
Könnyebbé válhat a hozzáférés egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz, amint érvénybe lép az új keretszerződés
Fotó: Barabás Ákos
Állandósítaná az egészségügyi minisztérium az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó jól bevált járványügyi intézkedéseket: egyebek közt a távkonzultációs lehetőségek és bizonyos gyógyszerreceptek érvényességének a meghosszabbítása is bekerült az egészségügyi rendszer működését szabályozó új keretszerződés-tervezetbe. A célok között egyre nagyobb hangsúlyt kap a bürokrácia csökkentése, a betegségmegelőzés, és a biztosítottak jogainak a bővítése – értékelte az új tervezet tartalmát a Hargita Megyei Egészségbiztosítási pénztár vezetője.
2021. március 07., 12:492021. március 07., 12:49
Közzétette az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az egészségügyi rendszer éves működését szabályozó új keretszerződés-tervezetet. A dokumentum számos újdonságot tartalmaz, ezek közül többet is a koronavírus-járvány okozta kényszerhelyzet „inspirált”. Állandósítanák például a távkonzultációk lehetőségét is: a tervezet értelmében a krónikus betegek számára biztosítanák ezt, továbbá a pszichiátriai járóbeteg-szakrendeléseken végezhetnének távolról terápiás szolgáltatásokat, akárcsak a pszichológiai, illetve logopédusi szakrendelőkben.
Az új keretszerződésben ugyanakkor lehetővé tennék, hogy azon krónikus betegek számára, akiknek beállították a kezelését, a kórházból történő kibocsátáskor az orvos kiállíthasson 90, 91, 92 napig érvényes gyógyszerreceptet, ahogyan azt a háziorvosok, illetve az egészségbiztosítás pénztárral szerződéses viszonyban álló szakorvosok esetében már szabályozták. Az intézkedés alól kivételt képeznek a speciális, innovatív, költséges gyógyszerek, amelyeket személyre szólóan hagynak jóvá – ezeket továbbra is csak egy hónapos receptekre lehet felírni.
Egy másik, gyógyszerekkel kapcsolatos újdonság – amelynek a bevezetését egyébként már évek óta tervezik –, hogy lehetővé tennék a betegek számára a receptre felírt gyógyszerek más megyékben történő kiváltását is. Ezt ugyanis egyelőre csak olyan gyógyszertárban tehetik meg, amely azzal a megyei egészségbiztosítási pénztárral áll szerződéses viszonyban, amellyel a vényt kiállító orvos is. A személyre szólóan jóváhagyott speciális gyógyszerekre azonban ez az intézkedés sem lesz érvényes.
Az akut eseteket is ellátó kórházakban az orvosi tevékenység folytonosságának a biztosítása érdekében kötelező lenne legalább egy ügyeleti vonal fenntartása.
A paraklinikai szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférés érdekében lehetővé tennék azt is, hogy a fizioterápiás és rehabilitációs egészségügyi szolgáltatók végezhessenek paraklinikai, ultrahangos vizsgálatokat is, amelyeknek a költségét kiegészítő szerződés révén finanszíroznák az egészségbiztosítási pénztár. A szabályozás javaslatot tesz arra is, hogy ambuláns palliatív ellátást olyan szakorvosok is végezhessenek, akik kiegészítő tanulmányaik során megszerezték erre a kompetenciát, ne csak azok a szakemberek, akik jelenleg kizárólag ezt a tevékenységet végzik.
„Fontos az, hogy ha már kényszerhelyzetbe sodort minket a járvány, akkor szűrjük le belőle azt, ami pozitív. Ilyenek a távszolgáltatások, persze bizonyos körülmények között.
– tért ki az új szabályozás néhány elemére Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója, megemlítve, hogy utóbbira főként a háziorvosok panaszkodnak, és fontos, hogy esetükben a bürokrácia jelentette terhet csökkentsék.
A fontos célok között megemlítette a megelőzést is, illetve azt, hogy a kórházi ellátással szemben nagyobb hangsúlyt kapjon a járóbeteg-szakellátás, hogy kórházba csak azok kerüljenek, akik valóban beutalásra szorulnak. A betegek jogainak a bővítése a célok között szerepel, és lassú léptekkel ugyan, de ebbe az irányba tart a rendszer, ennek a folyamatnak egy újabb állomása például az, hogy más megyékben is lehetővé tennék a gyógyszerreceptek kiváltását – mondta Duda Tihamér, megjegyezve, remélhetőleg a jövőben az elektronikus vényekhez hasonlóan bevezetésre kerülhetnek majd az elektronikus küldőpapírok és betegszabadság-igazolások is.
Az új keretszerződés-tervezet egyébként jelenleg közvitán van, a végleges szabályozás az alkalmazási normák kidolgozása után július elsején lép majd érvénybe.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
szóljon hozzá!