
Munkabalesetek szempontjából az építőipar is a legveszélyesebb területek közé tartozik
Fotó: 123RF
Összesen 43 munkabaleset történt Hargita megyében a múlt év elejétől karácsonyig, a munkavégzéssel vagy a munkahellyel egyértelműen összefüggésbe hozható megbetegedések száma pedig 9 volt. A munkabalesetek és foglalkozási betegségek száma ingadozó tendenciát mutat az utóbbi években, 2019-ben mindkettőből kevesebbet regisztrált a megyei nyugdíjpénztár, mint 2018-ban.
2020. január 11., 09:542020. január 11., 09:54
Jelentést készített a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár a munkabalesetek, illetve foglalkozási betegségek alapján járó ellátás biztosítása terén végzett 2019-es tevékenységéről, illetve a balesetek és megbetegedések megelőzését célzó feladatairól. Mivel a társadalombiztosítási járulékokból elkülönített alapból a nyugdíjbiztosító fizeti a munkavégzéshez köthető megbetegedést, illetve munkahelyi balesetet elszenvedett biztosítottak rehabilitációjának, a munkaképességük visszaállítását célzó ellátásoknak a költségeit, illetve erősen csökkent munkaképesség esetén a rokkantsági nyugdíjat, ezekről is kimutatást készített az intézmény.
Ebből kiderül, hogy múlt év elejétől november végéig közel egymillió lejt utalt ki a Hargita megyei nyugdíjpénztár rokkantsági nyugdíjakra – azaz olyan esetekben, amikor a biztosított munkaképessége 50 százalékot meghaladó mértékben csökkent –, valamint utódnyugdíjakra. Utóbbira a munkabalesetben vagy foglalkozási betegségben elhunyt biztosított közvetlen hozzátartozója jogosult.
Az elhalálozás miatt felmerülő költségeket is az említett pénzalapból fedezi az állam a nyugdíjpénztárakon keresztül – 2019 novemberének végéig egy ilyen eset volt Hargita megyében, az állam által átvállalt költség meghaladta a 18 ezer lejt.
Kórházi és egészségügyi ellátási költségeket 18, munkabalesetet vagy foglalkozási megbetegedést elszenvedett biztosított esetében kellett fizetnie a nyugdíjpénztárnak, összesen valamivel több mint 45 ezer lej értékben. Különböző orvosi eszközök – fogyóeszközök, illetve néhány esetben oxigénkoncentrátor, kézprotézis – ellenértékét 9 biztosított esetében finanszírozta az intézmény.
A rövidebb vagy hosszabb munkakiesési időszakra 44 alkalommal utalta ki az intézmény a biztosítottaknak a törvény által ilyen esetekre előírt juttatást, 133 ezer lejt meghaladó összértékben. Ha a biztosított munkaképessége 20–50 százalékos mértékben csökken a munkabaleset vagy foglalkozási betegség következtében, egyfajta pénzbeli kompenzációra jogosult. Effajta kiadásai azonban nem voltak a megyei nyugdíjpénztárnak múlt év elejétől november végéig.
Bán Katalintól, a megyei nyugdíjpénztár vezetőjétől arról is érdeklődtünk, hogy mely munkaterületeken leggyakoribbak a munkabalesetek, valamint a munkahellyel, munkavégzéssel egyértelműen összefüggésbe hozható megbetegedések. Nem meglepő módon a
A fakitermelés, illetve a fafeldolgozás vezet a foglalkozási betegségek előfordulásának gyakoriságát tekintve is: ezen a tevékenységi területen a halláskárosodás a leggyakoribb foglakozási betegség – tudtuk meg Bán Katalintól.
Ugyanakkor az említett területek közé sorolható a bányaipar is. A szilikózis a leggyakoribb betegség azok körében, akik valamikor a balánbányai vagy más bányaipari vállalatoknál dolgoztak – tájékoztatott a nyugdíjpénztár vezetője. A szilikózis egyébként egy súlyos légúti betegség, amelyet a belélegzett szilícium idéz elő, és a tüdő folyamatosan előrehaladó hegesedésével jár.
Bán Katalin érdeklődésünkre azt is közölte, hogy a munkabalesetek és foglalkozási betegségek száma évről évre ingadozik, 2019-ben 43 munkabalesetet és szakmai megbetegedést regisztráltak, 2018-ban előbbiből 65-öt, utóbbiból 18-at, 2017-ben viszont csak 29-et, illetve 7-et.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!