A szejkefürdői unitárius találkozó jelképei a nyitott székely kapuk

Soha nem volt ilyen áldott állapot a magyar unitárius egyházban, mint a 450. évben – emlékeztetett igehirdetésében Csáki Levente kobátfalvi lelkész, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének titkára.

A 400. évfordulón, amikor félni kellett úgy a láthatatlan hatalomtól, mint az embertársaktól, elképzelhetetlen lett volna a maihoz hasonló szejkefürdői unitárius találkozó, ahol a szélrózsa minden irányából érkeznek rokonok, barátok, falus- és egyházfelek.

A 350. jubileumon népünk elveszítette létalapját. A távolabbi múlt, jelesül az 1718. esztendő felkiáltójeles statisztikája szerint mindössze huszonnyolcezer unitárius lelket számláltak Erdélyben – sorolta Csáki Levente. Megemlítve, hogy tíz évvel az 1568-as, a vallásszabadság törvényét kihirdető tordai országgyűlés után, már kövezték az egyházalapító Dávid Ferenc útját Dévára...

A 21. szejkefürdői találkozó

A Magyar Unitárius Egyház (MUE) Főhatósági Hivatala idei rendezvényének társszervezője a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör volt. Az igehirdető Csáki Levente, az úrvacsorai ágendát fogalmazó Vida Rozália, alsóboldogfalvi lelkész egyként a társszervező egyházkörben szolgál; a kulturális műsorban közreműködő váraljai Firtosi Tündérek gyermeknépdalkórus és Nagy Nikoletta szólista, az énlaki és csekefalvi asszonykórus tagjai, a Tamási gondolatait idéző kobátfalvi, Bálint Magdolna, szintén.

A találkozóról egészségügyi okok miatt hiányzó Bálint Benczédi Ferencnek, a MUE püspökének üzenetét Rácz Norbert, kolozsvári lelkész tolmácsolta. Kiemelve a szív tisztasága megőrzésének fontosságát. Hasonló tartalmú útravalót fogalmazott az igehirdető is: ahol a kincsed, ott lesz a szíved (Mt 6, 21). Az egyénnek társakra, családra, közösségre, nemzetre van szüksége, amelyekben „megteremheti az ő kincseit”. Ahol a lelki kincsei vannak, ott fog dobogni a szíve is.

Hiterősítő

Az úrvacsora Jézus életére, halálára és tanítványságra emlékeztet – hangzott el az ágendában. A hitnek a megerősödését szolgálja, növeli az eltökéltséget jó cselekedetekre, hogy Isten gyermekeiként, Jézus tanítványaiként éljük életünket. Az úrvacsora ugyanakkor közösséget jelent Istennel, emberrel. „A keresztén életforma nem bonyolult, csak nagyon nehéz – fejtette ki Vida Rozália lelkész. – Isten mindig lehetőséget ad a változásra; a megtérésnek folyamatosnak kell lennie. Meg kell harcolnunk saját gyarlóságainkkal – az úrvacsora alkalom a szembenézés is. Gondoljuk újra kapcsolatainkat! Van Megváltónk, aki kijelölte az utat – egyénenként, családokként, egyházként, nemzetként.”

Nyitott kapu, nyitott szív

Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere hiszi, hogy szükség van az elcsendesedésre, amely ellensúlyozni tudja a külső nyomásokat. Kívánta: szeretettel, jósággal, Istenbe vetett hittel bátorítsuk egymást. Isten minden nap szól: Ne félj! – üzenete 365-ször szerepel a Szentírásban. Az ezeréves kereszténységünk, a 451 éves múlt tapasztalatai, a jövőre, örökre szólnak a Kárpát-medencében.

Az unitárius lelkészcsalád sarja, Bíró Barna Botond a megyei tanács alelnöke a találkozásról, mint közösségi élményről beszélve, az Orbán Balázs nyughelyéhez vezető székely kapukra mutatott: nincs rajtuk nyíló, zár. Ha a kaput bezárjuk, a barátainkat zárjuk ki, és szívünket zárjuk be. Hiszen a tolvaj ellen nem véd, előtte nincsen zár. „Járjunk nyitott szívvel, éljünk nyitott kapukkal!”

A szabadtéri úrvacsoraosztásos istentisztelet után elhelyezték a kegyelet koszorúit Orbán Balázs sírjánál. A találkozó kötetlen, baráti együttlétekkel folytatódott.