
Nem ritka, hogy elpusztulnak a balesetet okozó nagyvadak. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A tervezett A8-as autópálya, amely Marosvásárhelyt köti majd össze Jászvásárral, igen komoly veszélyt jelent a barnamedvék élőhelyeire: fontos ökológiai folyosókat, telelőhelyeket szel majd át a nyomvonal, ami nemcsak a vadállomány, hanem a közlekedők számára is veszélyes. A Milvus Csoport több mint tíz éve kutatja a medvéket, s most több javaslatukat is beépítik a megépülendő autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszán.
2022. november 15., 20:262022. november 15., 20:26
Óriási sikerként könyvelik el a Milvus Csoport munkatársai, hogy több mint 10 évnyi terepen való adatgyűjtést, felméréseket, bemutatókat, tárgyalásokat és lobbizást követően, az EPC Környezetvédelmi Szaktanácsadóval közösen sikerült elfogadtatni a javaslataikat, így két felüljáró is épül az A8-as autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszán. A zöldhídnak is nevezett felüljárók lehetővé teszik a vadállatok szabad mozgását, és egyben növelik az utasok biztonságát.
Domokos Csaba biológus a Székelyhonnak elmondta, hogy ők csak 2009 környékén értesültek a készülő autópályáról, de egy szerencsés véletlen folytán már volt egy folyamatban lévő kutatásuk, így már meglévő adatokra is tudtak hivatkozni.
– mutatott rá a biológus. Hozzátette, a medvék nagy részét a Görgényi-hegységben fogták be Szováta és Parajd között, valamint Havad község környékén, így több átjáró medvéről itt tudnak, de a közeljövőben épülő Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszon is átjárkált egy nagyvad. „A Vásárhelytől Nyárádszeredáig tartó autópálya-szakaszon az a gond, hogy a Nyárád völgyén fog végigmenni, amely teljesen lapos, emiatt a pálya technikai tervébe sem terveztek nagyobb hidakat, felüljárókat. Sok esetben ugyanis ezek is megfelelőek lehetnek az állatok számára, hidak, viaduktok, alagutak, amelynek a tetején az állatok szabadon tudnak járkálni. Viszont mivel itt teljesen lapos területről van szó, ilyenek nem voltak betervezve, ezért ilyen speciális szerkezetekre van szükség, amit zöld hídnak is szoktak nevezni” – magyarázta a biológus.
Fotó: 123RF
Domokos Csaba hozzátette, Romániában csupán három ilyen van egyelőre, de nyugaton bevett szokás, hogy az autópályákra építenek zöldhidakat, amelyeken átkelhetnek a vadak. Ez egy betonhíd gyakorlatilag – magyarázta Domokos Csaba –, amelynek a tetején a talajréteg és a növényzet lemásolja a tájat, a medvék esetén ez legalább száz méter széles kell legyen ahhoz, hogy jó eséllyel használják őket. Ugyanakkor a közelében nem szabad magas építmény legyen, hang- és fényszigeteltnek kell lennie, hogy az állatokat itt ne zavarja az autópályáról beszűrődő fény és zaj. A biológus rámutat,
A leendő autópálya ezen szakaszát azonban ezúttal teljes hosszában megerősített, medvebiztos kerítéssel látják el, amely egyrészt 3 méter magas, másrészt az alsó része földbe ásott, a felső része pedig kifelé hajlik. „Mindezekre azért is van szükség, mert ha egy medve vagy egy másik nagyvad bekerül az autópályára, az végzetes balesetet okozhat” – hangsúlyozta a Milvus szakembere, rámutatva, hogy Romániában többször is megtörtént, hogy medvét ütöttek el autópályán, de egy teljes vaddisznókonda is okozott már balesetet.
Minderre már megvan a pénz és az akarat, de Domokos Csaba örömmel újságolta, hogy a többi szakasz kapcsán is folynak tárgyalások, a Nyárádszeredától Németvásárig (Târgu Neamț) tartó szakasz jóval hosszabb, és több medveélőhelyet keresztez, több kutatási adatuk is van nyakörves medvék kapcsán arról a területről, annak a környezetvédelmi hatástanulmánya azonban csak most készül.
Az A8-as autópálya amúgy teljes szélességében metszi majd a romániai Keleti-Kárpátokat és az ezeket övező dombvidékeket. Ezek a hegyek és hegylábak kötik viszont össze a romániai medveállományt az ukrajnai, szlovákiai és lengyelországi állományokkal. Így az A8-as autópálya potenciálisan negatív hatással bírhat az országhatárokon átívelő kárpáti medveállomány jelentős részére is. A romániai autópályák teljes hossza 2020-ban 904 kilométer volt, az autópálya-sűrűség pedig 3,8 km/1000 km², ami jóval kevesebb mint a legtöbb EU-tagországban. A tervek szerint jelentős közlekedési infrastrukturális fejlesztések révén ez a hálózat összesen 2416 km autópályára és 1784 km gyorsforgalmi útra bővülne. Az ország legjobb medve élőhelyei a Kárpátokban és az ezeket övező dombvidéken találhatók, a tervezett autópályák közül pedig több is fogja keresztezni ezeket – hívja fel a figyelmet a Milvus Csoport.
A hosszú hétvégén az ország nagy részén légköri instabilitásra, átmeneti esőkre és időnként megélénkülő szélre lehet számítani – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) ügyeletes meteorológusa, Oana Catrina.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületétől kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését – közölte a Sándor-palota pénteken az MTI-vel.
Gyergyószentmiklós önkormányzata átfogó közigazgatási és városüzemeltetési átszervezést visz véghez. Amellett, hogy a kötelező létszámcsökkentést végrehajtják, a hatékonyabb működést, lakosságot jobban kiszolgáló hivatalt ígérnek.
Elfogadták a csíkszeredai Fodor Sándor park körüli út-és járdahálózat felújítására a megvalósíthatósági tanulmányt az önkormányzati képviselők májusi ülésén pénteken egyéb határozatok mellett. A beruházás értékét közel 7 millió lejre becsülték.
Az ország nagy részét érintő viharos szélre adott ki pénteken elsőfokú (sárga) riasztásokat az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Ismét meghosszabbította a Brassó Megyei Törvényszék Barti Tihamér, a Hargita megyei tanács tisztségéből felfüggesztett alelnöke, valamint Kurkó András, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció volt igazgatóhelyettese hatósági felügyeletét.
Felcsendült a bányászhimnusz és megszólalt a bányászharang egy évvel a sóbánya beomlását követően Parajdon. A katasztrófa előtti utolsó percekről mesélt nekünk az esemény szervezője, hangsúlyozva, hogy egy új bánya megnyitásában bíznak.
Négy férfit őrizetbe vettek a Hargita megyei rendőrök a Maroshévízen és Salamáson történt házkutatások után. Az ellenük felhozott vádak: minősített lopás és minősített lopási kísérlet.
Egy éve tört be a Korond-patak vize a parajdi sóbányába, egy éve élnek bizonytalanságban a helyiek, akiknek a bánya körül kialakult turizmusból volt a mindennapi bevételük. Pénteken erre a sorsfordító eseményre emlékeztek.
szóljon hozzá!