
A rendőr dönti majd el, hogy szüksége van-e az állatnak a „kimenekítésre”
Fotó: Pinti Attila
Még nem kezdte el működését az újonnan létesült állatrendőrség, zajlik a meghirdetett állások betöltésére kiírt versenyvizsga. Bár eddig is létezett törvény az állatkínzás büntetésére, a rendőrség új struktúrájától azonban azért is várnak hatékonyabb fellépést, mert állatorvosokat is alkalmaz a rendőrség, így a szankciók alkalmazása mellett a bántalmazott és sérült állatokat el is tudják látni a hatóság munkatársai. Az állatvédő szervezetek képviselői szerint nagy szükség van az állatrendőrségtől várt támogatásra.
2021. január 27., 11:172021. január 27., 11:17
2021. január 27., 11:292021. január 27., 11:29
Országszerte több mint 250 alkalmazottja lesz az állami rendőrség alárendeltségébe tartozó állatvédelmi szervnek, a tervek szerint a hatóság alkalmazottai közül hat Hargita megyében teljesít majd szolgálatot. Szombaton járt le a jelentkezők írásbeli vizsgája, de még zajlik a felvételi. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője a Székelyhonnak elmondta, jelenleg van már három jelentkező, akik elérték az átmenő jegyet, ők az ügynöki állások betöltésére jelentkeztek, de még rájuk is várnak tesztek. A három rendőrtiszti állás még betöltetlen.
A helyszínre érkező állatrendőrök elrendelhetik a bántalmazott, sérült, megkínzott állatok menhelyre történő költöztetését, éppen ezért a rendőrség felveszi a kapcsolatot olyan civil szervezetekkel is, amelyek segítséget nyújthatnak a bántalmazott állatok elhelyezésében, erre az állások betöltése után kerül sor – fogalmazott Gheorghe Filip.
A leendő intézmény rendőrei szükség esetén testi kényszert is alkalmazhatnak intézkedéseik során, illetve használhatják a felszereltségükhöz tartozó eszközöket, továbbá az akcióról fotó- vagy videofelvétel készülhet az állat tulajdonosának beleegyezése nélkül is – áll a rendeletben.
„A rendőr dönti el, hogy az adott állatot el kell-e kobozni vagy sem, és természetesen, ha állatkínzást vagy elhanyagolást, rossz bánásmódot állapít meg a tiszt, akkor elviszik onnan az állatot egy megfelelő helyre. Az eset súlyosságától függ az, hogy szabálysértés miatti bírságot ró ki a rendőr, vagy bűncselekmény gyanújával indít nyomozást. Utóbbi esetben a bíróság dönt arról, hogy bűncselekménynek minősíti-e a tettet vagy sem, de
– tette hozzá a rendőrségi szóvivő.
A jogszabály eddig is kitért az állatkínzásra, és büntetőjogi eljárást indíthattak a hatóságok az állatkínzók ellen. Kérdésünkre, hogy miért is van szükség akkor egy külön intézményre a rendőrségen belül az állatvédelem érdekében, Gheorghe Filip kifejtette, ha létezik egy speciális operatív szerv, akkor szakszerűbb és hatékonyabb közbelépést biztosíthat a rendőrség, hiszen állatorvosokat is alkalmaznak. „Ők tudják, mi a teendő, ha elsősegélyre vagy ellátásra szorul egy állat, nem csak a papírokat állítják ki” – válaszolta meg kérdésünket a Hargita megyei rendőrség szóvivője.
A szászrégeni Fiducia Állatmenhely tulajdonosa, Maier Lídia tapasztalatai szerint is nagy szükség van az állatrendőrségre, de főleg a hatóságok támogatására a kidobott, megkínzott állatok megmentésekor. „A civilizált nyugati országokban sem egy személy vagy civil szervezet tesz mindent az állatvédelemmel kapcsolatban, hanem a hatóságok is támogatják a szervezetek munkáját, ezért is működhet ott az állatvédelem hatékonyabban” – fogalmazott az állatvédő.
Mint elmondta, a szászrégeni menhelyre eddig is kerültek be olyan kutyák, amelyeknek a viselkedésén látszott, hogy valószínűleg kínozhatták őket, hiszen nagyon féltek az embertől, elbújtak. Azt azonban az állatvédők sosem tudják, honnan kerül hozzájuk a kutya, mit élhetett át mielőtt biztonságba helyezték volna. Az állatkínzással kapcsolatos rendőri fellépések eredményét eddig nem érezték az állatvédők. A gond ott kezdődik, hogy sokan tekintenek tárgyként az állatokra, és saját kényük-kedvük szerint kínozzák vagy elhanyagolják őket – fogalmazott Maier Lídia.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az ország érdekét szolgálja és Bukarest megbízható szövetségesi szerepét bizonyítja az a javaslat, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen katonai erőket telepíthessen Romániába.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a Victoria-palotában fogadja a Romániába hivatalos látogatásra érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Az első gólya március 6-ai érkezését követően egyre több fészket vesznek birtokba a hazatérő vándormadarak Csíkszentsimonban. Fotókon és rövid videón mutatjuk.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
szóljon hozzá!