
Működési költségeik finanszírozására is felhasználhatják a támogatást a civil szervezetek
Fotó: Székelyhon
A már befizetett adóik civil, illetve egyházi szervezetek szponzorálására is felhasználható részének átirányítására buzdítja a Hargita megyei vállalkozókat és könyvelőiket a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA). A szervezet készített egy honlapot, amelyen egyebek mellett megtalálhatók a támogatható civil szervezetek adatai is.
2023. december 06., 20:392023. december 06., 20:39
2023. december 10., 15:102023. december 10., 15:10
Kovászna megyében intézményesen dolgoznak azon, hogy a vállalkozókat mozgósítva visszaigényeljék a már leadózott összegek azon részét, amelyeket civil egyesületek szponzorálására is felhasználhatnak a cégek – fejtette ki egy szerdán megtartott sajtótájékoztatón Máté Zsolt, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány alelnöke, a projekt ötletgazdája. Mint mondta,
„A civil szféra olyan szolgáltatásokat biztosít, illetve olyan munkákat végez el, amely az állam feladata lenne. Gondolhatunk a környezetvédelemre, a gondoskodásra vagy az oktatásra” – indokolta a szponzorálásra felhasználható pénzek átirányításának fontosságát.
Csáki Rozália, az SZKA programvezetője hangsúlyozta, elsősorban a vállalkozókat, illetve a könyvelőket szeretnék megszólítani mostani felhívásukkal.
Noha a vállalkozók már évtizedek óta rendelkezhetnek a befizetendő társasági adójuk egy részéről, az újdonság az, hogy most már az előző évük eredményei alapján befizetett pénzek bizonyos százalékáról is dönthetnek – fejtette ki Albert Sándor, az alapítvány kuratóriumának elnöke.
– magyarázta a szakember.
Arról is beszélt, hogy a könyvelők feladata kiemelten fontos a már leadózott összegek utólagos felhasználásában, hiszen ők számítják ki a társasági adót, ezért ők tudják, hogy valójában mekkora, utólagosan felhasználható értékről is van szó. A cég ezt követően szponzorszerződéseket köthet az általa választott civil szervezetekkel, hogy a rendelkezésére álló összegből szponzorálja őket. A folyamat során a 177-es formanyomtatvány kitöltésével kell jelezni az adóhatóságnak, hogy mennyi pénzt szeretnének átirányítani a kiválasztott civil és egyházi szervezeteknek. A továbbiakban az adóhatóság folyósítja az összegeket a vállalkozó kérésére.
Albert Sándor kiemelte, érzi ő is, hogy „egy kicsit hegy alatt abrakolásnak számít” a decemberben elkezdett mozgósítás, hiszen ezt július végén kellett volna elkezdeni, de bízik benne, hogy így sem marad el az eredmény. Mindemellett örül, hogy céljainak megfelelően az SZKA elindította a kampányt és reméli, hogy jövőre hamarabb startol majd a kezdeményezés.
Ezen támogatásnak kiemelt előnye, hogy a civil szervezetek nem kell feltétlenül előre meghatározott projektekre fordítsák a pénzt, hanem a működésükre is felhasználhatják – folytatta Albert, megjegyezve, hogy a vállalkozó természetesen megszabhatja, hogy mire fordítsák ezt az összeget. Fontos azonban, hogy legyen anyagi kerete a szervezeteknek irodák és személyzet fenntartására, ugyanis pályázati forrásokból például sokszor nincs lehetőség ilyen jellegű finanszírozásra.
Balogh Csenge, az SZKA kommunikációs felelőse közölte,
Itt a civil szervezetek tevékenységéről, céljairól, adatairól lehet tájékozódni.
Az eseményen jelen volt Kirmájer Erika, a csíkszeredai Leaders for all Egyesület projektvezetője, aki teljes mértékben meg van győződve a projekt fontosságáról. Ők is igyekeznek mindent megtenni a civil és a vállalkozói szféra kapcsolódása érdekében, hiszen ez a záloga annak, hogy egy szebb, élhetőbb közösséget alakíthassanak ki.
Cégtípusokra bontva
Kérdésünkre Albert Sándor kifejtette, a mikrovállalkozások esetében az árbevétel alapján van meghatározva a társasági adó, amelynek maximum húsz százalékát használhatják fel civil és egyházi szervezetek szponzorálására. A nagyobb cégek, amelyek profitadót fizetnek, vagy az árbevételük 0.75 százalékát vagy a profitadójuk 20 százalékát használhatják fel ilyen célokra. Utóbbiaknál ki kell számolják mindkét összeget, és a kisebbet továbbíthatják az említett szervezeteknek.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
szóljon hozzá!