
Előadás a csíkszeredai Mikó-vár színpadán. A nézőtér szélén lévő sátorban dolgoznak a hang- és fénytechnikusok
Fotó: Pinti Attila
Általában nem látjuk őket, de nélkülözhetetlen szereplői a színpadi rendezvényeknek. A koronavírus miatti korlátozások rájuk is nagy hatással voltak, mégis sokan keveset tudnak róluk – azokat a fény- és hangtechnikai szakembereket mutatjuk be, akiknek a nézők általában háttal ülnek, de nélkülük nem lennének ugyanazok a színházi előadások, a koncertek, de még a rövidebb megemlékezések sem a különböző ünnepségeken.
2020. október 24., 16:052020. október 24., 16:05
A színházakban és rendezvényeken dolgozó fény- és hangtechnikusokat általában háttérmunkás gyűjtőnévvel illetjük, szerepük azonban nélkülözhetetlen minden produkciónál. Ők adják meg munkájukkal a produkció hangulatát, hiszen néhány sötétben mozgó, csak közelről hallható színésztől még nem lenne jó egy előadás, bármennyire is profik a színészek. Ezeknek a szakembereknek a munkáját a csíkszeredai Bartalis Zsombor szabadúszó hangosítóval, Tóásó Istvánnal, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház fénytechnikusával, valamint Kányádi Szilárddal, a Csíki Játékszín igazgatójával jártuk körül. Emlékezetes technikai bakikról, az alkotói folyamatban vállalt szerepükről és vírus miatt az egész szórakoztatóipart érintő munkahiányról meséltek.
A színháznál általában egy héttel a bemutató előtt kapcsolódnak be, amikor már javarészt egyben próbálják a teljes művet, de a rendezővel már a kezdeti fázisban közösen gondolkodnak a tervek megvalósításán. Olyan eset is van, amikor valamilyen eszközre már a próbafolyamat elején szükség van, ilyenkor ez is korábban elkészül. A szabadúszók – mint Bartalis Zsombor – esetében néhány nappal a rendezvény előtt, sőt sokszor csak az előadás napján történik meg ez a csatlakozás.
Változó, hogy a hangosítók és világosítók a próbafolyamat mely részében kapcsolódnak be egy színházi előadásba. Archív
Fotó: Veres Nándor
A szabadúszók külső rendezvényeken általában csak ötleteket, tanácsokat adnak a már többnyire kész tervekhez. Színházi előadásoknál felmerülhet az a helyzet is, hogy utaztatni kell a produkciót vendégszereplésre, fesztiválokra. Ilyenkor a díszleteket, jelmezeket viszi magával a csapat, de a fény- és hangtechnikát az adott helyszín felszereléséhez kell igazítani. Ahogy azt Tóásó István kifejtette,
Természetesen néha becsúsznak hibák a munkájukba. Mint mondják, ők is emberek attól, hogy gépeknek adnak parancsokat, de ezek a hibák legtöbbször nem feltűnők. Megeshet azonban az is – a modern eszközöknek hála egyre ritkábban –, hogy „elmegy az áram” előadás közben, vagy, mint Bartalis Zsombor esetében, hogy kezdés előtt pár perccel vesznek észre egy súlyosabb műszaki hibát, és minél gyorsabban kell megoldani a helyzetet, hogy zavartalanul elindulhasson a műsor.
Megkerülhetetlenek ezekben a szakmákban is a jelenlegi, vírus miatti korlátozások. Tavasszal egy időre teljesen megállt az élet, az utcák szinte kongtak az ürességtől és ez hatványozottan igaz volt a színházakra, de más rendezvények sem voltak, amihez fényt vagy hangot kellett volna biztosítani. A színházi alkalmazottak ebben az időszakban is többnyire kapták a szokott fizetésüket, de azok a vállalkozók, akiknek nincs állandó munkaadójuk, nagyon megérezték a fizetés hiányát. A nyári szabadabb időszakban aztán voltak különböző korlátozott létszámú rendezvények, és a színházak is tartottak néhány szabadtéri előadást, például a csíkszeredai Mikó-vár udvarán.
Színházi nyílt nap. A látogató iskolások a lámpákkal dolgozó technikust figyelik munka közben. Archív
Fotó: Veres Nándor
Színházon belül bizonyos szempontból hasznos is volt ez a leállás, hiszen
Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója elismeréssel beszélt a fény- és hangtechnikusokról. „A háttérszemélyzet – bár ez nem a legjobb megnevezés, mert ők is az alkotófolyamat részesei – nélkül vissza kellene térni egy olyan alkotói folyamathoz, ahol a színházi emberek mindent maguk csinálnak. Az egyetemi évek alatt nekünk teljesen természetes, hogy mindent mi csináltunk, a díszletet, a sminkeket, jelmezeket raktároztunk, nincs öltöztető, sminkes, díszletező. A kőszínházak előtti időkben, a vándorszínészek pedig tényleg mindent maguk végeztek el, a szekérről, amivel járták a világot. A kőszínházak kialakulásával ezek a szakemberek az alkotói folyamat részei lettek és kihagyhatatlan az ő munkájuk.”
A vírushelyzet miatti legfrissebb rendelkezések értelmében a színház meghatározatlan ideig nem tarthat előadásokat, de az igazgató azt nyilatkozta, hogy amíg csak lehetséges, a próbák zajlani fognak és „a háttérben” dolgozó kollégák is a lehetőségekhez mérten kapnak munkát. Mint mondta, „ez a kérdés tényleg megkerülhetetlen, mert ezek az emberek akkor, amikor nem tudunk előadásokat vagy próbákat tartani, jóformán munka nélkül vannak. Ezt mindig előre gondolkodva kell megoldani, de szerencsére a színházban mindig van mit csinálni.”
Mihálykó Tihamér
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
szóljon hozzá!