
Nem ritka, hogy elpusztulnak a balesetet okozó nagyvadak. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A tervezett A8-as autópálya, amely Marosvásárhelyt köti majd össze Jászvásárral, igen komoly veszélyt jelent a barnamedvék élőhelyeire: fontos ökológiai folyosókat, telelőhelyeket szel majd át a nyomvonal, ami nemcsak a vadállomány, hanem a közlekedők számára is veszélyes. A Milvus Csoport több mint tíz éve kutatja a medvéket, s most több javaslatukat is beépítik a megépülendő autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszán.
2022. november 15., 20:262022. november 15., 20:26
Óriási sikerként könyvelik el a Milvus Csoport munkatársai, hogy több mint 10 évnyi terepen való adatgyűjtést, felméréseket, bemutatókat, tárgyalásokat és lobbizást követően, az EPC Környezetvédelmi Szaktanácsadóval közösen sikerült elfogadtatni a javaslataikat, így két felüljáró is épül az A8-as autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszán. A zöldhídnak is nevezett felüljárók lehetővé teszik a vadállatok szabad mozgását, és egyben növelik az utasok biztonságát.
Domokos Csaba biológus a Székelyhonnak elmondta, hogy ők csak 2009 környékén értesültek a készülő autópályáról, de egy szerencsés véletlen folytán már volt egy folyamatban lévő kutatásuk, így már meglévő adatokra is tudtak hivatkozni.
– mutatott rá a biológus. Hozzátette, a medvék nagy részét a Görgényi-hegységben fogták be Szováta és Parajd között, valamint Havad község környékén, így több átjáró medvéről itt tudnak, de a közeljövőben épülő Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszon is átjárkált egy nagyvad. „A Vásárhelytől Nyárádszeredáig tartó autópálya-szakaszon az a gond, hogy a Nyárád völgyén fog végigmenni, amely teljesen lapos, emiatt a pálya technikai tervébe sem terveztek nagyobb hidakat, felüljárókat. Sok esetben ugyanis ezek is megfelelőek lehetnek az állatok számára, hidak, viaduktok, alagutak, amelynek a tetején az állatok szabadon tudnak járkálni. Viszont mivel itt teljesen lapos területről van szó, ilyenek nem voltak betervezve, ezért ilyen speciális szerkezetekre van szükség, amit zöld hídnak is szoktak nevezni” – magyarázta a biológus.
Fotó: 123RF
Domokos Csaba hozzátette, Romániában csupán három ilyen van egyelőre, de nyugaton bevett szokás, hogy az autópályákra építenek zöldhidakat, amelyeken átkelhetnek a vadak. Ez egy betonhíd gyakorlatilag – magyarázta Domokos Csaba –, amelynek a tetején a talajréteg és a növényzet lemásolja a tájat, a medvék esetén ez legalább száz méter széles kell legyen ahhoz, hogy jó eséllyel használják őket. Ugyanakkor a közelében nem szabad magas építmény legyen, hang- és fényszigeteltnek kell lennie, hogy az állatokat itt ne zavarja az autópályáról beszűrődő fény és zaj. A biológus rámutat,
A leendő autópálya ezen szakaszát azonban ezúttal teljes hosszában megerősített, medvebiztos kerítéssel látják el, amely egyrészt 3 méter magas, másrészt az alsó része földbe ásott, a felső része pedig kifelé hajlik. „Mindezekre azért is van szükség, mert ha egy medve vagy egy másik nagyvad bekerül az autópályára, az végzetes balesetet okozhat” – hangsúlyozta a Milvus szakembere, rámutatva, hogy Romániában többször is megtörtént, hogy medvét ütöttek el autópályán, de egy teljes vaddisznókonda is okozott már balesetet.
Minderre már megvan a pénz és az akarat, de Domokos Csaba örömmel újságolta, hogy a többi szakasz kapcsán is folynak tárgyalások, a Nyárádszeredától Németvásárig (Târgu Neamț) tartó szakasz jóval hosszabb, és több medveélőhelyet keresztez, több kutatási adatuk is van nyakörves medvék kapcsán arról a területről, annak a környezetvédelmi hatástanulmánya azonban csak most készül.
Az A8-as autópálya amúgy teljes szélességében metszi majd a romániai Keleti-Kárpátokat és az ezeket övező dombvidékeket. Ezek a hegyek és hegylábak kötik viszont össze a romániai medveállományt az ukrajnai, szlovákiai és lengyelországi állományokkal. Így az A8-as autópálya potenciálisan negatív hatással bírhat az országhatárokon átívelő kárpáti medveállomány jelentős részére is. A romániai autópályák teljes hossza 2020-ban 904 kilométer volt, az autópálya-sűrűség pedig 3,8 km/1000 km², ami jóval kevesebb mint a legtöbb EU-tagországban. A tervek szerint jelentős közlekedési infrastrukturális fejlesztések révén ez a hálózat összesen 2416 km autópályára és 1784 km gyorsforgalmi útra bővülne. Az ország legjobb medve élőhelyei a Kárpátokban és az ezeket övező dombvidéken találhatók, a tervezett autópályák közül pedig több is fogja keresztezni ezeket – hívja fel a figyelmet a Milvus Csoport.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön újabb elsőfokú (sárga jelzésű) szélriasztásokat adott ki az ország felére.
A vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV) szerdán arra figyelmeztetett, hogy a romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat 2026-os költségvetésének elfogadása.
Ilie Bolojan szerint a villamos energia árának csökkentése alapfeltétele Románia gazdasági talpra állításának, ehhez azonban fel kell gyorsítani az energiatermelési, energiatárolási és hálózatkorszerűsítési beruházásokat.
Megdőlő melegrekordok, példátlan hőhullámok, 30 Celsius-fok fölötti hőmérsékleti értékek: ezek jellemzik most Európa egy részét. Több nagyvárosban is hőségriasztást adtak ki a napokban.
Míg Nyugat-Európát és a Balkán egy részét hőségriasztás sújtja, addig térségünkben még az elviselhető tartományokban mozognak a hőmérsékleti értékek. Májushoz képest azonban ezek is magasak.
Medvék jelenléte miatt riasztották szerda délután a Fenyéd községhez tartozó Küküllőkeményfalva lakóit. Este újabb két településen riasztottak a nagyvad miatt.
Őrizetbe vettek egy tanítónőt, abbeli gyanú miatt, hogy bántalmazott egy tízéves tanulót, aki elszakította az országos felmérés eredményeit tartalmazó dokumentumot.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti szakaszának közel 80 százaléka elkészült, így jó esély van arra, hogy az év végéig megnyissák a forgalom előtt – közölte Facebook-oldalán Cristian Pistol, a CNAIR vezérigazgatója.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter megpróbál megállapodni az Európai Bizottsággal arról, hogy az új közalkalmazotti bértörvény tegye lehetővé a következő években az állami tisztségviselők fizetésének fokozatos emelését.
A parlament alsóháza szerdai ülésén megszavazta az állami vállalatok részvényeinek eladását 2027. december 31-ig megtiltó törvénytervezetet – írja az MTI.
szóljon hozzá!