Fotó: Boda L. Gergely
Bel- és külföldi lapok, tévéstúdiók, rádióállomások röppentették fel a hírt – rövidesen újból látható lesz az 1994-ben végleg elárasztott Küsmöd-parti település, Bözödújfalu. A kiábrándító valóság – látható lesz egy iszapos tófenék, ha meg meleg nyarunk lesz, akkor majd szikes, kopár, néhol házak alapjainak körvonalait sejtető kietlen és szomorú pusztaság.
2017. március 25., 12:022017. március 25., 12:02
2017. március 25., 12:102017. március 25., 12:10
Nem szakadt le az ég, nem jött el a végítélet, nem cikáztak villámok az égen Armageddont sejtetve idén február 16-án, amikor a bözödi tóba belecsobbant – amúgy alapos dörrenéssel a jégre, majd a mélybe zuhant a vízügyiek irányítótornyát a gáttal összekötő magas gyaloghíd. Bocsánat: a bözödújfalui tóba, mert a falu egykori lakói igencsak érzékenyek a megnevezésére, és méltán, hiszen Bözöd ma is létező érdekes, kies kis falu, Bözödújfalu fölött pedig már csak a hullámok játszanak furcsa, sirató dallamokat.
És nem szakadt le az ég, nem szóltak harsonák, de eljött a végítélet 1992 novemberében, amikor elkezdődött a falu vízzel való elárasztása. A világ dolgai haladtak a maguk kerékvágásában, az emberek vizslattak a maguk dolgai után, csupán száznyolcvan ház lakói jajongtak halkan, búsongtak komoran, amikor odahagyták álmaikat, s álmaikkal gyermekkoruk, életük, szeretetük és szerelmük helyszíneit, emberré válásuk begyökerezett tanúit.
A tónak, ami kitúrta helyükből őket, ami elűzte őket, s amely az eladdig békés és emberszerető Küsmödből nőtt tengerré. Történtek másutt is elárasztások, településrombolások, de az emberek mindig megmaradtak valahol a világban. Ám csak az tudja felmérni-megérteni egy ilyen kényszerköltöz(tet)és kínjait, akit életében legalább egyszer elűztek arról a helyről, amit szeretett. Az pedig irtózatosan kegyetlen valóság. A tó végleges feltöltése 1994-ben ért véget, a romániai rendszerváltozás utáni negyedik évben...
Fotó: Boda L. Gergely
Erdőszentgyörgy város – ide tartozott Bözödújfalu, amikor még falu volt – a polgármesterével, Csibi Attila Zoltánnal beszélgettünk a héten. Megjelentek olyan cikkek, tévés vagy eltévelyedett tudósítások, amelyek azt ígérik, hogy viszonylag rövid idő múlva újra lehet majd látni a 25 éve elárasztott falut. Mi több, egy külföldi lap ilyen címmel hiteget: Huszonöt év után újra sétálni lehet majd Bözödújfalu utcáin. Egy másik meg azzal, hogy: Látható lesz a víz alatti Bözödújfalu. Akárha egy óceáni víz alatti állatkerti vagy múzeumi sétára mozgósítanának. S szinte mindenik a polgármestert jelöli meg forrásnak.
– mondja az elöljáró. A szenzációhajhász botcsinálta újdondászok az ő szájába adták azt, amivel ők akartak robbantani a szenzációra éhes világban. „A tornyot a gáttal összekötő beton gyaloghíd leszakadt, emiatt a vízügyiek le kell hogy engedjék a vizet a Küsmödbe, hogy a tartópillérhez javításkor hozzáférjenek, a hidat újraépíthessék vagy megjavíthassák. Ennyi. Még csak nem is a teljes vízmennyiséget engedik le, hanem csak 15 méterrel csökkentik a víz szintjét a tározó tóban” – magyarázza. Hogy mit lehet majd látni akkor, ha a 15 méteres csökkentést elérik? Nos – semmit. Iszapot, iszapot, iszapot, esetleg a félig-meddig elkorhadt fákat, egy-egy ház alapzatának körvonalait az iszapban. Meg a katolikus templomtorony leomlása (2014) után maradt törmelékhalmazt. S ha őszig elhúzódik a munkálat és kiszárad a tófenék, akkor sem többet. Az, hogy majd be lehet járni a falu utcáit – egyszerűen szamárság.
Fotó: Boda L. Gergely
A kiürítéskor a lakosok lebontották a házaikat, gazdasági épületeiket, az anyagot vagy elvitték vagy eladták. Legfennebb néhány sehova nem vezető betonlépcső maradványai látszanak majd. Legfennebb... S még az sem valószínű, hogy a tó medrében maradt rozsdás gépeket (földgyalukat, homlokrakodó gépeket, amelyeket a munkások a rombolás után otthagytak, mert már nem lehetett kivinni őket) látni lehet majd. Azok a tó legmélyebb részén, középtájon vannak, ott meg takarja őket a víz.
Az elöljárónak van egy – sőt több – gondja is. Ha majd csökken a vízszint, s akadnak majd „bátor felfedezők”, kútba eshetnek. A kutak ugyanis megmaradtak. Nem tudni, mennyire töltődtek fel iszappal. Ha valaki mondjuk térdig érő vízben bóklászik, beleeshet egy ilyen kútba. A további gond –
Ezt már lehet is látni. Ezek a gondok, és nem a régi utcákon való sétálás lehetősége vagy lehetetlensége. Aki egyébként erre számít, annak sajnos sürgősen le kell mondania erről az élményről. Legyen világos. Ez nem Pompeji vagy Herculaneum...
Fotó: Boda L. Gergely
A polgármesterrel való beszélgetés után nekivágunk a felújított tó körüli útnak, hagy' lássuk, miként mutat a vizét vesztő tó. Még nincs az aszfalton koptatóréteg, kátyúk azonban már vannak. Ha elkészül, jelentősen lerövidíti majd a távot – mindössze 60 kilométerre – a Vásárhely–Bözöd–Székelykeresztúr útvonalon. A gátnál állunk meg először. És szerencsénk van – nem mint később. Barabás Levente gátőr (na nem, nem Pelikán elvtárs!) mutatja a tornyot (amelyből a zsilipeket irányítják), s azt, hogy miként történhetett a baj a híddal. Valószínűleg a nagy hideg miatt az összehúzódás nagyobb volt, a hídelem levált a tartóoszlopról, s a vízbe esett.
– meséli a gátőr. A gát melletti vízmélység 29 méter, azért kell leengedni a vizet, hogy hozzáférjenek a tartópillérek alapzatához, s ha kell, javítsák. Így már kezdjük érteni az egész kényszerű akciót.
Fotó: Boda L. Gergely
Tovább megyünk az egykori katolikus templom romjai felé, a tó túlsó végébe. Miután elhagyjuk a siratófalat s a kopjafafalut, rátérünk az egykori falusi utca végére. Tengelyig ér az éjszakai eső miatti sár, az autó kezd önálló életet élni, megy, amerre akar, illetve amerre a sárba vájt mély keréknyomok vezérlik, mígnem már a célhoz közel végleg megfeneklik. A tizenkét, dombon megmaradt magányos bözödújfalui ház egyike előtt veszteglünk, kiszállni nem lehet a három-négy derékmagas csahos miatt, mert hogy nem ismerjük a szándékukat, kipróbálni meg nem akarjuk, egy sosemvolt kapu előtt bő rokolyás asszonyság némán, tétlenül szemléli a kipörgő, sárt fröcskölő kerekeket, s még halovány szándéka sem látszik a segíteni akarásnak, így aztán valahogy kínnal-bajjal kifarolunk a sártengerből, lemondunk a templomrom nézegetéséről, s derékig sáros autóval visszaindulunk a műútra. Nesze neked katasztrófaturizmus!
Fotó: Boda L. Gergely
A tó
A gátépítés 1975-ben kezdődött, 1977-ben leálltak vele, 1984-től újraindult, 1992-ben kezdték meg az elárasztást, 1994-ben érte el a mai vízszintet. Az egykori Bözödújfalu 184 hektárja került víz alá, ebből 118 hektár szántóföld, 19 legelő-kaszáló, 1,39 gyümölcsös, 44,57 hektár maga a falu – házak, telkek, kertek, utcák, a Küsmöd-patak medre. A tározó tó befogadóképessége 31 millió köbméter, a gát döngöltagyag-, kavics- és földrétegből épült, az alapja 10–12 méteres, szélessége a tetőn 5 méter. Normális vízszintnél a felülete 336 méter tengerszint feletti magasságban van és 186 hektárra terjed ki, maximális vízszintnél pedig 262 hektárra.
Tűz ütött ki a Dicsőszentmártonhoz tartozó Csüdőtelkén péntek este, a lángoló növényzet kioltásán jelenleg is dolgoznak – közölte a Maros megyei katasztrófavédelem.
Csak június 1-jétől jár bírság a számlák eFactura rendszerbe történő feltöltésének elmulasztása esetén – jelentette be pénteken a pénzügyminiszter.
A tavasz beköszöntével újra elindítják a nyári bobpályát Borszéken március utolsó előtti hétvégéjén. A látogatóknak szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között lesz lehetőségük újra bobszánkóba pattanni a Reménység Síközpontnál található pályán.
A Visit Maros Egyesület első alkalommal rendezi meg a Bazsarózsa-fesztivált a mezőzáhi Ugron-kastélynál április 23–29. között, a sztyeppei bazsarózsa virágzási időszakában – számolt be az Agerpres hírügynökség.
Háromszék majdhogynem legnagyobb beruházása veszi kezdetét Illyefalván, illetve a hozzá tartozó Aldobolyban és Sepsiszentkirályon. A 39 millió lej értékű szennyvízhálózat kiépítésére vonatkozó kivitelezési szerződést pénteken írták alá.
Az ügyészség a 15 éves tanuló előzetes letartóztatására tett javaslatot, a bíróság azonban ezt megalapozatlannak ítélte és elutasította.
Az elmúlt hetekben civil kezdeményezésként aláírásgyűjtés zajlott Gyergyószentmiklóson, amely során több mint 1500 személy kérte fel Nagy Zoltánt, a város korábbi polgármesterét, hogy pályázza meg a jelöltséget az RMDSZ előválasztásán.
Némileg szellősebb programmal, de számos újdonsággal várják az érdeklődőket idén a SepsiBook irodalmi fesztiválra és könyvvásárra május 23–26. között a sepsiszentgyörgyi Sepsi Arénába.
Hetven kisgyermek befogadására alkalmas bölcsődét építenek Farkaslaka községben, miután tavaly év végén a helyi önkormányzat erre irányuló pályázata bekerült az országos bölcsődeépítési programba. A munkálatok már zajlanak, időkapszulát is elhelyeztek.
Már csak a halál beálltát tudták megállapítani a mentőegységek annál az idős férfinál, akit egy székelykeresztúri patakból emeltek ki péntek délután.
szóljon hozzá!