
Nem ritka, hogy elpusztulnak a balesetet okozó nagyvadak. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A tervezett A8-as autópálya, amely Marosvásárhelyt köti majd össze Jászvásárral, igen komoly veszélyt jelent a barnamedvék élőhelyeire: fontos ökológiai folyosókat, telelőhelyeket szel majd át a nyomvonal, ami nemcsak a vadállomány, hanem a közlekedők számára is veszélyes. A Milvus Csoport több mint tíz éve kutatja a medvéket, s most több javaslatukat is beépítik a megépülendő autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszán.
2022. november 15., 20:262022. november 15., 20:26
Óriási sikerként könyvelik el a Milvus Csoport munkatársai, hogy több mint 10 évnyi terepen való adatgyűjtést, felméréseket, bemutatókat, tárgyalásokat és lobbizást követően, az EPC Környezetvédelmi Szaktanácsadóval közösen sikerült elfogadtatni a javaslataikat, így két felüljáró is épül az A8-as autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszán. A zöldhídnak is nevezett felüljárók lehetővé teszik a vadállatok szabad mozgását, és egyben növelik az utasok biztonságát.
Domokos Csaba biológus a Székelyhonnak elmondta, hogy ők csak 2009 környékén értesültek a készülő autópályáról, de egy szerencsés véletlen folytán már volt egy folyamatban lévő kutatásuk, így már meglévő adatokra is tudtak hivatkozni.
– mutatott rá a biológus. Hozzátette, a medvék nagy részét a Görgényi-hegységben fogták be Szováta és Parajd között, valamint Havad község környékén, így több átjáró medvéről itt tudnak, de a közeljövőben épülő Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszon is átjárkált egy nagyvad. „A Vásárhelytől Nyárádszeredáig tartó autópálya-szakaszon az a gond, hogy a Nyárád völgyén fog végigmenni, amely teljesen lapos, emiatt a pálya technikai tervébe sem terveztek nagyobb hidakat, felüljárókat. Sok esetben ugyanis ezek is megfelelőek lehetnek az állatok számára, hidak, viaduktok, alagutak, amelynek a tetején az állatok szabadon tudnak járkálni. Viszont mivel itt teljesen lapos területről van szó, ilyenek nem voltak betervezve, ezért ilyen speciális szerkezetekre van szükség, amit zöld hídnak is szoktak nevezni” – magyarázta a biológus.
Fotó: 123RF
Domokos Csaba hozzátette, Romániában csupán három ilyen van egyelőre, de nyugaton bevett szokás, hogy az autópályákra építenek zöldhidakat, amelyeken átkelhetnek a vadak. Ez egy betonhíd gyakorlatilag – magyarázta Domokos Csaba –, amelynek a tetején a talajréteg és a növényzet lemásolja a tájat, a medvék esetén ez legalább száz méter széles kell legyen ahhoz, hogy jó eséllyel használják őket. Ugyanakkor a közelében nem szabad magas építmény legyen, hang- és fényszigeteltnek kell lennie, hogy az állatokat itt ne zavarja az autópályáról beszűrődő fény és zaj. A biológus rámutat,
A leendő autópálya ezen szakaszát azonban ezúttal teljes hosszában megerősített, medvebiztos kerítéssel látják el, amely egyrészt 3 méter magas, másrészt az alsó része földbe ásott, a felső része pedig kifelé hajlik. „Mindezekre azért is van szükség, mert ha egy medve vagy egy másik nagyvad bekerül az autópályára, az végzetes balesetet okozhat” – hangsúlyozta a Milvus szakembere, rámutatva, hogy Romániában többször is megtörtént, hogy medvét ütöttek el autópályán, de egy teljes vaddisznókonda is okozott már balesetet.
Minderre már megvan a pénz és az akarat, de Domokos Csaba örömmel újságolta, hogy a többi szakasz kapcsán is folynak tárgyalások, a Nyárádszeredától Németvásárig (Târgu Neamț) tartó szakasz jóval hosszabb, és több medveélőhelyet keresztez, több kutatási adatuk is van nyakörves medvék kapcsán arról a területről, annak a környezetvédelmi hatástanulmánya azonban csak most készül.
Az A8-as autópálya amúgy teljes szélességében metszi majd a romániai Keleti-Kárpátokat és az ezeket övező dombvidékeket. Ezek a hegyek és hegylábak kötik viszont össze a romániai medveállományt az ukrajnai, szlovákiai és lengyelországi állományokkal. Így az A8-as autópálya potenciálisan negatív hatással bírhat az országhatárokon átívelő kárpáti medveállomány jelentős részére is. A romániai autópályák teljes hossza 2020-ban 904 kilométer volt, az autópálya-sűrűség pedig 3,8 km/1000 km², ami jóval kevesebb mint a legtöbb EU-tagországban. A tervek szerint jelentős közlekedési infrastrukturális fejlesztések révén ez a hálózat összesen 2416 km autópályára és 1784 km gyorsforgalmi útra bővülne. Az ország legjobb medve élőhelyei a Kárpátokban és az ezeket övező dombvidéken találhatók, a tervezett autópályák közül pedig több is fogja keresztezni ezeket – hívja fel a figyelmet a Milvus Csoport.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
szóljon hozzá!