
A helyszín nem az Egyesült Államok, hanem Călărași megye. A tornádók látványa várhatóan még gyakoribb lesz a jövőben térségünkben
Fotó: Meteoplus/Facebook
Tornádók, elsivatagosodás, trópusi csapadékhozamú felhőszakadások, drasztikus hőmérséklet-ingadozás – a térségben korábban soha vagy csak ritkán tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek mind annak az átmeneti állapotnak a biztos és egyre gyakoribb jelei, amely a klímaváltozással hozható összefüggésbe. Az éghajlat geológiai léptékben mérve példátlan gyorsasággal változik, és banánligeteink egyelőre ugyan nem lesznek, de készülhetünk a mediterrán klímára, ami nem feltétlenül lesz kedvező számunkra.
2019. június 02., 09:192019. június 02., 09:19
2019. május 22., 19:542019. május 22., 19:54
Noha a tornádók hazájának az Amerikai Egyesült Államokat tartják, a pusztító erejű forgószél egyre gyakrabban kialakul Európában, azon belül Romániában is, mint ahogyan legutóbb április 30-án történt Călărași megyében, ahol egy utasokkal teli buszt is felborított. A klímaváltozásra utaló számos más időjárási jelenség mellett Erdélyben is létrejöhet hasonló forgószél, sőt a jövőben feltételezhetően egyre gyakrabban meg is történik ez – derül ki a Makkai Gergely által elmondottakból, akit az éghajlatváltozás várható következményeiről kérdeztünk.
„A tornádó kialakulásának megvannak a sajátos feltételei: a felmelegedés, a gyors légköri áramlások, amelyek kavaró, örvénylő mozgást hoznak létre – ezek most már nálunk is kialakulhatnak” – fogalmazott az Országos Meteorológiai Központ korábbi igazgatóhelyettese és a Dél-Erdélyi Regionális Meteorológiai Központ egykori igazgatóhelyettese, aki nyugdíjba vonulása előtt több mint negyven évet töltött a pályán. Sokan mondhatják erre – folytatta a szakember –, hogy régen is voltak szélsőséges időjárási jelenségek, és igazuk is van. A válasz erre az, „hogy igen, voltak, de nagyon ritkán, és nem ez volt a jellemző.
Ezt hozta az éghajlatváltozás.” A jelenség eredménye az, hogy például Erdélyben, a Mezőségen már észlelhetők az elsivatagosodás jelei, akárcsak Olténiában, de az egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges időjárási megnyilvánulások közé tartoznak a drasztikus és hirtelen lezajló hőmérséklet-változások, az egész hegyoldalakat lekopasztó, erdőket kidöntő, lakóházakat elsöprő viharos szelek, illetve azok a felhőszakadások is, amelyek egyetlen alkalommal egy hónapnyi csapadékmennyiséget eredményeznek – sorolta a nyugalmazott meteorológus.
Nagy csapadékhozamú zivatar Székelyföldön. Gyakoribb, mint kellene. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Mint azt Makkai Gergely elmondta, a jelenlegi állapot még nem a folyamat vége, hanem csupán átmeneti helyzet. A Föld légkörében az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt bekövetkezett felmelegedés nyomán felborult az időjárást alakító magas és alacsony nyomású légtömegek találkozási pontjainak, a meteorológiában akcióközpontoknak nevezett zónák térbeli elhelyezkedése és egymásra gyakorolt kölcsönhatása.
„A megváltozott körülmények hatására a légkör elmozdult egy új, egyelőre ismeretlen egyensúlyi irány felé, és amíg az új stabilitás ki nem alakul,
– fogalmazott az időjárási szempontból várható aggasztó bizonytalanságról a szakember.
Nem tudni, mikor ér véget ez az átmenet, a földtörténet korábbi éghajlatváltozásai alapján több évszázadig is eltarthat, ám mivel a paleoklimatológiai kutatások a napjainkban tapasztalt változásokhoz hasonló sebességű átalakulásokat még nem tudtak kimutatni, „szakmai körökben azt feltételezik, hogy – sajnos elég hamar – a jelenlegi társadalom számára nem kedvező egyensúlyi állapot alakulhat ki.
A hőség szinte mindenre kihat: élelmiszereinkre, lakásainkra, ruházatunkra. Alkalmazkodni kell. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Ez egy egész sor következménnyel jár, ami nem kedvez az itt élő társadalomnak, például új betegségek, új vírusok jelenhetnek meg itt, amire mi nem vagyunk felkészülve” – mondta Makkai Gergely. A következmények sorát azzal folytatta, hogy várhatóan új, melegebb égövi növényfajták és rovarok honosodnak meg, és a klímaváltozás feltételezhetően mindenre kihat majd: a gasztronómiában elterjednek a jelenleginél könnyedebb, mediterrán ételek, az építkezésben a zárt tereket a tágasabb, szellősebb helyiségek váltják fel, és természetesen az öltözködésre is kihat az éghajlatváltozás. Ehhez alkalmazkodni kell majd, ami a szakember szerint nem lesz könnyű.
A globális felmelegedés veszélyéről
A légkör hőmérséklete nagyon kényes egyensúlyban áll az atmoszféra szén-dioxid-tartalmával. A üvegházhatású gázok – mint amilyen a szén-dioxid is –, fékezik a hő kiáramlását, így annak egy része megreked a talaj menti légrétegekben, ezáltal fokozva a felmelegedést. A helyzet azért aggasztó – mint azt Makkai Gergelytől megtudtuk –, mert a légkör 15 Celsius-fokos globális átlaghőmérsékletét – amennyi a klímaváltozás kezdete előtt volt – mindössze 0,03 százalékos szén-dioxid-tartalom okozta. Ha egyáltalán nem volna szén-dioxid a levegőben, a légkör globális átlaghőmérséklete mínusz 18 Celsius-fok volna. Tehát mindössze ilyen kis részarányú szén-dioxid okozott 33 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést a légkörben, és ezért beláthatatlanok a következményei annak, ha csak minimális mértékben is nő a szén-dioxid mennyisége a légkörben.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülőfalujában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
3 hozzászólás