
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fegyelmi intézkedések helyett lehetőség szerint helyi szinten kell megoldást találni az iskolai bántalmazás megszüntetésére, és erre gyakran elegendő a párbeszéd, a kommunikáció is. A szakember szerint azonban amennyiben pár hónap sem elég a probléma részbeni vagy teljes felszámolására, akkor érdemesebb kiemelni a gyermeket a toxikus (mérgező) iskolai közegből, és áthelyezni más osztályba vagy más iskolába, mintsem hogy további sérüléseknek legyen kitéve.
2022. február 22., 10:222022. február 22., 10:22
2022. február 22., 11:132022. február 22., 11:13
Több szülő is aggodalmával kereste meg az iskolai tanácsadókat, pszichológusokat, miután megjelent a vonat által januárban elgázolt csíkajnádi fiú tragikus esetéről szóló cikkünk. A szakemberek segítségét kérő szülők arról kértek tanácsot, hogy miként védhetik meg gyermekeiket, ha szóbeli vagy tettleges bántalmazás éri őket.

Panaszt tettek a Hargita Megyei Tanfelügyelőségen a csíkajnádi 14 éves fiú szülei, miután gyermeküket múlt héten, kedden halálra gázolta a vonat. Ugyanis úgy vélik, gyermekük félt iskolába menni, ezért tért le a megszokott útról a tragédia reggelén.
A témában Szalay Zsuzsanna székelyudvarhelyi pszichológust, iskolai tanácsadót kérdeztük meg, miután a Facebook közösségi oldalán jelezte, hogy sokan fordultak hozzá tanácsért. A szakember kezdésként fontosnak tartotta leszögezni, hogy verekedések, csúfolódások előfordulnak az iskolákban, de attól még nem számítanak bántalmazásnak, ha egyszeri alkalmakról van szó.
– magyarázta Szalay Zsuzsanna. Hozzátette, nem helyes vélekedés egyes szülők részéről az, hogy néhány pofontól nem lesz semmi baja a gyermeknek, a bántalmazást ugyanis nem szabad felszínesen kezelni, elbagatellizálni, mert súlyosan érintheti a gyermek személyiségfejlődését. Szükség van egy bizonyos lelki érettségre, hogy a gyermek ki tudjon állni magáért, tudja, hogy mit szeretne vagy mit nem. A társadalom megosztott ebben a témában, vannak, akik hárítanak, felszínesen kezelik a „bullying” jelenséget, mások pedig adott esetben túlreagálják.
Amennyiben a szülő tudomására jut, hogy gyermekét megfélemlítették, csúfolódtak vele, szóban és tettben bántalmazták az iskolában, akkor elsősorban a pedagógusokkal vegye fel a kapcsolatot, abban az esetben is, ha diákok a bántalmazók, de akkor is, ha pedagógus az illető.
– magyarázta a szakember.
A szülők egyébként az iskolai tanácsadókhoz, pszichológusokhoz is fordulhatnak bátran ezzel a problémával. „Sok esetben az osztályban tartott közös megbeszélés a szülők, tanárok, szakemberek bevonásával jó eredménnyel zárult. Már az is sokat segített a helyzeten, hogy az osztályban tudatosítottuk, hogy amit tesznek például az egyik osztálytársuk ellen, az bántó, és milyen következményekkel jár” – mondta. Hozzátette,
A pedagógus többek között bántalmazhat megfélemlítéssel, minősítéssel, de akár fülhúzással, tenyérbe csapással vagy egyéb tettlegességgel is. „Holott a nevelésnek nem kell a megfélemlítésen alapulnia, sok pedagógiai és nevelési módszer van arra, hogy bántalmazás nélkül fegyelmezzék, tanítsák a diákokat, bár időigényes feladat, azonban hosszútávon hatékonyabb, mint az autoriter oktatási elv. A pedagógusoknak ráadásul rengeteg továbbképzési lehetőségük van ezeknek a módszereknek az elsajátítására” – fejtette ki.
A gyermekek az iskolai tanácsadót is megkereshetik, és a gyakorlatban élnek is sokan ezzel a lehetőséggel, tudtuk meg. A pszichológus szerint a legfontosabb megértetni a tanulókkal, hogy
A megbeszélések során többek között foglalkoznak azzal, hogy hogyan védhetik meg magukat, hogyan kezeljék a konfliktusokat. Az is fontos, hogy ha úgy érzik, bántalmazták őket, mindenképpen felnőttektől kérjenek elsősorban segítséget. Megjegyezte azt is, hogy általában amikor maga a szülő is bántalmazó, akkor hajlamosabb hárítani és nem komolyan venni a gyermek problémáját az iskolában, ezekben az esetekben is nyitva áll az iskolai tanácsadók rendelőjének ajtaja.
Szalay Zsuzsanna ugyanakkor hozzáfűzte, előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a párbeszéd nem tud hatékony megoldást kínálni, és a probléma jelzését követően pár hónap alatt sem javul a helyzet.
– osztotta meg a tapasztalatokat.
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Hipotermia miatt halt meg keddre virradóan egy 65 éves, temesvári férfi.
Tovább szűkítik a jogosultak körét a közszféra alkalmazottai számára biztosított üdülési utalványrendszerben. Kivezetik ugyanakkor a kötelező önrészt, így már nem jogszabályi, hanem piaci muszájból kell hozzátenni.
Az utóbbi időszakban ismét számos kóbor kutya tűnt fel Gyergyószentmiklós lakónegyedeiben, elsősorban a szeméttárolók környékén – hívta fel figyelmünket olvasónk. A többségük békés, de több esetben agresszív viselkedésről is érkeztek jelzések.
Életben találták hétfő éjszaka a Máramarosi-havasokban a hegyimentők azt a 31 éves ukrán férfit, akinek keresését már egy éjszakával korábban elkezdték.
2024-ben az Év kiállítása díjjal jutalmazták a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállítását. Most annak utazó „kapszulaváltozata”, a Székely Menyasszony érkezik Sepsiszentgyörgyre és Csíkszeredába, de mi is hozzájárulhatunk a sikeréhez.
Székelyföld-szerte mínusz 15 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket hozott az idei tél eddigi legfagyosabb éjszakája. A Kovászna megyei Bodzafordulón pedig ennél is hidegebb reggelre ébredtek – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.
Lakóház tetőtere kapott lángra hétfőn este a Maros megyei Szalárdtelepen, ahol közösen vágtak neki az oltásnak az országos katasztrófavédelem Maros és a Hargita megye munkatársai.
A mobileszközökön tárolt adatok védelmével kapcsolatos jó tanácsokat fogalmazott meg hétfőn a belügyminisztérium.
A védelmi és a belügyminisztérium képviselőinek a jövő hét végéig ki kell dolgozniuk a belügyi és a védelmi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről szóló törvénytervezetet – jelentette ki hétfőn Radu Miruță védelmi miniszter.
szóljon hozzá!