Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:24

Székelyudvarhely volt ma reggel az ország leghidegebb települése

11:15

Városi sportgálán ünnepelték Gyergyószentmiklós bajnokait

11:00

Avatar: Tűz és hamu – hiába a lenyűgöző látvány ha majdnem ugyanazt nézzük mint három évvel ezelőtt

10:32

Téli sportok, topligák és bukaresti rangadó – vasárnap a képernyőn

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei

Ekkortól csökkenhet az infláció az RMDSZ elnöke szerint

Az év utolsó napjáig kell dönteniük az önkormányzatoknak a helyi adók szintjéről

Állami támogatás-kiegészítéssel lenne fenntartható a diákok díjmentes kultúrafogyasztása

A kultúra ingyenessé tétele a gyerekek szellemi értékekhez való hozzáállása szempontjából sem biztos, hogy célravezető lenne

Fotó: Haáz Vince

Elsőre ugyan jól hangzik az RMDSZ által tervezett oktatásügyi törvénymódosításban egyebek közt az a passzus, hogy a diákok ingyenességet élveznek majd a közintézmények által szervezett kulturális és sporteseményekre szóló belépőjegyeket illetően, a belépőjegyek árának kiesése azonban komoly aggodalmat kelt a legtöbb színházigazgatóban, hiszen bevételük jelentős részét képezik. Ráadásul az sem biztos, hogy célravezető lenne, ha a gyerekek megszoknák, hogy a kultúráért nem kell fizetni – vallják az intézmények vezetői.

Hajnal Csilla

2020. február 22., 11:292020. február 22., 11:29

2020. február 22., 11:312020. február 22., 11:31

A szenátus által múlt héten döntő házként elfogadott tanügyi törvénycsomag főként általános, országos szintű és kisebbségi oktatással kapcsolatos változtatásokat eszközölne a rendszerben, de a kulturális intézményeket is érintenék a módosítások. A tervezetben egyebek közt arra is kitérnek, hogy

a diákok ingyenességet élveznek majd a kulturális és sporteseményekre szóló belépőjegyeket illetően.

Míg sok szülő és pedagógus örömmel fogadná ezt a változást, addig az erdélyi kulturális intézmények vezetői aggodalmukat fejezik ki ezzel kapcsolatban, hiszen a döntés komoly költségvetési kiesést okozna a bevételükben. A kultúra ingyenessé tétele pedig a gyerekek szellemi, kulturális értékekhez való hozzáállása szempontjából sem biztos, hogy célravezető lenne.

Fotó: Facebook/Szigligeti Színház Lilliput Társulat

Kénytelenek lennének leállni

Nemcsak hosszú, de rövid távon is komoly gondokat okozna a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház fenntartásában az, ha kiesne a jegyek árából befolyó összeg. Gavril Cadariu, a bábszínház igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette, hogy

költségvetésük 85 százaléka támogatás, a fennmaradó 15 százalék legnagyobb része pedig a jegyek árából származik, ezért a színház fennmaradása forogna kockán a bevételkiesés következményeként.

„Nagyon káros lenne a költségvetés szempontjából, ez akkor volna fenntartható, ha az eladott jegyek ára pótolva lenne az állami támogatásban. Mindig számításba vettük azokat a nézőket, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék a jegyet, ezért is részesülnek 75 százalékos kedvezményben a gyerekek, diákok, nyugdíjasok, akik 9 lejért válthatnak belépőt, a felnőttjegy ára 36 lej, és egy belső szabályzat szerint a gyerek kísérője 18 lejért vásárolhat jegyet” – fejtette ki a bábszínház vezetője. Hozzátette, a hamarosan elkészülő éves költségvetésükből is kiderül, hogy csak egy félévre előre van anyagi keretük, és ebbe a fizetések nincsenek is beleszámolva, ezért

nagyon káros lenne a bábszínháznak, ha a bevételük 12–15 százalékától, azaz a jegyek árától elesnének, ami évi 450 ezer lejt jelent számukra.

Ha ez kimaradna, kénytelenek lennének leállni. Az intézmény vezetője továbbá az ingyenes kultúrafogyasztást is fenntartásokkal fogadta, úgy véli, nem valószínű, hogy a nézők így jobban tudnák értékelni a kulturális tartalmakat, hiszen sok esetben veszít szellemi értékéből az, ami ingyen van.

Fotó: Veres Nándor

Szép elképzelés lehetne, ha...

Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója is hasonló véleményen van, szerinte ez szép elképzelés lehetne, de nincs arra garancia, hogy több látogatót vonzana a színházba. Ameddig pedig nincs pontosan leírva ennek a módszertana, azaz hogy milyen közintézményeket érintene – állami, megyei vagy önkormányzati támogatásból fenntartottakat –, addig nehéz a következményeiről beszélni. Az intézmény vezetője rámutatott, a székelyudvarhelyi önkormányzatot sem lehetne rákényszeríteni arra, hogy pótolja az emiatt kialakuló költségvetési hiányt, az ingyenes belépők ugyanis több mint négyezer diákot érintenének, a színház saját bevételének harminc százalékát – mondta el a Székelyhonnak Nagy Pál. Hozzátette,

pont attól tart, nehogy csökkenjen ezáltal a nézők száma, hiszen amiért valami ingyenes, nem jelenti azt, hogy több nézőt vonz be.

Ha pedig növekedést okozna a nézőszámot illetően, ez maga után vonná az előadások számának növelését is, ami szintén számos anyagi kérdést vetne fel.

Az elképzelés akár szép is lehetne, ha nem Romániában lenne mindez

– foglalta össze tömören a következtetéseit a székelyudvarhelyi színház igazgatója.

Fotó: Veres Nándor

Állami költségkeretből kellene pótolni

Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ oktatásügyekért felelős szenátora, a tervezet egyik kidolgozója marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, ő maga is hallott pró és kontra véleményeket a tervezet ezen pontjával kapcsolatban, színházi vezetők részéről egyet, szülők és pedagógusok részéről mást.

Meg kell majd vizsgálni a kérdést, és amennyiben ez költségvetési deficitet, hiányosságokat okozna az intézményeknél, olyan állami költségkeretből kell ezt pótolni, amely kiegyensúlyozza ezt a helyzetet

– fejtette ki a szenátor.