
Előadás a csíkszeredai Mikó-vár színpadán. A nézőtér szélén lévő sátorban dolgoznak a hang- és fénytechnikusok
Fotó: Pinti Attila
Általában nem látjuk őket, de nélkülözhetetlen szereplői a színpadi rendezvényeknek. A koronavírus miatti korlátozások rájuk is nagy hatással voltak, mégis sokan keveset tudnak róluk – azokat a fény- és hangtechnikai szakembereket mutatjuk be, akiknek a nézők általában háttal ülnek, de nélkülük nem lennének ugyanazok a színházi előadások, a koncertek, de még a rövidebb megemlékezések sem a különböző ünnepségeken.
2020. október 24., 16:052020. október 24., 16:05
A színházakban és rendezvényeken dolgozó fény- és hangtechnikusokat általában háttérmunkás gyűjtőnévvel illetjük, szerepük azonban nélkülözhetetlen minden produkciónál. Ők adják meg munkájukkal a produkció hangulatát, hiszen néhány sötétben mozgó, csak közelről hallható színésztől még nem lenne jó egy előadás, bármennyire is profik a színészek. Ezeknek a szakembereknek a munkáját a csíkszeredai Bartalis Zsombor szabadúszó hangosítóval, Tóásó Istvánnal, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház fénytechnikusával, valamint Kányádi Szilárddal, a Csíki Játékszín igazgatójával jártuk körül. Emlékezetes technikai bakikról, az alkotói folyamatban vállalt szerepükről és vírus miatt az egész szórakoztatóipart érintő munkahiányról meséltek.
A színháznál általában egy héttel a bemutató előtt kapcsolódnak be, amikor már javarészt egyben próbálják a teljes művet, de a rendezővel már a kezdeti fázisban közösen gondolkodnak a tervek megvalósításán. Olyan eset is van, amikor valamilyen eszközre már a próbafolyamat elején szükség van, ilyenkor ez is korábban elkészül. A szabadúszók – mint Bartalis Zsombor – esetében néhány nappal a rendezvény előtt, sőt sokszor csak az előadás napján történik meg ez a csatlakozás.
Változó, hogy a hangosítók és világosítók a próbafolyamat mely részében kapcsolódnak be egy színházi előadásba. Archív
Fotó: Veres Nándor
A szabadúszók külső rendezvényeken általában csak ötleteket, tanácsokat adnak a már többnyire kész tervekhez. Színházi előadásoknál felmerülhet az a helyzet is, hogy utaztatni kell a produkciót vendégszereplésre, fesztiválokra. Ilyenkor a díszleteket, jelmezeket viszi magával a csapat, de a fény- és hangtechnikát az adott helyszín felszereléséhez kell igazítani. Ahogy azt Tóásó István kifejtette,
Természetesen néha becsúsznak hibák a munkájukba. Mint mondják, ők is emberek attól, hogy gépeknek adnak parancsokat, de ezek a hibák legtöbbször nem feltűnők. Megeshet azonban az is – a modern eszközöknek hála egyre ritkábban –, hogy „elmegy az áram” előadás közben, vagy, mint Bartalis Zsombor esetében, hogy kezdés előtt pár perccel vesznek észre egy súlyosabb műszaki hibát, és minél gyorsabban kell megoldani a helyzetet, hogy zavartalanul elindulhasson a műsor.
Megkerülhetetlenek ezekben a szakmákban is a jelenlegi, vírus miatti korlátozások. Tavasszal egy időre teljesen megállt az élet, az utcák szinte kongtak az ürességtől és ez hatványozottan igaz volt a színházakra, de más rendezvények sem voltak, amihez fényt vagy hangot kellett volna biztosítani. A színházi alkalmazottak ebben az időszakban is többnyire kapták a szokott fizetésüket, de azok a vállalkozók, akiknek nincs állandó munkaadójuk, nagyon megérezték a fizetés hiányát. A nyári szabadabb időszakban aztán voltak különböző korlátozott létszámú rendezvények, és a színházak is tartottak néhány szabadtéri előadást, például a csíkszeredai Mikó-vár udvarán.
Színházi nyílt nap. A látogató iskolások a lámpákkal dolgozó technikust figyelik munka közben. Archív
Fotó: Veres Nándor
Színházon belül bizonyos szempontból hasznos is volt ez a leállás, hiszen
Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója elismeréssel beszélt a fény- és hangtechnikusokról. „A háttérszemélyzet – bár ez nem a legjobb megnevezés, mert ők is az alkotófolyamat részesei – nélkül vissza kellene térni egy olyan alkotói folyamathoz, ahol a színházi emberek mindent maguk csinálnak. Az egyetemi évek alatt nekünk teljesen természetes, hogy mindent mi csináltunk, a díszletet, a sminkeket, jelmezeket raktároztunk, nincs öltöztető, sminkes, díszletező. A kőszínházak előtti időkben, a vándorszínészek pedig tényleg mindent maguk végeztek el, a szekérről, amivel járták a világot. A kőszínházak kialakulásával ezek a szakemberek az alkotói folyamat részei lettek és kihagyhatatlan az ő munkájuk.”
A vírushelyzet miatti legfrissebb rendelkezések értelmében a színház meghatározatlan ideig nem tarthat előadásokat, de az igazgató azt nyilatkozta, hogy amíg csak lehetséges, a próbák zajlani fognak és „a háttérben” dolgozó kollégák is a lehetőségekhez mérten kapnak munkát. Mint mondta, „ez a kérdés tényleg megkerülhetetlen, mert ezek az emberek akkor, amikor nem tudunk előadásokat vagy próbákat tartani, jóformán munka nélkül vannak. Ezt mindig előre gondolkodva kell megoldani, de szerencsére a színházban mindig van mit csinálni.”
Mihálykó Tihamér
Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.
A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
szóljon hozzá!