
Küldetésben. Megfontoltabbá vált a lakosság a segélykéréseket illetően
Fotó: Pinti Attila
Hargita megyében fegyelmezett a lakosság, a járványmegelőzésben érintett hatóságok és intézmények együttműködése példás, nincsenek sűrűn lakott nagyvárosok, és viszonylag kevés a közelmúltban külföldről hazatért vendégmunkás – ezeknek a tényezőknek tulajdonítja a megyei mentőszolgálat vezetője azt, hogy országszerte itt történt mostanáig a legkevesebb igazolt koronavírusos fertőzés.
2020. április 09., 08:582020. április 09., 08:58
A Hargita Megyei Mentőszolgálat felkészült a koronavírus-járvány okozta helyzet kezelésére, szimulációkat is végeztek arra vonatkozóan, hogy miként tudják ellátni feladataikat, ha a mentős egységek több mint 30 százaléka kiesik a munkából.
„Számunkra az a legfontosabb, hogy a csapataink egészségesek, mondjam úgy, vírusmentesek legyenek. Hiszen ha elkezdenek kiesni a munkából, akkor mások kell lefedjék az ő tevékenységüket is” – fogalmazott lapunknak Péter Szilárd, a megyei mentőszolgálat vezérigazgatója, megjegyezve, hogy
A rendkívüli helyzetben önkéntesek is segítik a mentőszolgálat munkáját, és két rezidens orvost is hazahívott az intézmény, igaz, az áthelyezésükre már két hete várják az engedélyt a rezidensközponttól. Védőfelszerelésből nincs hiány a mentőszolgálatnál, mint ahogyan a megye többi egészségügyi intézményében sem, de folyamatosan dolgoznak az utánpótlás-források beazonosításán, hiszen egyes termékeket nehéz beszerezni.
A mentőszolgálatnál a szükségállapot bevezetése óta csökkent a segélyhívások száma a korábbi napi átlaghoz képest, ennek a mértékére azonban csak részben tudják a magyarázatot az ott dolgozók.
illetve nem mentős ellátást igényelnek. Akiknek kissé felmegy a vérnyomása, valószínűleg háziorvosukat hívják fel, és így megoldódik a probléma, ugyanis a rendkívüli helyzetben mindenki el akarja kerülni a kórházi ellátást – magyarázta a hívások csökkenésének a feltételezett okait Péter Szilárd. Arra viszont ők maguk sem tudják a magyarázatot, hogy miért csökkent a kórházak közti betegszállításra vonatkozó kérések száma.
A Hargita megyei járványmegelőzési helyzetet illetően a mentőszolgálat vezetője elmondta, meglátása szerint több kedvező tényezőnek köszönhető az, hogy a megye mostanáig jól teljesített e tekintetben. A lakosság fegyelmezettségét emelte ki ezen tényezők közül elsőként, vagyis azt, hogy betartják a hatósági előírásokat:
Ezen tényezők közé tartozik az is, hogy Hargita megyében viszonylag kevesen tértek haza külföldről és nem próbálták elhallgatni azt, hogy honnan jönnek. Továbbá szerencsés körülmény az is, hogy a megyében nincsenek sűrűn lakott nagyvárosok, hiszen azokban nagyobb a továbbfertőzés kockázata, ugyanakkor a járványmegelőzés szempontjából fontos tényező az is, hogy példásan együttműködnek a hatóságok és az egészségügyi intézmények.
„A gyűlésekben, amelyeken részt veszünk, a kollaboráció magas fokú az egészségügyi szervek, a belügyi szervek, a csendőrség, a rendőrség, a prefektusi hivatal és a megyei tanács között.
(…) Atipikus megye vagyunk, és ennek következtében sokan irigyek is ránk” – fogalmazott Péter Szilárd, aki szerint fontos továbbra is betartani a járványmegelőzési intézkedéseket – a társas érintkezések mellőzését, bevásárláskor, kijáráskor a távolságtartást stb. –, különösen húsvét közeledtével.
Maszkviselés: jobb volna kötelezni
A maszkviselést illetően a mentőszolgálat igazgatója elmondta, ő jobbnak tartaná, ha kötelezővé tennék a hatóságok, ugyanis akkor a lakhelyelhagyáskor már viselni kellene, és csak hazaérkezés után lehetne levenni. Így ugyanis nem nyúlnának folyton az arcukhoz a maszkot viselő emberek, amikor az autóból kiszállva felhúzzák azt az állukról vagy a boltból kilépve levennék, ami a megfertőződés szempontjából kockázatos. Elmondta viszont azt is, hogy ha a maszkviselés a megfelelő óvintézkedésekkel – például a két méteres távolság betartásával – társul, akkor megfelelő védelmet jelent az emberek számára az egyszerű sebészi maszk, de a házilag elkészített is, hiszen így nem kerülhetnek közel potenciálisan fertőzött személyhez.
Római katolikus, görögkatolikus és ortodox egyházi méltóságok vettek részt szombaton Gyulafehérváron a Márton Áron emlékére szervezett rendezvényen. A püspök a múlt századi erdélyi közélet egyik meghatározó szellemi vezetője volt.
Lezuhant szombaton egy drón a Suceava megyei Botoșenița Mare térségében, egy kukoricásban. A becsapódás helyén mintegy egy méter átmérőjű és 30 centiméter mély kráter keletkezett.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
3 hozzászólás