
A súlyos lefolyású megbetegedésen átesettek felének szüksége lehet a betegség utóhatásainak a figyelemmel követésére és a rehabilitációra
Fotó: Beliczay László
A koronavírus okozta szövődmények kezelésére vonatkozó szakmai protokollt fogadott el az egészségügyi minisztérium. A szabályozás még korántsem teljes, számos kiegészítésekre szorul, ugyanakkor finanszírozás sincs még hozzárendelve az egészségügyi törvényhez, de a rendelet által az egészségügyi rendszer már elismeri, hogy a Covid-19 megbetegedésnek vannak olyan szövődményei, amelyek kezelést, utánkövetést igényelnek. Az általunk megkérdezett egészségügyi szakpolitikusok szerint nagyon fontos, hogy látni lehessen egy tiszta képet a Covid-utóhatásokról.
2021. május 04., 08:582021. május 04., 08:58
2021. május 04., 10:052021. május 04., 10:05
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az az egészségügyi miniszteri rendelet, amely a koronavírus okozta szövődményekkel küszködő betegek kezelési protokollját szabályozza. Amint arról Vass Levente RMDSZ-es egészségügyi államtitkár lapunknak beszámolt, a szakmai protokollt az egészségügyi minisztérium szakbizottságai, egyetemi professzorok dolgozták ki, és a szabályozás által az egészségügyi rendszer elismeri, hogy a koronavírus által okozott megbetegedésnek vannak olyan szövődményei, amelyek a későbbiekben kezelést, illetve a páciensek egészségi állapotának utánkövetését igénylik.
„Ez ugyan még nincs meghatározva, de anyagi erőforrásokat is kell erre fordítani és a szövődményekkel küszködő betegek ellátását meg kell szervezni. Ilyen protokollumok Európa-szerte léteznek mindenhol, a romániai protokollum igazából egy kezdetnek, egy csírának nevezhető. Ez részben már a betegség ideje alatt elkezdhető rehabilitációs kezeléseknek a tárházát szabályozza, illetve azokat a főként fizio-kinetoterápiás kivizsgálásokat, amelyek protokollszerűen alkalmazhatók a poszt-Covid szindróma, tehát a gyógyulás betegsége idején.
– részletezte a szabályozást az egészségügyi államtitkár.
Megjegyezte: az előírás egyelőre arra sem terjed ki, hogy a megbetegedés súlyos formáján átesett páciensek esetében milyen rendszerességgel és milyen kivizsgálásokat kell elvégezni. Így nem alkalmas még arra, hogy egy – a krónikus betegségek kezelésére létrehozott országos egészségügyi programokhoz hasonló – dedikáltan a Covid-szövődményekkel küszködő betegek hosszú távú kezelését biztosító program alapját képezze. E tekintetben még ki kell egészíteni, ugyanis ezekre a kihívásokra válaszolni kell – hangsúlyozta az egészségügyi államtitkár, megjegyezve, hogy ez a különböző szakmai bizottságok hatásköre, a szaktárcának ebben a folyamatban csak élesztő szerepe van.
A koronavírus okozta szövődményeknek még önálló, Covid-vonatkozású betegségkódja sincs az elektronikus egészségügyi rendszerben, így nem látható a betegség és az esetleges szövődmények közti ok-okozati összefüggés és rendszerszinten mérni sem lehet a poszt-Covid szindróma által jelentett probléma súlyosságát. „A betegség hosszú távú szövődményeinek a statisztikai nyomon követése ebbe a protokollba egyelőre nincs belefoglalva. E tekintetben én is és az egészségügyi minisztérium is igényt fogalmaztunk meg az egészségbiztosítási pénztár irányába, hogy a Covid-19 megbetegedés súlyos lefolyása után megjelenő tüdőfibrózis vagy szívelégtelenség, esetleg depressziós állapot diagnózisa mellett jelenjen meg egy olyan betegségkód, amellyel nyomon követhető hosszú távon is, hogy melyek azok a szervrendszeri betegségek, amelyek egy ilyen betegnél alakultak ki.
– mondta.
Az említett betegségkóddal kapcsolatban azonban majdani problémaként megemlítette azokat az eseteket, amikor a szövődmények miatt orvoshoz forduló beteg úgy vészelte át otthon a Covid-19 megbetegedést, hogy azt nem diagnosztizálták. A betegnyilvántartó rendszerben ugyanis ilyenkor előzménymentes marad a szövődmény diagnózisa. Márpedig betegek állapotának az utánkövetése fontos, ugyanis – amint arról Vass Levente beszámolt – az európai uniós adatok alapján már biztosan tudható, hogy a betegség súlyos formáján átesettek felénél visszamaradtak különböző traumák – légzésproblémák, szívproblémák, neuropátiák, pszichológiai, pszichiátriai problémák –, amelyeket kötelezően kezelni kell. Ez különösen fontos azért is, mert azok a betegek mellett, akik az egészségkárosodás miatt rehabilitációra szorulnak olyanok is vannak, akiknél nem egy gyógyulási folyamat, hanem egy progresszív, romló állapot kezdődik el, egy gyulladásos, krónikus megbetegedés – hangsúlyozta az egészségügyi államtitkár.
Mindenképpen szükség van a koronavíruson átesett betegek állapotának az utánkövetésére és ilyen jellegű egészségpolitikai stratégiák kidolgozására is, „ugyanis még nem ismerjük pontosan a szövődményeket, azt sem, hogy miként épülnek fel az érintett személyek ebből a betegségből, milyen utóhatások, szövődmények maradnak a betegség után, és ezt nagyon nagy figyelemmel kell követni” – vélekedett megkeresésünkre László Attila RMDSZ-es szenátor, a szenátus egészségügyi szakbizottságának az elnöke.
– sorolta az utánkövetés fontosságának az okait László Attila.
„Már egymillió ember van az országban, akiről tudjuk azt, hogy Covid-pozitív volt és nyilvántartásba volt véve. Feltételezzük, hogy jóval többen estek át a betegségen, anélkül, hogy a rendszer tudott volna róluk, tehát milliókról beszélünk. És ezt azért tartom fontosnak, mert például a cukorbetegség, ami egy nagyon fontos népegészségügyi probléma, mintegy 1,8-1,9 millió embert érint országszerte, és közülük 800 ezren állnak kezelés alatt. A koronavírus esetében viszont a cukorbetegség többszöröséről beszélünk” – mondta összehasonlításként a probléma fajsúlyával kapcsolatban az egészségügyi szakpolitikus.
Azt is látni kell – jegyezte meg László Attila –, hogy egyre alacsonyabb a betegek átlagéletkora, és társadalmi szempontból is fontos, hogy a betegségen átesettek minél előbb felépüljenek és visszakapják a kór előtti egészségi állapotukat, illetve az aktív korban lévők mielőbb visszatérhessenek a munkaerőpiacra, és e tekintetben is fontos, hogy követni lehessen a Covid-utóhatásokat.
Két személyautó ütközött Marosvásárhelyen, a Bolyai utcában szerda délután. A helyszínre érkező SMURD mentősök a helyszínen ellátták.
Különleges filmes élményben lehet része az érdeklődőknek június 19-én, pénteken 18 órától a Godako Rendezvényteremben, ahol Gergely László látványtechnikus tart interaktív előadást a hollywoodi filmgyártás kulisszatitkairól.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója szerdán úgy döntött, hogy vasárnapra összehívja a párt kongresszusát, miközben tovább mélyül a feszültség Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök és a párt vezetése között.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatja a Veștea-kormányt – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Cătălin Predoiu szerdán lemondott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöki tisztségéről – közölték liberális források.
Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor utcában útfestési munkálatok kezdődnek. Emiatt kisebb forgalomkorlátozások lesznek.
Elfogadta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvénytervezetet a szenátus szerdán, amely újradefiniálja a gyermekpornográfia fogalmát, és a cselekmények súlyához igazítja a büntetési tételeket.
Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy egyeztetett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetőivel kisebbségikormány-alakítási lehetőségekről, köztük egy PNL-USR-RMDSZ-kormányról.
Kelemen Hunor szerdán közölte, hogy az RMDSZ képviselői és szenátorai nem fogják támogatni a Veștea-kormány esetleges beiktatását.
Az oktatási szakszervezetek több ezer tagja tüntetett szerdán a kormány székhelye előtt az új bértörvény tervezete ellen, majd elindultak a parlament előtti tér felé.
szóljon hozzá!