
Működési költségeik finanszírozására is felhasználhatják a támogatást a civil szervezetek
Fotó: Székelyhon
A már befizetett adóik civil, illetve egyházi szervezetek szponzorálására is felhasználható részének átirányítására buzdítja a Hargita megyei vállalkozókat és könyvelőiket a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA). A szervezet készített egy honlapot, amelyen egyebek mellett megtalálhatók a támogatható civil szervezetek adatai is.
2023. december 06., 20:392023. december 06., 20:39
2023. december 10., 15:102023. december 10., 15:10
Kovászna megyében intézményesen dolgoznak azon, hogy a vállalkozókat mozgósítva visszaigényeljék a már leadózott összegek azon részét, amelyeket civil egyesületek szponzorálására is felhasználhatnak a cégek – fejtette ki egy szerdán megtartott sajtótájékoztatón Máté Zsolt, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány alelnöke, a projekt ötletgazdája. Mint mondta,
„A civil szféra olyan szolgáltatásokat biztosít, illetve olyan munkákat végez el, amely az állam feladata lenne. Gondolhatunk a környezetvédelemre, a gondoskodásra vagy az oktatásra” – indokolta a szponzorálásra felhasználható pénzek átirányításának fontosságát.
Csáki Rozália, az SZKA programvezetője hangsúlyozta, elsősorban a vállalkozókat, illetve a könyvelőket szeretnék megszólítani mostani felhívásukkal.
Noha a vállalkozók már évtizedek óta rendelkezhetnek a befizetendő társasági adójuk egy részéről, az újdonság az, hogy most már az előző évük eredményei alapján befizetett pénzek bizonyos százalékáról is dönthetnek – fejtette ki Albert Sándor, az alapítvány kuratóriumának elnöke.
– magyarázta a szakember.
Arról is beszélt, hogy a könyvelők feladata kiemelten fontos a már leadózott összegek utólagos felhasználásában, hiszen ők számítják ki a társasági adót, ezért ők tudják, hogy valójában mekkora, utólagosan felhasználható értékről is van szó. A cég ezt követően szponzorszerződéseket köthet az általa választott civil szervezetekkel, hogy a rendelkezésére álló összegből szponzorálja őket. A folyamat során a 177-es formanyomtatvány kitöltésével kell jelezni az adóhatóságnak, hogy mennyi pénzt szeretnének átirányítani a kiválasztott civil és egyházi szervezeteknek. A továbbiakban az adóhatóság folyósítja az összegeket a vállalkozó kérésére.
Albert Sándor kiemelte, érzi ő is, hogy „egy kicsit hegy alatt abrakolásnak számít” a decemberben elkezdett mozgósítás, hiszen ezt július végén kellett volna elkezdeni, de bízik benne, hogy így sem marad el az eredmény. Mindemellett örül, hogy céljainak megfelelően az SZKA elindította a kampányt és reméli, hogy jövőre hamarabb startol majd a kezdeményezés.
Ezen támogatásnak kiemelt előnye, hogy a civil szervezetek nem kell feltétlenül előre meghatározott projektekre fordítsák a pénzt, hanem a működésükre is felhasználhatják – folytatta Albert, megjegyezve, hogy a vállalkozó természetesen megszabhatja, hogy mire fordítsák ezt az összeget. Fontos azonban, hogy legyen anyagi kerete a szervezeteknek irodák és személyzet fenntartására, ugyanis pályázati forrásokból például sokszor nincs lehetőség ilyen jellegű finanszírozásra.
Balogh Csenge, az SZKA kommunikációs felelőse közölte,
Itt a civil szervezetek tevékenységéről, céljairól, adatairól lehet tájékozódni.
Az eseményen jelen volt Kirmájer Erika, a csíkszeredai Leaders for all Egyesület projektvezetője, aki teljes mértékben meg van győződve a projekt fontosságáról. Ők is igyekeznek mindent megtenni a civil és a vállalkozói szféra kapcsolódása érdekében, hiszen ez a záloga annak, hogy egy szebb, élhetőbb közösséget alakíthassanak ki.
Cégtípusokra bontva
Kérdésünkre Albert Sándor kifejtette, a mikrovállalkozások esetében az árbevétel alapján van meghatározva a társasági adó, amelynek maximum húsz százalékát használhatják fel civil és egyházi szervezetek szponzorálására. A nagyobb cégek, amelyek profitadót fizetnek, vagy az árbevételük 0.75 százalékát vagy a profitadójuk 20 százalékát használhatják fel ilyen célokra. Utóbbiaknál ki kell számolják mindkét összeget, és a kisebbet továbbíthatják az említett szervezeteknek.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
szóljon hozzá!