A négy évszakból kettőt elveszíthetünk az éghajlatváltozás miatt – és ami marad sem lesz a megszokott

A helyszín nem az Egyesült Államok, hanem Călărași megye. A tornádók látványa várhatóan még gyakoribb lesz a jövőben térségünkben •  Fotó: Meteoplus/Facebook

A helyszín nem az Egyesült Államok, hanem Călărași megye. A tornádók látványa várhatóan még gyakoribb lesz a jövőben térségünkben

Fotó: Meteoplus/Facebook

Tornádók, elsivatagosodás, trópusi csapadékhozamú felhőszakadások, drasztikus hőmérséklet-ingadozás – a térségben korábban soha vagy csak ritkán tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek mind annak az átmeneti állapotnak a biztos és egyre gyakoribb jelei, amely a klímaváltozással hozható összefüggésbe. Az éghajlat geológiai léptékben mérve példátlan gyorsasággal változik, és banánligeteink egyelőre ugyan nem lesznek, de készülhetünk a mediterrán klímára, ami nem feltétlenül lesz kedvező számunkra.

Széchely István

2019. június 02., 09:192019. június 02., 09:19

2019. május 22., 19:542019. május 22., 19:54

Noha a tornádók hazájának az Amerikai Egyesült Államokat tartják, a pusztító erejű forgószél egyre gyakrabban kialakul Európában, azon belül Romániában is, mint ahogyan legutóbb április 30-án történt Călărași megyében, ahol egy utasokkal teli buszt is felborított. A klímaváltozásra utaló számos más időjárási jelenség mellett Erdélyben is létrejöhet hasonló forgószél, sőt a jövőben feltételezhetően egyre gyakrabban meg is történik ez – derül ki a Makkai Gergely által elmondottakból, akit az éghajlatváltozás várható következményeiről kérdeztünk.

„A tornádó kialakulásának megvannak a sajátos feltételei: a felmelegedés, a gyors légköri áramlások, amelyek kavaró, örvénylő mozgást hoznak létre – ezek most már nálunk is kialakulhatnak” – fogalmazott az Országos Meteorológiai Központ korábbi igazgatóhelyettese és a Dél-Erdélyi Regionális Meteorológiai Központ egykori igazgatóhelyettese, aki nyugdíjba vonulása előtt több mint negyven évet töltött a pályán. Sokan mondhatják erre – folytatta a szakember –, hogy régen is voltak szélsőséges időjárási jelenségek, és igazuk is van. A válasz erre az, „hogy igen, voltak, de nagyon ritkán, és nem ez volt a jellemző.

Idézet
Akkoriban a normális állapotot megszakította egy abnormális, napjainkban viszont az abnormális állapotok váltak normálisakká.

Ezt hozta az éghajlatváltozás.” A jelenség eredménye az, hogy például Erdélyben, a Mezőségen már észlelhetők az elsivatagosodás jelei, akárcsak Olténiában, de az egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges időjárási megnyilvánulások közé tartoznak a drasztikus és hirtelen lezajló hőmérséklet-változások, az egész hegyoldalakat lekopasztó, erdőket kidöntő, lakóházakat elsöprő viharos szelek, illetve azok a felhőszakadások is, amelyek egyetlen alkalommal egy hónapnyi csapadékmennyiséget eredményeznek – sorolta a nyugalmazott meteorológus.

Nagy csapadékhozamú zivatar Székelyföldön. Gyakoribb, mint kellene. Archív •  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Nagy csapadékhozamú zivatar Székelyföldön. Gyakoribb, mint kellene. Archív

Fotó: Kristó Róbert

Messze nincs még vége

Mint azt Makkai Gergely elmondta, a jelenlegi állapot még nem a folyamat vége, hanem csupán átmeneti helyzet. A Föld légkörében az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt bekövetkezett felmelegedés nyomán felborult az időjárást alakító magas és alacsony nyomású légtömegek találkozási pontjainak, a meteorológiában akcióközpontoknak nevezett zónák térbeli elhelyezkedése és egymásra gyakorolt kölcsönhatása.

„A megváltozott körülmények hatására a légkör elmozdult egy új, egyelőre ismeretlen egyensúlyi irány felé, és amíg az új stabilitás ki nem alakul,

Idézet
ebben az átmeneti szakaszban minden, de minden megtörténhet”

– fogalmazott az időjárási szempontból várható aggasztó bizonytalanságról a szakember.

Nem tudni, mikor ér véget ez az átmenet, a földtörténet korábbi éghajlatváltozásai alapján több évszázadig is eltarthat, ám mivel a paleoklimatológiai kutatások a napjainkban tapasztalt változásokhoz hasonló sebességű átalakulásokat még nem tudtak kimutatni, „szakmai körökben azt feltételezik, hogy – sajnos elég hamar – a jelenlegi társadalom számára nem kedvező egyensúlyi állapot alakulhat ki.

Nagyon valószínű, hogy a mi vidékünkön, a mi földrajzi szélességi körünkön a jelenleg tőlünk délebbre jellemző mediterrán éghajlat fog beállni, ami hosszú forró nyarakból, rövid csapadékos telekből áll majd, a köztes évszakok – az ősz és a tavasz – pedig szinte felszívódnak.

A hőség szinte mindenre kihat: élelmiszereinkre, lakásainkra, ruházatunkra. Alkalmazkodni kell. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A hőség szinte mindenre kihat: élelmiszereinkre, lakásainkra, ruházatunkra. Alkalmazkodni kell. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Ez egy egész sor következménnyel jár, ami nem kedvez az itt élő társadalomnak, például új betegségek, új vírusok jelenhetnek meg itt, amire mi nem vagyunk felkészülve” – mondta Makkai Gergely. A következmények sorát azzal folytatta, hogy várhatóan új, melegebb égövi növényfajták és rovarok honosodnak meg, és a klímaváltozás feltételezhetően mindenre kihat majd: a gasztronómiában elterjednek a jelenleginél könnyedebb, mediterrán ételek, az építkezésben a zárt tereket a tágasabb, szellősebb helyiségek váltják fel, és természetesen az öltözködésre is kihat az éghajlatváltozás. Ehhez alkalmazkodni kell majd, ami a szakember szerint nem lesz könnyű.

A globális felmelegedés veszélyéről

A légkör hőmérséklete nagyon kényes egyensúlyban áll az atmoszféra szén-dioxid-tartalmával. A üvegházhatású gázok – mint amilyen a szén-dioxid is –, fékezik a hő kiáramlását, így annak egy része megreked a talaj menti légrétegekben, ezáltal fokozva a felmelegedést. A helyzet azért aggasztó – mint azt Makkai Gergelytől megtudtuk –, mert a légkör 15 Celsius-fokos globális átlaghőmérsékletét – amennyi a klímaváltozás kezdete előtt volt – mindössze 0,03 százalékos szén-dioxid-tartalom okozta. Ha egyáltalán nem volna szén-dioxid a levegőben, a légkör globális átlaghőmérséklete mínusz 18 Celsius-fok volna. Tehát mindössze ilyen kis részarányú szén-dioxid okozott 33 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést a légkörben, és ezért beláthatatlanok a következményei annak, ha csak minimális mértékben is nő a szén-dioxid mennyisége a légkörben.

3 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?

Kitűnni a tömegből, vagy éppen elvegyülni? Az Ezer Székely Leány Napján mindkettőnek megvan a jelentősége, hiszen ennyien székely népviseletben lenyűgőzően mutatnak. A mi szemünkben mindenképp. Egyenként és együtt is.

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?
2025. július 05., szombat

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz
2025. július 05., szombat

Csónakból helikopterbe: többen megsérültek egy dunai balesetben

Balesetet okozott szombat reggel a Duna Sulina-ágán, Maliuc falu közelében egy turistákkal teli csónakot ittas állapotban vezető fiatalember.

Csónakból helikopterbe: többen megsérültek egy dunai balesetben
2025. július 05., szombat

Az utolsó fotó a meggyilkolt motoros telefonjáról – így tálalja a román sajtó a kiszivárgott felvételt

Több bukaresti hírportál is lehozta azt az elmosódott medvés képet, amiről azt írják, hogy ez volt az utolsó felvétel, amit a támadáskor készített a medve által meggyilkolt olasz motoros.

Az utolsó fotó a meggyilkolt motoros telefonjáról – így tálalja a román sajtó a kiszivárgott felvételt
2025. július 05., szombat

Külön világ: akiknél 5000 euró az átlagnyugdíj, és már ötvenéves koruk előtt nyugdíjba mehetnek

Ilie Bolojan kormányfő péntek este kijelentette, hogy a világon Románia az egyetlen ország, ahol a bírák 48 éves korukban mennek nyugdíjba.

Külön világ: akiknél 5000 euró az átlagnyugdíj, és már ötvenéves koruk előtt nyugdíjba mehetnek
2025. július 05., szombat

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon

Tiltakozásra készülnek Parajdon, szombaton délelőtt már kisebb tömeg gyűlt össze a helyi kultúrotthonnál.

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon
Tüntetésre gyűltek össze Parajdon
2025. július 05., szombat

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon

2025. július 04., péntek

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet

Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet –– számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet
2025. július 04., péntek

CES: a deficitcsökkentő intézkedések csökkentik a polgárok vásárlóerejét

A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).

CES: a deficitcsökkentő intézkedések csökkentik a polgárok vásárlóerejét
2025. július 04., péntek

Online időpontfoglalás a nyugdíjpénztárnál

Augusztus elsejétől csak az online foglalt időpontokban lehet felkeresni ügyes-bajos kérdéseinkkel a Hargita megyei nyugdíjpénztárat.

Online időpontfoglalás a nyugdíjpénztárnál
2025. július 04., péntek

Bűnvádi feljelentést tettek a Kis-Küküllőn bekövetkezett ökológiai katasztrófa miatt

Hivatalból bűnvádi feljelentést tett a Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok nyomán a Kis-Küküllőn bekövetkezett sószennyezés és ökológiai katasztrófa miatt.

Bűnvádi feljelentést tettek a Kis-Küküllőn bekövetkezett ökológiai katasztrófa miatt