
Szökőkút Malmöben. Hosszú távon derül ki, hogy melyik ország döntött jól. Archív
Fotó: Antal Erika
Svédország más útját választotta a koronavírus-járvány elleni küzdelemnek. Noha a korlátozó intézkedések minimalizálását sokan kétségbe vonják, a svédek szerint ez a járható út. Csíkszeredából elszármazott illetővel beszélgettünk.
2020. április 27., 09:012020. április 27., 09:01
„Úgy gondolom, minden ország saját stratégiát választhatott a vírus elleni küzdelemben. A svédek úgy gondolták, hogy az életnek mennie kell tovább” – kezdte Vorzsák Károly. A több mint negyven éve Svédországban élő székely elmondta, az óvodák és az általános iskolák továbbra is működnek, csak a gimnáziumok és az egyetemek zártak be.
Szerinte az ország berendezkedését – nagy területen alacsony arányú lakosság, nagyon széles járdák, eltérő klíma, bezárkózó mentalitás – figyelembe véve döntött úgy a kormány, hogy nem vezet be hatalmas megszorításokat: „Akkora lakások vannak itt, hogy ha szeretnénk, lakáson belül is be tudnánk tartani a két méter távolságot. Zárkózott társadalom ez, a szomszédok is alig ismerik egymást.
– fogalmazott.
A világjárvány miatti hosszútávú gazdasági kiesést is figyelembe vette az állam. „Lehet látni, hogy Spanyolországban már élelmezési csomagokat osztanak, hiszen az embereknek már ennyi idő után elfogyott a pénzük. Na, ezt akarta elkerülni Svédország, nem akarta padlóra kényszeríteni az iparát és a lakosság megélhetését” – emelte ki Vorzsák Károly, hozzátéve, a családja napi rutintevékenységeit eddig szinte egyáltalán nem befolyásolta a vírus megjelenése.
Rámutatott, a biztonsági előírások megszabják a megfelelő távolságtartást és maximális létszámot egy zárt térben, de ezt a lakosság nem igazán veszi komolyan: „A vendéglőkben úgy ül mindenki, mint eddig. Az elővigyázatosság hiánya valóban felróható a lakosság számlájára” – mondta. Hozzátette,
Egyelőre megbirkóznak a kórházak a feladattal, hirtelen megugró fertőzésszámra még nem volt példa.
Az elszármazott székely bevallotta, ennyi idő után már rá is átragadt valamennyi a svéd felfogásból: „Nem mondom, hogy minden ország így kellett volna cselekedjen, mert eltérő társadalmakban élünk. De hiszem, hogy Svédország számára ez volt a megfelelő stratégia. Koronavírusos kérdésben szerintem pár év múlva derül majd ki, hogy melyik állam volt okosabb, hol hoztak megfelelőbb döntéseket” – összegzett Vorzsák Károly.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja a kormányzást és Sorin Grindeanut javasolja miniszterelnöknek.
A múlt évben 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette.
Sárga jelzésű viharriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldova, Dobrudzsa, Munténia, és Olténia 23 megyéjének egyes térségeire.
Naponta 800 munkás, több mint 700 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Nyárádszereda autópálya-szakasz építésén, ahol már elkezdték az aszfaltozást – közölte Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára a közösségi oldalán.
Újabb sárga jelzésű hőségriasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM): szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője, Dominic Fritz és Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán egyeztet a kisebbségi kormány megalakításáról és a miniszterelnök-jelöltről.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása, amelyet a párt új alapszabályának bukaresti törvényszéki bejegyzése után zárnak le – jelentette be Ionel Bogdan képviselő.
A keddi cotroceni-i konzultációk után egy pártközi megállapodáson alapuló kisebbségi kormány körvonalazódik, amelynek a megalakítását fel kell gyorsítani – közölte kedd este Nicușor Dan.
A kiskérődző-pestis elleni immunválaszt, azaz antitestek jelenlétét igazolták a laborvizsgálatok két különböző Hargita megyei legelőtesten tartott juhok néhány példányában. Az egyelőre még rejtély, hogy miként kerülhettek kapcsolatba a kórokozóval.
6 hozzászólás