
Munkabalesetek szempontjából az építőipar is a legveszélyesebb területek közé tartozik
Fotó: 123RF
Összesen 43 munkabaleset történt Hargita megyében a múlt év elejétől karácsonyig, a munkavégzéssel vagy a munkahellyel egyértelműen összefüggésbe hozható megbetegedések száma pedig 9 volt. A munkabalesetek és foglalkozási betegségek száma ingadozó tendenciát mutat az utóbbi években, 2019-ben mindkettőből kevesebbet regisztrált a megyei nyugdíjpénztár, mint 2018-ban.
2020. január 11., 09:542020. január 11., 09:54
Jelentést készített a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár a munkabalesetek, illetve foglalkozási betegségek alapján járó ellátás biztosítása terén végzett 2019-es tevékenységéről, illetve a balesetek és megbetegedések megelőzését célzó feladatairól. Mivel a társadalombiztosítási járulékokból elkülönített alapból a nyugdíjbiztosító fizeti a munkavégzéshez köthető megbetegedést, illetve munkahelyi balesetet elszenvedett biztosítottak rehabilitációjának, a munkaképességük visszaállítását célzó ellátásoknak a költségeit, illetve erősen csökkent munkaképesség esetén a rokkantsági nyugdíjat, ezekről is kimutatást készített az intézmény.
Ebből kiderül, hogy múlt év elejétől november végéig közel egymillió lejt utalt ki a Hargita megyei nyugdíjpénztár rokkantsági nyugdíjakra – azaz olyan esetekben, amikor a biztosított munkaképessége 50 százalékot meghaladó mértékben csökkent –, valamint utódnyugdíjakra. Utóbbira a munkabalesetben vagy foglalkozási betegségben elhunyt biztosított közvetlen hozzátartozója jogosult.
Az elhalálozás miatt felmerülő költségeket is az említett pénzalapból fedezi az állam a nyugdíjpénztárakon keresztül – 2019 novemberének végéig egy ilyen eset volt Hargita megyében, az állam által átvállalt költség meghaladta a 18 ezer lejt.
Kórházi és egészségügyi ellátási költségeket 18, munkabalesetet vagy foglalkozási megbetegedést elszenvedett biztosított esetében kellett fizetnie a nyugdíjpénztárnak, összesen valamivel több mint 45 ezer lej értékben. Különböző orvosi eszközök – fogyóeszközök, illetve néhány esetben oxigénkoncentrátor, kézprotézis – ellenértékét 9 biztosított esetében finanszírozta az intézmény.
A rövidebb vagy hosszabb munkakiesési időszakra 44 alkalommal utalta ki az intézmény a biztosítottaknak a törvény által ilyen esetekre előírt juttatást, 133 ezer lejt meghaladó összértékben. Ha a biztosított munkaképessége 20–50 százalékos mértékben csökken a munkabaleset vagy foglalkozási betegség következtében, egyfajta pénzbeli kompenzációra jogosult. Effajta kiadásai azonban nem voltak a megyei nyugdíjpénztárnak múlt év elejétől november végéig.
Bán Katalintól, a megyei nyugdíjpénztár vezetőjétől arról is érdeklődtünk, hogy mely munkaterületeken leggyakoribbak a munkabalesetek, valamint a munkahellyel, munkavégzéssel egyértelműen összefüggésbe hozható megbetegedések. Nem meglepő módon a
A fakitermelés, illetve a fafeldolgozás vezet a foglalkozási betegségek előfordulásának gyakoriságát tekintve is: ezen a tevékenységi területen a halláskárosodás a leggyakoribb foglakozási betegség – tudtuk meg Bán Katalintól.
Ugyanakkor az említett területek közé sorolható a bányaipar is. A szilikózis a leggyakoribb betegség azok körében, akik valamikor a balánbányai vagy más bányaipari vállalatoknál dolgoztak – tájékoztatott a nyugdíjpénztár vezetője. A szilikózis egyébként egy súlyos légúti betegség, amelyet a belélegzett szilícium idéz elő, és a tüdő folyamatosan előrehaladó hegesedésével jár.
Bán Katalin érdeklődésünkre azt is közölte, hogy a munkabalesetek és foglalkozási betegségek száma évről évre ingadozik, 2019-ben 43 munkabalesetet és szakmai megbetegedést regisztráltak, 2018-ban előbbiből 65-öt, utóbbiból 18-at, 2017-ben viszont csak 29-et, illetve 7-et.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!