A négy évszakból kettőt elveszíthetünk az éghajlatváltozás miatt – és ami marad sem lesz a megszokott
A helyszín nem az Egyesült Államok, hanem Călărași megye. A tornádók látványa várhatóan még gyakoribb lesz a jövőben térségünkben
Fotó: Meteoplus/Facebook
Tornádók, elsivatagosodás, trópusi csapadékhozamú felhőszakadások, drasztikus hőmérséklet-ingadozás – a térségben korábban soha vagy csak ritkán tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek mind annak az átmeneti állapotnak a biztos és egyre gyakoribb jelei, amely a klímaváltozással hozható összefüggésbe. Az éghajlat geológiai léptékben mérve példátlan gyorsasággal változik, és banánligeteink egyelőre ugyan nem lesznek, de készülhetünk a mediterrán klímára, ami nem feltétlenül lesz kedvező számunkra.
Széchely István
2019. június 02., 09:192019. június 02., 09:19
Noha a tornádók hazájának az Amerikai Egyesült Államokat tartják, a pusztító erejű forgószél egyre gyakrabban kialakul Európában, azon belül Romániában is, mint ahogyan legutóbb április 30-án történt Călărași megyében, ahol egy utasokkal teli buszt is felborított. A klímaváltozásra utaló számos más időjárási jelenség mellett Erdélyben is létrejöhet hasonló forgószél, sőt a jövőben feltételezhetően egyre gyakrabban meg is történik ez – derül ki a Makkai Gergely által elmondottakból, akit az éghajlatváltozás várható következményeiről kérdeztünk.
„A tornádó kialakulásának megvannak a sajátos feltételei: a felmelegedés, a gyors légköri áramlások, amelyek kavaró, örvénylő mozgást hoznak létre – ezek most már nálunk is kialakulhatnak” – fogalmazott az Országos Meteorológiai Központ korábbi igazgatóhelyettese és a Dél-Erdélyi Regionális Meteorológiai Központ egykori igazgatóhelyettese, aki nyugdíjba vonulása előtt több mint negyven évet töltött a pályán. Sokan mondhatják erre – folytatta a szakember –, hogy régen is voltak szélsőséges időjárási jelenségek, és igazuk is van. A válasz erre az, „hogy igen, voltak, de nagyon ritkán, és nem ez volt a jellemző.
Ezt hozta az éghajlatváltozás.” A jelenség eredménye az, hogy például Erdélyben, a Mezőségen már észlelhetők az elsivatagosodás jelei, akárcsak Olténiában, de az egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges időjárási megnyilvánulások közé tartoznak a drasztikus és hirtelen lezajló hőmérséklet-változások, az egész hegyoldalakat lekopasztó, erdőket kidöntő, lakóházakat elsöprő viharos szelek, illetve azok a felhőszakadások is, amelyek egyetlen alkalommal egy hónapnyi csapadékmennyiséget eredményeznek – sorolta a nyugalmazott meteorológus.
Nagy csapadékhozamú zivatar Székelyföldön. Gyakoribb, mint kellene. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Messze nincs még vége
Mint azt Makkai Gergely elmondta, a jelenlegi állapot még nem a folyamat vége, hanem csupán átmeneti helyzet. A Föld légkörében az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt bekövetkezett felmelegedés nyomán felborult az időjárást alakító magas és alacsony nyomású légtömegek találkozási pontjainak, a meteorológiában akcióközpontoknak nevezett zónák térbeli elhelyezkedése és egymásra gyakorolt kölcsönhatása.
„A megváltozott körülmények hatására a légkör elmozdult egy új, egyelőre ismeretlen egyensúlyi irány felé, és amíg az új stabilitás ki nem alakul,
– fogalmazott az időjárási szempontból várható aggasztó bizonytalanságról a szakember.
Nem tudni, mikor ér véget ez az átmenet, a földtörténet korábbi éghajlatváltozásai alapján több évszázadig is eltarthat, ám mivel a paleoklimatológiai kutatások a napjainkban tapasztalt változásokhoz hasonló sebességű átalakulásokat még nem tudtak kimutatni, „szakmai körökben azt feltételezik, hogy – sajnos elég hamar – a jelenlegi társadalom számára nem kedvező egyensúlyi állapot alakulhat ki.
A hőség szinte mindenre kihat: élelmiszereinkre, lakásainkra, ruházatunkra. Alkalmazkodni kell. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Ez egy egész sor következménnyel jár, ami nem kedvez az itt élő társadalomnak, például új betegségek, új vírusok jelenhetnek meg itt, amire mi nem vagyunk felkészülve” – mondta Makkai Gergely. A következmények sorát azzal folytatta, hogy várhatóan új, melegebb égövi növényfajták és rovarok honosodnak meg, és a klímaváltozás feltételezhetően mindenre kihat majd: a gasztronómiában elterjednek a jelenleginél könnyedebb, mediterrán ételek, az építkezésben a zárt tereket a tágasabb, szellősebb helyiségek váltják fel, és természetesen az öltözködésre is kihat az éghajlatváltozás. Ehhez alkalmazkodni kell majd, ami a szakember szerint nem lesz könnyű.
A globális felmelegedés veszélyéről
A légkör hőmérséklete nagyon kényes egyensúlyban áll az atmoszféra szén-dioxid-tartalmával. A üvegházhatású gázok – mint amilyen a szén-dioxid is –, fékezik a hő kiáramlását, így annak egy része megreked a talaj menti légrétegekben, ezáltal fokozva a felmelegedést. A helyzet azért aggasztó – mint azt Makkai Gergelytől megtudtuk –, mert a légkör 15 Celsius-fokos globális átlaghőmérsékletét – amennyi a klímaváltozás kezdete előtt volt – mindössze 0,03 százalékos szén-dioxid-tartalom okozta. Ha egyáltalán nem volna szén-dioxid a levegőben, a légkör globális átlaghőmérséklete mínusz 18 Celsius-fok volna. Tehát mindössze ilyen kis részarányú szén-dioxid okozott 33 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést a légkörben, és ezért beláthatatlanok a következményei annak, ha csak minimális mértékben is nő a szén-dioxid mennyisége a légkörben.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Szinten maradt a munkanélküliség a nyár utolsó hónapjában
A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4 százalék volt, nem változott júliushoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Szinten maradt a munkanélküliség a nyár utolsó hónapjában
Forgalomba be nem jegyzett autóval vontatott egy szekeret – baleset lett a vége
A Héjjasfalvához tartozó Erkeden egy 53 éves sofőr forgalomba be nem jegyzett gépkocsival vontatott szerda este egy szintén be nem jegyzett szekeret, ebbe szaladt bele egy másik 37 éves autós.
Forgalomba be nem jegyzett autóval vontatott egy szekeret – baleset lett a vége
Románia benyújtotta az utolsó PNRR-kérelmet: több mint 4,3 milliárd eurót kér Brüsszeltől
Elküldte az Európai Bizottságnak a PNRR utolsó kifizetési kérelmét Románia. A 6,04 milliárd eurós csomagból a korábbi előfinanszírozás levonása után 4,348 milliárd euró tényleges kifizetését igényli az ország – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő miniszter.
Románia benyújtotta az utolsó PNRR-kérelmet: több mint 4,3 milliárd eurót kér Brüsszeltől
Új útdíjrendszer indult Romániában: erre már érdemes figyelniük a teherautósoknak
Élesben elindult október 1-jén a TollRo, Románia új elektronikus útdíjfizetési rendszere. A 3,5 tonnánál nehezebb teherjárművek útdíját már a megtett távolság, a jármű tömege, EURO kibocsátási osztálya és az úttípus alapján számítják.
Új útdíjrendszer indult Romániában: erre már érdemes figyelniük a teherautósoknak
Ilie Bolojan ismét „színre lépett”: szerinte indexálni kellene a nyugdíjakat és a béreket
Bármilyen összetételű kormány alakul is, indexálnia kellene majd a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, mert az idei és a tavalyi infláció csökkentette a lakosság vásárlóerejét.
Ilie Bolojan ismét „színre lépett”: szerinte indexálni kellene a nyugdíjakat és a béreket
Erdélyi sóbánya turisztikai fejlesztésébe fektetnek eurómilliókat
Mintegy 14 millió euróval finanszírozza a tordai sóbánya turisztikai irányú bővítését és fejlesztését a Transilvania Bank, a projekt teljes beruházási értékét pedig mintegy 25 millió euróra becsülik a bank közleménye szerint.
Erdélyi sóbánya turisztikai fejlesztésébe fektetnek eurómilliókat
Nicușor Dan szerint az AUR részvétele a kormányban ártana Románia külkapcsolatainak
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányzati szerepvállalása ártana Románia kapcsolatainak mind a biztonsági partnereivel, mind az Európai Unióval – jelentette ki Nicușor Dan államfő szerda este, csehországi hivatalos látogatása végén.
Nicușor Dan szerint az AUR részvétele a kormányban ártana Románia külkapcsolatainak
Elindult a jelentkezés a Talentum Hungaricumra
Fiatal zenészek, táncművészek pályázatait várja a Talentum Hungaricum új évada. A program ösztöndíjjal, személyes mentorálással és intenzív szakmai programokkal támogatja résztvevőket.
Elindult a jelentkezés a Talentum Hungaricumra
Megélni vagy túlélni – mire elég a nyugdíj 2026-ban?
Romániában az átlagnyugdíj 2942 lej. Hargita megyében 2609, Kovászna megyében 2664, Marosban 2676 lej. Van, aki 1663 lejből él, és csak a gyermekei segítségével tudja megvenni a gyógyszereit. Közben 882 ezer idős ember mindössze 1281 lejes nyugdíjból él.
Megélni vagy túlélni – mire elég a nyugdíj 2026-ban?
Tizenegy éves gyermek esett el biciklivel, de már nem tudták megmenteni az életét
Elesett kerékpárjával egy tizenegy éves gyermek szerdán Maros megye határához közel, a Fehér megyei Herián. A helyszínre riasztott mentősök megpróbálták újraéleszteni, de már nem tudták megmenteni az életét.
Tizenegy éves gyermek esett el biciklivel, de már nem tudták megmenteni az életét
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
3 hozzászólás