A szabad mozgással együtt újra kellene indítani a gazdaságot

akik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy), az alapszolgáltatási szektorban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék), illetve az információs és kommunikációs ágazatban dolgoznak – derül ki a felmérésből.

Alacsonyabb gazdasági kockázati csoportba tartoznak a mezőgazdaságban tevékenykedők. Itt alapvetően a saját szükségletre termelők vannak jobb helyzetben, az alkalmazottként dolgozók egy számottevő részét szintén fenyegeti a munkanélküliség vagy a kényszerszabadság veszélye – olvasható az elemzésben.

A kis- és középvállalatokat kell helyzetbe hozni

Mihály I. Csaba székelyudvarhelyi gazdasági elemző megkeresésünkre kifejtette, szerinte a kormány következő lépése egy olyan gazdaságélénkítő csomag összeállítása kellene legyen, amely mindenekelőtt a kis- és középvállalatokat hozza helyzetbe.

„A járvány kitörésével a hatóságok behúzták a vészféket. Ezért a kérdés számomra most az, hogy hogyan érintette ez a gyors leállás a kis- és középvállalatokat, és hány marad közülük életképes. Úgy gondolom, hogy az első lépés a szabad mozgást lazító intézkedések mellett az lenne, hogy újra kellene indítani a gazdaságot. Mozgásba hozni ezeket a vállalkozásokat, mert

A költségvetéshiány már a tavaly magasabb volt az uniós átlagnál, és ebben az esztendőben tovább romlott a helyzet. Ennek eredményeként Románia egyre nehezebben, és nagyobb kamatköltséggel kap kölcsönpénzt a nemzetközi piacokon, azért hogy fizetni tudja a közalkalmazottakat, a nyugdíjakat, a munkanélküli segélyeket.

A következő lépésnek egy olyan gazdaságélénkítő csomag összeállításának kellene lennie, amely mindenekelőtt a kis- és középvállalatokat hozza helyzetbe. Ez a csomag egyrészt a vállalkozásfejlesztésekre, esetleges profilváltásra kellene koncentráljon, másrészt pedig konkrét támogatást kellene biztosítania azoknak, akik munkahelyeket hoznak létre, alkalmazni szeretnének” – fejtette ki a Székelyhonnak Mihály I. Csaba. Hozzátette, nagyon fontosnak tartja a foglalkoztatás mutatóin javítani, munkát biztosítani azoknak, akiknek nem lesz már ahová visszatérniük.

Megállítani a lej romlását

„A képlet egyszerű: a bizonytalan munkahely, a munkanélküliség és a zavaros jövőkép lassítja a fogyasztást. Ez közép- és hosszútávon is kevesebb bevételt jelent az állami költségvetésbe, másrészt a még meglévő munkahelyek sorsát is veszélybe sodorja” – mondta a szakértő.

Csak 2021-ben látja valószínűnek, de fontos lépésként említi ugyanakkor a költségvetési hiány csökkentését. „Ez azért is fontos, mert egyébként nem lesz megállítható a lej romlása az euróhoz viszonyítva, az árak növekedni fognak, ami leginkább azokat fogja érinteni, akik már most nehéz helyzetben vannak” – tette hozzá a szakértő.