
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fegyelmi intézkedések helyett lehetőség szerint helyi szinten kell megoldást találni az iskolai bántalmazás megszüntetésére, és erre gyakran elegendő a párbeszéd, a kommunikáció is. A szakember szerint azonban amennyiben pár hónap sem elég a probléma részbeni vagy teljes felszámolására, akkor érdemesebb kiemelni a gyermeket a toxikus (mérgező) iskolai közegből, és áthelyezni más osztályba vagy más iskolába, mintsem hogy további sérüléseknek legyen kitéve.
2022. február 22., 10:222022. február 22., 10:22
2022. február 22., 11:132022. február 22., 11:13
Több szülő is aggodalmával kereste meg az iskolai tanácsadókat, pszichológusokat, miután megjelent a vonat által januárban elgázolt csíkajnádi fiú tragikus esetéről szóló cikkünk. A szakemberek segítségét kérő szülők arról kértek tanácsot, hogy miként védhetik meg gyermekeiket, ha szóbeli vagy tettleges bántalmazás éri őket.

Panaszt tettek a Hargita Megyei Tanfelügyelőségen a csíkajnádi 14 éves fiú szülei, miután gyermeküket múlt héten, kedden halálra gázolta a vonat. Ugyanis úgy vélik, gyermekük félt iskolába menni, ezért tért le a megszokott útról a tragédia reggelén.
A témában Szalay Zsuzsanna székelyudvarhelyi pszichológust, iskolai tanácsadót kérdeztük meg, miután a Facebook közösségi oldalán jelezte, hogy sokan fordultak hozzá tanácsért. A szakember kezdésként fontosnak tartotta leszögezni, hogy verekedések, csúfolódások előfordulnak az iskolákban, de attól még nem számítanak bántalmazásnak, ha egyszeri alkalmakról van szó.
– magyarázta Szalay Zsuzsanna. Hozzátette, nem helyes vélekedés egyes szülők részéről az, hogy néhány pofontól nem lesz semmi baja a gyermeknek, a bántalmazást ugyanis nem szabad felszínesen kezelni, elbagatellizálni, mert súlyosan érintheti a gyermek személyiségfejlődését. Szükség van egy bizonyos lelki érettségre, hogy a gyermek ki tudjon állni magáért, tudja, hogy mit szeretne vagy mit nem. A társadalom megosztott ebben a témában, vannak, akik hárítanak, felszínesen kezelik a „bullying” jelenséget, mások pedig adott esetben túlreagálják.
Amennyiben a szülő tudomására jut, hogy gyermekét megfélemlítették, csúfolódtak vele, szóban és tettben bántalmazták az iskolában, akkor elsősorban a pedagógusokkal vegye fel a kapcsolatot, abban az esetben is, ha diákok a bántalmazók, de akkor is, ha pedagógus az illető.
– magyarázta a szakember.
A szülők egyébként az iskolai tanácsadókhoz, pszichológusokhoz is fordulhatnak bátran ezzel a problémával. „Sok esetben az osztályban tartott közös megbeszélés a szülők, tanárok, szakemberek bevonásával jó eredménnyel zárult. Már az is sokat segített a helyzeten, hogy az osztályban tudatosítottuk, hogy amit tesznek például az egyik osztálytársuk ellen, az bántó, és milyen következményekkel jár” – mondta. Hozzátette,
A pedagógus többek között bántalmazhat megfélemlítéssel, minősítéssel, de akár fülhúzással, tenyérbe csapással vagy egyéb tettlegességgel is. „Holott a nevelésnek nem kell a megfélemlítésen alapulnia, sok pedagógiai és nevelési módszer van arra, hogy bántalmazás nélkül fegyelmezzék, tanítsák a diákokat, bár időigényes feladat, azonban hosszútávon hatékonyabb, mint az autoriter oktatási elv. A pedagógusoknak ráadásul rengeteg továbbképzési lehetőségük van ezeknek a módszereknek az elsajátítására” – fejtette ki.
A gyermekek az iskolai tanácsadót is megkereshetik, és a gyakorlatban élnek is sokan ezzel a lehetőséggel, tudtuk meg. A pszichológus szerint a legfontosabb megértetni a tanulókkal, hogy
A megbeszélések során többek között foglalkoznak azzal, hogy hogyan védhetik meg magukat, hogyan kezeljék a konfliktusokat. Az is fontos, hogy ha úgy érzik, bántalmazták őket, mindenképpen felnőttektől kérjenek elsősorban segítséget. Megjegyezte azt is, hogy általában amikor maga a szülő is bántalmazó, akkor hajlamosabb hárítani és nem komolyan venni a gyermek problémáját az iskolában, ezekben az esetekben is nyitva áll az iskolai tanácsadók rendelőjének ajtaja.
Szalay Zsuzsanna ugyanakkor hozzáfűzte, előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a párbeszéd nem tud hatékony megoldást kínálni, és a probléma jelzését követően pár hónap alatt sem javul a helyzet.
– osztotta meg a tapasztalatokat.
Kossuth Rádió - újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint júliusban 11 971 személynek folyósítottak különnyugdíjat, eggyel többnek, mint előző hónapban.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint a külföldi államadósság a GDP 30,8 százalékának megfelelő 599,946 milliárd lejre nőtt májusban az előző havi 592,836 milliárd lejről (a GDP 30,5 százaléka).
Isten jelenléte és a gyülekezet imái a legfontosabbak, hiszen így lesz élettel teli a felújított agyagfalvi református templom, ahol vasárnap tartottak ünnepi istentiszteletet. Közösségi összefogás eredménye volt a felújítás.
A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.
Tarlótűz pusztított vasárnap délután a Segesvárhoz tartozó Róra faluban, ebben pedig öt jármű is kiégett egy kertben – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Egy Kolozs megyei turista lezuhant szombaton egy szikláról a Csalhó-hegységben; SMURD-mentőhelikopterrel szállították a marosvásárhelyi sürgősségi kórházba.
Több mint 120 programmal várta a közönséget csütörtöktől vasárnapig a 19. Székelyföldi Lovas Ünnep. Négy napig ismét a lovak, a lovas sportágak, hagyományőrzés és életmód volt fókuszban a a gyergyószentmiklósi Krigel lovaspályán.
Hétfőn az ország nyolc megyéjében és Bukarestben lesz még kánikula, a hegyvidéken és a deli régiókban viharok várhatók.
A Duna vízhozama az országba való belépési pontnál (a baziási szakaszon) a jövő hét vége felé 1550 m³/s-ra emelkedik, ám továbbra is jóval az augusztusi sokéves átlag – 3900 m³/s – alatt marad az INHGA előrejelzése szerint.
szóljon hozzá!