A térképen szerepel, a valóságban már csak víz kell a ratosnyai duzzasztóműbe

Tavaly, a kormány ezen döntését megtámadta a Nép Ügyvédje, de az alkotmánybíróság a kormánynak adott igazat.

A környezetvédők szerint nemcsak a fakivágások okoznak majd jelentős károkat, hanem az is, hogy a Ratosnya, Bisztra, Kis- és Nagy-Galonya, Visa, Fenyő (Brad), Ilva patakok vizét befogják – ezzel

Az erdő letarolásához azonban szükség van még a környezetvédelmi engedélyre, amelyet kötelező módon meg kell előzzön a nyilvános közvita. Kedden Dédán és Felsőrépán tartották meg a közvitákat, szerdán Rastonyán ismertették a víztározó létrehozásához szükséges lépéseket – utóbbin részt vett a Székelyhon is.

Kiderült, hogy a környezetvédelmi ügynökséghez csaknem száz javaslat, ellenvetés, kérdés érkezett a víztározó megépítésével, az erdők kivágásával kapcsolatban. Ezeket egyenként meg fogják írásban válaszolni, ugyanakkor a közvitáról is hangfelvétel és jegyzőkönyv készül.

Hangsúlyozták, hogy az érintett erdőterületek nagy részét már harminc évvel ezelőtt, a munkálatok megkezdésekor letarolták, így most, többnyire az azóta nőtt fákat, bokrokat kell kivágni. Megtudtuk, azt is, hogy

Külön kitértek arra, hogy mikor és milyen feltételeket kell biztosítani a hegyi patakokban, hogy a védett fajként nyilvántartott dunai galóca továbbra is szaporodni tudjon.

A szakemberek arról is beszéltek, hogy bár a vízerőmű már kilencven százalékban kész van, azért

De, mint hangsúlyozták, idő kell ahhoz, hogy a leendő tavat belakják az új állatok.

Hazaindulás előtt szemügyre vettünk a ratosnyai, szinte kész gátat és környékét. Bár a településen 34 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, ahogy befele haladtunk a nemzeti parkba, úgy vált egyre kellemesebbé a hőmérsékletet. Csaknem tíz kilométer után közelítettük meg a erdő közepére épített gátat, amely 65 méter magas. Itt már tíz fokkal hűvösebb volt, mint a településen. Egy munkagép árválkodott a környéken, embernek nyoma sem volt.