
Szökőkút Malmöben. Hosszú távon derül ki, hogy melyik ország döntött jól. Archív
Fotó: Antal Erika
Svédország más útját választotta a koronavírus-járvány elleni küzdelemnek. Noha a korlátozó intézkedések minimalizálását sokan kétségbe vonják, a svédek szerint ez a járható út. Csíkszeredából elszármazott illetővel beszélgettünk.
2020. április 27., 09:012020. április 27., 09:01
„Úgy gondolom, minden ország saját stratégiát választhatott a vírus elleni küzdelemben. A svédek úgy gondolták, hogy az életnek mennie kell tovább” – kezdte Vorzsák Károly. A több mint negyven éve Svédországban élő székely elmondta, az óvodák és az általános iskolák továbbra is működnek, csak a gimnáziumok és az egyetemek zártak be.
Szerinte az ország berendezkedését – nagy területen alacsony arányú lakosság, nagyon széles járdák, eltérő klíma, bezárkózó mentalitás – figyelembe véve döntött úgy a kormány, hogy nem vezet be hatalmas megszorításokat: „Akkora lakások vannak itt, hogy ha szeretnénk, lakáson belül is be tudnánk tartani a két méter távolságot. Zárkózott társadalom ez, a szomszédok is alig ismerik egymást.
– fogalmazott.
A világjárvány miatti hosszútávú gazdasági kiesést is figyelembe vette az állam. „Lehet látni, hogy Spanyolországban már élelmezési csomagokat osztanak, hiszen az embereknek már ennyi idő után elfogyott a pénzük. Na, ezt akarta elkerülni Svédország, nem akarta padlóra kényszeríteni az iparát és a lakosság megélhetését” – emelte ki Vorzsák Károly, hozzátéve, a családja napi rutintevékenységeit eddig szinte egyáltalán nem befolyásolta a vírus megjelenése.
Rámutatott, a biztonsági előírások megszabják a megfelelő távolságtartást és maximális létszámot egy zárt térben, de ezt a lakosság nem igazán veszi komolyan: „A vendéglőkben úgy ül mindenki, mint eddig. Az elővigyázatosság hiánya valóban felróható a lakosság számlájára” – mondta. Hozzátette,
Egyelőre megbirkóznak a kórházak a feladattal, hirtelen megugró fertőzésszámra még nem volt példa.
Az elszármazott székely bevallotta, ennyi idő után már rá is átragadt valamennyi a svéd felfogásból: „Nem mondom, hogy minden ország így kellett volna cselekedjen, mert eltérő társadalmakban élünk. De hiszem, hogy Svédország számára ez volt a megfelelő stratégia. Koronavírusos kérdésben szerintem pár év múlva derül majd ki, hogy melyik állam volt okosabb, hol hoztak megfelelőbb döntéseket” – összegzett Vorzsák Károly.
A román légierő egy F-16-os harci repülőgépe megsemmisített csütörtökön egy robbanótöltettel rendelkező tengeri drónt, amely néhány száz méterre megközelítette a Románia exkluzív gazdasági övezetben található Neptun Deep gázmező egyik platformját.
Támogatást biztosítanak az étkezési burgonyát termesztő gazdáknak, miután a kormány elfogadta az erre vonatkozó programot. A kérelmek benyújtására mindössze öt munkanap áll rendelkezésre.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter állami és miniszteri díjakat adott át a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban augusztus 20. alkalmából.
Egy 35 éves, gyulafehérvári férfit őrizetbe vettek szerdán, miután a gyanú szerint szexuális kapcsolatot létesített egy 12 éves kislánnyal, akinek eltűnését augusztus 14-én jelentette be édesanyja.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön kiterjesztette az egy nappal korábban kiadott narancssárga jelzésű hőségriasztást, amely így nem 8, hanem 11 megyére érvényes a nap folyamán.
Szent István pontosan tudta, hogy országot alapítani nem egyetlen döntés, nem egyetlen csata, nem egyetlen törvény, országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája – mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, csütörtök reggel.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán elmondta, az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, és a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán.
A Tisza-kormány a következő költségvetési évig, 2027. január elsejéig szeretné letisztázni a határon túli magyarságra vonatkozó támogatáspolitikát – vázolta Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerda este Kolozsváron.
6 hozzászólás