
Ameddig nagyobb a kereslet, mint a kínálat, addig a lakásárak növekedése fogja jellemezni a piacot
Fotó: Haáz Vince
Az elmúlt három évben folyamatosan emelkedtek a lakásárak a hazai ingatlanpiacon, mindössze az utóbbi két hónapban stabilizálódtak némileg az árak. A székelyföldi, de az egész hazai piacra jellemző egyébként az eltorzult kereslet-kínálat, hiszen még mindig sokkal kevesebb a lakás, mint amekkora kereslet van rájuk.
2021. november 30., 21:352021. november 30., 21:35
Kevesebb a lakáseladás az utóbbi két hónapban Marosvásárhelyen, ezt a közjegyzők is megerősítik, de három éve már állandó lakásárdrágulás észlelhető a hazai ingatlanpiacon. Bár az utóbbi két hónapban egy bizonyos stabilitás is észlelhető, nem drágultak tovább a lakásárak, hanem
– fogalmazott Trella Várhelyi Tamás, egy marosvásárhelyi ingatlanközvetítő iroda tulajdonosa. „Az is hozzátartozik ehhez a stagnáláshoz, hogy a karácsonyi ünnepek előtt csökkennek a lakásvásárok, inkább tavaszra ütemezik. De befolyásolja a járványhelyzet, a drágulások, amelyek hatással vannak az adás-vételre, hiszen jobban meggondolják az emberek, mielőtt egy húsz évre szóló bankkölcsönt felvesznek. Ugyanakkor van egy világgazdasági helyzet és egy össze-vissza politikai helyzet is, amelyek szintén elbizonytalanítják az embert, és nem mernek most belevágni egy lakásvásárba” – sorolta az ingatlanközvetítő iroda tulajdonosa.
Egy tömbházlakásnál pár száz, legfeljebb pár ezer euróig megy az alkudozás.
„Folyamatban van új lakások építése is Marosvásárhelyen, de majd tavasztól kezdődően meglátjuk, mekkora lesz a vásárlóerő. Információim szerint az új lakásokra még nagyobb árakat kérnek, és abban nem vagyok biztos, hogy hajlandók lesznek az emberek annyi pénzt kiadni, főleg ha a régi lakások árai csökkennek, és nagy lesz a távolság a várostól, hiszen az újak általában a városszéleken, a környező településeken épülnek. Akkor inkább egy régit vesznek meg, főleg ha az árkülönbség harminc százalék körüli lesz” – fűzte hozzá Trella Várhelyi Tamás. Az építőanyagok árának emelkedése is befolyásolja az új építésű lakások árát, ugyanakkor az infláció miatt a lej sem fog annyit érni, mint most.
„Vannak irodaházak, amelyek teljesen vagy részben üresek, hiszen arra jöttek rá a cégek is, hogy ha otthonról meg lehet oldani a munkát, akkor miért fizessenek egy irodahelyiségért, amelynek bére, karbantartása, fogyasztása nagyon sokba kerül” – részletezte.
Jelenleg Marosvásárhely központjában ezer euró fölött van a lakások négyzetméterára. Az ingatlaniroda tulajdonosa kiemelte, 1200 eurónál kezdődik, de 1700 euróig is felmehet egy főtéri lakás négyzetméterára. A főtér exkluzív zóna, mert ott nem lehet terjeszkedni, ezért az mindig drága hely lesz – tette hozzá. Összehasonlításképpen Kolozsvár – amely jelenleg a legdrágább városnak számít Romániában az ingatlanárak szempontjából – központjában az eladó ingatlanok átlagára 2350 euró/négyzetméter.
A régi tömbházlakások ára is növekszik, ha drágulnak az építkezési költségek
Fotó: Haáz Vince
A Csíkszereda központjában lévő lakásárakat is az építkezési anyagárak és a kereslet-kínálat függvénye tolja egyre magasabbra: az új építésű ingatlanok négyzetméterárával megegyező árak vannak a központban, azaz 850–1000 euró között mozog a lakások négyzetméterára Csíkszereda központjában.
A lakások Csíkszeredában is drágultak, de nem feltétlenül a világjárvány hatására, hanem az eltorzult kereslet-kínálat miatt, hiszen Székelyföldre, de egész Romániára is jellemző, hogy továbbra is sokkal nagyobb a lakások iránti kereslet, mint amennyi lakás van a piacon – fogalmazta meg megkeresésünkre Nemes Zoltán csíkszeredai ingatlanközvetítő.
„A Brassó vagy Marosvásárhely méretű városokban eszméletlenül sok új fejlesztés van, de még mindig az látszik, hogy ott is túl kevés a lakás. Ameddig nagyobb a kereslet, és a bankok hitelezik is az embereket, addig ez lesz jellemző. Akkor fordulna ez meg, ha lenne egy pénzügyi válság, amely visszadobja az árakat, és megszűnnek a hitelezések. Vagy pedig lesz annyi fejlesztés, hogy megéri leállni a drágulással” – tette hozzá Nemes Zoltán.
Ugyanakkor megdrágultak az építőanyagok, munkadíjak is, ez pedig maga után vonja mindennemű ingatlan értékének a növekedését,
Csíkszeredában továbbra is nagy szükség van új lakásokra. Jelenleg épül ugyan a következő Fortuna-parki tömbház (akárcsak Székelyudvarhelyen) és egy zonális rendezési terv is folyamatban van, esetleg kisebb fejlesztések vannak, de nagyobbak semmi szín alatt nincsenek a hargitai megyeközpontban, pedig kereslet lenne rájuk.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
1 hozzászólás