Hirdetés
Hirdetés

Ami nem ment, azt nem erőltették tovább

Csíkszentkirály Polgármesteri Hivatalának épülete. Több mint két évtizeddel ezelőtt ide jártak ügyet intézni a csíkszentlélekiek is •  Fotó: Gábos Albin

Csíkszentkirály Polgármesteri Hivatalának épülete. Több mint két évtizeddel ezelőtt ide jártak ügyet intézni a csíkszentlélekiek is

Fotó: Gábos Albin

Napra pontosan húsz esztendővel ezelőtt – 2003. február 23-án – zajlott az a népszavazás, amelyen eldőlt: a mamutközség Csíkszentkirály három önálló közigazgatási egységre bomlik. Egy 1968-as „kényszerházasság” 35 év után válással végződött.

Kozán István

2023. február 23., 11:032023. február 23., 11:03

2023. február 23., 11:092023. február 23., 11:09

Ami ma természetesnek tűnik, arról évtizedekkel ezelőtt háromszor is népszavazást kellett tartani – no nem azért, mert háromlépcsős volt a referendum, hanem, mert az első kettőn kevesen járultak az urnákhoz.

Ma már nyilvánvaló, hogy a mindszentieknek nem kell húsz kilométert megtenniük a községházáig (csak hármat-négyet), akárcsak az, hogy a szentimreiek is saját településükön intézhetik az adminisztratív ügyeiket.

Csíkszentkirályon 2003. február 23-án tartottak érvényes népszavazást arról, hogy két új községet hoznak létre: Csíkszentimrét és Csíkszentléleket, miközben az addigi Csíkszentkirály számára is megmarad a községi besorolás. Pál Péter közgazdásszal, közigazgatási szakemberrel, Csíkszentkirály 2000 és 2004 közötti alpolgármesterével idéztük fel a múltat.

Tizenhárom évig „készültek”

„Az emberek egy részében már a rendszerváltás pillanatában megfogalmazódott az óhaj, hogy vissza kellene állítani az 1968 előtti közigazgatási állapotokat: azaz ismét önálló községnek kellene lennie Csíkszentkirálynak, Csíkszentimrének és Csíkszentléleknek.

Idézet
Az igény érthető volt, hiszen tudjuk, hogy amit erőszakkal raknak össze, az előbb-utóbb széthullhat”

– ugrottunk vissza az időben Pál Péterrel.

Hirdetés

Ha ekkora volt az igény, akkor miért kellett minderre tizenhárom esztendőt várni? – kérdeztük.

„Azért, mert nem volt mindenki számára égetően fontos a szétválás. A községközpont, Szentkirály lakói számára nem volt sürgős a szétválás, nekik ugyanis közel volt a községháza, így

Idézet
a napi ügyintézésben nem kellett huszonkét kilométert utazniuk, áthaladva a forgalmas megyeszékhelyen, mint a mindszentieknek.

A szentimreiek pedig jogosan aggódtak azért, hogy a leválás után milyen forrásokból fogják működtetni a saját közigazgatásukat – ráadásul azt is szem előtt tartották, hogy a jól adózó ásványvíz-palackozó Szentkirályon maradna.

Idézet
Mindezek mellett alá kell húznunk: a szétválást leginkább a szentlélekiek, mindszentiek és a fitódiak akarták, nekik – nekünk – ugyanis nagyon távol volt a községháza.

És ha már itt tartunk, ejtsünk szót arról is, hogy ma természetes, hogy a helyi közigazgatások sok milliós nagyságrendű költségvetések felett döntenek (főleg, ha kihasználják az európai uniós és a kormányzati forrásokat), a kilencvenes években és a kétezres évek első felében azonban nem így volt. Csíkszentkirály abból a kevés pénzből, ami fölött dönthetett, a saját településének a problémáit próbálta megoldani – korántsem elítélendő módon –, így azonban már nem sok jutott a végeken lévő többi falunak, például Mindszentnek.”

A megyésítéskor egy nagy települést alkottak, a 2000-es évek elején referendummal szétváltak

Ugorjunk vissza 1968-ba

Készülve a referendumra, az akkori alpolgármester kikérte a levéltárból annak az 1968-as gyűlésnek a jegyzőkönyvét, amelyen a leendő mamutközségről döntöttek.

Idézet
Gyakorlatilag az embereket kész tény elé állították: azt kérdezte a Román Kommunista Párttól kirendelt illető, hogy Csíkszentgyörgyhöz vagy Csíkszentkirályhoz akarnak csatlakozni a mindszentiek, fitódiak és szentlélekiek. A gyűlés jegyzőkönyve szerint egy helybéli – nem tudni, hogy saját akaratából, vagy a párt előzetes nyomására – felállt és azt mondta: »legyen Szentkirály«.

Akkor még azt is megígérték, hogy utat fognak építeni Szentlélek és Szentkirály közé, ami légvonalban mindössze három kilométerre fekszik egymástól. Ebből az ígéretből azonban jól tudjuk, nem lett semmi. Létrejött viszont a hét települést – Csíkszentkirályt, Csíkszentimrét, Büdösfürdőt, Csíkszentléleket, Mindszentet, Fitódot és Husszúaszót – magába foglaló mamutközség.”

Három a magyar igazság

Elsőre (2001-ben), de még másodjára sem jött össze a kellő részvételi arány, ezért 2003. február 23-ra írták ki a harmadik népszavazást. „Ez lesz a harmadik és feltehetően az utolsó próbálkozás, az első két alkalommal az egyenesen nem érintett települések távolmaradása miatt fulladt kudarcba a próbálkozás.

Idézet
Három a magyar igazság, vagy harmadik az Isten igaza – két mondás is reményt adhat a falujuk leválásában bizakodóknak”

– írta Szondy Zoltán újságíró a Hargita Népe napilapban 2003. február 21-én. Azért fogalmazott így Szondy, mert tisztában volt azzal, hogy

a vonatkozó jogszabály értelmében minden érintett település szavazatra jogosult lakosságának legalább fele plusz egy személynek részt kell vennie a referendumon.

„Itt említem meg érdekességként: a harmadik népszavazás napján órákon át kerestük Hosszúaszó egyetlen állandó lakóját (aki egy személyben jelentette a tanyavilág százszázalékos lakosságát), hogy megfeleljünk a törvényes előírásnak.

Idézet
Két kérdés szerepelt a szavazólapon, az egyik Csíkszentimre, a másik Csíkszentlélek újraalakítására vonatkozott”

– magyarázta Pál Péter, aki kérésünkre előkereste a korabeli beszámolókat.

„A szavazás napján Rédai Attilának, a Krónika napilap újságírójának a következőt nyilatkoztam: »magas a részvételi arány, ezért harmadszorra sikerrel járhat a referendum. Az előző két próbálkozásra nem gyűlt össze a referendum érvényességéhez szükséges részvételi arány.

Idézet
Ezúttal minden bizonnyal nem lesz gond, ugyanis délután öt órakor, az urnazárás előtt három órával a részleges összesítés szerint már minden szavazókörzetben többen mentek el szavazni, mint a szükséges ötven százalék plusz egy; az egész községszintjén már megközelítette a hatvan százalékot.

Egyébként a rendszerváltozás óta nem történt még ekkora megmozdulás az érintett falvakban. Ezúttal komolyan vették a polgárok a kiírást«.”

Csíkszentlélek Polgármesteri Hivatalának épülete. Húsz éve a nulláról kellett kezdeniük •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Csíkszentlélek Polgármesteri Hivatalának épülete. Húsz éve a nulláról kellett kezdeniük

Fotó: Veres Nándor

Törvény egy esztendő múlva

A referendum tehát sikeres lett, az új közigazgatási egységekről azonban csak egy év múlva, 2004-ben született jogszabály. 2004 áprilisában jelent meg a 84-es számú törvény a Hivatalos Közlönyben, onnantól a következő helyhatósági választásig – mindössze néhány hónapig – a három új községnek egy-egy megbízott polgármestere volt, őket Mircea Dușa akkori prefektus nevezte ki, még áprilisban.

Idézet
Én Csíkszentléleket képviseltem megbízott polgármesterként, Csíkszentimrét Kencse Előd, Csíkszentkirálynak pedig maradt Balló István”

– emlékezett vissza Pál Péter.

Az új községekben az ügyintézés két – prefektusi rendelettel kinevezett – küldöttre hárult, az egyiknek polgármesteri hatásköre volt, a másiknak pedig alpolgármesteri. Keresztes Balázst Csíkszentlélek alpolgármesterévé, Fülöp Kingát Csíkszentimre alpolgármesterévé nevezték ki.

Csíkszentimre madártávlatból. Csíkszentkirály nélkül is tudott fejlődni a település •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Csíkszentimre madártávlatból. Csíkszentkirály nélkül is tudott fejlődni a település

Fotó: Pinti Attila

Nehéz időszak, de megérte

Nem kérdés, hogy a szétválás után Csíkszentléleknek jutott a legnehezebb feladat.

„Épületeink nem voltak, a jelenlegi községházában, amely szövetkezeti tulajdonban volt, akkortájt kocsma működött. Közigazgatásban jártas szakembereket is nehéz volt toborozni.

Idézet
Az elején nagyon kevés pénzből kellett gazdálkodnunk, alkalmazottaink minimálbéren voltak. Első lépésként az épületet kellett községházává alakítanunk. Húsz év távlatából visszatekintve azonban azt mondhatom, jó döntés volt a szétválás.

Szentimre például rohamosan kezdett fejlődni önálló egységként. Ma természetesnek vesszük a felújított útjainkat, arra azonban emlékeztetnünk kell legalább saját magunkat, hogy a kilencvenes években az érintett falvak infrastruktúrája olyan lerobbant állapotban volt, mintha az 1970-es években lettünk volna.

Idézet
Egyes megyei utakon például a buszjárat egyszerűen nem tudott közlekedni, csak úgynevezett traktorbuszok jártak. A telefonszolgáltatásokkal is gondok voltak. Ezt a hátrányt kellett valahogy behozni.

Mégis a legfontosabb az volt, hogy a helybélieknek ne kelljen húsz kilométert utazniuk azért, hogy az ő közigazgatásuk kiszolgálja őket. Jól emlékszem, hogy amíg Szentkirályhoz tartozott Mindszent, délutánonként fogadóórát tartottam otthon, mert a helybéliek hozzám hozták a különböző papírokat, amelyeket másnap a szentkirályi hivatalba szállítottam. Ez azonban egyik napról a másikra megváltozott.”

Zárásként Pál Péter fontosnak tartotta megjegyezni: „Ha visszatekintettünk húsz évet, akkor itt az alkalom, hogy előre is nézzünk. Azt látom, hogy a következő évek ismét a társulásokról szólnak, igaz más formában. Ma már metropoliszövezetekben érdemes gondolkodni, mert a következő húsz év remélhetőleg az ilyen típusú összefogások formájában hoz nagyobb fejlődést a térségnek.”

Nemcsak Csíkszentkirályról volt szó

A 2004-ből származó 84-es számú törvénnyel országszerte több megyében hoztak létre községeket, mi csak a hargitaiakat említjük. Ennek a jogszabálynak a következtében jött létre Fenyéd község mellett Máréfalva község, Bögöz község mellett Galambfalva község (utóbbi magába foglalta Kisgalambfalvát és Nagygalambfalvát). Ugyancsak a 84-es törvény szabályozta Madéfalva átszervezését is, így Madéfalva mellett létrejött Csíkrákos (utóbbihoz került Göröcsfalva), valamint Csicsó község (Csaracsóval együtt). Ez a törvény egyúttal arról is rendelkezett, hogy Betfalvát Bögöz községtől Székelykeresztúrhoz csatolják.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 16., hétfő

Együtt vívják meg a harcot – korababák szülei találkoztak a koraszülöttek napja alkalmából

Filmbe vagy regénybe illő egyes anyukák és koraszülött babák története, annyi viszontagságon esnek át. Jó, ha látják, hogy nincsenek egyedül, ezért is szervezett nekik találkozót a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház.

Együtt vívják meg a harcot – korababák szülei találkoztak a koraszülöttek napja alkalmából
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Országosan van készlet, mégsem jut minden patikába – elismerte a problémát a miniszter

Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.

Országosan van készlet, mégsem jut minden patikába – elismerte a problémát a miniszter
2026. november 16., hétfő

Ha most lennének a parlamenti választások, akkor az RMDSZ nem jutna be a parlamentbe

Csaknem öt százalékpontot veszített népszerűségéből, de továbbra is magabiztosan megnyerné a romániai parlamenti választásokat a szélsőjobboldali Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) – derült ki egy hétfőn közzétett friss felmérésből.

Ha most lennének a parlamenti választások, akkor az RMDSZ nem jutna be a parlamentbe
2026. november 16., hétfő

Drónmaradványok sodródnak a Fekete-tengeren, a rossz idő miatt azonban nem tudják megvizsgálni ezeket

A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották a Fekete-tengeren sodródó két drónmaradvány átvizsgálását – közölte hétfő este a védelmi minisztérium.

Drónmaradványok sodródnak a Fekete-tengeren, a rossz idő miatt azonban nem tudják megvizsgálni ezeket
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Kaja Kallas: az EU következő napokban bemutatja az Oroszország elleni 22. szankciós csomagot

Az EU a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Kaja Kallas: az EU következő napokban bemutatja az Oroszország elleni 22. szankciós csomagot
2026. november 16., hétfő

Jegybankelnök: Romániának pénzre van szüksége, de nem az IMF pénzére

Romániának jelenleg nincs szüksége megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de meg kell őriznie nemzetközi hitelességét és hozzáférését a tőkepiacokhoz – jelentette ki hétfőn a Román Nemzeti Bank kormányzója.

Jegybankelnök: Romániának pénzre van szüksége, de nem az IMF pénzére
2026. november 16., hétfő

Robert Pattinson lesz az új James Bond

A James Bond-franchise-t tulajdonló Amazon MGM hétfő délután bejelentette, hogy Robert Pattinson bújhat a 007-es ügynök bőrébe a soron következő filmekben.

Robert Pattinson lesz az új James Bond
Robert Pattinson lesz az új James Bond
2026. november 16., hétfő

Robert Pattinson lesz az új James Bond

Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Tovább húzódik Călin Georgescu ügye, kedden dönthetnek a fogva tartásáról

Keddre halasztotta az Ilfov megyei törvényszék a döntést arról, hogy előzetes letartóztatásban marad-e Călin Georgescu abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.

Tovább húzódik Călin Georgescu ügye, kedden dönthetnek a fogva tartásáról
2026. november 16., hétfő

Nem érdemes megszegni a távolságtartási végzést

Az alkoholos befolyásoltság és pszichés betegségek állhatnak többek között a családon belüli erőszak hátterében. Hargita megyében nőtt a bejelentett esetek száma, az év első tíz hónapjában 469 ilyen bűncselekményt jegyeztek.

Nem érdemes megszegni a távolságtartási végzést
2026. november 16., hétfő

Az RMDSZ bizalmatlansági indítványt is benyújthat ha felelősségvállalással fogadtatnák el az új közigazgatási reformot

Az RMDSZ akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a területi-közigazgatási reformot – jelentette ki hétfőn az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond.

Az RMDSZ bizalmatlansági indítványt is benyújthat ha felelősségvállalással fogadtatnák el az új közigazgatási reformot
Hirdetés