
Szökőkút Malmöben. Hosszú távon derül ki, hogy melyik ország döntött jól. Archív
Fotó: Antal Erika
Svédország más útját választotta a koronavírus-járvány elleni küzdelemnek. Noha a korlátozó intézkedések minimalizálását sokan kétségbe vonják, a svédek szerint ez a járható út. Csíkszeredából elszármazott illetővel beszélgettünk.
2020. április 27., 09:012020. április 27., 09:01
„Úgy gondolom, minden ország saját stratégiát választhatott a vírus elleni küzdelemben. A svédek úgy gondolták, hogy az életnek mennie kell tovább” – kezdte Vorzsák Károly. A több mint negyven éve Svédországban élő székely elmondta, az óvodák és az általános iskolák továbbra is működnek, csak a gimnáziumok és az egyetemek zártak be.
Szerinte az ország berendezkedését – nagy területen alacsony arányú lakosság, nagyon széles járdák, eltérő klíma, bezárkózó mentalitás – figyelembe véve döntött úgy a kormány, hogy nem vezet be hatalmas megszorításokat: „Akkora lakások vannak itt, hogy ha szeretnénk, lakáson belül is be tudnánk tartani a két méter távolságot. Zárkózott társadalom ez, a szomszédok is alig ismerik egymást.
– fogalmazott.
A világjárvány miatti hosszútávú gazdasági kiesést is figyelembe vette az állam. „Lehet látni, hogy Spanyolországban már élelmezési csomagokat osztanak, hiszen az embereknek már ennyi idő után elfogyott a pénzük. Na, ezt akarta elkerülni Svédország, nem akarta padlóra kényszeríteni az iparát és a lakosság megélhetését” – emelte ki Vorzsák Károly, hozzátéve, a családja napi rutintevékenységeit eddig szinte egyáltalán nem befolyásolta a vírus megjelenése.
Rámutatott, a biztonsági előírások megszabják a megfelelő távolságtartást és maximális létszámot egy zárt térben, de ezt a lakosság nem igazán veszi komolyan: „A vendéglőkben úgy ül mindenki, mint eddig. Az elővigyázatosság hiánya valóban felróható a lakosság számlájára” – mondta. Hozzátette,
Egyelőre megbirkóznak a kórházak a feladattal, hirtelen megugró fertőzésszámra még nem volt példa.
Az elszármazott székely bevallotta, ennyi idő után már rá is átragadt valamennyi a svéd felfogásból: „Nem mondom, hogy minden ország így kellett volna cselekedjen, mert eltérő társadalmakban élünk. De hiszem, hogy Svédország számára ez volt a megfelelő stratégia. Koronavírusos kérdésben szerintem pár év múlva derül majd ki, hogy melyik állam volt okosabb, hol hoztak megfelelőbb döntéseket” – összegzett Vorzsák Károly.
A fogyatékossággal élő gyermekeknek nyújtott támogatások és az alacsony jövedelmű családok egyes szociális juttatásainak összege 2026 májusától nő; a kedvezményezettek már ebben a hónapban a megemelt összegeket kapják.
A parlament két házának együttes házbizottsága csütörtökön előzetesen jóváhagyta az uniós SAFE program keretében finanszírozott belügyminisztériumi, illetve a hírszerzési tevékenységekhez kapcsolódó beruházások közbeszerzési eljárásainak elindítását.
Orbán Anita külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.
Visszautasítja a Maros Megyei Tanács a kolozsvári légikikötő azon vádjait, hogy tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatja a marosvásárhelyi repülőteret. A vitatott kérdés: kilencmillió eurós támogatás turizmusra, tízmillió lej működésre.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,04 banival (0,01 százalékkal) 5,2052 lejre csökkent a szerdai 5,2056 lejről.
A PSD szerint Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnöknek le kell mondania a tisztségéről, és vállalnia kell a politikai felelősséget, amiért olyan személyt nevezett ki a Román Vámhatóság élére, aki ellen eljárás indult korrupciós bűncselekmények gyanújával.
Traian Băsescu volt államfő szerint az egyetlen megoldás a jelenlegi politikai válságból való kilábalásra a korábbi kormánykoalíció működésének helyreállítása.
Ismét megszervezik a Tájházak hetét, amely során húsz helyszínen várják programokkal az érdeklődőket Hargita megyében.
Egy 13 éves lány megerőszakolásával gyanúsítanak két küküllővári kamaszt.
Ünneplőbe öltözött ismét a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium: a 21. Hagyományőrző Napon népdal szólt a folyosókon, múzeummá váltak a tantermek, az iskola előtt pedig több száz diák táncolt együtt tanáraival, népviseletben.
6 hozzászólás