
Küldetésben. Megfontoltabbá vált a lakosság a segélykéréseket illetően
Fotó: Pinti Attila
Hargita megyében fegyelmezett a lakosság, a járványmegelőzésben érintett hatóságok és intézmények együttműködése példás, nincsenek sűrűn lakott nagyvárosok, és viszonylag kevés a közelmúltban külföldről hazatért vendégmunkás – ezeknek a tényezőknek tulajdonítja a megyei mentőszolgálat vezetője azt, hogy országszerte itt történt mostanáig a legkevesebb igazolt koronavírusos fertőzés.
2020. április 09., 08:582020. április 09., 08:58
A Hargita Megyei Mentőszolgálat felkészült a koronavírus-járvány okozta helyzet kezelésére, szimulációkat is végeztek arra vonatkozóan, hogy miként tudják ellátni feladataikat, ha a mentős egységek több mint 30 százaléka kiesik a munkából.
„Számunkra az a legfontosabb, hogy a csapataink egészségesek, mondjam úgy, vírusmentesek legyenek. Hiszen ha elkezdenek kiesni a munkából, akkor mások kell lefedjék az ő tevékenységüket is” – fogalmazott lapunknak Péter Szilárd, a megyei mentőszolgálat vezérigazgatója, megjegyezve, hogy
A rendkívüli helyzetben önkéntesek is segítik a mentőszolgálat munkáját, és két rezidens orvost is hazahívott az intézmény, igaz, az áthelyezésükre már két hete várják az engedélyt a rezidensközponttól. Védőfelszerelésből nincs hiány a mentőszolgálatnál, mint ahogyan a megye többi egészségügyi intézményében sem, de folyamatosan dolgoznak az utánpótlás-források beazonosításán, hiszen egyes termékeket nehéz beszerezni.
A mentőszolgálatnál a szükségállapot bevezetése óta csökkent a segélyhívások száma a korábbi napi átlaghoz képest, ennek a mértékére azonban csak részben tudják a magyarázatot az ott dolgozók.
illetve nem mentős ellátást igényelnek. Akiknek kissé felmegy a vérnyomása, valószínűleg háziorvosukat hívják fel, és így megoldódik a probléma, ugyanis a rendkívüli helyzetben mindenki el akarja kerülni a kórházi ellátást – magyarázta a hívások csökkenésének a feltételezett okait Péter Szilárd. Arra viszont ők maguk sem tudják a magyarázatot, hogy miért csökkent a kórházak közti betegszállításra vonatkozó kérések száma.
A Hargita megyei járványmegelőzési helyzetet illetően a mentőszolgálat vezetője elmondta, meglátása szerint több kedvező tényezőnek köszönhető az, hogy a megye mostanáig jól teljesített e tekintetben. A lakosság fegyelmezettségét emelte ki ezen tényezők közül elsőként, vagyis azt, hogy betartják a hatósági előírásokat:
Ezen tényezők közé tartozik az is, hogy Hargita megyében viszonylag kevesen tértek haza külföldről és nem próbálták elhallgatni azt, hogy honnan jönnek. Továbbá szerencsés körülmény az is, hogy a megyében nincsenek sűrűn lakott nagyvárosok, hiszen azokban nagyobb a továbbfertőzés kockázata, ugyanakkor a járványmegelőzés szempontjából fontos tényező az is, hogy példásan együttműködnek a hatóságok és az egészségügyi intézmények.
„A gyűlésekben, amelyeken részt veszünk, a kollaboráció magas fokú az egészségügyi szervek, a belügyi szervek, a csendőrség, a rendőrség, a prefektusi hivatal és a megyei tanács között.
(…) Atipikus megye vagyunk, és ennek következtében sokan irigyek is ránk” – fogalmazott Péter Szilárd, aki szerint fontos továbbra is betartani a járványmegelőzési intézkedéseket – a társas érintkezések mellőzését, bevásárláskor, kijáráskor a távolságtartást stb. –, különösen húsvét közeledtével.
Maszkviselés: jobb volna kötelezni
A maszkviselést illetően a mentőszolgálat igazgatója elmondta, ő jobbnak tartaná, ha kötelezővé tennék a hatóságok, ugyanis akkor a lakhelyelhagyáskor már viselni kellene, és csak hazaérkezés után lehetne levenni. Így ugyanis nem nyúlnának folyton az arcukhoz a maszkot viselő emberek, amikor az autóból kiszállva felhúzzák azt az állukról vagy a boltból kilépve levennék, ami a megfertőződés szempontjából kockázatos. Elmondta viszont azt is, hogy ha a maszkviselés a megfelelő óvintézkedésekkel – például a két méteres távolság betartásával – társul, akkor megfelelő védelmet jelent az emberek számára az egyszerű sebészi maszk, de a házilag elkészített is, hiszen így nem kerülhetnek közel potenciálisan fertőzött személyhez.
Az Európai Bizottság (EB) az ősszel becsült 1,1 százalékról 0,1 százalékra módosította csütörtökön közzétett tavaszi prognózisában a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Megközelítőleg negyven lovas kelt útra csütörtökön a Perkőről, hogy magával vigye a háromszéki közösségek imaszalagjait Csíksomlyóra. A zarándokok előtt álló, eső áztatta úton minden kilométer a hit, a közösség és az összetartozás erejét hordozza.
A mélybe zuhant egy lift csütörtök reggel a bukaresti CFR-palotában. A liftben heten tartózkodtak, öt embert pedig kórházba szállítottak a baleset következtében.
Elindult a Boldogasszony zarándokvonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra csütörtök reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
Miután az elmúlt időszakhoz képest viszonylag hosszú napokig változatlan maradt a benzin ára a román piacvezető Petromnál, a hosszú hétvége előtt ez most változik.
A szakszervezeti szövetségek kérik a kormánytól és a munkaügyi minisztériumtól, hogy haladéktalanul kezdeményezzenek „valós és átlátható” vitát az új egységes bértörvény tervezetéről.
A Béke – Románia az első parlamenti frakció szenátora, Adrian Peiu csütörtökön közölte, hogy egy BÉKE–AUR–PSD alkotta kormány létrehozását támogatnák.
Gyerekzsivaj pezsdítette fel a borús reggelt Sepsiszentgyörgy főterén, a Lábbusz-program ötödik születésnapján. A gyalogos iskolabuszról az elmúlt években 13 város vett példát, és az ötletgazdák abban bíznak, hogy hamarosan még többen csatlakoznak.
Az alacsony bérek miatt alig van szakemberutánpótlás, nem vonzó a népegészségtan az egészségügyi pályát választók számára. Most viszont a még meglévő személyzetet is karcsúsítania kell a népegészségügyi igazgatóságoknak az állami megszorítások miatt.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából kaphat támogatást Románia a tavalyi árvizek utáni helyreállítási munkálatokra. A tervek szerint a parajdi beavatkozások és több Kovászna megyei település is érintett lehet.
3 hozzászólás