
Előadás a csíkszeredai Mikó-vár színpadán. A nézőtér szélén lévő sátorban dolgoznak a hang- és fénytechnikusok
Fotó: Pinti Attila
Általában nem látjuk őket, de nélkülözhetetlen szereplői a színpadi rendezvényeknek. A koronavírus miatti korlátozások rájuk is nagy hatással voltak, mégis sokan keveset tudnak róluk – azokat a fény- és hangtechnikai szakembereket mutatjuk be, akiknek a nézők általában háttal ülnek, de nélkülük nem lennének ugyanazok a színházi előadások, a koncertek, de még a rövidebb megemlékezések sem a különböző ünnepségeken.
2020. október 24., 16:052020. október 24., 16:05
A színházakban és rendezvényeken dolgozó fény- és hangtechnikusokat általában háttérmunkás gyűjtőnévvel illetjük, szerepük azonban nélkülözhetetlen minden produkciónál. Ők adják meg munkájukkal a produkció hangulatát, hiszen néhány sötétben mozgó, csak közelről hallható színésztől még nem lenne jó egy előadás, bármennyire is profik a színészek. Ezeknek a szakembereknek a munkáját a csíkszeredai Bartalis Zsombor szabadúszó hangosítóval, Tóásó Istvánnal, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház fénytechnikusával, valamint Kányádi Szilárddal, a Csíki Játékszín igazgatójával jártuk körül. Emlékezetes technikai bakikról, az alkotói folyamatban vállalt szerepükről és vírus miatt az egész szórakoztatóipart érintő munkahiányról meséltek.
A színháznál általában egy héttel a bemutató előtt kapcsolódnak be, amikor már javarészt egyben próbálják a teljes művet, de a rendezővel már a kezdeti fázisban közösen gondolkodnak a tervek megvalósításán. Olyan eset is van, amikor valamilyen eszközre már a próbafolyamat elején szükség van, ilyenkor ez is korábban elkészül. A szabadúszók – mint Bartalis Zsombor – esetében néhány nappal a rendezvény előtt, sőt sokszor csak az előadás napján történik meg ez a csatlakozás.
Változó, hogy a hangosítók és világosítók a próbafolyamat mely részében kapcsolódnak be egy színházi előadásba. Archív
Fotó: Veres Nándor
A szabadúszók külső rendezvényeken általában csak ötleteket, tanácsokat adnak a már többnyire kész tervekhez. Színházi előadásoknál felmerülhet az a helyzet is, hogy utaztatni kell a produkciót vendégszereplésre, fesztiválokra. Ilyenkor a díszleteket, jelmezeket viszi magával a csapat, de a fény- és hangtechnikát az adott helyszín felszereléséhez kell igazítani. Ahogy azt Tóásó István kifejtette,
Természetesen néha becsúsznak hibák a munkájukba. Mint mondják, ők is emberek attól, hogy gépeknek adnak parancsokat, de ezek a hibák legtöbbször nem feltűnők. Megeshet azonban az is – a modern eszközöknek hála egyre ritkábban –, hogy „elmegy az áram” előadás közben, vagy, mint Bartalis Zsombor esetében, hogy kezdés előtt pár perccel vesznek észre egy súlyosabb műszaki hibát, és minél gyorsabban kell megoldani a helyzetet, hogy zavartalanul elindulhasson a műsor.
Megkerülhetetlenek ezekben a szakmákban is a jelenlegi, vírus miatti korlátozások. Tavasszal egy időre teljesen megállt az élet, az utcák szinte kongtak az ürességtől és ez hatványozottan igaz volt a színházakra, de más rendezvények sem voltak, amihez fényt vagy hangot kellett volna biztosítani. A színházi alkalmazottak ebben az időszakban is többnyire kapták a szokott fizetésüket, de azok a vállalkozók, akiknek nincs állandó munkaadójuk, nagyon megérezték a fizetés hiányát. A nyári szabadabb időszakban aztán voltak különböző korlátozott létszámú rendezvények, és a színházak is tartottak néhány szabadtéri előadást, például a csíkszeredai Mikó-vár udvarán.
Színházi nyílt nap. A látogató iskolások a lámpákkal dolgozó technikust figyelik munka közben. Archív
Fotó: Veres Nándor
Színházon belül bizonyos szempontból hasznos is volt ez a leállás, hiszen
Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója elismeréssel beszélt a fény- és hangtechnikusokról. „A háttérszemélyzet – bár ez nem a legjobb megnevezés, mert ők is az alkotófolyamat részesei – nélkül vissza kellene térni egy olyan alkotói folyamathoz, ahol a színházi emberek mindent maguk csinálnak. Az egyetemi évek alatt nekünk teljesen természetes, hogy mindent mi csináltunk, a díszletet, a sminkeket, jelmezeket raktároztunk, nincs öltöztető, sminkes, díszletező. A kőszínházak előtti időkben, a vándorszínészek pedig tényleg mindent maguk végeztek el, a szekérről, amivel járták a világot. A kőszínházak kialakulásával ezek a szakemberek az alkotói folyamat részei lettek és kihagyhatatlan az ő munkájuk.”
A vírushelyzet miatti legfrissebb rendelkezések értelmében a színház meghatározatlan ideig nem tarthat előadásokat, de az igazgató azt nyilatkozta, hogy amíg csak lehetséges, a próbák zajlani fognak és „a háttérben” dolgozó kollégák is a lehetőségekhez mérten kapnak munkát. Mint mondta, „ez a kérdés tényleg megkerülhetetlen, mert ezek az emberek akkor, amikor nem tudunk előadásokat vagy próbákat tartani, jóformán munka nélkül vannak. Ezt mindig előre gondolkodva kell megoldani, de szerencsére a színházban mindig van mit csinálni.”
Mihálykó Tihamér
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
szóljon hozzá!