Akit zavar a harangszó

– olvasható a K. Norbert levelében.

A panaszossal igyekeztünk felvenni a kapcsolatot, de találkozásra, telefonos beszélgetésre nem adott alkalmat, így levélváltások sora következett. Ebből derült ki, hogy a fiatalembernek még van panasza: sokat dolgozik, és amikor nyugovóra térne, zavarja a harangszó. Nem érti, miért kell mind a három harangot kongatni, és ezzel általános felháborodást kelteni a legközelebbi, 18-as tömbház lakói körében. Megjegyezte: ennél több kára is származik a szomszédságnak: a tömbházban csökkentek a lakásárak. Ha nem hisszük, járjunk utána, ez a dolgunk. Utánajártunk.

– fogalmazott egy tömbházlakó. Hasonló véleményen volt szomszédja is: „Zavar-e? Mit mondjak? Úgysem bontják le. Már meg kezdtük szokni. Eleinte a nyavalya tört ki. Nekifognak délután öt órakor és egész nyolcig minden félórában dergetik. Én nem vagyok nagy vallásos, igaz, nem is káromkodom, de belátom, a templomhoz harang kell. Ennél nagyobb problémák Gyergyóban vannak.”

Szóljon, amíg szólhat!

A többi megkérdezett nem panaszkodott csendháborításra. Előnyeit vették számba, illetve azokról alkottak véleményt, akik erre panaszkodnak. „Engem egyáltalán nem zavar. Van, akit igen? Olyant, gondolom, aki templomba sem jár, s házszenteléskor a keresztet se engedi be. Aki iskolába, munkába megy, annak még ébresztő is lehet a hétórás harangszó. Amikor a templom felépült, mondtam is másoknak, hogy a harang hiányzik innen, s Puskás hangja az orgonától”;

„Nem zavar. Ha harangoznak, keresztet vetek, imádkozok. Nyolcvanöt éves vagyok, kijárni nem tudok, már a temetőbe való vagyok, úgyhogy a harang nem zavar”; „A harangszó jó. Szóljon, amíg szólhat!” – így hangzanak a válaszok, melyeket még ketten egészítettek ki, szinte azonos véleményükkel: „Akinek a harangszó nem tetszik, költözzön el! Annak nem tetszik, aki jövevény, import-ember Gyergyóban. Költözzön haza!”

Ahol templom van, harang is van

Megkerestük Keresztes Zoltánt, a Szent István plébánia plébánosát, arról érdeklődve, jutott-e el hozzá olyan információ, hogy embereket zavar a harangszó. „Nem. Amikor ezelőtt három évvel a harangok a helyükre kerültek, és a tornyot felszentelte a püspök, rá egy hétre bejött egy hölgy.

– fejtette ki.

Kiért, miért, mikor és mennyi ideig szólnak a harangok, erre is rákérdeztünk a plébánostól. „A reggeli harangszó, nálunk hét órakor van, aztán a déli, 12 órás a nándorfehérvári győzelem emlékére, amit a pápa rendelt el, és az esti harangszó, napszentületkor.

Vasárnap a templomunkban három szentmise van, 9, 11 és 18 órakor, ezekre szól a harang, illetve az átváltoztatáskor.” Elmondta, annak is megvan a rendje, hogy mikor, hányat kondítanak meg, a szentmise előtt egy órával mindig csak egy harang szól, beharangszó hét közben két, vasárnap három haranggal van a nagymise esetén. A nagyharang csak vasárnap és ünnepnapokon szól, ha hétköznapra esik az ünnep, a szentmisekezdő harangszót 11-kor hallhatják.

A megszokott programhoz képest akkor kondul meg még a harang, amikor az egyházközségben halott van. „Azt a déli harangszó után jelezzük, pár másodperces csend után egy percig szól a harang a halottért. Minden halottért egy percet. Ritkán, de volt egyszerre három halott is, akkor három percet harangoztunk. Amikor a temetőben a szertartás kezdődik, akkor is megszólal, pár másodpercre, jelezve: a temetés megkezdődött.”

Arra a kérdésre, hogy ha a panaszosnak mit válaszolna, Keresztes Zoltán elmondta: „Nem tudom, mi a gondja. A 2014-es felszentelés után is sokszor kérdeztem embereket, hogy zavarja-e, s azt mondták, megszokták. Az elején furcsa volt, s ez normális, hiszen lakótelepen van, a tömbházak visszaverik a hangot, de ahol templom van, ott harang is van. Az biztos, hogy mi a harangozást megszüntetni nem fogjuk.”

Balázs Katalin, Costea Andrea