Hirdetés
Hirdetés

A színpaddal szemben, a nézők mögött

Előadás a csíkszeredai Mikó-vár színpadán. A nézőtér szélén lévő sátorban dolgoznak a hang- és fénytechnikusok •  Fotó: Pinti Attila

Előadás a csíkszeredai Mikó-vár színpadán. A nézőtér szélén lévő sátorban dolgoznak a hang- és fénytechnikusok

Fotó: Pinti Attila

Általában nem látjuk őket, de nélkülözhetetlen szereplői a színpadi rendezvényeknek. A koronavírus miatti korlátozások rájuk is nagy hatással voltak, mégis sokan keveset tudnak róluk – azokat a fény- és hangtechnikai szakembereket mutatjuk be, akiknek a nézők általában háttal ülnek, de nélkülük nem lennének ugyanazok a színházi előadások, a koncertek, de még a rövidebb megemlékezések sem a különböző ünnepségeken.

2020. október 24., 16:052020. október 24., 16:05

A színházakban és rendezvényeken dolgozó fény- és hangtechnikusokat általában háttérmunkás gyűjtőnévvel illetjük, szerepük azonban nélkülözhetetlen minden produkciónál. Ők adják meg munkájukkal a produkció hangulatát, hiszen néhány sötétben mozgó, csak közelről hallható színésztől még nem lenne jó egy előadás, bármennyire is profik a színészek. Ezeknek a szakembereknek a munkáját a csíkszeredai Bartalis Zsombor szabadúszó hangosítóval, Tóásó Istvánnal, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház fénytechnikusával, valamint Kányádi Szilárddal, a Csíki Játékszín igazgatójával jártuk körül. Emlékezetes technikai bakikról, az alkotói folyamatban vállalt szerepükről és vírus miatt az egész szórakoztatóipart érintő munkahiányról meséltek.

Mikor kapcsolódnak be egy adott produkcióba?

A színháznál általában egy héttel a bemutató előtt kapcsolódnak be, amikor már javarészt egyben próbálják a teljes művet, de a rendezővel már a kezdeti fázisban közösen gondolkodnak a tervek megvalósításán. Olyan eset is van, amikor valamilyen eszközre már a próbafolyamat elején szükség van, ilyenkor ez is korábban elkészül. A szabadúszók – mint Bartalis Zsombor – esetében néhány nappal a rendezvény előtt, sőt sokszor csak az előadás napján történik meg ez a csatlakozás.

Hirdetés

A kész produkcióba való beleszólás mértéke a színházban a rendezőtől függ: van, hogy együtt találják ki az egész előadást, van, hogy a rendező kész elképzelésekkel érkezik és ezen csak finomítani kell, vagy a technikai felszereltséghez, lehetőségekhez igazítani.

Változó, hogy a hangosítók és világosítók a próbafolyamat mely részében kapcsolódnak be egy színházi előadásba. Archív •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Változó, hogy a hangosítók és világosítók a próbafolyamat mely részében kapcsolódnak be egy színházi előadásba. Archív

Fotó: Veres Nándor

A szabadúszók külső rendezvényeken általában csak ötleteket, tanácsokat adnak a már többnyire kész tervekhez. Színházi előadásoknál felmerülhet az a helyzet is, hogy utaztatni kell a produkciót vendégszereplésre, fesztiválokra. Ilyenkor a díszleteket, jelmezeket viszi magával a csapat, de a fény- és hangtechnikát az adott helyszín felszereléséhez kell igazítani. Ahogy azt Tóásó István kifejtette,

Idézet
azt szokták mondani, hogy úgy csináljuk meg, mint otthon, de pont olyan nem lehet, mert akkor az egész termet kellene vinni. Mi az előadás hangulatát igyekszünk megteremteni az ottani körülményekkel. Ha az előadáshoz valami speciális eszköz szükséges, akkor persze azt visszük magunkkal, ugyanúgy mint a jelmezeket.

A tévedés benne van a pakliban

Természetesen néha becsúsznak hibák a munkájukba. Mint mondják, ők is emberek attól, hogy gépeknek adnak parancsokat, de ezek a hibák legtöbbször nem feltűnők. Megeshet azonban az is – a modern eszközöknek hála egyre ritkábban –, hogy „elmegy az áram” előadás közben, vagy, mint Bartalis Zsombor esetében, hogy kezdés előtt pár perccel vesznek észre egy súlyosabb műszaki hibát, és minél gyorsabban kell megoldani a helyzetet, hogy zavartalanul elindulhasson a műsor.

A koronavírus időszakában

Megkerülhetetlenek ezekben a szakmákban is a jelenlegi, vírus miatti korlátozások. Tavasszal egy időre teljesen megállt az élet, az utcák szinte kongtak az ürességtől és ez hatványozottan igaz volt a színházakra, de más rendezvények sem voltak, amihez fényt vagy hangot kellett volna biztosítani. A színházi alkalmazottak ebben az időszakban is többnyire kapták a szokott fizetésüket, de azok a vállalkozók, akiknek nincs állandó munkaadójuk, nagyon megérezték a fizetés hiányát. A nyári szabadabb időszakban aztán voltak különböző korlátozott létszámú rendezvények, és a színházak is tartottak néhány szabadtéri előadást, például a csíkszeredai Mikó-vár udvarán.

Színházi nyílt nap. A látogató iskolások a lámpákkal dolgozó technikust figyelik munka közben. Archív •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Színházi nyílt nap. A látogató iskolások a lámpákkal dolgozó technikust figyelik munka közben. Archív

Fotó: Veres Nándor

Színházon belül bizonyos szempontból hasznos is volt ez a leállás, hiszen

olyan javítási vagy felújítási munkálatokat is el lehetett végezni, amire rendes évad közben nem lett volna lehetőség.

A színházigazgató szemszögéből

Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója elismeréssel beszélt a fény- és hangtechnikusokról. „A háttérszemélyzet – bár ez nem a legjobb megnevezés, mert ők is az alkotófolyamat részesei – nélkül vissza kellene térni egy olyan alkotói folyamathoz, ahol a színházi emberek mindent maguk csinálnak. Az egyetemi évek alatt nekünk teljesen természetes, hogy mindent mi csináltunk, a díszletet, a sminkeket, jelmezeket raktároztunk, nincs öltöztető, sminkes, díszletező. A kőszínházak előtti időkben, a vándorszínészek pedig tényleg mindent maguk végeztek el, a szekérről, amivel járták a világot. A kőszínházak kialakulásával ezek a szakemberek az alkotói folyamat részei lettek és kihagyhatatlan az ő munkájuk.”

A vírushelyzet miatti legfrissebb rendelkezések értelmében a színház meghatározatlan ideig nem tarthat előadásokat, de az igazgató azt nyilatkozta, hogy amíg csak lehetséges, a próbák zajlani fognak és „a háttérben” dolgozó kollégák is a lehetőségekhez mérten kapnak munkát. Mint mondta, „ez a kérdés tényleg megkerülhetetlen, mert ezek az emberek akkor, amikor nem tudunk előadásokat vagy próbákat tartani, jóformán munka nélkül vannak. Ezt mindig előre gondolkodva kell megoldani, de szerencsére a színházban mindig van mit csinálni.”

Mihálykó Tihamér

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 04., szerda

Lakóház tetőzete gyúlt ki egy Maros megyei településen

A Mezőméhes községhez tartozó Mezővelkére vonultak a nagysármási tűzoltók szerda este, ahol egy lakóház tetőzete gyúlt ki.

Lakóház tetőzete gyúlt ki egy Maros megyei településen
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Van néhány hónapos üzemanyagkészlet, de... – fájó elismerés a miniszterelnöktől

A Perzsa-öböl térségében zajló háború és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges lezárása az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Van néhány hónapos üzemanyagkészlet, de... – fájó elismerés a miniszterelnöktől
2026. március 04., szerda

Nagyböjti koncert a csíkdelnei Úr-kápolnában

Lélekemelő nagyböjti koncertre kerül sor a csíkdelnei Úr-kápolnában, a március 8-án 11 órától kezdődő szentmise után.

Nagyböjti koncert a csíkdelnei Úr-kápolnában
2026. március 04., szerda

Két kényszersorozott magyar hadifoglyot hozhat Magyarországra Moszkvából Szijjártó Péter

Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta két kárpátaljai magyar hadifogoly elengedését a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán szerdán Moszkvában.

Két kényszersorozott magyar hadifoglyot hozhat Magyarországra Moszkvából Szijjártó Péter
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Először szólalt meg Sepsiszentgyörgyön Bogányi Gergely csodazongorája

Lenyűgöző hangszerrel egészült ki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Bartók Béla-terem új ékszerét Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere adta át, a zongorát pedig maga az alkotó szólaltatta meg először.

Először szólalt meg Sepsiszentgyörgyön Bogányi Gergely csodazongorája
2026. március 04., szerda

Kárp György 80 – ünnepi előadás Szovátán

Kárp György 80 címmel különleges, zenés-vidám estére várják az érdeklődőket március 5-én, csütörtökön 18 órától a Szovátai Városháza dísztermében

Kárp György 80 – ünnepi előadás Szovátán
2026. március 04., szerda

A romániai lakások háromnegyede nincs biztosítva természeti katasztrófák ellen

A romániai lakások háromnegyede nincs pénzügyileg védve a természeti katasztrófák ellen, mivel a közel 10 millió lakóingatlan közül mindössze mintegy 2,4 millió rendelkezik kötelező biztosítással – jelentette ki a PAID vezérigazgatója.

A romániai lakások háromnegyede nincs biztosítva természeti katasztrófák ellen
Hirdetés
2026. március 04., szerda

RMDSZ: elsőbbséget kapnak a magyar nyelven írt tankönyvek

Az oktatási minisztérium a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére új módszertant fogadott el a kisebbségi tankönyvek beszerzésére – számol be az RMDSZ sajtóosztálya.

RMDSZ: elsőbbséget kapnak a magyar nyelven írt tankönyvek
2026. március 04., szerda

Alapfokon négy év letöldendőt kapott az AFIR elnöke, volt mezőgazdasági miniszter

Hivatali visszaélés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Adrian Chesnoiu volt mezőgazdasági minisztert egy elcsalt versenyvizsgákkal kapcsolatos ügyben. Az ítélet nem jogerős.

Alapfokon négy év letöldendőt kapott az AFIR elnöke, volt mezőgazdasági miniszter
2026. március 04., szerda

Hét év alatt több mint felére csökkent a közúti balesetek száma Romániában

Romániában 60 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma 2019-hez képest, a halálos áldozatok száma pedig 30 százalékkal mérséklődött – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője.

Hét év alatt több mint felére csökkent a közúti balesetek száma Romániában
Hirdetés