Amiben nagy a potenciál: a dísznövénytermesztés

„Statisztikailag tudjuk, hogy erdélyi viszonylatban Maros megyében van a legtöbb dísznövénytermesztő. Azt is tudjuk, hogy a kertészeti ágazatok közül ez az egyik leggazdaságosabb. Ha csak azt nézzük, hogy itt a környékünkön Udvarfalvától Nyárádszeredán keresztül hány olyan közösség van, amely ebből él, falvak, községek, elmondhatjuk, hogy érdemes dísznövénytermesztéssel foglalkozni” – mutatott rá a jelenségre érdeklődésünkre Kentelky Endre. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának tanárát annak kapcsán kérdeztük, hogy május 18-19-én Sáromberkén tartandó AgroMánia rendezvényen tart előadást.

Az általános és speciális dísznövénytermesztést, virágkötészetet és dendrológiát oktató tanár szerint

az erdélyi agrárágazatban, azon belül pedig a kertészeti kultúrák között jelenleg a dísznövénytermesztés fejlődik a legmarkánsabban.

Ezzel magyarázható, hogy egyre többen állnak át erre az ágazatra a zöldségtermesztők közül, mert sokkal jövedelmezőbb, ez az egyik legkifizetődőbb ágazat. 

„Ha visszatekintek a gazdasági válságra, 2008-ra például, az egynyári, úgynevezett balkonládás dísznövények iránti kereslet nem csökkent. Természetesen a díszfáknál, díszcserjéknél volt egy visszaesés, de a balkonládás egynyári növényeknél a folyamatos növekedés nem állt le” – tette hozzá Kentelky, aki szerint a 90-es évektől nagyon erőteljesen növekedő ágazat ma is fontos potenciált képez, nagyon sok embernek, családnak jelent megélhetést.

Arról, hogy Maros megyében ilyen kimagaslóan jól fejlődött a dísznövénytermesztés, Kentelky Endre elmondta, ez annak is köszönhető, hogy Nyárádszeredában működött, majd a Sapientián is elindult és 2002 óta létezik kertészmérnöki képzés, 2012-ben indult a tájépítészmérnöki szak, majd a növényorvosi mesteri képzés. 

Érdeklődésünkre, hogy van-e még potenciál ebben az ágazatban, lehet-e tovább fejleszteni, Kentelky elmondta,

Hargita, Kovászna, Maros megye szintjén is egyre nagyobb az igény a jó minőségű dísznövények iránt, az érdeklődők egyre nagyobb mennyiségben vásárolnak balkonládás dísznövényeket. 

A nyugat-európai államokhoz képest van még hová fejlődni, nemcsak a termelőknek, hanem a felvásárlói piacnak is egész Erdélyben és Románia viszonylatában is. „Németországban már elérték azt a maximumot, hogy egy átlagfizetésből kiszámolják, hogy egy személy mennyit költ évente dísznövényre, 150-200 eurót. Mi ettől még nagyon messze vagyunk, a gazdasági mutatóink is másak, nem annyit keresünk. De ahogy látom, ahogy fejlődik a gazdaság, az érdeklődés, az igény a szép virágok iránt folyamatosan nő. Úgy gondolom, ez még messze nincs kiaknázva” – hangsúlyozta a szakember.