
Működési költségeik finanszírozására is felhasználhatják a támogatást a civil szervezetek
Fotó: Székelyhon
A már befizetett adóik civil, illetve egyházi szervezetek szponzorálására is felhasználható részének átirányítására buzdítja a Hargita megyei vállalkozókat és könyvelőiket a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA). A szervezet készített egy honlapot, amelyen egyebek mellett megtalálhatók a támogatható civil szervezetek adatai is.
2023. december 06., 20:392023. december 06., 20:39
2023. december 10., 15:102023. december 10., 15:10
Kovászna megyében intézményesen dolgoznak azon, hogy a vállalkozókat mozgósítva visszaigényeljék a már leadózott összegek azon részét, amelyeket civil egyesületek szponzorálására is felhasználhatnak a cégek – fejtette ki egy szerdán megtartott sajtótájékoztatón Máté Zsolt, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány alelnöke, a projekt ötletgazdája. Mint mondta,
„A civil szféra olyan szolgáltatásokat biztosít, illetve olyan munkákat végez el, amely az állam feladata lenne. Gondolhatunk a környezetvédelemre, a gondoskodásra vagy az oktatásra” – indokolta a szponzorálásra felhasználható pénzek átirányításának fontosságát.
Csáki Rozália, az SZKA programvezetője hangsúlyozta, elsősorban a vállalkozókat, illetve a könyvelőket szeretnék megszólítani mostani felhívásukkal.
Noha a vállalkozók már évtizedek óta rendelkezhetnek a befizetendő társasági adójuk egy részéről, az újdonság az, hogy most már az előző évük eredményei alapján befizetett pénzek bizonyos százalékáról is dönthetnek – fejtette ki Albert Sándor, az alapítvány kuratóriumának elnöke.
– magyarázta a szakember.
Arról is beszélt, hogy a könyvelők feladata kiemelten fontos a már leadózott összegek utólagos felhasználásában, hiszen ők számítják ki a társasági adót, ezért ők tudják, hogy valójában mekkora, utólagosan felhasználható értékről is van szó. A cég ezt követően szponzorszerződéseket köthet az általa választott civil szervezetekkel, hogy a rendelkezésére álló összegből szponzorálja őket. A folyamat során a 177-es formanyomtatvány kitöltésével kell jelezni az adóhatóságnak, hogy mennyi pénzt szeretnének átirányítani a kiválasztott civil és egyházi szervezeteknek. A továbbiakban az adóhatóság folyósítja az összegeket a vállalkozó kérésére.
Albert Sándor kiemelte, érzi ő is, hogy „egy kicsit hegy alatt abrakolásnak számít” a decemberben elkezdett mozgósítás, hiszen ezt július végén kellett volna elkezdeni, de bízik benne, hogy így sem marad el az eredmény. Mindemellett örül, hogy céljainak megfelelően az SZKA elindította a kampányt és reméli, hogy jövőre hamarabb startol majd a kezdeményezés.
Ezen támogatásnak kiemelt előnye, hogy a civil szervezetek nem kell feltétlenül előre meghatározott projektekre fordítsák a pénzt, hanem a működésükre is felhasználhatják – folytatta Albert, megjegyezve, hogy a vállalkozó természetesen megszabhatja, hogy mire fordítsák ezt az összeget. Fontos azonban, hogy legyen anyagi kerete a szervezeteknek irodák és személyzet fenntartására, ugyanis pályázati forrásokból például sokszor nincs lehetőség ilyen jellegű finanszírozásra.
Balogh Csenge, az SZKA kommunikációs felelőse közölte,
Itt a civil szervezetek tevékenységéről, céljairól, adatairól lehet tájékozódni.
Az eseményen jelen volt Kirmájer Erika, a csíkszeredai Leaders for all Egyesület projektvezetője, aki teljes mértékben meg van győződve a projekt fontosságáról. Ők is igyekeznek mindent megtenni a civil és a vállalkozói szféra kapcsolódása érdekében, hiszen ez a záloga annak, hogy egy szebb, élhetőbb közösséget alakíthassanak ki.
Cégtípusokra bontva
Kérdésünkre Albert Sándor kifejtette, a mikrovállalkozások esetében az árbevétel alapján van meghatározva a társasági adó, amelynek maximum húsz százalékát használhatják fel civil és egyházi szervezetek szponzorálására. A nagyobb cégek, amelyek profitadót fizetnek, vagy az árbevételük 0.75 százalékát vagy a profitadójuk 20 százalékát használhatják fel ilyen célokra. Utóbbiaknál ki kell számolják mindkét összeget, és a kisebbet továbbíthatják az említett szervezeteknek.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!