A súlyos lefolyású megbetegedésen átesettek felének szüksége lehet a betegség utóhatásainak a figyelemmel követésére és a rehabilitációra
Fotó: Beliczay László
A koronavírus okozta szövődmények kezelésére vonatkozó szakmai protokollt fogadott el az egészségügyi minisztérium. A szabályozás még korántsem teljes, számos kiegészítésekre szorul, ugyanakkor finanszírozás sincs még hozzárendelve az egészségügyi törvényhez, de a rendelet által az egészségügyi rendszer már elismeri, hogy a Covid-19 megbetegedésnek vannak olyan szövődményei, amelyek kezelést, utánkövetést igényelnek. Az általunk megkérdezett egészségügyi szakpolitikusok szerint nagyon fontos, hogy látni lehessen egy tiszta képet a Covid-utóhatásokról.
2021. május 04., 08:582021. május 04., 08:58
2021. május 04., 10:052021. május 04., 10:05
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az az egészségügyi miniszteri rendelet, amely a koronavírus okozta szövődményekkel küszködő betegek kezelési protokollját szabályozza. Amint arról Vass Levente RMDSZ-es egészségügyi államtitkár lapunknak beszámolt, a szakmai protokollt az egészségügyi minisztérium szakbizottságai, egyetemi professzorok dolgozták ki, és a szabályozás által az egészségügyi rendszer elismeri, hogy a koronavírus által okozott megbetegedésnek vannak olyan szövődményei, amelyek a későbbiekben kezelést, illetve a páciensek egészségi állapotának utánkövetését igénylik.
„Ez ugyan még nincs meghatározva, de anyagi erőforrásokat is kell erre fordítani és a szövődményekkel küszködő betegek ellátását meg kell szervezni. Ilyen protokollumok Európa-szerte léteznek mindenhol, a romániai protokollum igazából egy kezdetnek, egy csírának nevezhető. Ez részben már a betegség ideje alatt elkezdhető rehabilitációs kezeléseknek a tárházát szabályozza, illetve azokat a főként fizio-kinetoterápiás kivizsgálásokat, amelyek protokollszerűen alkalmazhatók a poszt-Covid szindróma, tehát a gyógyulás betegsége idején.
– részletezte a szabályozást az egészségügyi államtitkár.
Megjegyezte: az előírás egyelőre arra sem terjed ki, hogy a megbetegedés súlyos formáján átesett páciensek esetében milyen rendszerességgel és milyen kivizsgálásokat kell elvégezni. Így nem alkalmas még arra, hogy egy – a krónikus betegségek kezelésére létrehozott országos egészségügyi programokhoz hasonló – dedikáltan a Covid-szövődményekkel küszködő betegek hosszú távú kezelését biztosító program alapját képezze. E tekintetben még ki kell egészíteni, ugyanis ezekre a kihívásokra válaszolni kell – hangsúlyozta az egészségügyi államtitkár, megjegyezve, hogy ez a különböző szakmai bizottságok hatásköre, a szaktárcának ebben a folyamatban csak élesztő szerepe van.
A koronavírus okozta szövődményeknek még önálló, Covid-vonatkozású betegségkódja sincs az elektronikus egészségügyi rendszerben, így nem látható a betegség és az esetleges szövődmények közti ok-okozati összefüggés és rendszerszinten mérni sem lehet a poszt-Covid szindróma által jelentett probléma súlyosságát. „A betegség hosszú távú szövődményeinek a statisztikai nyomon követése ebbe a protokollba egyelőre nincs belefoglalva. E tekintetben én is és az egészségügyi minisztérium is igényt fogalmaztunk meg az egészségbiztosítási pénztár irányába, hogy a Covid-19 megbetegedés súlyos lefolyása után megjelenő tüdőfibrózis vagy szívelégtelenség, esetleg depressziós állapot diagnózisa mellett jelenjen meg egy olyan betegségkód, amellyel nyomon követhető hosszú távon is, hogy melyek azok a szervrendszeri betegségek, amelyek egy ilyen betegnél alakultak ki.
– mondta.
Az említett betegségkóddal kapcsolatban azonban majdani problémaként megemlítette azokat az eseteket, amikor a szövődmények miatt orvoshoz forduló beteg úgy vészelte át otthon a Covid-19 megbetegedést, hogy azt nem diagnosztizálták. A betegnyilvántartó rendszerben ugyanis ilyenkor előzménymentes marad a szövődmény diagnózisa. Márpedig betegek állapotának az utánkövetése fontos, ugyanis – amint arról Vass Levente beszámolt – az európai uniós adatok alapján már biztosan tudható, hogy a betegség súlyos formáján átesettek felénél visszamaradtak különböző traumák – légzésproblémák, szívproblémák, neuropátiák, pszichológiai, pszichiátriai problémák –, amelyeket kötelezően kezelni kell. Ez különösen fontos azért is, mert azok a betegek mellett, akik az egészségkárosodás miatt rehabilitációra szorulnak olyanok is vannak, akiknél nem egy gyógyulási folyamat, hanem egy progresszív, romló állapot kezdődik el, egy gyulladásos, krónikus megbetegedés – hangsúlyozta az egészségügyi államtitkár.
Mindenképpen szükség van a koronavíruson átesett betegek állapotának az utánkövetésére és ilyen jellegű egészségpolitikai stratégiák kidolgozására is, „ugyanis még nem ismerjük pontosan a szövődményeket, azt sem, hogy miként épülnek fel az érintett személyek ebből a betegségből, milyen utóhatások, szövődmények maradnak a betegség után, és ezt nagyon nagy figyelemmel kell követni” – vélekedett megkeresésünkre László Attila RMDSZ-es szenátor, a szenátus egészségügyi szakbizottságának az elnöke.
– sorolta az utánkövetés fontosságának az okait László Attila.
„Már egymillió ember van az országban, akiről tudjuk azt, hogy Covid-pozitív volt és nyilvántartásba volt véve. Feltételezzük, hogy jóval többen estek át a betegségen, anélkül, hogy a rendszer tudott volna róluk, tehát milliókról beszélünk. És ezt azért tartom fontosnak, mert például a cukorbetegség, ami egy nagyon fontos népegészségügyi probléma, mintegy 1,8-1,9 millió embert érint országszerte, és közülük 800 ezren állnak kezelés alatt. A koronavírus esetében viszont a cukorbetegség többszöröséről beszélünk” – mondta összehasonlításként a probléma fajsúlyával kapcsolatban az egészségügyi szakpolitikus.
Azt is látni kell – jegyezte meg László Attila –, hogy egyre alacsonyabb a betegek átlagéletkora, és társadalmi szempontból is fontos, hogy a betegségen átesettek minél előbb felépüljenek és visszakapják a kór előtti egészségi állapotukat, illetve az aktív korban lévők mielőbb visszatérhessenek a munkaerőpiacra, és e tekintetben is fontos, hogy követni lehessen a Covid-utóhatásokat.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata frissítette a 35 év alatti fiatalokat célzó lakbértámogatási programját.
Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.
Rekordszámú jelölt vett részt az idei címzetes tanári vizsga írásbelijén, köztük több mint 7400 friss végzős. Székelyföldön mintegy 2500-an vizsgáztak, és legtöbben az óvodapedagógusi és tanítói állásokért szálltak versenybe.
A Szent Anna-tó szomszédságában létezett egy másik krátertó, ami vulkáni tevékenység következtében fokozatosan átalakult. A Mohos-tőzegláp területén ma is visszaköszön a jégkorszak: különleges növényeket, tószemeket csodálhatunk meg itt.
A hétfő késő esti FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo élvonalbeli labdarúgó-mérkőzés előtt a rendőrségnek petárdákat kellett elkoboznia, de vandalizmusról egyelőre nem érkezett panasz a Hargita megyei rendőrséghez.
Csak kerülőutakon lehet eljutni Oroszhegybe, hiszen hétfőn elbontották a veszélyessé vált fahidat Székelyszentkirályon a 134C jelzésű megyei úton. Remélhetőleg a tél beköszönte előtt megépül az új betonátkelő.
A Step Dance Sportklub idei nagyszabású gálaműsorában a The Greatest Showman című film varázslatos világát idézte meg: musical, revü, látvány, és több mint 400 táncos tette felejthetetlenné a hét telt házas előadást.
Kilenc évig szolgálta a Hargita megyei csendőrséget Siz, a németjuhászkutya, a mentőkutyának most örökbefogadót, szerető gazdát keresnek.
Leszállt az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula kedden Kalifornia partjainál.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 17 megye folyóira.
szóljon hozzá!