
Szökőkút Malmöben. Hosszú távon derül ki, hogy melyik ország döntött jól. Archív
Fotó: Antal Erika
Svédország más útját választotta a koronavírus-járvány elleni küzdelemnek. Noha a korlátozó intézkedések minimalizálását sokan kétségbe vonják, a svédek szerint ez a járható út. Csíkszeredából elszármazott illetővel beszélgettünk.
2020. április 27., 09:012020. április 27., 09:01
„Úgy gondolom, minden ország saját stratégiát választhatott a vírus elleni küzdelemben. A svédek úgy gondolták, hogy az életnek mennie kell tovább” – kezdte Vorzsák Károly. A több mint negyven éve Svédországban élő székely elmondta, az óvodák és az általános iskolák továbbra is működnek, csak a gimnáziumok és az egyetemek zártak be.
Szerinte az ország berendezkedését – nagy területen alacsony arányú lakosság, nagyon széles járdák, eltérő klíma, bezárkózó mentalitás – figyelembe véve döntött úgy a kormány, hogy nem vezet be hatalmas megszorításokat: „Akkora lakások vannak itt, hogy ha szeretnénk, lakáson belül is be tudnánk tartani a két méter távolságot. Zárkózott társadalom ez, a szomszédok is alig ismerik egymást.
– fogalmazott.
A világjárvány miatti hosszútávú gazdasági kiesést is figyelembe vette az állam. „Lehet látni, hogy Spanyolországban már élelmezési csomagokat osztanak, hiszen az embereknek már ennyi idő után elfogyott a pénzük. Na, ezt akarta elkerülni Svédország, nem akarta padlóra kényszeríteni az iparát és a lakosság megélhetését” – emelte ki Vorzsák Károly, hozzátéve, a családja napi rutintevékenységeit eddig szinte egyáltalán nem befolyásolta a vírus megjelenése.
Rámutatott, a biztonsági előírások megszabják a megfelelő távolságtartást és maximális létszámot egy zárt térben, de ezt a lakosság nem igazán veszi komolyan: „A vendéglőkben úgy ül mindenki, mint eddig. Az elővigyázatosság hiánya valóban felróható a lakosság számlájára” – mondta. Hozzátette,
Egyelőre megbirkóznak a kórházak a feladattal, hirtelen megugró fertőzésszámra még nem volt példa.
Az elszármazott székely bevallotta, ennyi idő után már rá is átragadt valamennyi a svéd felfogásból: „Nem mondom, hogy minden ország így kellett volna cselekedjen, mert eltérő társadalmakban élünk. De hiszem, hogy Svédország számára ez volt a megfelelő stratégia. Koronavírusos kérdésben szerintem pár év múlva derül majd ki, hogy melyik állam volt okosabb, hol hoztak megfelelőbb döntéseket” – összegzett Vorzsák Károly.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
6 hozzászólás