
Küldetésben. Megfontoltabbá vált a lakosság a segélykéréseket illetően
Fotó: Pinti Attila
Hargita megyében fegyelmezett a lakosság, a járványmegelőzésben érintett hatóságok és intézmények együttműködése példás, nincsenek sűrűn lakott nagyvárosok, és viszonylag kevés a közelmúltban külföldről hazatért vendégmunkás – ezeknek a tényezőknek tulajdonítja a megyei mentőszolgálat vezetője azt, hogy országszerte itt történt mostanáig a legkevesebb igazolt koronavírusos fertőzés.
2020. április 09., 08:582020. április 09., 08:58
A Hargita Megyei Mentőszolgálat felkészült a koronavírus-járvány okozta helyzet kezelésére, szimulációkat is végeztek arra vonatkozóan, hogy miként tudják ellátni feladataikat, ha a mentős egységek több mint 30 százaléka kiesik a munkából.
„Számunkra az a legfontosabb, hogy a csapataink egészségesek, mondjam úgy, vírusmentesek legyenek. Hiszen ha elkezdenek kiesni a munkából, akkor mások kell lefedjék az ő tevékenységüket is” – fogalmazott lapunknak Péter Szilárd, a megyei mentőszolgálat vezérigazgatója, megjegyezve, hogy
A rendkívüli helyzetben önkéntesek is segítik a mentőszolgálat munkáját, és két rezidens orvost is hazahívott az intézmény, igaz, az áthelyezésükre már két hete várják az engedélyt a rezidensközponttól. Védőfelszerelésből nincs hiány a mentőszolgálatnál, mint ahogyan a megye többi egészségügyi intézményében sem, de folyamatosan dolgoznak az utánpótlás-források beazonosításán, hiszen egyes termékeket nehéz beszerezni.
A mentőszolgálatnál a szükségállapot bevezetése óta csökkent a segélyhívások száma a korábbi napi átlaghoz képest, ennek a mértékére azonban csak részben tudják a magyarázatot az ott dolgozók.
illetve nem mentős ellátást igényelnek. Akiknek kissé felmegy a vérnyomása, valószínűleg háziorvosukat hívják fel, és így megoldódik a probléma, ugyanis a rendkívüli helyzetben mindenki el akarja kerülni a kórházi ellátást – magyarázta a hívások csökkenésének a feltételezett okait Péter Szilárd. Arra viszont ők maguk sem tudják a magyarázatot, hogy miért csökkent a kórházak közti betegszállításra vonatkozó kérések száma.
A Hargita megyei járványmegelőzési helyzetet illetően a mentőszolgálat vezetője elmondta, meglátása szerint több kedvező tényezőnek köszönhető az, hogy a megye mostanáig jól teljesített e tekintetben. A lakosság fegyelmezettségét emelte ki ezen tényezők közül elsőként, vagyis azt, hogy betartják a hatósági előírásokat:
Ezen tényezők közé tartozik az is, hogy Hargita megyében viszonylag kevesen tértek haza külföldről és nem próbálták elhallgatni azt, hogy honnan jönnek. Továbbá szerencsés körülmény az is, hogy a megyében nincsenek sűrűn lakott nagyvárosok, hiszen azokban nagyobb a továbbfertőzés kockázata, ugyanakkor a járványmegelőzés szempontjából fontos tényező az is, hogy példásan együttműködnek a hatóságok és az egészségügyi intézmények.
„A gyűlésekben, amelyeken részt veszünk, a kollaboráció magas fokú az egészségügyi szervek, a belügyi szervek, a csendőrség, a rendőrség, a prefektusi hivatal és a megyei tanács között.
(…) Atipikus megye vagyunk, és ennek következtében sokan irigyek is ránk” – fogalmazott Péter Szilárd, aki szerint fontos továbbra is betartani a járványmegelőzési intézkedéseket – a társas érintkezések mellőzését, bevásárláskor, kijáráskor a távolságtartást stb. –, különösen húsvét közeledtével.
Maszkviselés: jobb volna kötelezni
A maszkviselést illetően a mentőszolgálat igazgatója elmondta, ő jobbnak tartaná, ha kötelezővé tennék a hatóságok, ugyanis akkor a lakhelyelhagyáskor már viselni kellene, és csak hazaérkezés után lehetne levenni. Így ugyanis nem nyúlnának folyton az arcukhoz a maszkot viselő emberek, amikor az autóból kiszállva felhúzzák azt az állukról vagy a boltból kilépve levennék, ami a megfertőződés szempontjából kockázatos. Elmondta viszont azt is, hogy ha a maszkviselés a megfelelő óvintézkedésekkel – például a két méteres távolság betartásával – társul, akkor megfelelő védelmet jelent az emberek számára az egyszerű sebészi maszk, de a házilag elkészített is, hiszen így nem kerülhetnek közel potenciálisan fertőzött személyhez.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
3 hozzászólás