A katolikus egyház jelenlegi vezetőjére, Ferenc pápára megszólalásig hasonlító Jonathan Pryce és a veterán Anthony Hopkins főszereplésével készült A két pápa című, Netflix által forgalmazott filmalkotás a címe ellenére tulajdonképpen a regnáló egyházfőről, tágabb értelemben pedig a világegyház nagyon is aktuális helyzetéről szól.

A film lényegében Ferenc pápáról szól, akinek történetét Benedek pápa megválasztása, pápasága és lemondása keretezi. A cselekmény nagyrésze ismert azok számára, akik naprakészen követik a világegyház híreit az azóta szentté avatott II. János Pál pápa halála óta, azonban a film mindezeket olyan szemszögből mutatja meg, ami értelemszerűen rejtve maradt a nyilvánosság elől: a vatikáni zárt terekben, rezidenciákon, valamint Argentína utcáin. Az itt zajlott párbeszédeket vajmi kevesen ismerhetik:

A film legtöbb jelenetében két ember párbeszédeinek lehetünk tanúi. Egy tekintélyt parancsoló konzervatív egyházfő és a reformokat sürgető legfőbb kihívója színfalak mögötti vitái pörögnek a játékidő túlnyomó részében. Beszélnek a Beatlesről, ételekről, de főképp az egyház dolgairól, ezek a beszélgetések pedig időnként parázs vitákba torkollnak, amiben

Az emberek többsége nyilván a pápává választása után hallott róla először, azonban hosszú és viharos út vezetett el odáig: polgárháborús állapotok között kellett döntéseket hoznia a jezsuiták vezetőjeként, ami paptársai sorsát pecsételte meg, emiatt pedig sokáig kellett vezekelnie. Akik számára mindez ismeretlen volt, azok a film révén újabb réteget kapnak Ferenc-pápából, így ennek tükrében is meg tudják ítélni a cselekedeteit, illetve az is érthetőbb lesz, hogy miért küzd ennyire az elesettekért.

Közben pedig Joseph Ratzinger pápaságába is betekintést nyerünk, igaz, hogy csak nagyon felületesen és említések szintjén, úgy hogy csak a körülötte kirobbant botrányokat tárgyalja a film. Ennek ellenére Anthony Hopkins felejthetetlen alakítást nyújt a jelenlegi emeritus pápa szerepében:

A két pápa a parázs vitákon és a dilemmák bemutatásán túl egy igazi feelgood-film, katarzisos jelenetekkel és nem túlzásba vitt érzelgősséggel. Többek között, a kívülállók számára egyébként unalmas pápaválasztási ceremóniát pörgősen, hirtelen vágásokkal és nagyszerű zenei aláfestéssel mutatja be a rendező, aki

Bár a Netflixen érhető el, a világpremiert megelőzően limitált moziforgalmazásba is került, és fesztiválokra is elküldték, hogy a díjszezonban jelölni lehessen az alkotást, ami így már négy Golden Globe-jelölést is kapott, a legjobb film, a legjobb forgatókönyv és a legjobb férfi fő- és mellékszereplői kategóriákban. Nem lennék meglepődve, ha ezekben a kategóriákban Oscar-jelöléseket is begyűjtene, sőt,