
Sokan már nem is az ár miatt aggódnak, hanem azért, mert alig találnak olyan szolgáltatót, amely hajlandó szerződést kötni velük
Fotó: Veres Nándor
Nem csak az energiaárakkal, a rendszertelen számlázásokkal, a gyakori törvénymódosítások miatt folyton korrigálásra szoruló számlázási rendszerekkel vannak gondok az energiapiacon – a nagyobb fogyasztók számára az utóbbi időben egyre nagyobb problémát jelent az, hogy nem akarnak velük szerződést kötni az energiaszolgáltató vállalatok. A jelenség okairól az energiaár-szabályozó hatóság alelnökénél érdeklődtünk.
2022. szeptember 25., 21:042022. szeptember 25., 21:04
Általános jelenséggé vált az energiapiacon az, ami korábban – különösen az energiaárak liberalizációja óta – teljesen elképzelhetetlen volt: az energiaszolgáltató vállalatok nemhogy új ügyfeleket próbálnak szerezni, hanem a meglévőktől is megszabadulnak, amint a szolgáltatásra megkötött szerződés érvényessége lejár.
Olyan intézmény is van lapunk információi szerint, amellyel nem volt hajlandó szerződést hosszabbítani sem a villanyáramot, sem a gázt szolgáltató vállalat, amelytől korábban vásárolták az energiát, mondván, nekik ez nem éri meg, és már csak háztartási fogyasztókkal kötnek új szerződéseket. Több más szolgáltatótól is elutasító választ kaptak, míg végül találtak egyet, amely vállalta az áramszolgáltatás biztosítását. Az ár eleve 30-40 százalékkal magasabb, mint korábban, de ha nem lenne az állami árplafon, tízszer többet kellene fizessenek a villanyáramért. Gázszolgáltatót még nem találtak.
A helyzet nem egyedi. Amint azt Nagy Bege Zoltántól, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökétől megtudtuk, a jelenség általános az energiaszolgáltatók piacán.
– magyarázta az okokat az ANRE alelnöke. Nagy Bege Zoltán érdeklődésünkre elmondta ugyanakkor azt is, hogy a lakossági fogyasztók is nehezen találnak szolgáltatót, természetes személyektől is kapott ilyen jellegű panaszokat a hatóság. Hasonló a helyzet a közintézmények esetében is: az általuk meghirdetett közbeszerzési eljárásokra sem jelentkeznek az energiaszolgáltatók.
„Azt kell tudni, hogy aki szolgáltató nélkül marad, mert lejárt a szerződése és nem akar senki újat kötni vele, annak joga van a végső szolgáltatóhoz, és ha benyújtja a kérést a végső szolgáltatóhoz, akkor az köteles szerződést kötni vele, és legfeljebb 12 hónapig szolgáltatni az energiát” – világított rá a megoldásra Nagy Bege Zoltán.
Hallani arról is, hogy országszerte egyre gyakoribb jelenség az is, hogy nagyvállalatokat darabolnak fel a rendkívül magas energiaáraktól való megszabadulás érdekében. Ennek a hátterében az állhat, hogy a kis és közepes vállalkozások olcsóbban jutnak energiához. Az állam által bevezetett és jövő év augusztusáig érvényben lévő árplafon ugyanis a vállalati szférában csak a kkv-k, azaz a kis és közepes vállalkozások, illetve az élelmiszeripari vállalatok, vállalkozások által elhasznált energiák árára vonatkozik, a nagyvállalatokéra nem.
Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a kormány 2026 végéig hosszabbítsa meg a gázolaj árának kompenzálását a közúti fuvarozók számára. A tervezet szerint 2026. április 1. és december 31. között literenként 85 banis támogatást kapnának a fuvarozók.
szóljon hozzá!