
Szökőkút Malmöben. Hosszú távon derül ki, hogy melyik ország döntött jól. Archív
Fotó: Antal Erika
Svédország más útját választotta a koronavírus-járvány elleni küzdelemnek. Noha a korlátozó intézkedések minimalizálását sokan kétségbe vonják, a svédek szerint ez a járható út. Csíkszeredából elszármazott illetővel beszélgettünk.
2020. április 27., 09:012020. április 27., 09:01
„Úgy gondolom, minden ország saját stratégiát választhatott a vírus elleni küzdelemben. A svédek úgy gondolták, hogy az életnek mennie kell tovább” – kezdte Vorzsák Károly. A több mint negyven éve Svédországban élő székely elmondta, az óvodák és az általános iskolák továbbra is működnek, csak a gimnáziumok és az egyetemek zártak be.
Szerinte az ország berendezkedését – nagy területen alacsony arányú lakosság, nagyon széles járdák, eltérő klíma, bezárkózó mentalitás – figyelembe véve döntött úgy a kormány, hogy nem vezet be hatalmas megszorításokat: „Akkora lakások vannak itt, hogy ha szeretnénk, lakáson belül is be tudnánk tartani a két méter távolságot. Zárkózott társadalom ez, a szomszédok is alig ismerik egymást.
– fogalmazott.
A világjárvány miatti hosszútávú gazdasági kiesést is figyelembe vette az állam. „Lehet látni, hogy Spanyolországban már élelmezési csomagokat osztanak, hiszen az embereknek már ennyi idő után elfogyott a pénzük. Na, ezt akarta elkerülni Svédország, nem akarta padlóra kényszeríteni az iparát és a lakosság megélhetését” – emelte ki Vorzsák Károly, hozzátéve, a családja napi rutintevékenységeit eddig szinte egyáltalán nem befolyásolta a vírus megjelenése.
Rámutatott, a biztonsági előírások megszabják a megfelelő távolságtartást és maximális létszámot egy zárt térben, de ezt a lakosság nem igazán veszi komolyan: „A vendéglőkben úgy ül mindenki, mint eddig. Az elővigyázatosság hiánya valóban felróható a lakosság számlájára” – mondta. Hozzátette,
Egyelőre megbirkóznak a kórházak a feladattal, hirtelen megugró fertőzésszámra még nem volt példa.
Az elszármazott székely bevallotta, ennyi idő után már rá is átragadt valamennyi a svéd felfogásból: „Nem mondom, hogy minden ország így kellett volna cselekedjen, mert eltérő társadalmakban élünk. De hiszem, hogy Svédország számára ez volt a megfelelő stratégia. Koronavírusos kérdésben szerintem pár év múlva derül majd ki, hogy melyik állam volt okosabb, hol hoztak megfelelőbb döntéseket” – összegzett Vorzsák Károly.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
6 hozzászólás