Egyáltalán nem jellemző az erdélyi magyar közösségünkre, hogy fizetnek szakmai tartalomért – magyarázta Szakács Paál István, a HBC vezetője, ezért is büszkeség a szervezőcsapat számára, hogy nemcsak a kisebb rendezvényeik, hanem a konferencia is teltházzal zajlott. 

„Az első két konferenciánk nagyon általános témákat ölelt fel: innováció és inkubáció. Akkor még mi is kerestük az utunkat.

– elevenítette fel Szakács Paál. A rákövetkező évben, azaz tavaly a Vállalkozz rá! volt a rendezvény címe: ismét egy általánosabb téma, melynek részeként jó példákat mutattak be, amelyeket a vállalkozók a hétköznapi életben is fel tudtak használni. „Ezek után úgy döntöttünk, hogy vagyunk már annyira erősek és népszerűek, hogy szegmentálni tudjuk a a konferenciát, tehát akkor is teltházat hozunk össze, ha csak egy bizonyos témára állunk rá” – magyarázta az intézményvezető. Így esett a választás a kommunikációra, amely a szakmai és a magánéletben is megkerülhetetlen: mindenki minden nap kommunikál. A vállalkozások ráadásul nagyon sokat kommunikálnak: az ügyfelekkel, a konkurenciával, belső körben a kollégákkal.

– sorolta Szakács Paál.

– hangsúlyozta a szakember. Az üzleti kommunikációban is ugyanígy van ez, a cél az, hogy – túlmenően azon, hogy gyártanak egy terméket, amelyet eladnak – a cégek megpróbáljanak ráhangolódni a partnereiknek a történeteire, illetve el tudják mondani a saját történetüket is. Amennyiben pedig a kommunikáció sikerességét mérni is szeretnénk, el kell döntenünk: rövid vagy hosszú távra tervezünk. „A rövidtávú gondolkodás arról szól, hogy reklámozunk valamit, és a reklámnak azonnali, mérhető hatása van. Ez Székelyföldön is ugyanúgy működik, mint a világon bárhol máshol. A hosszú távú tervezés viszont pontosan a sztorikról, a történetekről szól: megpróbáljuk úgy pozicionálni a cégeket, civil szervezeteket vagy közintézményeket, hogy történetekbe próbáljuk kódolni, és ezek a közösségünk részeivé válnak. Így tudatjuk a cégekről és cégvezetőről, hogy milyenek, hogy a cég milyen közösségi ügyeket vállal fel és mi mellett áll ki, illetve a jövendőbeli munkavállalók is egészen másként viszonyulnak a vállalkozáshoz, hogyha arról jó történetek keringenek a közbeszédben.

– magyarázta képletesen a szakember. Mint még hozzátette: Székelyföldet definiálhatjuk egy kommunikációs egységként, mert a közösségünk történeteik jelentősen a mesevilágunkhoz kötődnek: azok a sztereotíp elemek, amelyek megjelennek a mesevilágunkban, meghatározzák a gondolkodásunkat is, számos témáról tehát egységesen vélekedünk.

– állítja Turcsán Tamás Péter. Az anyországi start-up tanácsadó előadóként vett részt a konferencián, lapunknak kifejtette: az elmúlt két-három évben számtalan helybéli vállalkozás nyert jelentős támogatást különböző start-up programokban.

Ha vállalkozóként arra koncentrálok, hogyan tudom egy kiváló termékkel a legmegfelelőbben kiszolgálni azt a közönséget, amelyet megcéloztam, akkor elég jó esélyem van arra, hogy sikeres lehessek. Ezzel szemben a vállalkozói attitűdök között van olyan, amelynek a célja a meggazdagodás, ez azonban nem elég egy kiváló start-uphoz” – fejtette ki a szakember. Úgy véli, Erdélyben erős a vállalkozói szféra (amely ismert, jó termékei vannak, kiváló munkahelyeket biztosít), viszont az oktatás terén még mindig csehül állunk. „Ne mondjuk azt Erdélyről, hogy elmaradott, van ugyan szakadék, de a mai napig világhírű szakemberek adunk a világnak, sajnos ajándékba, mert elengedjük őket.

– nyomatékosította a szakember. Egyébként az oktatásban és a lehetőségek megragadásában segít a Hargita Business Center és a hozzá hasonló inkubátorházak is: az udvarhelyi intézmény ugyanis nemcsak fal és vakolat, hanem tudásközpont, amely ez utóbbi konferenciával ismét igazolta létjogosultságát.