
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fegyelmi intézkedések helyett lehetőség szerint helyi szinten kell megoldást találni az iskolai bántalmazás megszüntetésére, és erre gyakran elegendő a párbeszéd, a kommunikáció is. A szakember szerint azonban amennyiben pár hónap sem elég a probléma részbeni vagy teljes felszámolására, akkor érdemesebb kiemelni a gyermeket a toxikus (mérgező) iskolai közegből, és áthelyezni más osztályba vagy más iskolába, mintsem hogy további sérüléseknek legyen kitéve.
2022. február 22., 10:222022. február 22., 10:22
2022. február 22., 11:132022. február 22., 11:13
Több szülő is aggodalmával kereste meg az iskolai tanácsadókat, pszichológusokat, miután megjelent a vonat által januárban elgázolt csíkajnádi fiú tragikus esetéről szóló cikkünk. A szakemberek segítségét kérő szülők arról kértek tanácsot, hogy miként védhetik meg gyermekeiket, ha szóbeli vagy tettleges bántalmazás éri őket.

Panaszt tettek a Hargita Megyei Tanfelügyelőségen a csíkajnádi 14 éves fiú szülei, miután gyermeküket múlt héten, kedden halálra gázolta a vonat. Ugyanis úgy vélik, gyermekük félt iskolába menni, ezért tért le a megszokott útról a tragédia reggelén.
A témában Szalay Zsuzsanna székelyudvarhelyi pszichológust, iskolai tanácsadót kérdeztük meg, miután a Facebook közösségi oldalán jelezte, hogy sokan fordultak hozzá tanácsért. A szakember kezdésként fontosnak tartotta leszögezni, hogy verekedések, csúfolódások előfordulnak az iskolákban, de attól még nem számítanak bántalmazásnak, ha egyszeri alkalmakról van szó.
– magyarázta Szalay Zsuzsanna. Hozzátette, nem helyes vélekedés egyes szülők részéről az, hogy néhány pofontól nem lesz semmi baja a gyermeknek, a bántalmazást ugyanis nem szabad felszínesen kezelni, elbagatellizálni, mert súlyosan érintheti a gyermek személyiségfejlődését. Szükség van egy bizonyos lelki érettségre, hogy a gyermek ki tudjon állni magáért, tudja, hogy mit szeretne vagy mit nem. A társadalom megosztott ebben a témában, vannak, akik hárítanak, felszínesen kezelik a „bullying” jelenséget, mások pedig adott esetben túlreagálják.
Amennyiben a szülő tudomására jut, hogy gyermekét megfélemlítették, csúfolódtak vele, szóban és tettben bántalmazták az iskolában, akkor elsősorban a pedagógusokkal vegye fel a kapcsolatot, abban az esetben is, ha diákok a bántalmazók, de akkor is, ha pedagógus az illető.
– magyarázta a szakember.
A szülők egyébként az iskolai tanácsadókhoz, pszichológusokhoz is fordulhatnak bátran ezzel a problémával. „Sok esetben az osztályban tartott közös megbeszélés a szülők, tanárok, szakemberek bevonásával jó eredménnyel zárult. Már az is sokat segített a helyzeten, hogy az osztályban tudatosítottuk, hogy amit tesznek például az egyik osztálytársuk ellen, az bántó, és milyen következményekkel jár” – mondta. Hozzátette,
A pedagógus többek között bántalmazhat megfélemlítéssel, minősítéssel, de akár fülhúzással, tenyérbe csapással vagy egyéb tettlegességgel is. „Holott a nevelésnek nem kell a megfélemlítésen alapulnia, sok pedagógiai és nevelési módszer van arra, hogy bántalmazás nélkül fegyelmezzék, tanítsák a diákokat, bár időigényes feladat, azonban hosszútávon hatékonyabb, mint az autoriter oktatási elv. A pedagógusoknak ráadásul rengeteg továbbképzési lehetőségük van ezeknek a módszereknek az elsajátítására” – fejtette ki.
A gyermekek az iskolai tanácsadót is megkereshetik, és a gyakorlatban élnek is sokan ezzel a lehetőséggel, tudtuk meg. A pszichológus szerint a legfontosabb megértetni a tanulókkal, hogy
A megbeszélések során többek között foglalkoznak azzal, hogy hogyan védhetik meg magukat, hogyan kezeljék a konfliktusokat. Az is fontos, hogy ha úgy érzik, bántalmazták őket, mindenképpen felnőttektől kérjenek elsősorban segítséget. Megjegyezte azt is, hogy általában amikor maga a szülő is bántalmazó, akkor hajlamosabb hárítani és nem komolyan venni a gyermek problémáját az iskolában, ezekben az esetekben is nyitva áll az iskolai tanácsadók rendelőjének ajtaja.
Szalay Zsuzsanna ugyanakkor hozzáfűzte, előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a párbeszéd nem tud hatékony megoldást kínálni, és a probléma jelzését követően pár hónap alatt sem javul a helyzet.
– osztotta meg a tapasztalatokat.
Tavaly 131 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat; a közúthálózat hossza 87 220 kilométert tett ki, amiből 18 193 kilométer (20,8 százalék) országút, 35 131 kilométer (40,3 százalék) megyei út, 33 896 kilométer (38,9 százalék) pedig községi út.
Az Európai Unión kívülről érkező külföldi munkaerő toborzását szigorító sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány, amely egyszerűsíti és átláthatóvá teszi az érdekelt vállalkozások hozzáférését a külföldi munkaerőhöz.
Jelentősen megdrágultak az üzemanyagok pénteken a romániai töltőállomásokon: a gázolaj literenkénti ára helyenként ismét 9 lej fölé emelkedett, a benziné pedig a 8,7 lejt is eléri egyes hálózatokban.
Megérkeztek az első kőolajszállítmányok a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába – közölte a Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján csütörtökön.
Több egymást követő éjszaka medve járt a marosvásárhelyi Somostetőn, a nagyvadat a térfigyelő kamerák is rögzítették. A városvezetés óvatosságra inti a lakosságot.
Mircea Abrudean szenátusi elnök csütörtökön kijelentette, hogy jelenleg a kisebbségi kormány a „legkézenfekvőbb” megoldás.
Távolabb kerül a várostól a Gyilkostó felé vezető úton Gyergyószentmiklós helységnévtáblája. Mintegy két kilométerrel lesz hosszabb az érintett útszakasz, ahol a településeken belül szokásos közlekedési szabályok lesznek érvényesek.
A Victoria-palotában csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan bejelentette, hogy ügyvivőként átveszi az energiaügyi minisztérium irányítását, miután a szociáldemokrata miniszterek benyújtották lemondásukat.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy tudomásul vette a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereinek lemondását, és hamarosan elküldi Nicușor Dan államfőnek a helyükre javasolt ügyvivő tárcavezetők névsorát.
A PSD minisztereinek lemondása nyomán átmenetileg új minisztériumokat kapnak az RMDSZ miniszterei is.
szóljon hozzá!