Hirdetés
Hirdetés

A négy évszakból kettőt elveszíthetünk az éghajlatváltozás miatt – és ami marad sem lesz a megszokott

A helyszín nem az Egyesült Államok, hanem Călărași megye. A tornádók látványa várhatóan még gyakoribb lesz a jövőben térségünkben •  Fotó: Meteoplus/Facebook

A helyszín nem az Egyesült Államok, hanem Călărași megye. A tornádók látványa várhatóan még gyakoribb lesz a jövőben térségünkben

Fotó: Meteoplus/Facebook

Tornádók, elsivatagosodás, trópusi csapadékhozamú felhőszakadások, drasztikus hőmérséklet-ingadozás – a térségben korábban soha vagy csak ritkán tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek mind annak az átmeneti állapotnak a biztos és egyre gyakoribb jelei, amely a klímaváltozással hozható összefüggésbe. Az éghajlat geológiai léptékben mérve példátlan gyorsasággal változik, és banánligeteink egyelőre ugyan nem lesznek, de készülhetünk a mediterrán klímára, ami nem feltétlenül lesz kedvező számunkra.

Széchely István

2019. június 02., 09:192019. június 02., 09:19

Noha a tornádók hazájának az Amerikai Egyesült Államokat tartják, a pusztító erejű forgószél egyre gyakrabban kialakul Európában, azon belül Romániában is, mint ahogyan legutóbb április 30-án történt Călărași megyében, ahol egy utasokkal teli buszt is felborított. A klímaváltozásra utaló számos más időjárási jelenség mellett Erdélyben is létrejöhet hasonló forgószél, sőt a jövőben feltételezhetően egyre gyakrabban meg is történik ez – derül ki a Makkai Gergely által elmondottakból, akit az éghajlatváltozás várható következményeiről kérdeztünk.

„A tornádó kialakulásának megvannak a sajátos feltételei: a felmelegedés, a gyors légköri áramlások, amelyek kavaró, örvénylő mozgást hoznak létre – ezek most már nálunk is kialakulhatnak” – fogalmazott az Országos Meteorológiai Központ korábbi igazgatóhelyettese és a Dél-Erdélyi Regionális Meteorológiai Központ egykori igazgatóhelyettese, aki nyugdíjba vonulása előtt több mint negyven évet töltött a pályán. Sokan mondhatják erre – folytatta a szakember –, hogy régen is voltak szélsőséges időjárási jelenségek, és igazuk is van. A válasz erre az, „hogy igen, voltak, de nagyon ritkán, és nem ez volt a jellemző.

Idézet
Akkoriban a normális állapotot megszakította egy abnormális, napjainkban viszont az abnormális állapotok váltak normálisakká.

Ezt hozta az éghajlatváltozás.” A jelenség eredménye az, hogy például Erdélyben, a Mezőségen már észlelhetők az elsivatagosodás jelei, akárcsak Olténiában, de az egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges időjárási megnyilvánulások közé tartoznak a drasztikus és hirtelen lezajló hőmérséklet-változások, az egész hegyoldalakat lekopasztó, erdőket kidöntő, lakóházakat elsöprő viharos szelek, illetve azok a felhőszakadások is, amelyek egyetlen alkalommal egy hónapnyi csapadékmennyiséget eredményeznek – sorolta a nyugalmazott meteorológus.

Nagy csapadékhozamú zivatar Székelyföldön. Gyakoribb, mint kellene. Archív •  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Nagy csapadékhozamú zivatar Székelyföldön. Gyakoribb, mint kellene. Archív

Fotó: Kristó Róbert

Messze nincs még vége

Mint azt Makkai Gergely elmondta, a jelenlegi állapot még nem a folyamat vége, hanem csupán átmeneti helyzet. A Föld légkörében az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt bekövetkezett felmelegedés nyomán felborult az időjárást alakító magas és alacsony nyomású légtömegek találkozási pontjainak, a meteorológiában akcióközpontoknak nevezett zónák térbeli elhelyezkedése és egymásra gyakorolt kölcsönhatása.

„A megváltozott körülmények hatására a légkör elmozdult egy új, egyelőre ismeretlen egyensúlyi irány felé, és amíg az új stabilitás ki nem alakul,

Idézet
ebben az átmeneti szakaszban minden, de minden megtörténhet”

– fogalmazott az időjárási szempontból várható aggasztó bizonytalanságról a szakember.

Hirdetés

Nem tudni, mikor ér véget ez az átmenet, a földtörténet korábbi éghajlatváltozásai alapján több évszázadig is eltarthat, ám mivel a paleoklimatológiai kutatások a napjainkban tapasztalt változásokhoz hasonló sebességű átalakulásokat még nem tudtak kimutatni, „szakmai körökben azt feltételezik, hogy – sajnos elég hamar – a jelenlegi társadalom számára nem kedvező egyensúlyi állapot alakulhat ki.

Nagyon valószínű, hogy a mi vidékünkön, a mi földrajzi szélességi körünkön a jelenleg tőlünk délebbre jellemző mediterrán éghajlat fog beállni, ami hosszú forró nyarakból, rövid csapadékos telekből áll majd, a köztes évszakok – az ősz és a tavasz – pedig szinte felszívódnak.

A hőség szinte mindenre kihat: élelmiszereinkre, lakásainkra, ruházatunkra. Alkalmazkodni kell. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A hőség szinte mindenre kihat: élelmiszereinkre, lakásainkra, ruházatunkra. Alkalmazkodni kell. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Ez egy egész sor következménnyel jár, ami nem kedvez az itt élő társadalomnak, például új betegségek, új vírusok jelenhetnek meg itt, amire mi nem vagyunk felkészülve” – mondta Makkai Gergely. A következmények sorát azzal folytatta, hogy várhatóan új, melegebb égövi növényfajták és rovarok honosodnak meg, és a klímaváltozás feltételezhetően mindenre kihat majd: a gasztronómiában elterjednek a jelenleginél könnyedebb, mediterrán ételek, az építkezésben a zárt tereket a tágasabb, szellősebb helyiségek váltják fel, és természetesen az öltözködésre is kihat az éghajlatváltozás. Ehhez alkalmazkodni kell majd, ami a szakember szerint nem lesz könnyű.

A globális felmelegedés veszélyéről

A légkör hőmérséklete nagyon kényes egyensúlyban áll az atmoszféra szén-dioxid-tartalmával. A üvegházhatású gázok – mint amilyen a szén-dioxid is –, fékezik a hő kiáramlását, így annak egy része megreked a talaj menti légrétegekben, ezáltal fokozva a felmelegedést. A helyzet azért aggasztó – mint azt Makkai Gergelytől megtudtuk –, mert a légkör 15 Celsius-fokos globális átlaghőmérsékletét – amennyi a klímaváltozás kezdete előtt volt – mindössze 0,03 százalékos szén-dioxid-tartalom okozta. Ha egyáltalán nem volna szén-dioxid a levegőben, a légkör globális átlaghőmérséklete mínusz 18 Celsius-fok volna. Tehát mindössze ilyen kis részarányú szén-dioxid okozott 33 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést a légkörben, és ezért beláthatatlanok a következményei annak, ha csak minimális mértékben is nő a szén-dioxid mennyisége a légkörben.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 26., hétfő

Jelentkezett a nyereményért és közölte, nem hagyja abba a lottózást az újdonsült milliomos

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.

Jelentkezett a nyereményért és közölte, nem hagyja abba a lottózást az újdonsült milliomos
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Fehérorosz és ukrán állampolgárok által végrehajtott erdélyi szabotázsakciót tárt fel a román hírszerzés

A gyanúsítottak egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjai lehetnek, és érintettek a brassói Carfil ipari telephelyén, a Romarm egyik leányvállalatánál történt robbanásban – írja közleményében a SRI és a DIICOT.

Fehérorosz és ukrán állampolgárok által végrehajtott erdélyi szabotázsakciót tárt fel a román hírszerzés
2026. október 26., hétfő

Szigorítás jöhet az elektromos rollereseknek, a szenátus már rábólintott

Elfogadott hétfőn a szenátus egy törvénytervezetet, amely életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését a közutakon elektromos rollerrel vagy elektromos kerékpárral közlekedők számára.

Szigorítás jöhet az elektromos rollereseknek, a szenátus már rábólintott
2026. október 26., hétfő

Banira és teletankra számolták ki a gázolaj drágulását, ha nem hosszabbítják meg az állami beavatkozást

Többféle intézkedés is érvényben van, ami szabályozza az üzemanyag árát, és ahhoz, hogy ezek megszakítás nélkül továbbéljenek, gyorsan dönteni kell a folytatásról. Ellenkező esetben egy dízel személyautó teletankolása akár 42 lejjel is drágulhat.

Banira és teletankra számolták ki a gázolaj drágulását, ha nem hosszabbítják meg az állami beavatkozást
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Már havazik is – videóval

Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.

Már havazik is – videóval
Már havazik is – videóval
2026. október 26., hétfő

Már havazik is – videóval

2026. október 26., hétfő

Most, hogy van kormány, már időpontot is említenek a közigazgatás átalakítására

A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.

Most, hogy van kormány, már időpontot is említenek a közigazgatás átalakítására
2026. október 26., hétfő

Néhány enyhébb nap után érkezik a hideg

Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.

Néhány enyhébb nap után érkezik a hideg
Néhány enyhébb nap után érkezik a hideg
2026. október 26., hétfő

Néhány enyhébb nap után érkezik a hideg

Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Rendkívüli szimfonikus hangverseny Marosvásárhelyen – Pro Urbe-díjátadó gála

Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!

Rendkívüli szimfonikus hangverseny Marosvásárhelyen – Pro Urbe-díjátadó gála
2026. október 26., hétfő

Úgy néz ki, hogy nem hosszabbítják meg Georgescu előzetes letartóztatását

Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.

Úgy néz ki, hogy nem hosszabbítják meg Georgescu előzetes letartóztatását
2026. október 26., hétfő

24,17 milliárd lejjel csökkent a költségvetési hiány

Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.

24,17 milliárd lejjel csökkent a költségvetési hiány
Hirdetés