Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:42

Diákok és öregfiúk egymás között a hagyományos kosárlabdatornán

11:30

Péter Beáta: Jobb napok

11:10

A Liliomfival búcsúztatják az évet Marosvásárhelyen

11:07

Mézes-mustáros szűzpecsenye

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találták meg a nőt, aki december 5-én tűnt el Székelyudvarhelyről

Addig driftelt a parkolóban, míg betörte az Altex kirakatát – videó

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

A székelyudvarhelyi apa-lánya duó nyerte a Csillag születik tehetségkutatót

Székelyföldön ismerős világutazó házába csapódott be egy BMW karácsony első napján

A határon túli magyarok elleni gyűlölettől várja Magyar Péter elhatárolódását Zsigmond Barna Pál

Pénzügyi engedmény a tanügyben

Autók ütköztek a csíkszeredai Brassói úton

Kipróbáltuk a városi buszjáratokat

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei

A téli időszakra lesz helyi disznóhús Hargita megyében

Hargita megyében mintegy 22 000 sertést tartanak, és a vásárlóerő csökkenése miatt nem valószínű, hogy ez a szám növekedni fog a közeljövőben

Fotó: Erdély Bálint Előd

Hargita megyében annyi disznót nevelnek összesen, mint amennyit más megyékben egy nagyobb sertésfarmon tartanak. A disznóvágási szezonban azonban elegendő helyi disznóhús lesz, azaz önellátóvá válik a megye.

Széchely István

2024. október 27., 17:252024. október 27., 17:25

Noha az év nagy részében sertéshús-behozatalra szorul Hargita megye, az év végi ünnepi időszakban helyi disznóhús kerülhet terítékre a megyében élők otthonaiban. Ezt a háztáji gazdaságok, valamint a megyében működő vágópontok, kisvágóhidak biztosítják majd a lakosság számára.

Hargita megyében mintegy 22 000 sertést tartanak– ezzel az állománymérettel az utolsó helyen áll a megye az országos listán –, ez igen kevés, tekintve, hogy más megyékben egy-egy nagyobb sertésfarmon tartanak ennyi állatot, de egy enyhe csökkenés mellett ez a szám állandósult itt az elmúlt években, ami egyben azt is jelzi, hogy ennyire van igény.

A lakosság jó része ugyanis rokonoktól, családi fogyasztásra történő disznóvágás révén jut hozzá a sertéshúshoz a disznóvágási szezonban.

Azok, akiknek nincsenek ilyen rokoni kapcsolatai, nincsenek falun élő, sertéstartó családtagjai, a megyében működő kisvágóhidakról, vágópontokról szerezhetik be a helyi disznóhúst – tudtuk meg István Róberttől, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőjétől.

Fotó: Pinti Attila

A szakhatóság vezetője elmondta, négy ilyen vágópont és kisvágóhíd működik már a megyében. Ugyanakkor

több mint húsz konform sertéstartó gazdaság van már a megyében, amelyeknek a száma folyamatosan növekszik

– jelenleg is több áll engedélyeztetési eljárás alatt –, ezek pedig helyi tartásból származó állatokkal tudják ellátni a vágópontokat.

Fotó: Pinti Attila

„Négy vágópont van, ahonnan a disznóhúst meg lehet venni. Nincsenek akkora vágóhídjaink, ahol 200-300 állatot vágnának le minden nap, remélem, nem is lesznek ilyenek, mert az már túl sok lenne, azok már nem is a helyi piacokra dolgoznak.

Aki biztos helyről szerezné be a disznóhúst, tehát engedélyezett vágópontból, feliratkozhat rá ezeknél a vágópontoknál, ez a négy vágópont biztosan ellátja a szükségletet a megyében. A háztáji körülmények közt nevelt disznókat továbbra is csak családi fogyasztásra lehet levágni”

– emlékeztetett István Róbert.

Fotó: Veres Nándor

Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakhatóság vezetője ugyanakkor arról is beszámolt, hogy csökken a vásárlóerő, ez miatt sem várható, hogy növekedni fog a megyében tartott sertésállomány, ami évek óta húszezer körüli egyedet számlál.

Sajnos, lassan oda kerülünk, mint 2008-ban, hogy szeretnénk ugyan disznót vágni, de nem futja rá. És akkor inkább bemennek az emberek az üzletbe és megvesznek egy darab disznócombot vagy töltenek egy kicsi kolbászt.

Sajnos, van egy ilyen vetülete is a dolognak. Tarthatnának a gazdák több sertést is, és vágni is lehetne többet, de ha nincs rá megfelelő vásárlóerő, akkor nincs értelme” – fogalmazott, megjegyezve, hiába nevelnének több állatot a konform sertéstartó gazdaságokban is, ha végül az állománynak csak egy részét vennék át tőlük a vágópontok.

Hargita megye Gazdaság