
Nem érintetlen a nemzeti park
Fotó: Haáz Vince
A ratosnyai víztározó megépítése kapcsán szerveztek közvitát szerdán. A találkozó nyugodt körülmények között zajlott, igaz, ehhez az is kellett, hogy a duzzasztómű befejezéséhez olyan megoldást találjanak, amely nem 138, hanem csak 39 hektárnyi erdő felszámolásával járjon.
2024. július 11., 10:262024. július 11., 10:26
2024. július 11., 10:552024. július 11., 10:55
A ratosnyai gát, illetve vízerőmű tervei még 1987-ben készültek el, 1989-ben hozták létre az építőtelepet, és két évvel később fogtak neki a munkálatoknak. Az évek során elkészült a 65 méter magas gát, kialakították a patakokat összefogó alagutat, megépítették a transzformátor-állomást.
A térképen is rajta van a gát
Fotó: Haáz Vince
Ahhoz, hogy feltöltsék a völgyet vízzel és el tudják kezdeni az áramtermelést, ki kell vágni több hektárnyi erdőt, az eredeti tervekben 138 hektárnyi szerepelt.
Tavaly, a kormány ezen döntését megtámadta a Nép Ügyvédje, de az alkotmánybíróság a kormánynak adott igazat.
A környezetvédők szerint nemcsak a fakivágások okoznak majd jelentős károkat, hanem az is, hogy a Ratosnya, Bisztra, Kis- és Nagy-Galonya, Visa, Fenyő (Brad), Ilva patakok vizét befogják – ezzel
Az erdő letarolásához azonban szükség van még a környezetvédelmi engedélyre, amelyet kötelező módon meg kell előzzön a nyilvános közvita. Kedden Dédán és Felsőrépán tartották meg a közvitákat, szerdán Rastonyán ismertették a víztározó létrehozásához szükséges lépéseket – utóbbin részt vett a Székelyhon is.
Sokan voltak a közvitán, de békés volt a hangulat
Fotó: Haáz Vince
A Ratosnyai Polgármesteri Hivatal gyűlésterme kicsinek bizonyult szerdán délután, amikor a környezetvédelmi engedély kibocsátásához szükséges közvitát tartották. Főleg állami intézmények képviselői és pár helybéli volt jelen a hosszúra nyúlt megbeszélésen. Cristina Pui, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője elmondta: a közvita egy kötelező lépés, ezen a különböző tanulmányokat végző cégek szakemberei ismertetik azt, hogy
Kiderült, hogy a környezetvédelmi ügynökséghez csaknem száz javaslat, ellenvetés, kérdés érkezett a víztározó megépítésével, az erdők kivágásával kapcsolatban. Ezeket egyenként meg fogják írásban válaszolni, ugyanakkor a közvitáról is hangfelvétel és jegyzőkönyv készül.
A Ratosnya-patak
Fotó: Haáz Vince
A hatástanulmányokat végző szakemberek többek között arról beszéltek, hogy több változatot dolgoztak ki annak érdekében, hogy a munkálat befejezése és a vízerőmű elindítása minél kevesebb negatív hatással járjon. Elhangzott, hogy
Hangsúlyozták, hogy az érintett erdőterületek nagy részét már harminc évvel ezelőtt, a munkálatok megkezdésekor letarolták, így most, többnyire az azóta nőtt fákat, bokrokat kell kivágni. Megtudtuk, azt is, hogy
Külön kitértek arra, hogy mikor és milyen feltételeket kell biztosítani a hegyi patakokban, hogy a védett fajként nyilvántartott dunai galóca továbbra is szaporodni tudjon.
Ritka madár az autó is
Fotó: Haáz Vince
Úgy értékelték, szükség van arra, hogy a víztározó oldalfalait megerősítsék, így elkerülhető a földomlás és a környék további erodálása. A helyszínen végzett felmérések alapján megállapították, hogy
A szakemberek arról is beszéltek, hogy bár a vízerőmű már kilencven százalékban kész van, azért
Több, mint harminc éve elkezdték már
Fotó: Haáz Vince
Dănuț Ștefănescu, a megyei környezetvédelmi ügynökség volt igazgatója, nyugdíjas résztvevőként mutatkozott be és arra volt kíváncsi, hogy a vízzel feltöltött völgyben, a víztározóban és annak környékén milyen új állatok, madarak megjelenésére lehet számítani, illetve, hogy érdemes-e haltelepítésben gondolkozni. A tanulmányokat végző szakemberek szerint
De, mint hangsúlyozták, idő kell ahhoz, hogy a leendő tavat belakják az új állatok.
A gát kész, a tározót kell megtölteni vízzel
Fotó: Haáz Vince
Többen hangsúlyozták, hogy fontos odafigyelni a dunai galócára, és meg kell minden tenni annak érdekében, hogy továbbra is a gyors sodrású hegyi patakokban tegye le ikráit. Szóba került a vízerőmű és szélerőmű létesítésének és hatékonyságának kérdése is, de a jelenlevő szakember úgy vélték:
Hazaindulás előtt szemügyre vettünk a ratosnyai, szinte kész gátat és környékét. Bár a településen 34 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, ahogy befele haladtunk a nemzeti parkba, úgy vált egyre kellemesebbé a hőmérsékletet. Csaknem tíz kilométer után közelítettük meg a erdő közepére épített gátat, amely 65 méter magas. Itt már tíz fokkal hűvösebb volt, mint a településen. Egy munkagép árválkodott a környéken, embernek nyoma sem volt.
Az egyik legzöldebb település
Fotó: Haáz Vince
Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!