
A rendőr dönti majd el, hogy szüksége van-e az állatnak a „kimenekítésre”
Fotó: Pinti Attila
Még nem kezdte el működését az újonnan létesült állatrendőrség, zajlik a meghirdetett állások betöltésére kiírt versenyvizsga. Bár eddig is létezett törvény az állatkínzás büntetésére, a rendőrség új struktúrájától azonban azért is várnak hatékonyabb fellépést, mert állatorvosokat is alkalmaz a rendőrség, így a szankciók alkalmazása mellett a bántalmazott és sérült állatokat el is tudják látni a hatóság munkatársai. Az állatvédő szervezetek képviselői szerint nagy szükség van az állatrendőrségtől várt támogatásra.
2021. január 27., 11:172021. január 27., 11:17
2021. január 27., 11:292021. január 27., 11:29
Országszerte több mint 250 alkalmazottja lesz az állami rendőrség alárendeltségébe tartozó állatvédelmi szervnek, a tervek szerint a hatóság alkalmazottai közül hat Hargita megyében teljesít majd szolgálatot. Szombaton járt le a jelentkezők írásbeli vizsgája, de még zajlik a felvételi. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője a Székelyhonnak elmondta, jelenleg van már három jelentkező, akik elérték az átmenő jegyet, ők az ügynöki állások betöltésére jelentkeztek, de még rájuk is várnak tesztek. A három rendőrtiszti állás még betöltetlen.
A helyszínre érkező állatrendőrök elrendelhetik a bántalmazott, sérült, megkínzott állatok menhelyre történő költöztetését, éppen ezért a rendőrség felveszi a kapcsolatot olyan civil szervezetekkel is, amelyek segítséget nyújthatnak a bántalmazott állatok elhelyezésében, erre az állások betöltése után kerül sor – fogalmazott Gheorghe Filip.
A leendő intézmény rendőrei szükség esetén testi kényszert is alkalmazhatnak intézkedéseik során, illetve használhatják a felszereltségükhöz tartozó eszközöket, továbbá az akcióról fotó- vagy videofelvétel készülhet az állat tulajdonosának beleegyezése nélkül is – áll a rendeletben.
„A rendőr dönti el, hogy az adott állatot el kell-e kobozni vagy sem, és természetesen, ha állatkínzást vagy elhanyagolást, rossz bánásmódot állapít meg a tiszt, akkor elviszik onnan az állatot egy megfelelő helyre. Az eset súlyosságától függ az, hogy szabálysértés miatti bírságot ró ki a rendőr, vagy bűncselekmény gyanújával indít nyomozást. Utóbbi esetben a bíróság dönt arról, hogy bűncselekménynek minősíti-e a tettet vagy sem, de
– tette hozzá a rendőrségi szóvivő.
A jogszabály eddig is kitért az állatkínzásra, és büntetőjogi eljárást indíthattak a hatóságok az állatkínzók ellen. Kérdésünkre, hogy miért is van szükség akkor egy külön intézményre a rendőrségen belül az állatvédelem érdekében, Gheorghe Filip kifejtette, ha létezik egy speciális operatív szerv, akkor szakszerűbb és hatékonyabb közbelépést biztosíthat a rendőrség, hiszen állatorvosokat is alkalmaznak. „Ők tudják, mi a teendő, ha elsősegélyre vagy ellátásra szorul egy állat, nem csak a papírokat állítják ki” – válaszolta meg kérdésünket a Hargita megyei rendőrség szóvivője.
A szászrégeni Fiducia Állatmenhely tulajdonosa, Maier Lídia tapasztalatai szerint is nagy szükség van az állatrendőrségre, de főleg a hatóságok támogatására a kidobott, megkínzott állatok megmentésekor. „A civilizált nyugati országokban sem egy személy vagy civil szervezet tesz mindent az állatvédelemmel kapcsolatban, hanem a hatóságok is támogatják a szervezetek munkáját, ezért is működhet ott az állatvédelem hatékonyabban” – fogalmazott az állatvédő.
Mint elmondta, a szászrégeni menhelyre eddig is kerültek be olyan kutyák, amelyeknek a viselkedésén látszott, hogy valószínűleg kínozhatták őket, hiszen nagyon féltek az embertől, elbújtak. Azt azonban az állatvédők sosem tudják, honnan kerül hozzájuk a kutya, mit élhetett át mielőtt biztonságba helyezték volna. Az állatkínzással kapcsolatos rendőri fellépések eredményét eddig nem érezték az állatvédők. A gond ott kezdődik, hogy sokan tekintenek tárgyként az állatokra, és saját kényük-kedvük szerint kínozzák vagy elhanyagolják őket – fogalmazott Maier Lídia.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!