
Az összegyűjtött hulladék sok esetben szabad prédának számít. Kiszolgáltatott helyzetben. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Embert és rendszert próbáló feladat a városi hulladékgyűjtő helyeken megakadályozni azt, hogy a guberálók rongáljanak, kiborítsák a kukákat, kidobálják, szétszórják ezek tartalmát, amelyet szabad prédának tekintenek. Különböző módszerek, elképzelések léteznek a jelenség visszaszorítására, ezek eredménye viszont nagyon sok tényezőtől függ.
2019. augusztus 31., 22:002019. augusztus 31., 22:00
Két, egymástól teljesen eltérő szemléletmód, megközelítés ütközik egymással a városi szemétgyűjtő helyek környékén. Az egyik a hulladékgazdálkodási rendszerré alakuló, az újrahasznosítást egyre inkább előtérbe helyező gyűjtés és elszállítás, amelyért a hulladékot termelő polgár egyre többet fizet.
A másik oldalt azok képviselik, akik lehetőséget látnak a szemétben, ételmaradékok, újrahasznosítható tárgyak, eszközök után kutatva, szétszórva a kukák tartalmát, undorító állapotokat hagyva maguk után. A guberálókkal, a hulladékgazdálkodás kalózaival ez az elméletben jól elképzelt rendszer legtöbbször nem tud mit kezdeni, ezért védekezésre kényszerül. Az eredmények nem túl biztatók, mert a kukázók nemcsak a földbe süllyesztett tárolókba, hanem a bezárt, csak a bedobónyílást szabadon hagyó gyűjtőhelyekre is bejutnak.
Jászvásárban (Iași) például térfigyelő kamerák felszerelésén gondolkodnak a gyűjtőhelyeken, amelyeket a helyi rendőrség figyelne. Galacon korábban fémkerítéseket építettek a szelektív gyűjtés céljából kihelyezett kukák köré, hogy ezeket ne lehessen kiborítani, de a guberálást, szemetelést ez nem állította meg. Ezért most
ilyen működik például Zilahon is, amelyhez az energiát napelem szolgáltatja.
Székelyföldön, ahol egyelőre az ellenőrzés, a felügyelet kiterjesztése a legelterjedtebb megoldás, létezik viszont olyan elképzelés is, amely a guberálókat tenné hasznossá, akár úgy is, hogy foglalkoztatnák őket.
A tárolókat rendszeresen látogató, szemetelő guberálók Székelyudvarhelyen is fejtörést okoznak a hulladékgyűjtést és szállítást végző vállalkozásnak – ismerte el kérdésünkre Körösfőy Sándor. Az RDE Hargita Kft. igazgatója szerint még akkor is, ha be vannak zárva a gyűjtőpontok, bemásznak a „ketrecekbe”, és mindenfélét szétdobálnak.
„Nekünk nem az a legnagyobb probléma, hogy elvisznek a szelektíven gyűjtött hulladékból, hanem, hogy kidobálják a vegyesen gyűjtött szemetet, és az úgy marad utánuk” – magyarázta. Szerinte két lehetőség áll előttük, vagy úgy fellépni a polgármesteri hivatallal együtt, hogy ez a jelenség megszűnjön, vagy rájönni arra, hogy mit keresnek ezek az emberek.
„Ha ez külön kerül, akkor ők nincs mit keressenek a többi kukában. Még mindig fennáll a veszélye, hogy ezt is szétdobálják, de esetleg nem annyira” – vélekedett az igazgató. Ezért folyamatban van egy kísérlet is, amelynek során néhány gyűjtőpontot teljesen lezárnak, és oda csak kulccsal tudnak belépni a lakók, hogy kiürítsék a szemetet.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
„A másik változat, hogy teljesen nyitottan hagyjuk a gyűjtőpontot. Ha az derülne ki a kísérletből, hogy ha nyitott, akkor nem lesz annyira szétdobálva a szemét, az lenne a legjobb megoldás. Mert végül is inkább azt szeretnénk, hogy ne kelljen még a hulladékot is zárni, ha tudnánk civilizálni az embereket. Ezek a pontok kamerával is meg vannak figyelve, ellenőrzés alatt lesznek” – ismertette.
Körösfőy nem tartja jó ötletnek a földbe süllyesztett tárolók kialakítását Székelyudvarhelyen, ezek szerinte nagyon drágák, ezért nem éri meg a beruházás, ugyanakkor a működtetés során meghibásodhat a rendszer és az aknák sem tisztíthatók megfelelően. Hasonlók viszont már vannak Gyergyószentmiklóson, ahol szintén ez a cég végzi a szolgáltatást, ott szerinte a kukázók tevékenysége nem okoz annyi problémát. Az igazgató úgy véli,
„A teljesen zárt rendszer nem megoldás, előbb-utóbb úgyis valaki elfelejti bezárni az ajtót, vagy letörik a zárat, inkább civilizálni kellene azokat, akik negatívan viselkedtek, alternatívát kínálva nekik” – foglalta össze.
Csíkszeredában többféle módon történik a háztartási hulladék gyűjtése, a teljesen szabadon lévő gyűjtőpontok Pál Tamás, a hulladékgyűjtést végző Eco-Csík Kft. igazgatója szerint könnyű kukázási lehetőséget kínálnak. A földbe süllyesztett tárolók is több helyszínen megtalálhatók, akárcsak a fedett, bekerített gyűjtőhelyek, és minden helyszínen szelektív gyűjtésre szolgáló tárolókat is elhelyeztek. A legújabb változat a moduláris, zártszelvényekből kialakított konténerrendszer, amely többféle válogatást tesz lehetővé. Ilyen csak egy helyszínen van, és egyelőre a tapasztalatok szerint nem látogatják a guberálók.
„Ha valaki kukázni akar, akárhány lakat, zár és kerítés védi is a hulladékot, fel fogja törni ezeket, és kukázni fog. Sok bejelentést tettünk a rendőrség és a polgármesteri hivatal felé, hogy szorítsák vissza a kukázást, többé-kevésbé ez sikerült is, de sajnos a hulladékgazdálkodási cégek teljesen kiszolgáltatottak ebben a helyzetben, nincsenek eszközeik” – részletezte az igazgató.
Nincs kézenfekvő megoldás a guberálás megfékezésére. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Hozzátette, az újrahasznosítás mostanig szabad piac volt, bárki felvásárolhatta ezt a típusú hulladékot a magánszemélyektől, ha tudta értékesíteni. A törvény most a hulladékgazdálkodók segítségére jött, és igyekszik a begyűjtőket korlátozni, hogy magánszemélyektől ne, csak cégektől vásárolhassanak fel újrahasznosítható hulladékot. „Ha ez működik, egy kiskapu bezárul, nem lesz motivációja a kukázónak, hogy műanyagpalackokat gyűjtsön, mert nem tudja ezeket értékesíteni” – fejtette ki Pál Tamás.
Az igazgató szerint egy másik probléma a guberálók agresszivitása, többször megtörtént, hogy a cég alkalmazottait, de vezetőjét is életveszélyesen megfenyegették a hulladékot saját prédájuknak tekintő emberek.
Sepsiszentgyörgyön a szelektív gyűjtésre kihelyezett tárolókból nem gyűjtenek a kukázók – tudtuk meg Máthé Lászlótól. A hulladék elszállítását végző Tega Rt. igazgatója szerint ezelőtt három évvel volt egy cég, amelyik fizette a guberálókat, és azok gyűjtötték az újrahasznosítható hulladékot, de a rendőrséggel együtt felléptek ellene. Inkább a vegyesen gyűjtött szemét esetében fordul elő, hogy kiborítják a kukák tartalmát.
Többféle hulladékgyűjtési rendszer működik a városban, egyes helyekről meghatározott program szerint szállítják el a szekrényszerű tárolókba helyezett különböző típusú hulladékot, ott nincs probléma a kukázókkal. A földbe süllyesztett tárolókba viszont bejutnak a gyűjtögetők, a bedobónyílásokat is megrongálták meg, ezért azokat ki is kellett cserélni. Ugyanakkor vannak olyan teljesen zárt rendszerek is, ahol a lakók csak mágneskártyákkal tudnak bejutni a tárolókhoz.
„Nem egyértelmű, hogy melyik a legbiztonságosabb, hatékonyabb módszer, amelyik kizárja a guberálókat. Van úgy, hogy beengedik őket a zárt területre, és akkor kidobálják a szemetet. Lakónegyedenként változik, hogy melyik működik jobban” – értékelt Máthé László. Mint elmondta, további zárt gyűjtőhelyek kialakítása van folyamatban, ugyanakkor,
Ugyanakkor szerinte bevált a lebomló hulladék összegyűjtésére nemrég bevezetett megoldás is, amelynek során hetente kétszer a gyűjtőedényt a lépcsőházak elé helyezik el, és néhány óra múlva elviszik. „Azt látom, hogy minél közelebb megyünk az emberekhez, annál könnyebb a dolgunk. Nem látok jövőt ezekben a nagy gyűjtőpontokban” – mondta az igazgató.
Három ember meghalt, kettő pedig megsérült pénteken egy közlekedési balesetben az Olt megyei Priseaca település közelében – közölte a román rendőrség közlekedési tájékoztató központja.
SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly büntetőügyének hátterében. A védőügyvéd Kolozsváron mutatta be az elmúlt tizennégy évet.
Lejárt szavatosságú fertőtlenítőszereket találtak a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) ellenőrei a maroshévízi városi kórházban. Az intézményt megbírságolták, a termékek használatát megtiltották – közölte a DSP vezetője, Tar Gyöngyi.
Közel száz paptestvére, népviseletbe öltözött malomfalvi hívei és több száz helyi és távolról érkező gyászoló kísérte utolsó útjára pénteken a szerdán elhunyt Daniel Ernő plébánost.
Romániában jegyezték a legnagyobb éves visszaesést a kiskereskedelmi forgalomban az Európai Unióban 2026 júliusában – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a pénteken közzétett adataiból.
Egy drón szárnyát sodorták partra a hullámok pénteken a konstancai Modern strandon.
Több mint 700 ezer gyermek részesült a 2025–2026-os tanévben az 500 lejes oktatási támogatásból. A program a következő tanévben is folytatódik, a jogosult családoknak azonban időben be kell nyújtaniuk a kérelmet.
Csaknem 2,9 millió óvodás és diák ül vissza szeptember 7-én az iskolapadba Romániában. A 2026–2027-es tanév 36 tanítási hétből áll, a vakációk időpontjai pedig már hivatalosak – egy februári szünetről viszont a megyei tanfelügyelőségek döntenek.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia olyan diákokat és egyetemi hallgatókat vár önkéntesnek, akik szívesen bekapcsolódnának az intézmény tevékenységébe.
Újabb harminc nappal meghosszabbította pénteken a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
1 hozzászólás