
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Ki gondolná, hogy a mezőgazdaság egyik leglátványosabban fejlődő ágazata a dísznövénytermesztés? Márpedig ez így van. Nem véletlen, hogy a zöldségtermesztésről egyre többen állnak át erre.
2019. május 10., 12:442019. május 10., 12:44
„Statisztikailag tudjuk, hogy erdélyi viszonylatban Maros megyében van a legtöbb dísznövénytermesztő. Azt is tudjuk, hogy a kertészeti ágazatok közül ez az egyik leggazdaságosabb. Ha csak azt nézzük, hogy itt a környékünkön Udvarfalvától Nyárádszeredán keresztül hány olyan közösség van, amely ebből él, falvak, községek, elmondhatjuk, hogy érdemes dísznövénytermesztéssel foglalkozni” – mutatott rá a jelenségre érdeklődésünkre Kentelky Endre. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának tanárát annak kapcsán kérdeztük, hogy május 18-19-én Sáromberkén tartandó AgroMánia rendezvényen tart előadást.
Az általános és speciális dísznövénytermesztést, virágkötészetet és dendrológiát oktató tanár szerint
Ezzel magyarázható, hogy egyre többen állnak át erre az ágazatra a zöldségtermesztők közül, mert sokkal jövedelmezőbb, ez az egyik legkifizetődőbb ágazat.
„Ha visszatekintek a gazdasági válságra, 2008-ra például, az egynyári, úgynevezett balkonládás dísznövények iránti kereslet nem csökkent. Természetesen a díszfáknál, díszcserjéknél volt egy visszaesés, de a balkonládás egynyári növényeknél a folyamatos növekedés nem állt le” – tette hozzá Kentelky, aki szerint a 90-es évektől nagyon erőteljesen növekedő ágazat ma is fontos potenciált képez, nagyon sok embernek, családnak jelent megélhetést.
Arról, hogy Maros megyében ilyen kimagaslóan jól fejlődött a dísznövénytermesztés, Kentelky Endre elmondta, ez annak is köszönhető, hogy Nyárádszeredában működött, majd a Sapientián is elindult és 2002 óta létezik kertészmérnöki képzés, 2012-ben indult a tájépítészmérnöki szak, majd a növényorvosi mesteri képzés.
Érdeklődésünkre, hogy van-e még potenciál ebben az ágazatban, lehet-e tovább fejleszteni, Kentelky elmondta,
A nyugat-európai államokhoz képest van még hová fejlődni, nemcsak a termelőknek, hanem a felvásárlói piacnak is egész Erdélyben és Románia viszonylatában is. „Németországban már elérték azt a maximumot, hogy egy átlagfizetésből kiszámolják, hogy egy személy mennyit költ évente dísznövényre, 150-200 eurót. Mi ettől még nagyon messze vagyunk, a gazdasági mutatóink is másak, nem annyit keresünk. De ahogy látom, ahogy fejlődik a gazdaság, az érdeklődés, az igény a szép virágok iránt folyamatosan nő. Úgy gondolom, ez még messze nincs kiaknázva” – hangsúlyozta a szakember.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!