
Fotó: Haáz Vince
A magyarországi, romániai és európai lakáshelyzetet, az ingatlanberuházások kérdését, illetve a magyarországi – Románia számára is követendő példának ajánlott – lakáscélú állami támogatásokat áttekintő előadást tartott dr. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos alelnöke a szervezet meghívására Csíkszeredában.
2024. március 01., 20:422024. március 01., 20:42
2024. március 02., 15:312024. március 02., 15:31
Milyen otthonteremtési és -felújítási, Magyarországon bevált programokat tudna követni Románia, mi a helyzet a lakásépítkezések, lakhatási költségek és körülmények, ingatlanárak terén? – ezekről, és még számos hasonló, mindenkit érdeklő és érintő kérdésről beszélt csíkszeredai előadásán a helyettes államtitkár.
Dr. Csepeti Ádám az itthon is ismert, magyarországi lakáscélú támogatásokat, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), ennek falusi változata, a Babaváró hitel, az otthonfelújítási támogatás és a Zöld Otthon hitel tapasztalatait foglalta össze először. Mint mondta, a CSOK-ot 240 ezer család igényelte 760 milliárd forint összeggel, a Falusi CSOK-ot pedig 40 ezer, és az ezt felhasználó települések felében megállt a népességfogyás. A Babaváró hitelt igénylő 278 ezer család az összegek 50 százalékát fordította ingatlanra, az otthonfelújítási támogatásra kifizetett 800 milliárd forintnak viszont csak fele ment energiahatékonysági beruházásokra, mert ez nem volt feltétel. A Zöld Otthon hitel viszont főleg a vagyonosabbaknak kedvezett – mutatott rá.
A hozzájárulás születéstámogatási hatása vegyesnek mondható a szakember szerint, az igénylő családok kétharmada egyetlen gyermeket sem vállalt, hiányoztak a kiemelt célcsoportok, sok jómódú család is nyert támogatást, ugyanakkor a babaváró hitelek nem elhanyagolható részét állampapírokba fektették. Kevés volt az energetikai korszerűsítés, az építőipari inflációhoz hozzájárult a kereslet élénkítése, az építőipari költségek megnőttek, mert kevés a magyarországi gyártó, a jelzáloghitelek kamatai emelkedtek, a régi CSOK-támogatások reálértéke csökkent – jellemezte az utóbbi évek nehéz helyzetét az államtitkár. Ezek mellett csökkent a lakásépítés mértéke, akárcsak az állami építőipari megrendelések volumene.
A 2024-től érvényes magyarországi lakáscélú támogatások, mint a CSOK Plusz, már a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, célzottan a kedvezményes hitelösszegek növelésével ösztönzik a további gyermekvállalást, a Falusi CSOK meghatározott kistelepüléseken vehető igénybe – hangzott el. A hallgatóság részéről felmerült, hogy ezek a támogatások – mivel Romániában nem elérhetők – az anyaországi kitelepedésre ösztönözhetik az erdélyi, partiumi magyar fiatalokat is. Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarországnak ez egyáltalán nem érdeke, ők
A jelenlegi lakáshelyzetről dr. Csepeti Ádám azt mondta, vége az alacsony kamatok korszakának, mérséklődnek a megtakarítások, és megnövekedtek a lakhatási költségek, bezuhant a lakáspiaci tranzakciók száma – ez a legtöbb európai országra érvényes. A saját tulajdonú lakással rendelkezők aránya Romániában 90 százalékos, de Magyarország is közelíti ezt az arányt, a kevés lakásépítés viszont magasra emeli az albérletárakat.
Csepeti Ádám szerint Romániának követnie kellene a magyarországi lakáscélú támogatások példáját
Fotó: Borbély Fanni
Kitért a lakhatási költségekre is, amelyek a statisztikák szerint Romániában a havi jövedelem 20, míg Magyarországon 18 százalékát jelentik átlagosan – mint mondta, ezek alapján nem állunk rosszul.
– jegyezte meg.
A befektetési célú ingatlanvásárlás, amely a lakások bérbeadására irányul, 5-6 százalékos hasznot tud hozni jelenleg, de hosszú távon az értéknövekedés miatt jó befektetésnek bizonyult eddig is a szakember szerint. Emlékeztetett, noha itthon igen magasnak tűnnek a nagyvárosi ingatlanárak, ezek a világ számos pontjáról nézve olcsók, ezért folyamatosan vásárlásra ösztönzik a globális befektetőket.
Kérdésünkre, hogy van-e reális esélye a magyarországi lakáscélú támogatások példájára hasonló romániai támogatások bevezetésének, dr. Csepeti Ádám úgy nyilatkozott, ő optimista, mert a román kormányzati partnerek, a romániai üzleti élet szereplői látják, hogy fontos a lakosság lakhatási szükségleteinek javítása.
– vázolta. Hozzátette, látja annak lehetőségét, hogy erre akár egy kormányközi fórumot, egy akciócsoportot létre tudnak hozni, és ebben nagyon szívesen részt is vesz.
Úgy látja, ahhoz, hogy a magyarországi lakáscélú támogatások ne az erdélyi magyar fiatalokat ösztönözzék kitelepedésre, a mindenkori romániai kormányzattal egy olyan szakmai és partnerkapcsolatot kell kialakítani, hogy át tudják venni a magyarországi lakáspolitika legfontosabb elemeit.
Fotó: Borbély Fanni
„Magyarországnak egyáltalán nem célja a határon túli magyar fiataloknak az anyaországba való költöztetése, mindenféle pletykával ellentétben, azt szeretnénk elérni, hogy a magyarországi lakáspolitika tetsszen a mindenkori román kormánynak, és ösztönözzük őket arra, hogy sikeres lakáspolitikákat vezessenek be. Romániában” – húzta alá dr. Csepeti Ádám.
A lakáshelyzettel kapcsolatban úgy értékelt,
Úgy látja, ezért vizsgálni kell, hogy mi az egészséges arány a saját tulajdonú és a bérlakások tekintetében a lakhatási formák között, és ha ezt Románia okosan csinálja, akkor nagyon sok fiatalnak tud a jövőben megfizethető bérlakásokat biztosítani, ez egyben saját demográfiai céljait is szolgálja. „Azt gondolom, hosszú távon Románia is fel fogja ismerni azt, hogy a Nyugat-Európában dolgozó polgártársak számára kedvező lakhatási körülményeket kell kínálni itthon, hogy a fiatalok lássanak perspektívát a hazatérésben” – értékelt.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezték hétfőn azt a hét személyt, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá szombat éjjel a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira – közölte hétfőn a dési ügyészség.
Jócskán túlhaladva a megengedett sebességet, 172 km/órával száguldó sofőrt mértek be a rendőrök vasárnap Buzău megyében, de miután megállították, váratlan fordulatot vett a gyorshajtásos eset.
Tovább fokozódik a hőség az elkövetkező napokban, az Országos Meteorológiai Igazgatóság előrejelzése szerint azonban viharosra fordulhat az időjárás szerdára virradóra.
Őrizetbe vettek egy ügyészt vasárnap éjszaka 24 órára, mert miután botrányt okozott egy Hunyad megyei vendéglátóhelyen, könnygázt használt és egy pisztolyt is elsütött, amikor a rendőrök megpróbálták lefogni – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
Udvarhely-, Gyergyó- és Csíkszéken is kaptak el ittas sofőröket hétvégén a hatóságok, sőt volt, aki vezetői engedély nélkül közlekedett járművével – derül ki a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közleményéből.
Kilőtték azt a medvét, amely vasárnap megtámadott egy embert az észak-szlovákiai Nagyturány (Turany) közelében – jelentette be közösségi médiaprofilján Filip Kuffa szlovák környezetvédelmi államtitkár hétfőn.
Elsősorban a nappali hőmérsékletek alakulásában várhatók változások a következő kéthetes, augusztus 10–23. közötti időszakban az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint.
Első- és másodfokú időjárási riasztást bocsájtott ki az Országos Meteorológia Szolgálat keddre Románia legnagyobb területére a várható hőség miatt.
Idén júniusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,6-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
szóljon hozzá!