
Fotó: Haáz Vince
A magyarországi, romániai és európai lakáshelyzetet, az ingatlanberuházások kérdését, illetve a magyarországi – Románia számára is követendő példának ajánlott – lakáscélú állami támogatásokat áttekintő előadást tartott dr. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos alelnöke a szervezet meghívására Csíkszeredában.
2024. március 01., 20:422024. március 01., 20:42
2024. március 02., 15:312024. március 02., 15:31
Milyen otthonteremtési és -felújítási, Magyarországon bevált programokat tudna követni Románia, mi a helyzet a lakásépítkezések, lakhatási költségek és körülmények, ingatlanárak terén? – ezekről, és még számos hasonló, mindenkit érdeklő és érintő kérdésről beszélt csíkszeredai előadásán a helyettes államtitkár.
Dr. Csepeti Ádám az itthon is ismert, magyarországi lakáscélú támogatásokat, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), ennek falusi változata, a Babaváró hitel, az otthonfelújítási támogatás és a Zöld Otthon hitel tapasztalatait foglalta össze először. Mint mondta, a CSOK-ot 240 ezer család igényelte 760 milliárd forint összeggel, a Falusi CSOK-ot pedig 40 ezer, és az ezt felhasználó települések felében megállt a népességfogyás. A Babaváró hitelt igénylő 278 ezer család az összegek 50 százalékát fordította ingatlanra, az otthonfelújítási támogatásra kifizetett 800 milliárd forintnak viszont csak fele ment energiahatékonysági beruházásokra, mert ez nem volt feltétel. A Zöld Otthon hitel viszont főleg a vagyonosabbaknak kedvezett – mutatott rá.
A hozzájárulás születéstámogatási hatása vegyesnek mondható a szakember szerint, az igénylő családok kétharmada egyetlen gyermeket sem vállalt, hiányoztak a kiemelt célcsoportok, sok jómódú család is nyert támogatást, ugyanakkor a babaváró hitelek nem elhanyagolható részét állampapírokba fektették. Kevés volt az energetikai korszerűsítés, az építőipari inflációhoz hozzájárult a kereslet élénkítése, az építőipari költségek megnőttek, mert kevés a magyarországi gyártó, a jelzáloghitelek kamatai emelkedtek, a régi CSOK-támogatások reálértéke csökkent – jellemezte az utóbbi évek nehéz helyzetét az államtitkár. Ezek mellett csökkent a lakásépítés mértéke, akárcsak az állami építőipari megrendelések volumene.
A 2024-től érvényes magyarországi lakáscélú támogatások, mint a CSOK Plusz, már a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, célzottan a kedvezményes hitelösszegek növelésével ösztönzik a további gyermekvállalást, a Falusi CSOK meghatározott kistelepüléseken vehető igénybe – hangzott el. A hallgatóság részéről felmerült, hogy ezek a támogatások – mivel Romániában nem elérhetők – az anyaországi kitelepedésre ösztönözhetik az erdélyi, partiumi magyar fiatalokat is. Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarországnak ez egyáltalán nem érdeke, ők
A jelenlegi lakáshelyzetről dr. Csepeti Ádám azt mondta, vége az alacsony kamatok korszakának, mérséklődnek a megtakarítások, és megnövekedtek a lakhatási költségek, bezuhant a lakáspiaci tranzakciók száma – ez a legtöbb európai országra érvényes. A saját tulajdonú lakással rendelkezők aránya Romániában 90 százalékos, de Magyarország is közelíti ezt az arányt, a kevés lakásépítés viszont magasra emeli az albérletárakat.
Csepeti Ádám szerint Romániának követnie kellene a magyarországi lakáscélú támogatások példáját
Fotó: Borbély Fanni
Kitért a lakhatási költségekre is, amelyek a statisztikák szerint Romániában a havi jövedelem 20, míg Magyarországon 18 százalékát jelentik átlagosan – mint mondta, ezek alapján nem állunk rosszul.
– jegyezte meg.
A befektetési célú ingatlanvásárlás, amely a lakások bérbeadására irányul, 5-6 százalékos hasznot tud hozni jelenleg, de hosszú távon az értéknövekedés miatt jó befektetésnek bizonyult eddig is a szakember szerint. Emlékeztetett, noha itthon igen magasnak tűnnek a nagyvárosi ingatlanárak, ezek a világ számos pontjáról nézve olcsók, ezért folyamatosan vásárlásra ösztönzik a globális befektetőket.
Kérdésünkre, hogy van-e reális esélye a magyarországi lakáscélú támogatások példájára hasonló romániai támogatások bevezetésének, dr. Csepeti Ádám úgy nyilatkozott, ő optimista, mert a román kormányzati partnerek, a romániai üzleti élet szereplői látják, hogy fontos a lakosság lakhatási szükségleteinek javítása.
– vázolta. Hozzátette, látja annak lehetőségét, hogy erre akár egy kormányközi fórumot, egy akciócsoportot létre tudnak hozni, és ebben nagyon szívesen részt is vesz.
Úgy látja, ahhoz, hogy a magyarországi lakáscélú támogatások ne az erdélyi magyar fiatalokat ösztönözzék kitelepedésre, a mindenkori romániai kormányzattal egy olyan szakmai és partnerkapcsolatot kell kialakítani, hogy át tudják venni a magyarországi lakáspolitika legfontosabb elemeit.
Fotó: Borbély Fanni
„Magyarországnak egyáltalán nem célja a határon túli magyar fiataloknak az anyaországba való költöztetése, mindenféle pletykával ellentétben, azt szeretnénk elérni, hogy a magyarországi lakáspolitika tetsszen a mindenkori román kormánynak, és ösztönözzük őket arra, hogy sikeres lakáspolitikákat vezessenek be. Romániában” – húzta alá dr. Csepeti Ádám.
A lakáshelyzettel kapcsolatban úgy értékelt,
Úgy látja, ezért vizsgálni kell, hogy mi az egészséges arány a saját tulajdonú és a bérlakások tekintetében a lakhatási formák között, és ha ezt Románia okosan csinálja, akkor nagyon sok fiatalnak tud a jövőben megfizethető bérlakásokat biztosítani, ez egyben saját demográfiai céljait is szolgálja. „Azt gondolom, hosszú távon Románia is fel fogja ismerni azt, hogy a Nyugat-Európában dolgozó polgártársak számára kedvező lakhatási körülményeket kell kínálni itthon, hogy a fiatalok lássanak perspektívát a hazatérésben” – értékelt.
Tovább gyűrűzik a vita Adrian Veștea miniszterelnök-jelölése körül. Miközben a PNL egyik európai parlamenti képviselője a politikus kizárását követeli, az AUR előre hozott választásokat sürget, az RMDSZ pedig még mérlegeli álláspontját.
Adrian Veștea szerint miniszterelnökké jelölése nem a PNL megosztását szolgálja, hanem lehetőséget ad arra, hogy a liberálisok folytassák a reformokat és bizonyítsák: készek felelősséget vállalni Románia stabilitásáért.
A legtöbb közúti baleset vasárnap történik, a kritikus időszak pedig 13 óra és 17 óra közé esik – hívja fel a figyelmet a rendőrség. Vasárnap a Maros megyei közlekedési rendőrök közúti ellenőrzést és balesetmegelőzési tevékenységet tartanak.
Rendkívüli egyeztetésre hívja össze a PSD vezető testületeit Mihai Fifor, miután Nicușor Dan államfő Adrian Veșteát bízta meg kormányalakítással. A szociáldemokraták szerint a döntés előtt nem egyeztettek velük.
Erős szélre és zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Adrian Veștea miniszterelnök-jelölése újabb politikai vitát váltott ki. Ilie Bolojan szerint a lépés a PNL megosztására irányul, míg az USR képviselője azt kifogásolja, hogy Nicușor Dan államfő nem egyeztetett előzetesen az új jelölt személyéről.
Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízását, ezért Nicușor Dan államfő vasárnap Adrian Veșteát kérte fel új kormány létrehozására. Az elnök szerint a politikai válságból végül csak egy pártok által támogatott politikai megoldás vezethet ki.
Tisztában voltam azzal, hogy egy szürreális filmre vettem jegyet, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem az A24 új horrorfilmjét, a Hátsó szobákat.
Vasárnap nyújtja be a parlamentnek Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök a szakértői kormány névsorát és programját. A tervek szerint a kabinet 18 tagból állna: 15 miniszter és három miniszterelnök-helyettes kapna helyet benne.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében.
szóljon hozzá!