
A tevékenység dokumentálását a helyi polgárőrségektől is lehet kérni, hisz az ő aktivitásuk egy része a mezők védelmére összpontosul
Fotó: Pethő Melánia
Általános egyetértés lehet abban, hogy bárminemű előrelátható kár megelőzése célszerűbb, mint az utólagos felmérése, értékelése, valamint felelősségek és kártérítési kötelezettségek megállapítása. Mit tehet a gazda a megelőzésért, és mit, ha kárvallottá válik?
2017. augusztus 22., 16:192017. augusztus 22., 16:19
2017. augusztus 22., 16:202017. augusztus 22., 16:20
Romániában a vadon élő, vadászható és védett fajok által mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és háziállatokban okozott károk megtérítésének módját a 2008. évi 1679-es számú kormányhatározat szabályozza. A károk megelőzése sarkalatos pontja az említett jogszabálynak, ugyanis annak elmulasztása a károsult számára a kár értékének elviselését-, a vadászatra jogosult számára viszont kártérítési kötelezettséget jelenthet.
Jelen sorok a mezőgazdasági területek művelőinek lehetőségeit hivatottak tárgyalni. A kártérítési igény benyújtásának alapvető követelménye, hogy a megművelt terület be legyen jelentve az úgynevezett mezőgazdasági regiszterbe, amelyet a területileg illetékes önkormányzati hivatalok vezetnek. Amennyiben ez rendben van, következhetnek a konkrét vadkármegelőzési tevékenységek.
A vadkárbecslési eljárás során a mezőgazdasági kultúra tulajdonosa esetében is vizsgálni szükséges, hogy megelőzési céllal milyen tevékenységet folytatott. Elsősorban az vizsgálandó, hogy őrzési tevékenysége volt-e. Köztudott, hogy a gazdatársadalom sem egységes, és van, akinek a mezőgazdaság kiegészítő jövedelemforrás, mások esetében pedig a család megélhetése van erre alapozva. Következésképp,
A mezőn éjszakázó gazdák esetében ott merülhet fel probléma, hogy milyen módon bizonyítják az ebbéli tevékenységüket. Első javaslatunk az, hogy ne járjon senki éjszaka egymagában, és baleset-megelőzési szempontból mindenki viseljen fényvisszaverő, láthatósági mellényt. Amennyiben legalább két személy van együtt, úgy már adott a tevékenység tanúsításának lehetősége. Ennek a hatékonysága azonban tovább növelhető azáltal, hogy dokumentálják is a tevékenységüket. Lehet egy táblázatot vezetni dátummal, a mezőrész megnevezésével, a tevékenység kezdeti és befejezési időpontjával és a résztvevők aláírásával. A tevékenység dokumentálását a helyi polgárőrségektől is lehet kérni, hisz az ő aktivitásuk egy része a mezők védelmére összpontosul. Mivel autóval járnak, zavarják a vadat, ez által tevékenységük vadkármegelőzési szempontból is hasznos. A dokumentálást nem szabad elhanyagolni, egy napi tevékenységi jelentés más szempontból is hasznos lehet.
A gazdák és a vadászatra jogosultak között a jó viszony alapkövetelmény kellene legyen. Törekedni kell rá, mert rengeteg átfedés tapasztalható a tevékenységek között a személyek révén. A gazda lehet vadász is és fordítva, a két oldal szereplői lehetnek barátok, rokonok, ismerősök. Ugyanakkor, elvileg a mezőgazdasági területek tulajdonosai beleegyeztek, hogy valamely vadászterület részét képező birtokukon egy bizonyos vadászatra jogosult társaság gyakorolja a vadászati jogot. Ez a Vadászati Törvény egy 2000-es években hozott módosítása alapján lehetséges, és dicséretes is, hogy végre valamilyen szinten a vadászati jog kötődik a terület tulajdonjogához.
A hivatalos vadkárfelmérési eljárás második, a gazda felelősségét firtató sarkalatos kérdése, hogy milyen vadkárelhárító berendezéseket vagy eszközöket használt. Itt szóba jöhet a hagyományos madárijesztőktől kezdve, a kémiai vadriasztókon át a performáns villanypásztorok széles tárházáig minden. Javasoljuk, hogy valami legyen, s arról legalább egy olyan fénykép készüljön, amelyről leolvasható a dátum.
A piacon kapható villanypásztor-rendszerek hatékonyságának vizsgálata az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület (ÖME) egyik folyamatban lévő projektje.
A vadkármegelőzési tevékenység dokumentálására javasolt jegyzőkönyvek első fázisban a hivatalos vadkárbecslési eljárás során bizonyulhatnak hasznosnak, másrészt pedig az ÖME keretében ezek tudományos, statisztikai feldolgozását is tervezzük az ember-vadállomány békés együttélésére kidolgozandó javaslatcsomag összeállításakor.
Farkas Attila vadgazdamérnök, ÖME-elnök

Nem hivatalos, de objektív vadkárfelmérést végez egy kutatás kapcsán a gyergyószentmiklósi Farkas Attila. A doktori disszertációján dolgozó okleveles vadgazdamérnök most a háttérben rejlő okokról szól.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az új középiskolai tanterveket jóváhagyó miniszteri rendelet.
Nyári gumiabroncsokkal felszerelt járművel hajtott az autópályán egy nő, akit pont kiszúrt a rendőrség.
Újabb harminc napra meghosszabbította pénteken a tavalyi bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős aktivitást fejtettek ki 2025-ben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság Állatvédelmi Irodájának munkatársai az állatok védelme érdekében.
Lényegesen lehűl az idő az elkövetkező napokban Székelyföldön, sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) a jeges utak jelentette veszélyre hívta fel péntek reggel a lakosság figyelmét.
Újabb hóréteg rakódott le az elmúlt egy napban az ország számos pontján, Székelyföld nagyobb városainak zömében 20 centiméterhez közelít hóvastagság.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A havazás mellett újabb fagyos reggelre ébredtünk országszerte, ám most közel sem Csíkszeredában volt a leghidegebb.
szóljon hozzá!