
Küldetésben. Megfontoltabbá vált a lakosság a segélykéréseket illetően
Fotó: Pinti Attila
Hargita megyében fegyelmezett a lakosság, a járványmegelőzésben érintett hatóságok és intézmények együttműködése példás, nincsenek sűrűn lakott nagyvárosok, és viszonylag kevés a közelmúltban külföldről hazatért vendégmunkás – ezeknek a tényezőknek tulajdonítja a megyei mentőszolgálat vezetője azt, hogy országszerte itt történt mostanáig a legkevesebb igazolt koronavírusos fertőzés.
2020. április 09., 08:582020. április 09., 08:58
A Hargita Megyei Mentőszolgálat felkészült a koronavírus-járvány okozta helyzet kezelésére, szimulációkat is végeztek arra vonatkozóan, hogy miként tudják ellátni feladataikat, ha a mentős egységek több mint 30 százaléka kiesik a munkából.
„Számunkra az a legfontosabb, hogy a csapataink egészségesek, mondjam úgy, vírusmentesek legyenek. Hiszen ha elkezdenek kiesni a munkából, akkor mások kell lefedjék az ő tevékenységüket is” – fogalmazott lapunknak Péter Szilárd, a megyei mentőszolgálat vezérigazgatója, megjegyezve, hogy
A rendkívüli helyzetben önkéntesek is segítik a mentőszolgálat munkáját, és két rezidens orvost is hazahívott az intézmény, igaz, az áthelyezésükre már két hete várják az engedélyt a rezidensközponttól. Védőfelszerelésből nincs hiány a mentőszolgálatnál, mint ahogyan a megye többi egészségügyi intézményében sem, de folyamatosan dolgoznak az utánpótlás-források beazonosításán, hiszen egyes termékeket nehéz beszerezni.
A mentőszolgálatnál a szükségállapot bevezetése óta csökkent a segélyhívások száma a korábbi napi átlaghoz képest, ennek a mértékére azonban csak részben tudják a magyarázatot az ott dolgozók.
illetve nem mentős ellátást igényelnek. Akiknek kissé felmegy a vérnyomása, valószínűleg háziorvosukat hívják fel, és így megoldódik a probléma, ugyanis a rendkívüli helyzetben mindenki el akarja kerülni a kórházi ellátást – magyarázta a hívások csökkenésének a feltételezett okait Péter Szilárd. Arra viszont ők maguk sem tudják a magyarázatot, hogy miért csökkent a kórházak közti betegszállításra vonatkozó kérések száma.
A Hargita megyei járványmegelőzési helyzetet illetően a mentőszolgálat vezetője elmondta, meglátása szerint több kedvező tényezőnek köszönhető az, hogy a megye mostanáig jól teljesített e tekintetben. A lakosság fegyelmezettségét emelte ki ezen tényezők közül elsőként, vagyis azt, hogy betartják a hatósági előírásokat:
Ezen tényezők közé tartozik az is, hogy Hargita megyében viszonylag kevesen tértek haza külföldről és nem próbálták elhallgatni azt, hogy honnan jönnek. Továbbá szerencsés körülmény az is, hogy a megyében nincsenek sűrűn lakott nagyvárosok, hiszen azokban nagyobb a továbbfertőzés kockázata, ugyanakkor a járványmegelőzés szempontjából fontos tényező az is, hogy példásan együttműködnek a hatóságok és az egészségügyi intézmények.
„A gyűlésekben, amelyeken részt veszünk, a kollaboráció magas fokú az egészségügyi szervek, a belügyi szervek, a csendőrség, a rendőrség, a prefektusi hivatal és a megyei tanács között.
(…) Atipikus megye vagyunk, és ennek következtében sokan irigyek is ránk” – fogalmazott Péter Szilárd, aki szerint fontos továbbra is betartani a járványmegelőzési intézkedéseket – a társas érintkezések mellőzését, bevásárláskor, kijáráskor a távolságtartást stb. –, különösen húsvét közeledtével.
Maszkviselés: jobb volna kötelezni
A maszkviselést illetően a mentőszolgálat igazgatója elmondta, ő jobbnak tartaná, ha kötelezővé tennék a hatóságok, ugyanis akkor a lakhelyelhagyáskor már viselni kellene, és csak hazaérkezés után lehetne levenni. Így ugyanis nem nyúlnának folyton az arcukhoz a maszkot viselő emberek, amikor az autóból kiszállva felhúzzák azt az állukról vagy a boltból kilépve levennék, ami a megfertőződés szempontjából kockázatos. Elmondta viszont azt is, hogy ha a maszkviselés a megfelelő óvintézkedésekkel – például a két méteres távolság betartásával – társul, akkor megfelelő védelmet jelent az emberek számára az egyszerű sebészi maszk, de a házilag elkészített is, hiszen így nem kerülhetnek közel potenciálisan fertőzött személyhez.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Súlyos informatikai hiba miatt kedd óta nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) informatikai rendszerei. Emiatt az e-Terra telekkönyvi alkalmazás sem érhető el, és várhatóan a hét végéig nem is lesz használható.
1957-ből származik a korábbi csíkszeredai melegrekord, ezt írta felül az elmúlt hónap harmincadik napja. Marosvásárhelyen pedig olyan meleg volt, mint az Osztrák–Magyar Monarchia idején.
3 hozzászólás