középiskolai tanterveket jóváhagyó miniszteri rendelet.
Nyári gumiabroncsokkal felszerelt járművel hajtott az autópályán egy nő, akit pont kiszúrt a rendőrség.
Újabb harminc napra meghosszabbította pénteken a tavalyi bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős aktivitást fejtettek ki 2025-ben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság Állatvédelmi Irodájának munkatársai az állatok védelme érdekében.
Lényegesen lehűl az idő az elkövetkező napokban Székelyföldön, sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) a jeges utak jelentette veszélyre hívta fel péntek reggel a lakosság figyelmét.
Újabb hóréteg rakódott le az elmúlt egy napban az ország számos pontján, Székelyföld nagyobb városainak zömében 20 centiméterhez közelít hóvastagság.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!