
A kultúra ingyenessé tétele a gyerekek szellemi értékekhez való hozzáállása szempontjából sem biztos, hogy célravezető lenne
Fotó: Haáz Vince
Elsőre ugyan jól hangzik az RMDSZ által tervezett oktatásügyi törvénymódosításban egyebek közt az a passzus, hogy a diákok ingyenességet élveznek majd a közintézmények által szervezett kulturális és sporteseményekre szóló belépőjegyeket illetően, a belépőjegyek árának kiesése azonban komoly aggodalmat kelt a legtöbb színházigazgatóban, hiszen bevételük jelentős részét képezik. Ráadásul az sem biztos, hogy célravezető lenne, ha a gyerekek megszoknák, hogy a kultúráért nem kell fizetni – vallják az intézmények vezetői.
2020. február 22., 11:292020. február 22., 11:29
2020. február 22., 11:312020. február 22., 11:31
A szenátus által múlt héten döntő házként elfogadott tanügyi törvénycsomag főként általános, országos szintű és kisebbségi oktatással kapcsolatos változtatásokat eszközölne a rendszerben, de a kulturális intézményeket is érintenék a módosítások. A tervezetben egyebek közt arra is kitérnek, hogy
Míg sok szülő és pedagógus örömmel fogadná ezt a változást, addig az erdélyi kulturális intézmények vezetői aggodalmukat fejezik ki ezzel kapcsolatban, hiszen a döntés komoly költségvetési kiesést okozna a bevételükben. A kultúra ingyenessé tétele pedig a gyerekek szellemi, kulturális értékekhez való hozzáállása szempontjából sem biztos, hogy célravezető lenne.
Fotó: Facebook/Szigligeti Színház Lilliput Társulat
Nemcsak hosszú, de rövid távon is komoly gondokat okozna a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház fenntartásában az, ha kiesne a jegyek árából befolyó összeg. Gavril Cadariu, a bábszínház igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette, hogy
„Nagyon káros lenne a költségvetés szempontjából, ez akkor volna fenntartható, ha az eladott jegyek ára pótolva lenne az állami támogatásban. Mindig számításba vettük azokat a nézőket, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék a jegyet, ezért is részesülnek 75 százalékos kedvezményben a gyerekek, diákok, nyugdíjasok, akik 9 lejért válthatnak belépőt, a felnőttjegy ára 36 lej, és egy belső szabályzat szerint a gyerek kísérője 18 lejért vásárolhat jegyet” – fejtette ki a bábszínház vezetője. Hozzátette, a hamarosan elkészülő éves költségvetésükből is kiderül, hogy csak egy félévre előre van anyagi keretük, és ebbe a fizetések nincsenek is beleszámolva, ezért
Ha ez kimaradna, kénytelenek lennének leállni. Az intézmény vezetője továbbá az ingyenes kultúrafogyasztást is fenntartásokkal fogadta, úgy véli, nem valószínű, hogy a nézők így jobban tudnák értékelni a kulturális tartalmakat, hiszen sok esetben veszít szellemi értékéből az, ami ingyen van.
Fotó: Veres Nándor
Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója is hasonló véleményen van, szerinte ez szép elképzelés lehetne, de nincs arra garancia, hogy több látogatót vonzana a színházba. Ameddig pedig nincs pontosan leírva ennek a módszertana, azaz hogy milyen közintézményeket érintene – állami, megyei vagy önkormányzati támogatásból fenntartottakat –, addig nehéz a következményeiről beszélni. Az intézmény vezetője rámutatott, a székelyudvarhelyi önkormányzatot sem lehetne rákényszeríteni arra, hogy pótolja az emiatt kialakuló költségvetési hiányt, az ingyenes belépők ugyanis több mint négyezer diákot érintenének, a színház saját bevételének harminc százalékát – mondta el a Székelyhonnak Nagy Pál. Hozzátette,
Ha pedig növekedést okozna a nézőszámot illetően, ez maga után vonná az előadások számának növelését is, ami szintén számos anyagi kérdést vetne fel.
– foglalta össze tömören a következtetéseit a székelyudvarhelyi színház igazgatója.
Fotó: Veres Nándor
Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ oktatásügyekért felelős szenátora, a tervezet egyik kidolgozója marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, ő maga is hallott pró és kontra véleményeket a tervezet ezen pontjával kapcsolatban, színházi vezetők részéről egyet, szülők és pedagógusok részéről mást.
– fejtette ki a szenátor.
Ausztria támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár, hozzátéve, hogy Románia olyan partner országa számára, amelyre számítani lehet.
Játéknak vélte és hazavitte a lezuhant orosz drónt egy helyi férfi a moldovai Pepeni határából, majd szét is szerelte – a rendőrség szerint a szerkezet katonai megtévesztésre szolgált, robbanóanyagot nem tartalmazott.
Cáfolta csütörtökön a belügyminisztérium a közúti forgalomra és a nyilvános helyekre kiterjedő megfigyelőrendszer működésbe hozásáról szóló információkat.
Őrizetbe vettek egy harmincéves sofőrt, aki ittasan vezetett, amikor összeütközött egy küldetésben lévő rendőrautóval Târgu Neamț városában csütörtökön.
A múlt év azonos időszakához viszonyítva 2025 harmadik negyedévében az óránkénti munkaerőköltségek a legtöbb ágazatban emelkedtek. Csökkenést csak a tanügyben (4,39 százalék) és a közigazgatásban (1,23 százalék) jegyeztek.
Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio – írja az MTI a Profit.ro után.
Az Ilie Bolojan vezette „progresszív kormány” képtelen kezelni az ország pénzügyeit, az egészségügyet, az oktatást, a szociális védelmet, az igazságszolgáltatást és a közigazgatást, ezért a kabinetnek le kell mondania – áll az indítványban.
Az ünnepi időszakra készülve minden élelmiszergyártót leellenőriz a szakhatóság, az utakon a rendőrséggel próbálják kiszűrni az illegális álltaszállítmányokat, és a disznóvágások miatt hétvégére is kiterjesztik a hús bevizsgáltatásának lehetőségét.
Körülbelül 250 tonnás sziklát robbantottak fel szerda délelőtt a Maros völgyében, ugyanis az veszélyt jelentett a 15-ös országúton áthaladókra.
szóljon hozzá!