Ami nem ment, azt nem erőltették tovább
Csíkszentkirály Polgármesteri Hivatalának épülete. Több mint két évtizeddel ezelőtt ide jártak ügyet intézni a csíkszentlélekiek is
Fotó: Gábos Albin
Napra pontosan húsz esztendővel ezelőtt – 2003. február 23-án – zajlott az a népszavazás, amelyen eldőlt: a mamutközség Csíkszentkirály három önálló közigazgatási egységre bomlik. Egy 1968-as „kényszerházasság” 35 év után válással végződött.
Kozán István
2023. február 23., 11:032023. február 23., 11:03
2023. február 23., 11:092023. február 23., 11:09
Ami ma természetesnek tűnik, arról évtizedekkel ezelőtt háromszor is népszavazást kellett tartani – no nem azért, mert háromlépcsős volt a referendum, hanem, mert az első kettőn kevesen járultak az urnákhoz.
Csíkszentkirályon 2003. február 23-án tartottak érvényes népszavazást arról, hogy két új községet hoznak létre: Csíkszentimrét és Csíkszentléleket, miközben az addigi Csíkszentkirály számára is megmarad a községi besorolás. Pál Péter közgazdásszal, közigazgatási szakemberrel, Csíkszentkirály 2000 és 2004 közötti alpolgármesterével idéztük fel a múltat.
Tizenhárom évig „készültek”
„Az emberek egy részében már a rendszerváltás pillanatában megfogalmazódott az óhaj, hogy vissza kellene állítani az 1968 előtti közigazgatási állapotokat: azaz ismét önálló községnek kellene lennie Csíkszentkirálynak, Csíkszentimrének és Csíkszentléleknek.
– ugrottunk vissza az időben Pál Péterrel.
Ha ekkora volt az igény, akkor miért kellett minderre tizenhárom esztendőt várni? – kérdeztük.
„Azért, mert nem volt mindenki számára égetően fontos a szétválás. A községközpont, Szentkirály lakói számára nem volt sürgős a szétválás, nekik ugyanis közel volt a községháza, így
A szentimreiek pedig jogosan aggódtak azért, hogy a leválás után milyen forrásokból fogják működtetni a saját közigazgatásukat – ráadásul azt is szem előtt tartották, hogy a jól adózó ásványvíz-palackozó Szentkirályon maradna.
És ha már itt tartunk, ejtsünk szót arról is, hogy ma természetes, hogy a helyi közigazgatások sok milliós nagyságrendű költségvetések felett döntenek (főleg, ha kihasználják az európai uniós és a kormányzati forrásokat), a kilencvenes években és a kétezres évek első felében azonban nem így volt. Csíkszentkirály abból a kevés pénzből, ami fölött dönthetett, a saját településének a problémáit próbálta megoldani – korántsem elítélendő módon –, így azonban már nem sok jutott a végeken lévő többi falunak, például Mindszentnek.”
A megyésítéskor egy nagy települést alkottak, a 2000-es évek elején referendummal szétváltak
Ugorjunk vissza 1968-ba
Készülve a referendumra, az akkori alpolgármester kikérte a levéltárból annak az 1968-as gyűlésnek a jegyzőkönyvét, amelyen a leendő mamutközségről döntöttek.
Akkor még azt is megígérték, hogy utat fognak építeni Szentlélek és Szentkirály közé, ami légvonalban mindössze három kilométerre fekszik egymástól. Ebből az ígéretből azonban jól tudjuk, nem lett semmi. Létrejött viszont a hét települést – Csíkszentkirályt, Csíkszentimrét, Büdösfürdőt, Csíkszentléleket, Mindszentet, Fitódot és Husszúaszót – magába foglaló mamutközség.”
Három a magyar igazság
Elsőre (2001-ben), de még másodjára sem jött össze a kellő részvételi arány, ezért 2003. február 23-ra írták ki a harmadik népszavazást. „Ez lesz a harmadik és feltehetően az utolsó próbálkozás, az első két alkalommal az egyenesen nem érintett települések távolmaradása miatt fulladt kudarcba a próbálkozás.
– írta Szondy Zoltán újságíró a Hargita Népe napilapban 2003. február 21-én. Azért fogalmazott így Szondy, mert tisztában volt azzal, hogy
„Itt említem meg érdekességként: a harmadik népszavazás napján órákon át kerestük Hosszúaszó egyetlen állandó lakóját (aki egy személyben jelentette a tanyavilág százszázalékos lakosságát), hogy megfeleljünk a törvényes előírásnak.
– magyarázta Pál Péter, aki kérésünkre előkereste a korabeli beszámolókat.
„A szavazás napján Rédai Attilának, a Krónika napilap újságírójának a következőt nyilatkoztam: »magas a részvételi arány, ezért harmadszorra sikerrel járhat a referendum. Az előző két próbálkozásra nem gyűlt össze a referendum érvényességéhez szükséges részvételi arány.
Egyébként a rendszerváltozás óta nem történt még ekkora megmozdulás az érintett falvakban. Ezúttal komolyan vették a polgárok a kiírást«.”
Csíkszentlélek Polgármesteri Hivatalának épülete. Húsz éve a nulláról kellett kezdeniük
Fotó: Veres Nándor
Törvény egy esztendő múlva
A referendum tehát sikeres lett, az új közigazgatási egységekről azonban csak egy év múlva, 2004-ben született jogszabály. 2004 áprilisában jelent meg a 84-es számú törvény a Hivatalos Közlönyben, onnantól a következő helyhatósági választásig – mindössze néhány hónapig – a három új községnek egy-egy megbízott polgármestere volt, őket Mircea Dușa akkori prefektus nevezte ki, még áprilisban.
– emlékezett vissza Pál Péter.
Az új községekben az ügyintézés két – prefektusi rendelettel kinevezett – küldöttre hárult, az egyiknek polgármesteri hatásköre volt, a másiknak pedig alpolgármesteri. Keresztes Balázst Csíkszentlélek alpolgármesterévé, Fülöp Kingát Csíkszentimre alpolgármesterévé nevezték ki.
Csíkszentimre madártávlatból. Csíkszentkirály nélkül is tudott fejlődni a település
Fotó: Pinti Attila
Nehéz időszak, de megérte
Nem kérdés, hogy a szétválás után Csíkszentléleknek jutott a legnehezebb feladat.
„Épületeink nem voltak, a jelenlegi községházában, amely szövetkezeti tulajdonban volt, akkortájt kocsma működött. Közigazgatásban jártas szakembereket is nehéz volt toborozni.
Szentimre például rohamosan kezdett fejlődni önálló egységként. Ma természetesnek vesszük a felújított útjainkat, arra azonban emlékeztetnünk kell legalább saját magunkat, hogy a kilencvenes években az érintett falvak infrastruktúrája olyan lerobbant állapotban volt, mintha az 1970-es években lettünk volna.
Mégis a legfontosabb az volt, hogy a helybélieknek ne kelljen húsz kilométert utazniuk azért, hogy az ő közigazgatásuk kiszolgálja őket. Jól emlékszem, hogy amíg Szentkirályhoz tartozott Mindszent, délutánonként fogadóórát tartottam otthon, mert a helybéliek hozzám hozták a különböző papírokat, amelyeket másnap a szentkirályi hivatalba szállítottam. Ez azonban egyik napról a másikra megváltozott.”
Zárásként Pál Péter fontosnak tartotta megjegyezni: „Ha visszatekintettünk húsz évet, akkor itt az alkalom, hogy előre is nézzünk. Azt látom, hogy a következő évek ismét a társulásokról szólnak, igaz más formában. Ma már metropoliszövezetekben érdemes gondolkodni, mert a következő húsz év remélhetőleg az ilyen típusú összefogások formájában hoz nagyobb fejlődést a térségnek.”
Nemcsak Csíkszentkirályról volt szó
A 2004-ből származó 84-es számú törvénnyel országszerte több megyében hoztak létre községeket, mi csak a hargitaiakat említjük. Ennek a jogszabálynak a következtében jött létre Fenyéd község mellett Máréfalva község, Bögöz község mellett Galambfalva község (utóbbi magába foglalta Kisgalambfalvát és Nagygalambfalvát). Ugyancsak a 84-es törvény szabályozta Madéfalva átszervezését is, így Madéfalva mellett létrejött Csíkrákos (utóbbihoz került Göröcsfalva), valamint Csicsó község (Csaracsóval együtt). Ez a törvény egyúttal arról is rendelkezett, hogy Betfalvát Bögöz községtől Székelykeresztúrhoz csatolják.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Összművészeti fesztiválnak ad otthont a hétvégén a Marosvásárhelyi Kultúrpalota
Negyedik alkalommal rendezi meg Marosvásárhelyen a teljes Maros megyét mozgosító programsorozatot, a KULT Alternatív Kulturális Fesztivált a Kultúrpalotában péntek és vasárnap között.
Összművészeti fesztiválnak ad otthont a hétvégén a Marosvásárhelyi Kultúrpalota
„Bevették” Sepsiszentgyörgyöt a motoros Mikulások
Rénszarvasszán helyett díszes, csillogó-villogó vasparipákkal szállta meg a várost és a környékbeli falvakat december 5-én nagyjából ötven Mikulás. A motorosok idén a legkisebbeket és a legidősebbeket is meglepték.
„Bevették” Sepsiszentgyörgyöt a motoros Mikulások
Nagylelkű támogatókat küldött az Úr Székelyvarságra
Megújult a székelyvarsági római katolikus templom, valamint a település Sólyomkő nevű részén lévő kápolna – ezért tartottak hálaadó szentmisét kedden délután az előbbi helyszínen, amelyen Soltész Miklós államtitkár is jelen volt.
Nagylelkű támogatókat küldött az Úr Székelyvarságra
Csillogó szemű gyerekek fogadták a Mikulást Kézdivásárhelyen
Délelőtt az óvodásokat, délután a városi gyerekeket örvendeztette meg az önkormányzat Mikulása Kézdivásárhelyen. A nagyszakállú úgy látta, hogy minden gyerkőc jól viselkedett idén, hiszen virgácsot senkinek sem hozott.
Csillogó szemű gyerekek fogadták a Mikulást Kézdivásárhelyen
Felkapcsolták az ünnepi fényeket, elindult a Mikulás-busz Marosvásárhelyen
A hagyományoknak megfelelően december ötödikén este kapcsolták fel a díszvilágítást Marosvásárhelyen és idén fényjátékokkal is elkápráztatták a város főterén levő kicsiket és nagyokat. A karácsonyig tartó vásár megnyílt, a Mikulás-busz is elindult.
Felkapcsolták az ünnepi fényeket, elindult a Mikulás-busz Marosvásárhelyen
Hintón érkezett Zabolára a Mikulás
A Kovászna megyei Zabolán 433 gyermek várta a Mikulást. Szánját ezúttal északon hagyta, és Mikes-ménes kényelmes hintóján érkezett.
Hintón érkezett Zabolára a Mikulás
Örömkönnyet hullatott az is, aki kapott és az is, aki adott
Zenés-verses műsorral és cipősdoboznyi ajándékkal lepték meg a Gyulafehérvári Caritas csíksomlyói védett idősotthonának lakóit a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ diákjai kedden délután. Megható élmény volt mindannyiuk számára.
Örömkönnyet hullatott az is, aki kapott és az is, aki adott
Százötven méter megtétele helyett online jelentkezett be a gyergyószentmiklósi polgármester a tanácsülésre
Hiába került másodszor is a gyergyószentmiklósi képviselő-testület elé az önkormányzati tisztségjegyzék módosításáról szóló tervezet, a polgármester javaslata ezúttal sem kapott elegendő számú támogató szavazatot.
Mégsem legenda a csodaszarvas, Kommandón meg is mutatta magát
Kisebb csodának lehettek tanúi hétfőn a kommandóiak: egy gyönyörű szarvas fényes nappal sétált be a településre.
Mégsem legenda a csodaszarvas, Kommandón meg is mutatta magát
Személyautó és mikrobusz ütközött, négyen sérültek meg
Két jármű ütközött össze Nyárádmagyaróson kedden délután, a balesetben több személy is megsérült. A hatóságiak forgalomkorlátozást vezettek be az érintett útszakaszon.
Személyautó és mikrobusz ütközött, négyen sérültek meg
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!