Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:20

Reneszánsz és barokk lantzene csendül fel a Transylvanikban

18:02

Még egy kutyaharapás Csíkszeredában, a rendőrség már intézkedett is

17:40

Szondy Zoltán: nem vagyunk világvége hangulatban a támogatások elmaradása miatt

17:04

Kemény kiszállásokkal indítja a 2. Ligát a Marosvásárhelyi ASA

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amikor már semmilyen összefogás nem segíthet...

Holtan találtak egy nőt csíkszeredai lakásában

Agyonszúrták a Málnáson holtan talált fiatal férfit

Ötéves kislány halt meg a dél-erdélyi autópályán történt balesetben – frissítve

Tarr Zoltán: jelentős változások lesznek a külhoni magyarok támogatásában

Sulyok Tamás aláírta a megbízatását megszüntető alaptörvény-módosítást – videóval

Tizenhat évre csökkentené a választási korhatárt Magyar Péter

Fogyóban Hargita megye: tízezrekkel lehetünk kevesebben két évtized múlva

Egyértelmű és elgondolkodtató eredmény a Drakula Park-névszavazásról

Történjen bármi, harmincötödjére is Tusványos. Veled teljes!

A piaci verseny, amelyben a kliensek szaladnak a szolgáltatók után

Sokan már nem is az ár miatt aggódnak, hanem azért, mert alig találnak olyan szolgáltatót, amely hajlandó szerződést kötni velük

Fotó: Veres Nándor

Nem csak az energiaárakkal, a rendszertelen számlázásokkal, a gyakori törvénymódosítások miatt folyton korrigálásra szoruló számlázási rendszerekkel vannak gondok az energiapiacon – a nagyobb fogyasztók számára az utóbbi időben egyre nagyobb problémát jelent az, hogy nem akarnak velük szerződést kötni az energiaszolgáltató vállalatok. A jelenség okairól az energiaár-szabályozó hatóság alelnökénél érdeklődtünk.

Széchely István

2022. szeptember 25., 21:042022. szeptember 25., 21:04

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Általános jelenséggé vált az energiapiacon az, ami korábban – különösen az energiaárak liberalizációja óta – teljesen elképzelhetetlen volt: az energiaszolgáltató vállalatok nemhogy új ügyfeleket próbálnak szerezni, hanem a meglévőktől is megszabadulnak, amint a szolgáltatásra megkötött szerződés érvényessége lejár.

Egyre gyakoribb az, hogy köz- és költségvetési intézmények alig találnak villanyáram- és gázszolgáltatót: elutasító választ kapnak a kedvezőbb áron szolgáltató cégektől, és hiába vállalnák a nagyobb energiaköltségeket, a drágábban szolgáltató vállatoknál sem járnak sikerrel.

Olyan intézmény is van lapunk információi szerint, amellyel nem volt hajlandó szerződést hosszabbítani sem a villanyáramot, sem a gázt szolgáltató vállalat, amelytől korábban vásárolták az energiát, mondván, nekik ez nem éri meg, és már csak háztartási fogyasztókkal kötnek új szerződéseket. Több más szolgáltatótól is elutasító választ kaptak, míg végül találtak egyet, amely vállalta az áramszolgáltatás biztosítását. Az ár eleve 30-40 százalékkal magasabb, mint korábban, de ha nem lenne az állami árplafon, tízszer többet kellene fizessenek a villanyáramért. Gázszolgáltatót még nem találtak.

Komplikált a helyzet

A helyzet nem egyedi. Amint azt Nagy Bege Zoltántól, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökétől megtudtuk, a jelenség általános az energiaszolgáltatók piacán.

Az energiaszolgáltatók nem kötnek senkivel szerződést, nem akarnak új klienseket szerezni, mert borzasztóan komplikált a helyzet. Nincs pénzük, és az árplafonra későn kapják meg a pénzeket az államtól

– magyarázta az okokat az ANRE alelnöke. Nagy Bege Zoltán érdeklődésünkre elmondta ugyanakkor azt is, hogy a lakossági fogyasztók is nehezen találnak szolgáltatót, természetes személyektől is kapott ilyen jellegű panaszokat a hatóság. Hasonló a helyzet a közintézmények esetében is: az általuk meghirdetett közbeszerzési eljárásokra sem jelentkeznek az energiaszolgáltatók.

Mindenre van megoldás

„Azt kell tudni, hogy aki szolgáltató nélkül marad, mert lejárt a szerződése és nem akar senki újat kötni vele, annak joga van a végső szolgáltatóhoz, és ha benyújtja a kérést a végső szolgáltatóhoz, akkor az köteles szerződést kötni vele, és legfeljebb 12 hónapig szolgáltatni az energiát” – világított rá a megoldásra Nagy Bege Zoltán.

A végső szolgáltatót egyébként havonta jelölik ki, ez havonta változik, és az aktuális kijelölt szolgáltató kell ellássa a végső szolgáltatói kötelezettségeket az adott hónapban. Azok a fogyasztók, akik így jutnak szolgáltatóhoz, a szerződési idő végéig attól a szolgáltatótól kapják az energiát, amellyel végső szolgáltatóként szerződést kötöttek.

Hallani arról is, hogy országszerte egyre gyakoribb jelenség az is, hogy nagyvállalatokat darabolnak fel a rendkívül magas energiaáraktól való megszabadulás érdekében. Ennek a hátterében az állhat, hogy a kis és közepes vállalkozások olcsóbban jutnak energiához. Az állam által bevezetett és jövő év augusztusáig érvényben lévő árplafon ugyanis a vállalati szférában csak a kkv-k, azaz a kis és közepes vállalkozások, illetve az élelmiszeripari vállalatok, vállalkozások által elhasznált energiák árára vonatkozik, a nagyvállalatokéra nem.