Ami befolyik, az rögtön kifolyik – hiába nő az átlagjövedelem, nagy részét elviszik a kiadások

A pénzbeli jövedelem háztartásonként átlagosan havi 8863 lejt (személyenként 3566 lejt), a természetbeni jövedelem pedig háztartásonként havi 591 lejt (személyenként 238 lejt) tett ki tavaly október és december között. Ez 0,2 százalékos, csökkenést, illetve 10,5 százalékos növekedést jelent az előző három hónaphoz képest.

Az átlagban 6466 lejes összegű bruttó havi bérjövedelmek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb bevételek a háztartások összes jövedelmének 68,4 százalékát jelentették. Emellett a szociális juttatásokból származó, átlagban 1877 lejes jövedelem (19,8 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (átlagban 591 lej, 6,3 százalék) is hozzájárult a háztartások teljes bevételéhez.

Az egy főre jutó bevétel a városi háztartásokban 45311 lej volt, 1,5-ször nagyobb a vidéki háztartásokban regisztráltnál.

Városon a fizetések és a bér jellegű juttatások tették ki a teljes jövedelem 74,2 százalékát, vidéken ez az arány 14,9 százalékponttal kisebb volt. A szociális juttatásokból származó összegek vidéken a jövedelem 21,4 százalékát jelentették, ami 2,6 százalékponttal nagyobb arány a városon jegyzettnél. A természetbeni jövedelem az összbevétel 10,5 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 3-szor nagyobb a városon jegyzettnél.

és 1 százalékkal haladta meg az előző negyedévi kiadásokat.

A háztartások kiadásainak 59,9 százalékát (4834 lej) a fogyasztási kiadások tették ki a tavalyi negyedik trimeszterben, 33,6 százalékát (2711 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, 2,1 százalékát (174 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások) – derül ki az INS adataiból, melyeket az Agerpres ismertet.