Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:22

Még nem gyűjtöttek pontot, ultimátumot kaptak a segesvári kézilabdázók

17:02

Egy aknafedő már biztosan nem csattog Székelykeresztúron

16:32

Rekordszámú árus lesz a székelyudvarhelyi adventi vásáron

16:17

Maros és Hargita megyei autópálya-szakaszok építése kezdődhet el

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

Már ma éjszaka éles fordulás várható az időjárásban

Újabb részlet derült ki a szépvízi tragédia kapcsán

Szentegyházi ismerősüket verték össze és fosztották ki az agresszorok

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé

Az RMDSZ színeiben folytatná Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós függetlenként megválasztott polgármestere

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

Csendesebb lehet az idei szilveszter a megszokottnál

Ahol már drón segíti a hegyimentők munkáját

Defibrillátor a távolról irányított légi járműre szerelve. Oda tudják küldeni, ahol szükség van rá

Fotó: Facebook/Maros Megyei Hegyimentők

Defibrillátorral felszerelt drónt röptettek a minap a Maros megyei hegyimentők, akik most kutatják, hogyan lehet hatékonyan életmentésre használni a távolról irányított légi járművet. Eltűnt személyek keresése, túraútvonalak ellenőrzése mellett életmentő eszköz szállítására is alkalmas a repülő szerkezet.

Szász Cs. Emese

2019. május 19., 21:382019. május 19., 21:38

A Maros megyei mellett egyelőre a Hargita, Gorj, Bihar és Kolozs megyei hegyimentő szolgálatok felszerelésének részét képezi a drón. A Maros megyeiek egy külön embert bíztak meg a légi jármű tanulmányozásával, hogy

minél hasznosabban tudják bevetni, akár életmentésre is

– tudtuk meg a Maros megyei hegyimentő szolgálat vezetőjétől, Kovács Zoltán Róberttől.

„Már egy ideje a felszerelésünk részét képezi a drón és a defibrillátor is, most kötöttük össze a kettőt, és teszteltük, hogy tudja-e szállítani a drón az életmentő eszközt.

Mivel ez egy egykilós defibrillátor, kifejezetten speciális csapatok számára, elbírja a drón, így ha fel kell küldenünk a hegyre, vagy nem vitték magukkal a kollégák és szükség van rá, utánuk tudjuk küldeni. Egy-két kilónál nagyobb súlyt nem képes szállítani, de ez is életet menthet adott esetben

– fogalmazott a hegyimentők vezetője. Kovács Zoltán Róbert ugyanakkor hozzátette, be is lehet programálni a drónt, így turistaútvonalakat is tud követni, 2500–3000 méter távolságból élő képeket közvetíteni, ezáltal sok esetben be tudják vetni. „Eddig például eltűnt személyek keresésekor volt hasznos. Felküldjük a magasba, nagyobb látószöge van, így

ha éjszaka nem találjuk az eltűnt személyt, megkérjük, gyújtson tüzet, vagy ha van elemlámpája, világítson, és a drónnal gyorsan megkerül, de hőkamerát is lehet szerelni rá.

Turistaútvonalak ellenőrzésére is nagyon hasznos, megnézzük a képeken, hol vannak akadályok, nem kell feltétlenül az egészet bejárni” – sorolta a hegyimentő, aki szerint azonban még költséges mulatság a drón használata, a pilótáját folyamatosan képezni kell, de az eszközt is tanulmányozni, fejleszteni, hogy minél több dologban a hegyimentők segítségére lehessen.

Több alkalommal volt bevetésen a Hargita Megyei Hegyimentő Szolgálat drónja is. Mint a szolgálat vezetőjétől, Fekete Örstől megtudtuk,

olyan esetekben látják igazán hasznát, amikor az adott helyzet emberre nézve veszélyes, vagy erőforrást lehet vele spórolni, például eltűnt személy keresésénél.

„Legutóbb egy eltűnt gyerek esetében vetettük be. Keresésnél azért nagyon fontos és jó nekünk, mert olyan helyekre tudjuk beküldeni, például egy szakadékba, egy sziklafalra, ahova, ha nem muszáj, nem megyünk fel. Így sok erőforrást meg tud spórolni az ember” – magyarázta Fekete Örs. Hozzátette, tavaly ősszel, amikor Csíkkarcfalván a kukoricásban volt a medve és a hegyimentőket kérték meg, hogy biztosítsák a terepet, szintén hasznukra volt a drón, amellyel követni tudták a nagyvadat úgy, hogy az emberre nem volt veszélyes. A Hargita megyei hegyimentők egyébként szállításra még nem alkalmazták, mivel – mint mondták – költséges eszköz, amely ha rossz kezekbe kerül, könnyen lezuhan, ami drága mulatság lehet, ezért a pilótáját folyamatosan tanítani kell.