A székelyföldi városokban legalább ötven százalékkal emelkedett az ingatlanok értéke

Mi számít saját lakásnak?

Bár a saját lakásban élők száma mindenhol meghaladta a bért fizetőkét, az arányok nagyon eltérőek az Unió tagállamaiban. A saját lakásban élők száma a 96 százalékos listavezető Romániától az 51,7 százalékos Németországig változik, az uniós átlag egyébként 69,2 százalék. Ezzel párhuzamosan

A kutatásban az ingatlanárak alakulását is vizsgálták: az Unióban átlagosan 11 százalékkal emelkedtek az árak 2010 és 2017 között. A legnagyobb drágulást Észtországban és Svédországban jegyezték, de a jelenség Romániában sem ismeretlen. A hazai ingatlanok ára 2010-ben még jóval az Uniós átlag alatt helyezkedett el, tavaly azonban már átlépte azt. Ez számokban azt jelenti, hogy

Az uniós átlagot egyébként némileg 2015-ben léptük át, 2016 óta pedig már hangsúlyosabban is emelkedni kezdtek a lakásárak az országban. A felmérésben fellelhető adatokat Szabó Lehel, a csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi Well ingatlanügynökségek vezetője is megerősítette. Szerinte

„Bár utóbbiakat is saját tulajdonú otthonként számolják bele a statisztikába, valójában a hitel kifizetéséig még nem számítanak annak, főként úgy, hogy sokan időközben belebuknak, nem tudják fizetni a részleteket. Ennek ellenére valós adat, hogy nagyon sokan laknak saját lakásban Romániában, hiszen még mindig a kommunizmus idejéből származó szemlélet szerint élnek az emberek, hogy az önmegvalósítás egyik feltétele a saját otthon.

– emelte ki.

„Amikor Csíkszeredában két és fél évvel ezelőtt egy Temesvári sugárúti, első osztályú, kétszobás lakást 19 ezer euróért értékesítettünk, már sikerélményünk volt, most azonban egy hasonló ingatlan ára 45-50 ezer euró között mozog” – mondta.

A szakember szerint a székelyudvarhelyi piac szinte ugyanolyan, mint a csíkszeredai, legfeljebb 1000-2000 eurós a különbség. „Udvarhelyen valamiért mindig is magasabbak voltak az árak egy kevéssel a megyeszékhelyhez képest, ott egy kétszobás lakás korábban 20-21 ezer euró körül mozgott, most ott is 45-50 ezerre emelkedett. Gyergyószentmiklóson az árak természetesen alacsonyabbak, de arányaiban ott is jelentős növekedés tapasztalható: míg régebben legfeljebb 10 ezer euróba került egy kétszobás lakás, most már 15-20 ezer euró között lehet csak megvásárolni.

– sorolta Szabó.

Messze még a vége

Hozzátette, mivel a bankok hitelnyújtási hajlandósága kiemelten fontos tényező az ingatlanpiacon, elsősorban ettől függ az ingatlanok árának alakulása is. „A válság idején nemigen adtak hitelt a bankok, ez azonban most teljesen átfordult abba, hogy szinte mindenki hozzájuthat. Ezáltal sokkal több készpénzt áramoltattak be a piacra, és megnőtt a vásárlóerő, ezzel együtt pedig a kereslet is, így a kínálat folyamatosan csökkent, az árak pedig növekedni kezdtek.

Ezt szintén a bankok okozzák majd, mert megszüntetik a készpénzbeáramlást, és ismét nehezen fognak hitelt adni. A tapasztalataimra alapozva azt tudom tanácsolni azoknak, akik ingatlanbefektetésben gondolkodnak, hogy most van az az időszak, amikor el kell adni a lakásokat. Pontosan az ellenkezőjét kell tenni, mint amit a tömeg csinál, hiszen most mindenki lakást akar vásárolni, szinte bármilyen áron.

– foglalta össze röviden az ingatlanpiac működési elvét Szabó.