
Szökőkút Malmöben. Hosszú távon derül ki, hogy melyik ország döntött jól. Archív
Fotó: Antal Erika
Svédország más útját választotta a koronavírus-járvány elleni küzdelemnek. Noha a korlátozó intézkedések minimalizálását sokan kétségbe vonják, a svédek szerint ez a járható út. Csíkszeredából elszármazott illetővel beszélgettünk.
2020. április 27., 09:012020. április 27., 09:01
„Úgy gondolom, minden ország saját stratégiát választhatott a vírus elleni küzdelemben. A svédek úgy gondolták, hogy az életnek mennie kell tovább” – kezdte Vorzsák Károly. A több mint negyven éve Svédországban élő székely elmondta, az óvodák és az általános iskolák továbbra is működnek, csak a gimnáziumok és az egyetemek zártak be.
Szerinte az ország berendezkedését – nagy területen alacsony arányú lakosság, nagyon széles járdák, eltérő klíma, bezárkózó mentalitás – figyelembe véve döntött úgy a kormány, hogy nem vezet be hatalmas megszorításokat: „Akkora lakások vannak itt, hogy ha szeretnénk, lakáson belül is be tudnánk tartani a két méter távolságot. Zárkózott társadalom ez, a szomszédok is alig ismerik egymást.
– fogalmazott.
A világjárvány miatti hosszútávú gazdasági kiesést is figyelembe vette az állam. „Lehet látni, hogy Spanyolországban már élelmezési csomagokat osztanak, hiszen az embereknek már ennyi idő után elfogyott a pénzük. Na, ezt akarta elkerülni Svédország, nem akarta padlóra kényszeríteni az iparát és a lakosság megélhetését” – emelte ki Vorzsák Károly, hozzátéve, a családja napi rutintevékenységeit eddig szinte egyáltalán nem befolyásolta a vírus megjelenése.
Rámutatott, a biztonsági előírások megszabják a megfelelő távolságtartást és maximális létszámot egy zárt térben, de ezt a lakosság nem igazán veszi komolyan: „A vendéglőkben úgy ül mindenki, mint eddig. Az elővigyázatosság hiánya valóban felróható a lakosság számlájára” – mondta. Hozzátette,
Egyelőre megbirkóznak a kórházak a feladattal, hirtelen megugró fertőzésszámra még nem volt példa.
Az elszármazott székely bevallotta, ennyi idő után már rá is átragadt valamennyi a svéd felfogásból: „Nem mondom, hogy minden ország így kellett volna cselekedjen, mert eltérő társadalmakban élünk. De hiszem, hogy Svédország számára ez volt a megfelelő stratégia. Koronavírusos kérdésben szerintem pár év múlva derül majd ki, hogy melyik állam volt okosabb, hol hoztak megfelelőbb döntéseket” – összegzett Vorzsák Károly.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.
Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.
Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
6 hozzászólás