
Aki megengedheti magának, az falun vesz házat, amit felújíttat, majd beköltözik és onnan is dolgozik. Képünk illusztráció
Fotó: Rab Zoltán
2020-ban, a világjárvány miatti korlátozások felerősítették a városból falura költözés irányzatát: aki tehette, megpróbált minél több időt tölteni a friss levegőt és a társadalmi elzárkózást is jelentő vidéken. A falura költözés tendenciája mára sem csökkent, sőt vannak, akik a mediterrán vidéken vásárolnak falusi házat maguknak.
2022. augusztus 21., 10:072022. augusztus 21., 10:07
2022. augusztus 22., 10:472022. augusztus 22., 10:47
Általában azok vesznek falun házat, akiknek a megélhetésük nem helyhez kötött, vagyis otthonról is tudnak dolgozni. Ugyanakkor
M.A. 2020-ban költözött falura, ahol előbb bérelt egy házat, később azonban úgy érezte, érdemes ott véglegesen letelepednie.
– magyarázta M. A., akinek programozás a munkája, és akinek példájára barátai közül is néhányan falura költöztek.
Személygépkocsival, vagy akár a rendszeres buszjárattal is könnyen megközelíthető települések. Ahogy sokan mondják,
„Általában fokozottabb az érdeklődés a várostól nem túl távoli falusi házak iránt” – erősíti meg Trella-Várhelyi Tamás, az egyik marosvásárhelyi ingatlanügynökség vezetője is a hallottakat, aki a Székelyhonnak elmondta:
Érdeklődésünkre, hogy áremelkedés tapasztalható-e a falusi házak iránt, a marosvásárhelyi szakember elmondta, nem jellemző, hiszen továbbra is nagyon sok az üres, eladásra kínált ház. Ezeket általában felújítják, kényelmesebbé teszik, de a vidéki jellegük nem változik.
– mondta az ügynökség vezetője, hozzátéve, hogy ez is egy irányzat mostanában, nem csak Görögország, de más mediterrán vidékek iránt is van érdeklődés, kereslet.
– magyarázta Trella-Várhelyi Tamás.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!