
A rendőr dönti majd el, hogy szüksége van-e az állatnak a „kimenekítésre”
Fotó: Pinti Attila
Még nem kezdte el működését az újonnan létesült állatrendőrség, zajlik a meghirdetett állások betöltésére kiírt versenyvizsga. Bár eddig is létezett törvény az állatkínzás büntetésére, a rendőrség új struktúrájától azonban azért is várnak hatékonyabb fellépést, mert állatorvosokat is alkalmaz a rendőrség, így a szankciók alkalmazása mellett a bántalmazott és sérült állatokat el is tudják látni a hatóság munkatársai. Az állatvédő szervezetek képviselői szerint nagy szükség van az állatrendőrségtől várt támogatásra.
2021. január 27., 11:172021. január 27., 11:17
2021. január 27., 11:292021. január 27., 11:29
Országszerte több mint 250 alkalmazottja lesz az állami rendőrség alárendeltségébe tartozó állatvédelmi szervnek, a tervek szerint a hatóság alkalmazottai közül hat Hargita megyében teljesít majd szolgálatot. Szombaton járt le a jelentkezők írásbeli vizsgája, de még zajlik a felvételi. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője a Székelyhonnak elmondta, jelenleg van már három jelentkező, akik elérték az átmenő jegyet, ők az ügynöki állások betöltésére jelentkeztek, de még rájuk is várnak tesztek. A három rendőrtiszti állás még betöltetlen.
A helyszínre érkező állatrendőrök elrendelhetik a bántalmazott, sérült, megkínzott állatok menhelyre történő költöztetését, éppen ezért a rendőrség felveszi a kapcsolatot olyan civil szervezetekkel is, amelyek segítséget nyújthatnak a bántalmazott állatok elhelyezésében, erre az állások betöltése után kerül sor – fogalmazott Gheorghe Filip.
A leendő intézmény rendőrei szükség esetén testi kényszert is alkalmazhatnak intézkedéseik során, illetve használhatják a felszereltségükhöz tartozó eszközöket, továbbá az akcióról fotó- vagy videofelvétel készülhet az állat tulajdonosának beleegyezése nélkül is – áll a rendeletben.
„A rendőr dönti el, hogy az adott állatot el kell-e kobozni vagy sem, és természetesen, ha állatkínzást vagy elhanyagolást, rossz bánásmódot állapít meg a tiszt, akkor elviszik onnan az állatot egy megfelelő helyre. Az eset súlyosságától függ az, hogy szabálysértés miatti bírságot ró ki a rendőr, vagy bűncselekmény gyanújával indít nyomozást. Utóbbi esetben a bíróság dönt arról, hogy bűncselekménynek minősíti-e a tettet vagy sem, de
– tette hozzá a rendőrségi szóvivő.
A jogszabály eddig is kitért az állatkínzásra, és büntetőjogi eljárást indíthattak a hatóságok az állatkínzók ellen. Kérdésünkre, hogy miért is van szükség akkor egy külön intézményre a rendőrségen belül az állatvédelem érdekében, Gheorghe Filip kifejtette, ha létezik egy speciális operatív szerv, akkor szakszerűbb és hatékonyabb közbelépést biztosíthat a rendőrség, hiszen állatorvosokat is alkalmaznak. „Ők tudják, mi a teendő, ha elsősegélyre vagy ellátásra szorul egy állat, nem csak a papírokat állítják ki” – válaszolta meg kérdésünket a Hargita megyei rendőrség szóvivője.
A szászrégeni Fiducia Állatmenhely tulajdonosa, Maier Lídia tapasztalatai szerint is nagy szükség van az állatrendőrségre, de főleg a hatóságok támogatására a kidobott, megkínzott állatok megmentésekor. „A civilizált nyugati országokban sem egy személy vagy civil szervezet tesz mindent az állatvédelemmel kapcsolatban, hanem a hatóságok is támogatják a szervezetek munkáját, ezért is működhet ott az állatvédelem hatékonyabban” – fogalmazott az állatvédő.
Mint elmondta, a szászrégeni menhelyre eddig is kerültek be olyan kutyák, amelyeknek a viselkedésén látszott, hogy valószínűleg kínozhatták őket, hiszen nagyon féltek az embertől, elbújtak. Azt azonban az állatvédők sosem tudják, honnan kerül hozzájuk a kutya, mit élhetett át mielőtt biztonságba helyezték volna. Az állatkínzással kapcsolatos rendőri fellépések eredményét eddig nem érezték az állatvédők. A gond ott kezdődik, hogy sokan tekintenek tárgyként az állatokra, és saját kényük-kedvük szerint kínozzák vagy elhanyagolják őket – fogalmazott Maier Lídia.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!