
Küldetésben. Megfontoltabbá vált a lakosság a segélykéréseket illetően
Fotó: Pinti Attila
Hargita megyében fegyelmezett a lakosság, a járványmegelőzésben érintett hatóságok és intézmények együttműködése példás, nincsenek sűrűn lakott nagyvárosok, és viszonylag kevés a közelmúltban külföldről hazatért vendégmunkás – ezeknek a tényezőknek tulajdonítja a megyei mentőszolgálat vezetője azt, hogy országszerte itt történt mostanáig a legkevesebb igazolt koronavírusos fertőzés.
2020. április 09., 08:582020. április 09., 08:58
A Hargita Megyei Mentőszolgálat felkészült a koronavírus-járvány okozta helyzet kezelésére, szimulációkat is végeztek arra vonatkozóan, hogy miként tudják ellátni feladataikat, ha a mentős egységek több mint 30 százaléka kiesik a munkából.
„Számunkra az a legfontosabb, hogy a csapataink egészségesek, mondjam úgy, vírusmentesek legyenek. Hiszen ha elkezdenek kiesni a munkából, akkor mások kell lefedjék az ő tevékenységüket is” – fogalmazott lapunknak Péter Szilárd, a megyei mentőszolgálat vezérigazgatója, megjegyezve, hogy
A rendkívüli helyzetben önkéntesek is segítik a mentőszolgálat munkáját, és két rezidens orvost is hazahívott az intézmény, igaz, az áthelyezésükre már két hete várják az engedélyt a rezidensközponttól. Védőfelszerelésből nincs hiány a mentőszolgálatnál, mint ahogyan a megye többi egészségügyi intézményében sem, de folyamatosan dolgoznak az utánpótlás-források beazonosításán, hiszen egyes termékeket nehéz beszerezni.
A mentőszolgálatnál a szükségállapot bevezetése óta csökkent a segélyhívások száma a korábbi napi átlaghoz képest, ennek a mértékére azonban csak részben tudják a magyarázatot az ott dolgozók.
illetve nem mentős ellátást igényelnek. Akiknek kissé felmegy a vérnyomása, valószínűleg háziorvosukat hívják fel, és így megoldódik a probléma, ugyanis a rendkívüli helyzetben mindenki el akarja kerülni a kórházi ellátást – magyarázta a hívások csökkenésének a feltételezett okait Péter Szilárd. Arra viszont ők maguk sem tudják a magyarázatot, hogy miért csökkent a kórházak közti betegszállításra vonatkozó kérések száma.
A Hargita megyei járványmegelőzési helyzetet illetően a mentőszolgálat vezetője elmondta, meglátása szerint több kedvező tényezőnek köszönhető az, hogy a megye mostanáig jól teljesített e tekintetben. A lakosság fegyelmezettségét emelte ki ezen tényezők közül elsőként, vagyis azt, hogy betartják a hatósági előírásokat:
Ezen tényezők közé tartozik az is, hogy Hargita megyében viszonylag kevesen tértek haza külföldről és nem próbálták elhallgatni azt, hogy honnan jönnek. Továbbá szerencsés körülmény az is, hogy a megyében nincsenek sűrűn lakott nagyvárosok, hiszen azokban nagyobb a továbbfertőzés kockázata, ugyanakkor a járványmegelőzés szempontjából fontos tényező az is, hogy példásan együttműködnek a hatóságok és az egészségügyi intézmények.
„A gyűlésekben, amelyeken részt veszünk, a kollaboráció magas fokú az egészségügyi szervek, a belügyi szervek, a csendőrség, a rendőrség, a prefektusi hivatal és a megyei tanács között.
(…) Atipikus megye vagyunk, és ennek következtében sokan irigyek is ránk” – fogalmazott Péter Szilárd, aki szerint fontos továbbra is betartani a járványmegelőzési intézkedéseket – a társas érintkezések mellőzését, bevásárláskor, kijáráskor a távolságtartást stb. –, különösen húsvét közeledtével.
Maszkviselés: jobb volna kötelezni
A maszkviselést illetően a mentőszolgálat igazgatója elmondta, ő jobbnak tartaná, ha kötelezővé tennék a hatóságok, ugyanis akkor a lakhelyelhagyáskor már viselni kellene, és csak hazaérkezés után lehetne levenni. Így ugyanis nem nyúlnának folyton az arcukhoz a maszkot viselő emberek, amikor az autóból kiszállva felhúzzák azt az állukról vagy a boltból kilépve levennék, ami a megfertőződés szempontjából kockázatos. Elmondta viszont azt is, hogy ha a maszkviselés a megfelelő óvintézkedésekkel – például a két méteres távolság betartásával – társul, akkor megfelelő védelmet jelent az emberek számára az egyszerű sebészi maszk, de a házilag elkészített is, hiszen így nem kerülhetnek közel potenciálisan fertőzött személyhez.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
3 hozzászólás