
Mózes Istvánnak több mint húsz szilvafáját törték pozdorjává a medvék a település határában
Fotó: Barabás Ákos
Disznókat, juhokat, szarvasmarhákat és tyúkokat ölnek, valamint gyümölcsfákat, kerítéseket törnek össze a medvék Etéd községben, ahol mindennaposak a károk. A nagyvadak egyáltalán nem félnek az emberektől, már nappal is látni őket a falvakban. A helyiek aláírásokat is gyűjtöttek megoldást követelve a hatóságoktól. Attól tartanak, hogy hamarosan emberáldozatokkal is számolni kell.
2019. augusztus 23., 12:142019. augusztus 23., 12:14
Feszültség és félelem uralkodik Etéd községben, ahol mindennapos látványnak számítanak a medvék. A vadállatok betörnek a portákra háziállatokat pusztítva el vagy éppen a gyümölcsfákat, kerítéseket téve tönkre.
Míg az előző években csak sötétedés után kellett tartani a nagyvadaktól, most
A problémára Tiboldi Elek ideiglenes polgármester hívta fel lapunk figyelmét, aki immár a község harmadik megbízott vezetője.
Minden második háztartásnál elmondhatják, hogy legalább egyszer már kárt okozott náluk a medve – hangsúlyozta Tiboldi Elek a mintegy 2500 lakosú község problémáit ábrázolva. Az utóbbi időben naponta több kárjelentés is érkezik a polgármesteri hivatalba. Szerinte már annyira túlszaporodtak a nagyvadak a kilövési kvóták betiltása óta, hogy nem is tudnának megélni a környéken, ha nem tartanának állatokat és nem nevelnének gyümölcsfákat a gazdák, amelyekből aztán belakmározhatnak.
A károkat sorolják, és félelmeiket osztják meg a lakók
Fotó: Barabás Ákos
„Mondják meg nekem, hogy mivel lehet megnyugtatni a károsultakat, akik naponta bejönnek a hivatalba? Mit mondjak nekik? A község lakóinak jó része mezőgazdaságból és állattartásból él, de már sokan gondolkodnak azon, hogy felhagynak vele, hiszen mindent tönkretesznek a medvék. Egyszerűen az emberek megélhetése került veszélybe” – fogalmazott a megbízott tisztségviselő. Hangsúlyozta, már azt lehet mondani, hogy
Mindemellett szerinte csak idő kérdése, hogy emberre támadjanak a medvék. Ezt pedig mindenképp el kellene kerülni. Hozzátette, hiába írják meg sorra a kárfelmérésekről készülő jegyzőkönyveket, úgysem változik semmi,
A jogszabályok miatt velük együtt az illetékes vadásztársaság is tehetetlen, a lakóknak pedig fogy a türelme. Tiboldi Elek szerint csak egy reális kilövési keret engedélyezésével lehetne változtatni a helyzeten. A községházán úgy vélik, hogy a portákra betörő medvéket már nem lehet visszakényszeríteni az erdőkbe.
A kerítés nem akadály a medvéknek. Könnyedén áttörnek rajta, ha hajtja őket az éhség
Fotó: Barabás Ákos
Noha az elpusztított háziállatok piaci árát rendszerint megtéríti az állam, de arról senki nem beszél, hogy például a juh mennyi tejet termelt volna, ha életben marad – magyarázta az ideiglenes községvezető, akihez Szabó Levente állatorvos és helyi önkormányzati képviselő, valamint Gedő János mezőgazdasági referens is csatlakozott. Persze mindemellett ott vannak a széttört gyümölcsfák, amelyek többet nem tudnak teremni, és erre sem gondol senki – tették hozzá. A szakemberek részéről az is elhangzott, hogy most már
Kelemen Sándor Géza pásztor elmondta, naponta akár tíz különböző medvét is látnak az Etédtől nagyjából egy kilométerre fekvő esztena és a legelők környékén. Ezek az állatok rendszerint a nyájat is tizedelik. Most már juhászt is alig találnak, senki nem meri vállalni a feladatot. „Pár méteres közelségbe merészkednek a medvék az emberhez, és már a zaj is csak támadásra készteti őket, nem riadnak el. Még valamennyire a kutyákkal el tudjuk kergetni őket, de nem mindig van szerencsénk” – fejtette ki.
Tinka Júliánna etédi lakosnak pár napja vitte el több tyúkját a medve, azóta ő is fél, nehogy a családtagjaira támadjon. Mózes Istvánnak több mint húsz szilvafája bánta a medvék éhségét. „Annak idején nem ezért ültettem a fákat, hogy a medvék tönkre tegyék, hiszen rendre betakarítottuk a gyümölcsöt, és lekvárt, pálinkát készítettünk belőle. Idén már maximum csak azért kell kimenjünk a gyümölcsösbe, hogy eltakarítsuk a széttört fákat és a télen eltüzeljük” – magyarázta.
Egyébként az emberek többsége már saját portáján is villanypásztort szerelt fel a medvék ellen védekezve, de tudnak már olyan esetről is, amikor ez hatástalannak bizonyult.
Szép, de veszélyes táj
Fotó: Barabás Ákos
Egy etédi károsult indíttatására petíciót fogalmazott meg Szabó Levente, amelyet eddig már több mint ötszázan aláírtak. Kiáltványukban arra kérik a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalt, illetve a környezetvédelmi ügynökséget, hogy mielőbb találjanak megoldást a helyzetre.
– fogalmazott. Az ideiglenes polgármesterrel együtt megjegyezték, el szeretnék hívni az említett intézmények vezetőit a községbe, hogy első kézből tapasztalják meg a helyzetet. Ettől is azt remélik, közelebb kerülnek a megoldáshoz.
Szabó Levente, akit RMDSZ-es színekben választottak meg tanácsosi tisztségébe, mély felháborodását fejezte ki pártja felsőbb vezetősége iránt, amiért nem tesznek semmit az Etéd községi, de egész Hargita megyét érintő helyzet megváltoztatásáért. „Nem hiszem el, hogy nincs egy olyan képviselő vagy szenátor, aki nem tehetne le egy törvénymódosító javaslatot a helyzet javítása érdekében” – fakadt ki.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
4 hozzászólás