
A kultúra ingyenessé tétele a gyerekek szellemi értékekhez való hozzáállása szempontjából sem biztos, hogy célravezető lenne
Fotó: Haáz Vince
Elsőre ugyan jól hangzik az RMDSZ által tervezett oktatásügyi törvénymódosításban egyebek közt az a passzus, hogy a diákok ingyenességet élveznek majd a közintézmények által szervezett kulturális és sporteseményekre szóló belépőjegyeket illetően, a belépőjegyek árának kiesése azonban komoly aggodalmat kelt a legtöbb színházigazgatóban, hiszen bevételük jelentős részét képezik. Ráadásul az sem biztos, hogy célravezető lenne, ha a gyerekek megszoknák, hogy a kultúráért nem kell fizetni – vallják az intézmények vezetői.
2020. február 22., 11:292020. február 22., 11:29
2020. február 22., 11:312020. február 22., 11:31
A szenátus által múlt héten döntő házként elfogadott tanügyi törvénycsomag főként általános, országos szintű és kisebbségi oktatással kapcsolatos változtatásokat eszközölne a rendszerben, de a kulturális intézményeket is érintenék a módosítások. A tervezetben egyebek közt arra is kitérnek, hogy
Míg sok szülő és pedagógus örömmel fogadná ezt a változást, addig az erdélyi kulturális intézmények vezetői aggodalmukat fejezik ki ezzel kapcsolatban, hiszen a döntés komoly költségvetési kiesést okozna a bevételükben. A kultúra ingyenessé tétele pedig a gyerekek szellemi, kulturális értékekhez való hozzáállása szempontjából sem biztos, hogy célravezető lenne.
Fotó: Facebook/Szigligeti Színház Lilliput Társulat
Nemcsak hosszú, de rövid távon is komoly gondokat okozna a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház fenntartásában az, ha kiesne a jegyek árából befolyó összeg. Gavril Cadariu, a bábszínház igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette, hogy
„Nagyon káros lenne a költségvetés szempontjából, ez akkor volna fenntartható, ha az eladott jegyek ára pótolva lenne az állami támogatásban. Mindig számításba vettük azokat a nézőket, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék a jegyet, ezért is részesülnek 75 százalékos kedvezményben a gyerekek, diákok, nyugdíjasok, akik 9 lejért válthatnak belépőt, a felnőttjegy ára 36 lej, és egy belső szabályzat szerint a gyerek kísérője 18 lejért vásárolhat jegyet” – fejtette ki a bábszínház vezetője. Hozzátette, a hamarosan elkészülő éves költségvetésükből is kiderül, hogy csak egy félévre előre van anyagi keretük, és ebbe a fizetések nincsenek is beleszámolva, ezért
Ha ez kimaradna, kénytelenek lennének leállni. Az intézmény vezetője továbbá az ingyenes kultúrafogyasztást is fenntartásokkal fogadta, úgy véli, nem valószínű, hogy a nézők így jobban tudnák értékelni a kulturális tartalmakat, hiszen sok esetben veszít szellemi értékéből az, ami ingyen van.
Fotó: Veres Nándor
Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója is hasonló véleményen van, szerinte ez szép elképzelés lehetne, de nincs arra garancia, hogy több látogatót vonzana a színházba. Ameddig pedig nincs pontosan leírva ennek a módszertana, azaz hogy milyen közintézményeket érintene – állami, megyei vagy önkormányzati támogatásból fenntartottakat –, addig nehéz a következményeiről beszélni. Az intézmény vezetője rámutatott, a székelyudvarhelyi önkormányzatot sem lehetne rákényszeríteni arra, hogy pótolja az emiatt kialakuló költségvetési hiányt, az ingyenes belépők ugyanis több mint négyezer diákot érintenének, a színház saját bevételének harminc százalékát – mondta el a Székelyhonnak Nagy Pál. Hozzátette,
Ha pedig növekedést okozna a nézőszámot illetően, ez maga után vonná az előadások számának növelését is, ami szintén számos anyagi kérdést vetne fel.
– foglalta össze tömören a következtetéseit a székelyudvarhelyi színház igazgatója.
Fotó: Veres Nándor
Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ oktatásügyekért felelős szenátora, a tervezet egyik kidolgozója marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, ő maga is hallott pró és kontra véleményeket a tervezet ezen pontjával kapcsolatban, színházi vezetők részéről egyet, szülők és pedagógusok részéről mást.
– fejtette ki a szenátor.
A jelenlegi 41 helyett kilenc nagy megyét alakítana ki Romániában a Béke – Románia az első párt.
A DIICOT pénteken közölte, hogy a gázolaj-kereskedelemhez kapcsolódó adócsalási ügyben zár alá helyeztek 111 ingatlant – épületeket és telkeket -, valamint a gyanúsítottak bankszámláit, összesen 114,9 millió lej értékhatárig.
A párbeszéd, a tolerancia és az együttműködés fontosságát hangsúlyozza a magyar nyelv napja alkalmából küldött üzenetében Nicușor Dan államelnök.
Nicușor Dan államfő kétoldalú megbeszélést folytatott pénteken Dublinban Magyar Péter magyar miniszterelnökkel.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 13 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
Több mint 4,2 millió lej bírságot szabott ki egy hét alatt a Munkaügyi Felügyelet 2357 ellenőrzés során, 58 esetben be nem jelentett foglalkoztatást tártak fel – közölte pénteken a Facebook-oldalán az intézmény.
A román gazdaság harmadik negyedévi, 2,1 százalékos bővülése lélegzetvételhez juttatta a gazdaságot, de nem tekinthető fellendülésnek – véli Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztást péntekre az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Szombaton jelentősen lehűl az idő, vasárnap hajnalban pedig az ország nagy részén fagyni fog.
Őrizetbe vette pénteken a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a konstancai Oil Terminal előző nap lemondott kereskedelmi igazgatóját, Gabriel Darabant a gázolaj-kereskedelemhez kapcsolódó adócsalási ügyben.
Az előrejelzéseknek megfelelően felmelegedett az idő országszerte, a péntek reggeli hőmérsékleti értékek a 10 Celsius-fok körüli tartományban maradtak a hegyközi medencékben is.
szóljon hozzá!