
A helyszín nem az Egyesült Államok, hanem Călărași megye. A tornádók látványa várhatóan még gyakoribb lesz a jövőben térségünkben
Fotó: Meteoplus/Facebook
Tornádók, elsivatagosodás, trópusi csapadékhozamú felhőszakadások, drasztikus hőmérséklet-ingadozás – a térségben korábban soha vagy csak ritkán tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek mind annak az átmeneti állapotnak a biztos és egyre gyakoribb jelei, amely a klímaváltozással hozható összefüggésbe. Az éghajlat geológiai léptékben mérve példátlan gyorsasággal változik, és banánligeteink egyelőre ugyan nem lesznek, de készülhetünk a mediterrán klímára, ami nem feltétlenül lesz kedvező számunkra.
2019. június 02., 09:192019. június 02., 09:19
2019. május 22., 19:542019. május 22., 19:54
Noha a tornádók hazájának az Amerikai Egyesült Államokat tartják, a pusztító erejű forgószél egyre gyakrabban kialakul Európában, azon belül Romániában is, mint ahogyan legutóbb április 30-án történt Călărași megyében, ahol egy utasokkal teli buszt is felborított. A klímaváltozásra utaló számos más időjárási jelenség mellett Erdélyben is létrejöhet hasonló forgószél, sőt a jövőben feltételezhetően egyre gyakrabban meg is történik ez – derül ki a Makkai Gergely által elmondottakból, akit az éghajlatváltozás várható következményeiről kérdeztünk.
„A tornádó kialakulásának megvannak a sajátos feltételei: a felmelegedés, a gyors légköri áramlások, amelyek kavaró, örvénylő mozgást hoznak létre – ezek most már nálunk is kialakulhatnak” – fogalmazott az Országos Meteorológiai Központ korábbi igazgatóhelyettese és a Dél-Erdélyi Regionális Meteorológiai Központ egykori igazgatóhelyettese, aki nyugdíjba vonulása előtt több mint negyven évet töltött a pályán. Sokan mondhatják erre – folytatta a szakember –, hogy régen is voltak szélsőséges időjárási jelenségek, és igazuk is van. A válasz erre az, „hogy igen, voltak, de nagyon ritkán, és nem ez volt a jellemző.
Ezt hozta az éghajlatváltozás.” A jelenség eredménye az, hogy például Erdélyben, a Mezőségen már észlelhetők az elsivatagosodás jelei, akárcsak Olténiában, de az egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges időjárási megnyilvánulások közé tartoznak a drasztikus és hirtelen lezajló hőmérséklet-változások, az egész hegyoldalakat lekopasztó, erdőket kidöntő, lakóházakat elsöprő viharos szelek, illetve azok a felhőszakadások is, amelyek egyetlen alkalommal egy hónapnyi csapadékmennyiséget eredményeznek – sorolta a nyugalmazott meteorológus.
Nagy csapadékhozamú zivatar Székelyföldön. Gyakoribb, mint kellene. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Mint azt Makkai Gergely elmondta, a jelenlegi állapot még nem a folyamat vége, hanem csupán átmeneti helyzet. A Föld légkörében az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt bekövetkezett felmelegedés nyomán felborult az időjárást alakító magas és alacsony nyomású légtömegek találkozási pontjainak, a meteorológiában akcióközpontoknak nevezett zónák térbeli elhelyezkedése és egymásra gyakorolt kölcsönhatása.
„A megváltozott körülmények hatására a légkör elmozdult egy új, egyelőre ismeretlen egyensúlyi irány felé, és amíg az új stabilitás ki nem alakul,
– fogalmazott az időjárási szempontból várható aggasztó bizonytalanságról a szakember.
Nem tudni, mikor ér véget ez az átmenet, a földtörténet korábbi éghajlatváltozásai alapján több évszázadig is eltarthat, ám mivel a paleoklimatológiai kutatások a napjainkban tapasztalt változásokhoz hasonló sebességű átalakulásokat még nem tudtak kimutatni, „szakmai körökben azt feltételezik, hogy – sajnos elég hamar – a jelenlegi társadalom számára nem kedvező egyensúlyi állapot alakulhat ki.
A hőség szinte mindenre kihat: élelmiszereinkre, lakásainkra, ruházatunkra. Alkalmazkodni kell. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Ez egy egész sor következménnyel jár, ami nem kedvez az itt élő társadalomnak, például új betegségek, új vírusok jelenhetnek meg itt, amire mi nem vagyunk felkészülve” – mondta Makkai Gergely. A következmények sorát azzal folytatta, hogy várhatóan új, melegebb égövi növényfajták és rovarok honosodnak meg, és a klímaváltozás feltételezhetően mindenre kihat majd: a gasztronómiában elterjednek a jelenleginél könnyedebb, mediterrán ételek, az építkezésben a zárt tereket a tágasabb, szellősebb helyiségek váltják fel, és természetesen az öltözködésre is kihat az éghajlatváltozás. Ehhez alkalmazkodni kell majd, ami a szakember szerint nem lesz könnyű.
A globális felmelegedés veszélyéről
A légkör hőmérséklete nagyon kényes egyensúlyban áll az atmoszféra szén-dioxid-tartalmával. A üvegházhatású gázok – mint amilyen a szén-dioxid is –, fékezik a hő kiáramlását, így annak egy része megreked a talaj menti légrétegekben, ezáltal fokozva a felmelegedést. A helyzet azért aggasztó – mint azt Makkai Gergelytől megtudtuk –, mert a légkör 15 Celsius-fokos globális átlaghőmérsékletét – amennyi a klímaváltozás kezdete előtt volt – mindössze 0,03 százalékos szén-dioxid-tartalom okozta. Ha egyáltalán nem volna szén-dioxid a levegőben, a légkör globális átlaghőmérséklete mínusz 18 Celsius-fok volna. Tehát mindössze ilyen kis részarányú szén-dioxid okozott 33 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést a légkörben, és ezért beláthatatlanok a következményei annak, ha csak minimális mértékben is nő a szén-dioxid mennyisége a légkörben.
Izgalmas időszak előtt áll a videójáték-ipar, aminek a jövőjébe kaphattunk betekintést a nyári bemutató-események révén. Összeállításunkban a legnagyobb bejelentéseket szedtük össze.
A fokozódó elégedetlenségek miatt japánsztrájkot indít az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben a Sanitas szakszervezet kedden. Az érdekvédelem főként a véglegesítés előtt álló egységes bértörvény-tervezet módosítását szeretné elérni.
A Hunyad megyei törvényszék elrendelte hétfőn annak a férfinek az előzetes letartóztatását, aki egy pisztollyal rálőtt négy emberre Lupényben. A törvényszék döntése nem jogerős, 48 órán belül megfellebbezhető.
A hét elején az átlagosnál melegebb idő várható, majd átmeneti lehűlés érkezik. A hónap közepétől ismét melegszik az idő, ugyanakkor záporokra és zivatarokra szinte minden nap számítani lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.
Rendkívüli ülésen fogadta el a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület azt a határozatot, amellyel a Monturist Kft. közgyűlésének összehívását kezdeményezik, ahol a cégvezető menesztését szeretnék elérni és kineveznék az utódját is.
A népzene, a könnyűzene és a gasztronómia találkozására épül a Folk & Roll Víkend, egy minifesztivál, amelyre július 31. és augusztus 2. között kerül sor Gyergyószentmiklóson. A város nem marad fesztiválhangulat nélkül idén sem.
Összesen 9,76 millió hektár területre nyújtottak be 671.334 egységes agrártámogatási kérelmet a június 5-i határidőig.
Idén májusban 4 679 826 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 2812-vel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2784 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Eugen Tomac kijelölt kormányfő hétfőn közölte, hogy legkésőbb szerdára véglegesíti miniszterjelöltjeinek listáját, és ismét hangsúlyozta, hogy technokrata kormánynak szeretne bizalmi szavazást kérni a parlamentben.
3 hozzászólás