– idézte fel lapunknak egy székelyudvarhelyi valutaváltó működtetője. A megnövekedett keresletet egyértelműen a háború okozta bizonytalansággal magyarázta, s mint mondta, a fegyveres konfliktus kitörését követő két hétben volt a legjellemzőbb az euróra való hatalmas igény.

– ezt erőstette meg lapunknak Geréb László közgazdász is. A szakember kifejtette, az utóbbi időben megnövekedett kereslet valóban a szomszédos országban zajló háborúval magyarázható. Mint mondta, az emberek ilyenkor bizonytalanok, és a többség egyértelműen a készpénzt gondolja a legbiztonságosabbnak, ha menekülésre kerülne sor. Érdekesnek véli azonban, hogy jellemzően eurót vásároltak, pedig ilyen esetben a „menekülővaluta” nem az, ami a konfliktuszónában érintett, hanem jelen esetben az amerikai dollár vagy a japán jen lett volna. „Az euróvásárlás olyan szempontból mégis érthető, hogy az eurózóna nem határos Ukrajnával, Szlovákiát kivéve, ettől függetlenül érdekes ez a jelenség” – fogalmazott Geréb.

Ám ennél is érdekesebbnek tartja, hogy

vagyis látszólag kevesen tudják, hogy a Román Nemzeti Bank már 2000-től más árfolyam-politikát folytat, mint a nem eurós szomszédos országok – Magyarország, Csehország és Lengyelország – nemzeti bankjai. „Ezekben az országokban úgynevezett szabad lebegtetés árfolyam-politikát folytatnak, ami azt jelenti, hogy a kereslet és kínálat alapján alakul ki a középárfolyam. Romániában viszont menedzselt lebegtetés van, vagyis a Román Nemzeti Bank amikor úgy érzi, hogy szükséges, beavatkozik a piaci mechanizmusokba: ha túlkínálat van euróból vagy bármilyen valutából, akkor felvásárolja, ha túlkereslet van, akkor elad valutát, így tartva bizonyos sávon belül az árfolyam mozgását” – fejtette ki a közgazdász. A két módszer közötti különbséget láthattuk az elmúlt hetekben is, amikor a forint, a zlotyi és a korona is nagyon kilengett, a román lej viszont stabil volt végig – nyugtázta.

korábban írtuk

Valuta-felvásárlási láz: szakemberek szerint lesz utánpótlás, nem „száll el” a lej-euró árfolyam

Románia számos pontján „megrohamozták” a valutaváltókat, bankokat az eurót, dollárt vásárolni kívánó ügyfelek, emiatt pedig több helyen kimerítették a készleteket a másfél hete kirobbant ukrajnai háború okozta félelmek miatt.

Így történhetett meg az is, hogy a háborút követő két hétben zajló valutafelvásárlási láz miatt nagyon felment az árfolyama az eurónak a váltóknál, viszont a nemzeti bankos középárfolyamon nem látszott, hogy ilyen nagy a kereslet az euróra.

Például amikor a külföldön dolgozó vendégmunkások hazajönnek az ünnepekre – itt különösen a karácsonyt megelőző időszakot emelte ki a szakember –, és elkezdik eladni az ott keresett valutát, olyankor az euró árfolyama csökken a váltóknál. Ellenben július-augusztusban, nyaralás idején felmegy azoknak az országoknak a valutája, ahová sokan elutaznak; térségünkben például jellemzően a horvát kuna vagy a bolgár leva árfolyama emelkedik. A Román Nemzeti Bank ilyenkor is menedzselt lebegtetéssel próbálja az árfolyamot szűk sávon belül tartani, hogy ne legyenek nagy kilengések – tette hozzá a szakember.