A nemzeti park, ahol a természeti érték a gazdasági és politikai érdekek előtt áll

A törvény úgy húzta meg a park határait, hogy a terület tartalmazza ugyan a legszebb természeti csodákat, de lehetőleg minél kisebb legyen a park kiterjedése •  Fotó: Gergely Imre

A törvény úgy húzta meg a park határait, hogy a terület tartalmazza ugyan a legszebb természeti csodákat, de lehetőleg minél kisebb legyen a park kiterjedése

Fotó: Gergely Imre

A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park neve számos – főleg a Gyilkostó települést érintő – vita során szóba került az utóbbi időben. Politikai, gazdasági csoportosulások közt vannak olyanok, amelyek szerint a park miatt akadoznak a fejlesztések, a természeti értékeket a pénznél fontosabbnak tartók viszont hálásak a meglétéért. Egy, az Öcsém-tetőre vezető túra adott alkalmat arra, hogy a park felügyelőivel beszélgessünk arról, mit is jelent az ő tevékenységük.

Gergely Imre

2022. július 17., 16:032022. július 17., 16:03

Balánbányáról kanyarodunk fel az Nagyhagymás felé vezető erdei útra a park igazgatója Hegyi Barna és Bereczki Raymond parkőr társaságában. Lehetne a célpont a Gyilkos-tó környéke, vagy a Békás-szoros is, de egy kevésbé forgalmas, csendesebb utat választunk, ahol a sziklás táj szépsége szintén lenyűgöző, ám jóval csendesebb. Nem is találkozunk egyetlen turistával sem. Amíg a park bejáratához érünk, mesélnek svájci a kutatókról, akiket bámulatba ejt az itteni növényvilág gazdagság. Svájcban az intenzív legeltetés, és az évente többszöri kaszálás miatt a virágok már eltűntek a gyepes területekről. Jó is, hogy valaki idegen felhívja erre a figyelmünket, mert nem is tudnánk, hogy milyen értékeink vannak – mondja Hegyi Barna. Leszögezi,

a nemzeti park gondnokságának fő feladata éppen ez: a természet egy szeletét minél érintetlenebb állapotban megőrizni.

Hogy az eredményesség miben mérhető? Több módon lehetne ezt vizsgálni, de Hegyi így fogalmaz: „Ránézek egy hegyoldalra, és azt látom, hogy tele van fákkal. Ha nem létezne a nemzeti parkra vonatkozó szabályozás, akkor ezek már ki lennének vágva, és a helyük be lenne építve villákkal. Mondhatom azt is, hogy negatív mutatókkal dolgozunk. Akkor vagyunk sikeresek, ha valami nem történt meg”.

Bereczki Raymond hozzáteszi: 16 éve, amikor elkezdte a munkát itt, a Nagyhagymáson, az Egyes-kő környékén minden száz méteren volt egy tűzhely. Most egy sincs. Az emberek az ellenőrzéseket, bírságokat tapasztalva megtanulták, hogy ez tilos. És nem utolsó szempont, hogy

2004–2006-ban, amikor a park hivatalosan is elkezdte a működését, 200 zergét számoltak össze az itteni sziklákon, most 60–70 példánnyal nagyobb a zergepopuláció.

A juhászkutya veszélyesebb a medvénél

Ahogy haladunk az Öcsém-tető felé, a két kísérőm többször megáll, figyelik, hogy az ide hallatszó kutyaugatás közeledik, vagy távolodik. Mivel egyre halkul, nyugodtabban megyünk tovább. Elmondják,

egyszer sem hallottak arról, hogy a park területén emberre támadt volna a medve, de annál többször azt, hogy pásztorkutyák rohantak rá a turistákra.

Ez egy olyan gond, amire még nem találtak megoldást sem itt, sem máshol a hasonló hegyvidéki területeken. Pedig rendszeresen figyelmeztetik a pásztorokat, több bírságot is kiszabtak már hasonló esetben. Ezt hallgatni nem szívderítő, azonban teljesen más érzés, amikor az ember fél óra múlva saját maga is megtapasztalja.

Haladunk az ösvényen és halljuk az erősödő kutyaugatást, és egyszer csak egy tisztáson legalább 15 jól megtermett, dühös kutya ront felénk. Megállunk, csendben vagyunk majd kiabálunk is, de nem tágítanak. Amikor már két méternyire sincsenek, a parkőr riasztópisztolya ment meg a dühös ebektől. A levegőbe lő. A dörrenés hatásos, a kutyák visszakoznak. Megkönnyebbülünk. Bereczki Raymond pedig elmondja, hogy a fegyverre épp azért váltott ki engedélyt, hogy megvédhesse magát hasonló esetekben. Ugyanis a parkőröknek a törvény szerint hivatalból nem jár ilyen felszerelés. Hát most jól jött, de a turistáknál általában nincs pisztoly. Elmondják, próbálják rábírni a pásztorokat, figyeljenek a kutyáikra, hogy ne történhessenek hasonló esetek, de nem sok hatása van. A törvény ugyanis nem tiltja, hogy akár 25–30 kutya is legyen egy nyáj mellett. A turistáknak így nincs más választása, mint óvatosnak lenni és kerülni velük a találkozást.

A motorosokkal is hadakozni kell

A legeltetés meghatározott keretek között engedélyezett a nemzeti parkban. Az APIA előírásaihoz képest az egyedüli szigorítás, amit be kell tartani, hogy itt tilos kecskéket legeltetni. Ugyanis azok lelegelnék a védett virágokat is a sziklagyepekről.

A hagyományos legelőgazdálkodás egyébként nem csak megtűrt, hanem kifejezetten hasznos a természetvédelem szempontjából is, hiszen ez tartja karban a gyepterületeket, így maradhatnak fenn például a svájci kutatók által megcsodált orchideafajok is.

Azonban ez az élet- és állattartási forma is eltűnőben van, a park közelében érintünk egy olyan helyet, ahol korábban esztena volt, de évekkel ezelőtt felhagyták, mára elgazosodott, már legeltetésre sem alkalmas a terület. A park illetékesei már azon gondolkodnak, hogy maguk kell megoldják az ilyen területek kaszálását a Nagy-Cohárdon és máshol is.

•  Fotó: Gergely Imre Galéria

Fotó: Gergely Imre

Ha a pásztorokat, marhacsordákat, juhnyájakat szívesen is látnák (a szabályok betartásával persze), a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban kifejezetten tilos a terepmotorozás és az offroadozás terepjárókkal. Hogy miért, arra jó bizonyíték egy útelágazás: a park felé vezető utat benőtte a fű, ahol pedig a „terepesek” járnak, ott mély árkokat vájtak a talajba a kerekek. Bereczki megjegyzi, hogy habár az évek alatt lényegesen csökkent a motorosok száma itt, azért

ma is vannak, akik nem törődnek a park minden bejáratánál kihelyezett tiltótáblákkal, fontosnak érzik, hogy a sziklatetőig hajtsanak.

Nem olcsó kaland elkerülni a sorompókat és a park területén száguldozni. Ha rajtakapják őket, 5000 lejtől kezdődik a bírság, és számos ilyen ügyben zárultak már bírósági ügyek is a tilosban motorozó elmarasztalásával. A vadászat is szigorúan tilos, de ezzel minden vadász tisztában van. Kételyek persze itt is felmerülhetnek. Ugyanis aki kiváltja a megfelelő engedélyt, a park határain kívül vadászhat például zergére. Azonban több hely is van, ahol a sziklafal a parkhoz tartozik, a határ épp az aljában van. Ha valaki egy a falon legelő zergét lő le és az kizuhan a parkból, akkor elég nehéz bizonyítani, hogy mi hogyan történt – mutat rá Hegyi Barna a nemzeti park határvonalaival kapcsolatban felmerülő kérdésekre.

Gazdasági, politikai érdekek 

A papíron már 1990-ben, gyakorlatban 2006-ben létrehozott Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park európai nyomásra született meg, mint ahogyan ez más, különleges természeti értékeket őrző területek esetében is történt. Az elején (és némileg megváltozott formában, de azóta is) komoly ellenérzések övezték ezt, konfliktusok keletkeztek. A vonatkozó törvény úgy húzta meg a park határait, hogy a terület tartalmazza ugyan a legszebb, legértékesebb természeti csodákat, (a Gyilkos-tó, a Békás-szoros, Nagyhagymás, Feketehagymás és az Egyes-kő tartozik ezek közé), de lehetőleg minél kisebb legyen a kiterjedése. Nem kétséges, hogy miért:

a parkokban tilos a fakitermelés.

A park területe nagyjából egybeesett azzal, ami akkor a Romsilva állami erdészet birtokában volt. A nemzeti park fenntartója a Romsilva. „A Romsilvát lehet szidni, de tény, hogy ha nem lenne, rengeteg természeti érték tönkrement volna” – mutat rá Hegyi Barna.

•  Fotó: Gergely Imre Galéria

Fotó: Gergely Imre

Időközben a terület 75 százalékát visszaszolgáltatták a tulajdonosoknak, ma közbirtokosságok és magánszemélyek a tulajdonosok. Őket nyilván hátrányosan érintette, hogy az erdő az övék lett, de nem hasznosíthatták, nem termelhették ki. Az utóbbi 2–3 évben azonban kárpótlást fizet az állam az ilyen területek után, így ez a konfliktushelyzet megoldódni látszik. Azonban a politikai és gazdasági érdekek miatt folyamatosan éri nyomásgyakorlás a park vezetőségét. Például a Békás-szorosban működő árusbódék tulajdonosainak törekvése az, hogy engedélyt kapjanak a működésükre. Ezt a Nemzeti Park rendre elutasítja, hiszen álláspontja szerint ott a szorosban, a Pokol-tornáca környékén nincs (nem szabadna legyen) helye ilyen tevékenységnek. Erre a park két bejáratánál kellene helyet kijelölni, és ez Almásmező (Bicaz Chei) önkormányzatának lenne a feladata, amelynek egyébként bért fizetnek az ottani árusok. Az ottani bódésorok léte nem csak a természetvédelmi szempontok szerint aggályos, de veszélyes is,

gyakran előfordul, hogy kisebb nagyobb kődarabok szakadnak le a sziklafalról, és csoda, hogy még nem történt eddig tragédia

– mutat rá a park vezetője. Újabb problémás törekvés, hogy Neamț megye egy magas betonoszlopot, vagy kapu-szerű beton építményt szeretne emelni az országút mellett az Oltárkő tövében. Nyilván ezt is ellenzi a nemzeti park vezetősége, amely egyébként kissé távolabbi helyet javasol e célra. Egyébként rendszeresen érkeznek hasonló nyomásgyakorlások a megyehatár innenső oldaláról is. A Gyilkos-tó partját az menti meg, hogy egy gyergyószentmiklósi önkormányzati határozat megtiltotta, hogy a víz szélétől számítva 50 méteres szélességben építkezés történjen.

Fajok, élőhelyek ellenőrzése

A mintegy 7000 hektáros természetvédelmi területet összesen 12 fős személyzettel gondozza a parkfelügyelőség, akik közül hatan „rangerek”, azaz parkőrök, ők a területet járják rendszeresen. Persze, lehetetlen mindenhová eljutni minden nap. Jelenleg az a módszerük, hogy a parkot a térképen 1x1 kilométeres négyzetekre osztják, és az adott zónában illetékes parkőr havonta legalább egyszer fel kell keresse az összes ilyen négyzetet. Ezt GPS jeladó segítségével tartják számon.

Egy újabb felmérési program részeként a lucfenyős erdők állapotát, növényvilágát mérik fel. Ez azt jelenti, hogy a park 75 százalékát borító erdőségekben 400 méterenként egy 12,5 méteres sugarú kijelölt körben fel kell mérjék az ott található fák és egyéb növények számát, tehát az élőhely állapotát. Ez munkát ad számukra egészen őszig, amikor a vadállomány felmérése következik. Mindeközben pedig táborokat tartanak, gyerekekkel ismertetik meg a természet szépségeit és védelmének fontosságát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 09., péntek

Még nem döntöttek a somostetői medvecsalád sorsáról

Ismét négytagú medvecsalád ólálkodik a Somostetőn, de egyelőre nem tudni, hogy a korábban befogott egyedekről van-e szó. Kovács Mihály Levente alpolgármester szerint ha indokolt lesz, az anyamedvét elaltatják, a bocsokat pedig máshová helyezik el.

Még nem döntöttek a somostetői medvecsalád sorsáról
2025. május 09., péntek

Európa-párti tüntetést tartanak Bukarestben

Több ezer ember indult el péntek délután a fővárosi Universității (Egyetem) térről a Victoriei (Győzelem) tér felé az Ellenállás és kezdeményezés megmozdulás által szervezett Európa-párti felvonulás keretében.

Európa-párti tüntetést tartanak Bukarestben
2025. május 09., péntek

Mezítlábas ösvénnyel gazdagodott az óvoda – közös fejlesztés a jövő generációjáért

Egy különleges, szenzoros mezítlábas fejlesztőösvényt ajándékozott a magyarországi Civilis Egyesület a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Általános Iskola óvodásai számára. Az önkormányzat és az egyesület további közös programokat is tervez.

Mezítlábas ösvénnyel gazdagodott az óvoda – közös fejlesztés a jövő generációjáért
2025. május 09., péntek

Ingyenes melanomaszűrés indul Kovászna megyében

A melanoma világnapja alkalmából ingyenes szűrési kampány indul május 19–23. között négy Kovászna megyei városban: Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Bodzafordulón. A vizsgálat célja a betegség korai felismerése.

Ingyenes melanomaszűrés indul Kovászna megyében
2025. május 09., péntek

Példát mutattak a delneiek: játszóteret építtettek az iskola udvarán

A gyerekek kívánsága szerint épült meg a csíkdelnei iskola udvarán a játszótér, amelyet az anyaországi támogatásnak köszönhetően két teqball asztallal, illetve két pingpongasztallal bővítettek. A játszóteret pénteken vette birtokába a gyereksereg.

Példát mutattak a delneiek: játszóteret építtettek az iskola udvarán
2025. május 09., péntek

Több mint negyven hivatásos tűzoltó dolgozik már a vízszivárgás megállításán a parajdi sóbányánál

Több mint 40 Hargita megyei katonai tűzoltó dolgozik a Korond patak utóbbi napok esőzései nyomán megnőtt vízszintjének a csökkentésén és a parajdi sóbánya tárnáiba beszivárgott víz kiszivattyúzásán.

Több mint negyven hivatásos tűzoltó dolgozik már a vízszivárgás megállításán a parajdi sóbányánál
2025. május 09., péntek

Előpataki fiatalok raboltak ki egy férfit Sepsiszentgyörgyön

Két férfit vett őrizetbe a rendőrség csütörtökön egy május elsejei, Sepsiszentgyörgyön történt rablás ügyében. Az egyik gyanúsítottat, egy 23 éves fiatalembert a bíróság 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték pénteken.

Előpataki fiatalok raboltak ki egy férfit Sepsiszentgyörgyön
2025. május 09., péntek

Újabb hivatalosítás, kezdődhet az elnökválasztás második fordulójának kampánya

Megjelent pénteken a Hivatalos Közlönyben az elnökválasztás első fordulójának eredményét érvényesítő alkotmánybírósági határozat, és ezzel kezdetét vette a második forduló kampánya. A választási kampány május 17-én, szombaton 7 órakor ér véget.

Újabb hivatalosítás, kezdődhet az elnökválasztás második fordulójának kampánya
2025. május 09., péntek

Ambrus Pál nevét vette fel az új szentegyházi sportcsarnok

Elkészült az új sportcsarnok Szentegyházán, amelyet Ambrus Pál helyi születésű birkózóbajnokról neveztek el az épület pénteki avatóünnepségén. A felszólalók a sport és az összefogás fontosságát hangsúlyozták.

Ambrus Pál nevét vette fel az új szentegyházi sportcsarnok