
Nem ritka, hogy elpusztulnak a balesetet okozó nagyvadak. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A tervezett A8-as autópálya, amely Marosvásárhelyt köti majd össze Jászvásárral, igen komoly veszélyt jelent a barnamedvék élőhelyeire: fontos ökológiai folyosókat, telelőhelyeket szel majd át a nyomvonal, ami nemcsak a vadállomány, hanem a közlekedők számára is veszélyes. A Milvus Csoport több mint tíz éve kutatja a medvéket, s most több javaslatukat is beépítik a megépülendő autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszán.
2022. november 15., 20:262022. november 15., 20:26
Óriási sikerként könyvelik el a Milvus Csoport munkatársai, hogy több mint 10 évnyi terepen való adatgyűjtést, felméréseket, bemutatókat, tárgyalásokat és lobbizást követően, az EPC Környezetvédelmi Szaktanácsadóval közösen sikerült elfogadtatni a javaslataikat, így két felüljáró is épül az A8-as autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszán. A zöldhídnak is nevezett felüljárók lehetővé teszik a vadállatok szabad mozgását, és egyben növelik az utasok biztonságát.
Domokos Csaba biológus a Székelyhonnak elmondta, hogy ők csak 2009 környékén értesültek a készülő autópályáról, de egy szerencsés véletlen folytán már volt egy folyamatban lévő kutatásuk, így már meglévő adatokra is tudtak hivatkozni.
– mutatott rá a biológus. Hozzátette, a medvék nagy részét a Görgényi-hegységben fogták be Szováta és Parajd között, valamint Havad község környékén, így több átjáró medvéről itt tudnak, de a közeljövőben épülő Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszon is átjárkált egy nagyvad. „A Vásárhelytől Nyárádszeredáig tartó autópálya-szakaszon az a gond, hogy a Nyárád völgyén fog végigmenni, amely teljesen lapos, emiatt a pálya technikai tervébe sem terveztek nagyobb hidakat, felüljárókat. Sok esetben ugyanis ezek is megfelelőek lehetnek az állatok számára, hidak, viaduktok, alagutak, amelynek a tetején az állatok szabadon tudnak járkálni. Viszont mivel itt teljesen lapos területről van szó, ilyenek nem voltak betervezve, ezért ilyen speciális szerkezetekre van szükség, amit zöld hídnak is szoktak nevezni” – magyarázta a biológus.
Fotó: 123RF
Domokos Csaba hozzátette, Romániában csupán három ilyen van egyelőre, de nyugaton bevett szokás, hogy az autópályákra építenek zöldhidakat, amelyeken átkelhetnek a vadak. Ez egy betonhíd gyakorlatilag – magyarázta Domokos Csaba –, amelynek a tetején a talajréteg és a növényzet lemásolja a tájat, a medvék esetén ez legalább száz méter széles kell legyen ahhoz, hogy jó eséllyel használják őket. Ugyanakkor a közelében nem szabad magas építmény legyen, hang- és fényszigeteltnek kell lennie, hogy az állatokat itt ne zavarja az autópályáról beszűrődő fény és zaj. A biológus rámutat,
A leendő autópálya ezen szakaszát azonban ezúttal teljes hosszában megerősített, medvebiztos kerítéssel látják el, amely egyrészt 3 méter magas, másrészt az alsó része földbe ásott, a felső része pedig kifelé hajlik. „Mindezekre azért is van szükség, mert ha egy medve vagy egy másik nagyvad bekerül az autópályára, az végzetes balesetet okozhat” – hangsúlyozta a Milvus szakembere, rámutatva, hogy Romániában többször is megtörtént, hogy medvét ütöttek el autópályán, de egy teljes vaddisznókonda is okozott már balesetet.
Minderre már megvan a pénz és az akarat, de Domokos Csaba örömmel újságolta, hogy a többi szakasz kapcsán is folynak tárgyalások, a Nyárádszeredától Németvásárig (Târgu Neamț) tartó szakasz jóval hosszabb, és több medveélőhelyet keresztez, több kutatási adatuk is van nyakörves medvék kapcsán arról a területről, annak a környezetvédelmi hatástanulmánya azonban csak most készül.
Az A8-as autópálya amúgy teljes szélességében metszi majd a romániai Keleti-Kárpátokat és az ezeket övező dombvidékeket. Ezek a hegyek és hegylábak kötik viszont össze a romániai medveállományt az ukrajnai, szlovákiai és lengyelországi állományokkal. Így az A8-as autópálya potenciálisan negatív hatással bírhat az országhatárokon átívelő kárpáti medveállomány jelentős részére is. A romániai autópályák teljes hossza 2020-ban 904 kilométer volt, az autópálya-sűrűség pedig 3,8 km/1000 km², ami jóval kevesebb mint a legtöbb EU-tagországban. A tervek szerint jelentős közlekedési infrastrukturális fejlesztések révén ez a hálózat összesen 2416 km autópályára és 1784 km gyorsforgalmi útra bővülne. Az ország legjobb medve élőhelyei a Kárpátokban és az ezeket övező dombvidéken találhatók, a tervezett autópályák közül pedig több is fogja keresztezni ezeket – hívja fel a figyelmet a Milvus Csoport.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
szóljon hozzá!