
A kultúra ingyenessé tétele a gyerekek szellemi értékekhez való hozzáállása szempontjából sem biztos, hogy célravezető lenne
Fotó: Haáz Vince
Elsőre ugyan jól hangzik az RMDSZ által tervezett oktatásügyi törvénymódosításban egyebek közt az a passzus, hogy a diákok ingyenességet élveznek majd a közintézmények által szervezett kulturális és sporteseményekre szóló belépőjegyeket illetően, a belépőjegyek árának kiesése azonban komoly aggodalmat kelt a legtöbb színházigazgatóban, hiszen bevételük jelentős részét képezik. Ráadásul az sem biztos, hogy célravezető lenne, ha a gyerekek megszoknák, hogy a kultúráért nem kell fizetni – vallják az intézmények vezetői.
2020. február 22., 11:292020. február 22., 11:29
2020. február 22., 11:312020. február 22., 11:31
A szenátus által múlt héten döntő házként elfogadott tanügyi törvénycsomag főként általános, országos szintű és kisebbségi oktatással kapcsolatos változtatásokat eszközölne a rendszerben, de a kulturális intézményeket is érintenék a módosítások. A tervezetben egyebek közt arra is kitérnek, hogy
Míg sok szülő és pedagógus örömmel fogadná ezt a változást, addig az erdélyi kulturális intézmények vezetői aggodalmukat fejezik ki ezzel kapcsolatban, hiszen a döntés komoly költségvetési kiesést okozna a bevételükben. A kultúra ingyenessé tétele pedig a gyerekek szellemi, kulturális értékekhez való hozzáállása szempontjából sem biztos, hogy célravezető lenne.
Fotó: Facebook/Szigligeti Színház Lilliput Társulat
Nemcsak hosszú, de rövid távon is komoly gondokat okozna a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház fenntartásában az, ha kiesne a jegyek árából befolyó összeg. Gavril Cadariu, a bábszínház igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette, hogy
„Nagyon káros lenne a költségvetés szempontjából, ez akkor volna fenntartható, ha az eladott jegyek ára pótolva lenne az állami támogatásban. Mindig számításba vettük azokat a nézőket, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék a jegyet, ezért is részesülnek 75 százalékos kedvezményben a gyerekek, diákok, nyugdíjasok, akik 9 lejért válthatnak belépőt, a felnőttjegy ára 36 lej, és egy belső szabályzat szerint a gyerek kísérője 18 lejért vásárolhat jegyet” – fejtette ki a bábszínház vezetője. Hozzátette, a hamarosan elkészülő éves költségvetésükből is kiderül, hogy csak egy félévre előre van anyagi keretük, és ebbe a fizetések nincsenek is beleszámolva, ezért
Ha ez kimaradna, kénytelenek lennének leállni. Az intézmény vezetője továbbá az ingyenes kultúrafogyasztást is fenntartásokkal fogadta, úgy véli, nem valószínű, hogy a nézők így jobban tudnák értékelni a kulturális tartalmakat, hiszen sok esetben veszít szellemi értékéből az, ami ingyen van.
Fotó: Veres Nándor
Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója is hasonló véleményen van, szerinte ez szép elképzelés lehetne, de nincs arra garancia, hogy több látogatót vonzana a színházba. Ameddig pedig nincs pontosan leírva ennek a módszertana, azaz hogy milyen közintézményeket érintene – állami, megyei vagy önkormányzati támogatásból fenntartottakat –, addig nehéz a következményeiről beszélni. Az intézmény vezetője rámutatott, a székelyudvarhelyi önkormányzatot sem lehetne rákényszeríteni arra, hogy pótolja az emiatt kialakuló költségvetési hiányt, az ingyenes belépők ugyanis több mint négyezer diákot érintenének, a színház saját bevételének harminc százalékát – mondta el a Székelyhonnak Nagy Pál. Hozzátette,
Ha pedig növekedést okozna a nézőszámot illetően, ez maga után vonná az előadások számának növelését is, ami szintén számos anyagi kérdést vetne fel.
– foglalta össze tömören a következtetéseit a székelyudvarhelyi színház igazgatója.
Fotó: Veres Nándor
Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ oktatásügyekért felelős szenátora, a tervezet egyik kidolgozója marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, ő maga is hallott pró és kontra véleményeket a tervezet ezen pontjával kapcsolatban, színházi vezetők részéről egyet, szülők és pedagógusok részéről mást.
– fejtette ki a szenátor.
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.
Tíz felnőttet részesít a keresztség szentségében XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában szombat este kilenckor kezdődő vigílián, amelyen a bazilika eddig néma harangjai ismét megszólalnak, és elindulnak a világ templomai felé.
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
Csaknem 2500 szabálysértési bírságot róttak ki a múlt héten az autópálya-rendőrök a közlekedésbiztonsági ellenőrzéseik során, ezek közül a legtöbbet, 431-et, gyorshajtás miatt.
Az Országos Cégnyilvántartási Hivatal szombaton közzétett adatai szerint 2026 első két hónapjában 3853 vállalat függesztette fel a tevékenységét Romániában, 16,51 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A múlt év végén 7418 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 656-tal csökkent végéhez képest – derül ki az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA) szombaton közzétett adataiból.
Napsütésben, borús időben, hidegben, a járványhelyzet miatt otthon ülve, maszkban, majd újból tömegesen – rövid videóban foglaltuk össze a húsvétvasárnapi csíkszeredai ételszenteléseket.
Autóknak, közlekedési táblának ütköztek és sáncban is kikötöttek autójukkal ittas sofőrök pénteken és szombat hajnalban Hargita megyében.
A Diakónia Alapítvány szervezésében április 18-án 16 órai kezdettel jótékonysági rendezvényt tartanak a zabolai Mikes kastélyban. A bevételt a KinderEd programba járó szegény gyermekek délutáni oktatására és napi meleg ebédjére fordítják.
szóljon hozzá!