
Sokan már nem is az ár miatt aggódnak, hanem azért, mert alig találnak olyan szolgáltatót, amely hajlandó szerződést kötni velük
Fotó: Veres Nándor
Nem csak az energiaárakkal, a rendszertelen számlázásokkal, a gyakori törvénymódosítások miatt folyton korrigálásra szoruló számlázási rendszerekkel vannak gondok az energiapiacon – a nagyobb fogyasztók számára az utóbbi időben egyre nagyobb problémát jelent az, hogy nem akarnak velük szerződést kötni az energiaszolgáltató vállalatok. A jelenség okairól az energiaár-szabályozó hatóság alelnökénél érdeklődtünk.
2022. szeptember 25., 21:042022. szeptember 25., 21:04
Általános jelenséggé vált az energiapiacon az, ami korábban – különösen az energiaárak liberalizációja óta – teljesen elképzelhetetlen volt: az energiaszolgáltató vállalatok nemhogy új ügyfeleket próbálnak szerezni, hanem a meglévőktől is megszabadulnak, amint a szolgáltatásra megkötött szerződés érvényessége lejár.
Olyan intézmény is van lapunk információi szerint, amellyel nem volt hajlandó szerződést hosszabbítani sem a villanyáramot, sem a gázt szolgáltató vállalat, amelytől korábban vásárolták az energiát, mondván, nekik ez nem éri meg, és már csak háztartási fogyasztókkal kötnek új szerződéseket. Több más szolgáltatótól is elutasító választ kaptak, míg végül találtak egyet, amely vállalta az áramszolgáltatás biztosítását. Az ár eleve 30-40 százalékkal magasabb, mint korábban, de ha nem lenne az állami árplafon, tízszer többet kellene fizessenek a villanyáramért. Gázszolgáltatót még nem találtak.
A helyzet nem egyedi. Amint azt Nagy Bege Zoltántól, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökétől megtudtuk, a jelenség általános az energiaszolgáltatók piacán.
– magyarázta az okokat az ANRE alelnöke. Nagy Bege Zoltán érdeklődésünkre elmondta ugyanakkor azt is, hogy a lakossági fogyasztók is nehezen találnak szolgáltatót, természetes személyektől is kapott ilyen jellegű panaszokat a hatóság. Hasonló a helyzet a közintézmények esetében is: az általuk meghirdetett közbeszerzési eljárásokra sem jelentkeznek az energiaszolgáltatók.
„Azt kell tudni, hogy aki szolgáltató nélkül marad, mert lejárt a szerződése és nem akar senki újat kötni vele, annak joga van a végső szolgáltatóhoz, és ha benyújtja a kérést a végső szolgáltatóhoz, akkor az köteles szerződést kötni vele, és legfeljebb 12 hónapig szolgáltatni az energiát” – világított rá a megoldásra Nagy Bege Zoltán.
Hallani arról is, hogy országszerte egyre gyakoribb jelenség az is, hogy nagyvállalatokat darabolnak fel a rendkívül magas energiaáraktól való megszabadulás érdekében. Ennek a hátterében az állhat, hogy a kis és közepes vállalkozások olcsóbban jutnak energiához. Az állam által bevezetett és jövő év augusztusáig érvényben lévő árplafon ugyanis a vállalati szférában csak a kkv-k, azaz a kis és közepes vállalkozások, illetve az élelmiszeripari vállalatok, vállalkozások által elhasznált energiák árára vonatkozik, a nagyvállalatokéra nem.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!