
Előadás a csíkszeredai Mikó-vár színpadán. A nézőtér szélén lévő sátorban dolgoznak a hang- és fénytechnikusok
Fotó: Pinti Attila
Általában nem látjuk őket, de nélkülözhetetlen szereplői a színpadi rendezvényeknek. A koronavírus miatti korlátozások rájuk is nagy hatással voltak, mégis sokan keveset tudnak róluk – azokat a fény- és hangtechnikai szakembereket mutatjuk be, akiknek a nézők általában háttal ülnek, de nélkülük nem lennének ugyanazok a színházi előadások, a koncertek, de még a rövidebb megemlékezések sem a különböző ünnepségeken.
2020. október 24., 16:052020. október 24., 16:05
A színházakban és rendezvényeken dolgozó fény- és hangtechnikusokat általában háttérmunkás gyűjtőnévvel illetjük, szerepük azonban nélkülözhetetlen minden produkciónál. Ők adják meg munkájukkal a produkció hangulatát, hiszen néhány sötétben mozgó, csak közelről hallható színésztől még nem lenne jó egy előadás, bármennyire is profik a színészek. Ezeknek a szakembereknek a munkáját a csíkszeredai Bartalis Zsombor szabadúszó hangosítóval, Tóásó Istvánnal, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház fénytechnikusával, valamint Kányádi Szilárddal, a Csíki Játékszín igazgatójával jártuk körül. Emlékezetes technikai bakikról, az alkotói folyamatban vállalt szerepükről és vírus miatt az egész szórakoztatóipart érintő munkahiányról meséltek.
A színháznál általában egy héttel a bemutató előtt kapcsolódnak be, amikor már javarészt egyben próbálják a teljes művet, de a rendezővel már a kezdeti fázisban közösen gondolkodnak a tervek megvalósításán. Olyan eset is van, amikor valamilyen eszközre már a próbafolyamat elején szükség van, ilyenkor ez is korábban elkészül. A szabadúszók – mint Bartalis Zsombor – esetében néhány nappal a rendezvény előtt, sőt sokszor csak az előadás napján történik meg ez a csatlakozás.
Változó, hogy a hangosítók és világosítók a próbafolyamat mely részében kapcsolódnak be egy színházi előadásba. Archív
Fotó: Veres Nándor
A szabadúszók külső rendezvényeken általában csak ötleteket, tanácsokat adnak a már többnyire kész tervekhez. Színházi előadásoknál felmerülhet az a helyzet is, hogy utaztatni kell a produkciót vendégszereplésre, fesztiválokra. Ilyenkor a díszleteket, jelmezeket viszi magával a csapat, de a fény- és hangtechnikát az adott helyszín felszereléséhez kell igazítani. Ahogy azt Tóásó István kifejtette,
Természetesen néha becsúsznak hibák a munkájukba. Mint mondják, ők is emberek attól, hogy gépeknek adnak parancsokat, de ezek a hibák legtöbbször nem feltűnők. Megeshet azonban az is – a modern eszközöknek hála egyre ritkábban –, hogy „elmegy az áram” előadás közben, vagy, mint Bartalis Zsombor esetében, hogy kezdés előtt pár perccel vesznek észre egy súlyosabb műszaki hibát, és minél gyorsabban kell megoldani a helyzetet, hogy zavartalanul elindulhasson a műsor.
Megkerülhetetlenek ezekben a szakmákban is a jelenlegi, vírus miatti korlátozások. Tavasszal egy időre teljesen megállt az élet, az utcák szinte kongtak az ürességtől és ez hatványozottan igaz volt a színházakra, de más rendezvények sem voltak, amihez fényt vagy hangot kellett volna biztosítani. A színházi alkalmazottak ebben az időszakban is többnyire kapták a szokott fizetésüket, de azok a vállalkozók, akiknek nincs állandó munkaadójuk, nagyon megérezték a fizetés hiányát. A nyári szabadabb időszakban aztán voltak különböző korlátozott létszámú rendezvények, és a színházak is tartottak néhány szabadtéri előadást, például a csíkszeredai Mikó-vár udvarán.
Színházi nyílt nap. A látogató iskolások a lámpákkal dolgozó technikust figyelik munka közben. Archív
Fotó: Veres Nándor
Színházon belül bizonyos szempontból hasznos is volt ez a leállás, hiszen
Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója elismeréssel beszélt a fény- és hangtechnikusokról. „A háttérszemélyzet – bár ez nem a legjobb megnevezés, mert ők is az alkotófolyamat részesei – nélkül vissza kellene térni egy olyan alkotói folyamathoz, ahol a színházi emberek mindent maguk csinálnak. Az egyetemi évek alatt nekünk teljesen természetes, hogy mindent mi csináltunk, a díszletet, a sminkeket, jelmezeket raktároztunk, nincs öltöztető, sminkes, díszletező. A kőszínházak előtti időkben, a vándorszínészek pedig tényleg mindent maguk végeztek el, a szekérről, amivel járták a világot. A kőszínházak kialakulásával ezek a szakemberek az alkotói folyamat részei lettek és kihagyhatatlan az ő munkájuk.”
A vírushelyzet miatti legfrissebb rendelkezések értelmében a színház meghatározatlan ideig nem tarthat előadásokat, de az igazgató azt nyilatkozta, hogy amíg csak lehetséges, a próbák zajlani fognak és „a háttérben” dolgozó kollégák is a lehetőségekhez mérten kapnak munkát. Mint mondta, „ez a kérdés tényleg megkerülhetetlen, mert ezek az emberek akkor, amikor nem tudunk előadásokat vagy próbákat tartani, jóformán munka nélkül vannak. Ezt mindig előre gondolkodva kell megoldani, de szerencsére a színházban mindig van mit csinálni.”
Mihálykó Tihamér
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
A kormány által előírt adóemelést kötelesek voltak végrehajtani az önkormányzatok. Azonban a polgármestereknek továbbra sem világos, hogy a többletbevétel valóban helyben marad-e, vagy a központi költségvetés vonja el. Az ügyben a kormány is megszólalt.
Alig négy óra alatt 30 ezer lejnyi bírságot szabtak ki a 15-ös országút mentén közúti ellenőrzést végző rendőrök, és négy jogosítványt is bevontak.
Keddre virradóan lehet a leghidegebb ebben a téli szakaszban – nyilatkozta a Digi24 hírtévének Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat igazgatója.
Az elmúlt 24 órában 67 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 75 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Salvamont.
Mit hoz az új év: békét vagy bizonytalanságot? Spórolást vagy utazást? A Székelyhon január közepén egy gondolatébresztő, ugyanakkor szórakoztató játékkal várja olvasóit a Facebookon.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerint felgyorsult az influenza terjedése Romániában, ezért a szakembereik azt javasolják, hogy a védőoltásra jogosultak haladéktalanul oltassák be magukat.
Negyedik alkalommal szervezik meg a Nincs más név újévi keresztény zenefesztivált Marosvásárhelyen január 17-én 17 órától a Kultúrpalota nagytermében.
Holtan találtak vasárnap egy 18 éves földrai (Feldru) fiút egy besztercei vendéglő padlásterében – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei rendőrség.
Négy székelyföldi városban lesz premier előtti vetítése a Káel Csaba filmügyi kormánybiztos által rendezett Magyar mennyegző című filmnek, amelyet kalotaszegi és más erdélyi helyszíneken is forgattak.
szóljon hozzá!