
Fotó: Haáz Vince
A magyarországi, romániai és európai lakáshelyzetet, az ingatlanberuházások kérdését, illetve a magyarországi – Románia számára is követendő példának ajánlott – lakáscélú állami támogatásokat áttekintő előadást tartott dr. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos alelnöke a szervezet meghívására Csíkszeredában.
2024. március 01., 20:422024. március 01., 20:42
2024. március 02., 15:312024. március 02., 15:31
Milyen otthonteremtési és -felújítási, Magyarországon bevált programokat tudna követni Románia, mi a helyzet a lakásépítkezések, lakhatási költségek és körülmények, ingatlanárak terén? – ezekről, és még számos hasonló, mindenkit érdeklő és érintő kérdésről beszélt csíkszeredai előadásán a helyettes államtitkár.
Dr. Csepeti Ádám az itthon is ismert, magyarországi lakáscélú támogatásokat, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), ennek falusi változata, a Babaváró hitel, az otthonfelújítási támogatás és a Zöld Otthon hitel tapasztalatait foglalta össze először. Mint mondta, a CSOK-ot 240 ezer család igényelte 760 milliárd forint összeggel, a Falusi CSOK-ot pedig 40 ezer, és az ezt felhasználó települések felében megállt a népességfogyás. A Babaváró hitelt igénylő 278 ezer család az összegek 50 százalékát fordította ingatlanra, az otthonfelújítási támogatásra kifizetett 800 milliárd forintnak viszont csak fele ment energiahatékonysági beruházásokra, mert ez nem volt feltétel. A Zöld Otthon hitel viszont főleg a vagyonosabbaknak kedvezett – mutatott rá.
A hozzájárulás születéstámogatási hatása vegyesnek mondható a szakember szerint, az igénylő családok kétharmada egyetlen gyermeket sem vállalt, hiányoztak a kiemelt célcsoportok, sok jómódú család is nyert támogatást, ugyanakkor a babaváró hitelek nem elhanyagolható részét állampapírokba fektették. Kevés volt az energetikai korszerűsítés, az építőipari inflációhoz hozzájárult a kereslet élénkítése, az építőipari költségek megnőttek, mert kevés a magyarországi gyártó, a jelzáloghitelek kamatai emelkedtek, a régi CSOK-támogatások reálértéke csökkent – jellemezte az utóbbi évek nehéz helyzetét az államtitkár. Ezek mellett csökkent a lakásépítés mértéke, akárcsak az állami építőipari megrendelések volumene.
A 2024-től érvényes magyarországi lakáscélú támogatások, mint a CSOK Plusz, már a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, célzottan a kedvezményes hitelösszegek növelésével ösztönzik a további gyermekvállalást, a Falusi CSOK meghatározott kistelepüléseken vehető igénybe – hangzott el. A hallgatóság részéről felmerült, hogy ezek a támogatások – mivel Romániában nem elérhetők – az anyaországi kitelepedésre ösztönözhetik az erdélyi, partiumi magyar fiatalokat is. Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarországnak ez egyáltalán nem érdeke, ők
A jelenlegi lakáshelyzetről dr. Csepeti Ádám azt mondta, vége az alacsony kamatok korszakának, mérséklődnek a megtakarítások, és megnövekedtek a lakhatási költségek, bezuhant a lakáspiaci tranzakciók száma – ez a legtöbb európai országra érvényes. A saját tulajdonú lakással rendelkezők aránya Romániában 90 százalékos, de Magyarország is közelíti ezt az arányt, a kevés lakásépítés viszont magasra emeli az albérletárakat.
Csepeti Ádám szerint Romániának követnie kellene a magyarországi lakáscélú támogatások példáját
Fotó: Borbély Fanni
Kitért a lakhatási költségekre is, amelyek a statisztikák szerint Romániában a havi jövedelem 20, míg Magyarországon 18 százalékát jelentik átlagosan – mint mondta, ezek alapján nem állunk rosszul.
– jegyezte meg.
A befektetési célú ingatlanvásárlás, amely a lakások bérbeadására irányul, 5-6 százalékos hasznot tud hozni jelenleg, de hosszú távon az értéknövekedés miatt jó befektetésnek bizonyult eddig is a szakember szerint. Emlékeztetett, noha itthon igen magasnak tűnnek a nagyvárosi ingatlanárak, ezek a világ számos pontjáról nézve olcsók, ezért folyamatosan vásárlásra ösztönzik a globális befektetőket.
Kérdésünkre, hogy van-e reális esélye a magyarországi lakáscélú támogatások példájára hasonló romániai támogatások bevezetésének, dr. Csepeti Ádám úgy nyilatkozott, ő optimista, mert a román kormányzati partnerek, a romániai üzleti élet szereplői látják, hogy fontos a lakosság lakhatási szükségleteinek javítása.
– vázolta. Hozzátette, látja annak lehetőségét, hogy erre akár egy kormányközi fórumot, egy akciócsoportot létre tudnak hozni, és ebben nagyon szívesen részt is vesz.
Úgy látja, ahhoz, hogy a magyarországi lakáscélú támogatások ne az erdélyi magyar fiatalokat ösztönözzék kitelepedésre, a mindenkori romániai kormányzattal egy olyan szakmai és partnerkapcsolatot kell kialakítani, hogy át tudják venni a magyarországi lakáspolitika legfontosabb elemeit.
Fotó: Borbély Fanni
„Magyarországnak egyáltalán nem célja a határon túli magyar fiataloknak az anyaországba való költöztetése, mindenféle pletykával ellentétben, azt szeretnénk elérni, hogy a magyarországi lakáspolitika tetsszen a mindenkori román kormánynak, és ösztönözzük őket arra, hogy sikeres lakáspolitikákat vezessenek be. Romániában” – húzta alá dr. Csepeti Ádám.
A lakáshelyzettel kapcsolatban úgy értékelt,
Úgy látja, ezért vizsgálni kell, hogy mi az egészséges arány a saját tulajdonú és a bérlakások tekintetében a lakhatási formák között, és ha ezt Románia okosan csinálja, akkor nagyon sok fiatalnak tud a jövőben megfizethető bérlakásokat biztosítani, ez egyben saját demográfiai céljait is szolgálja. „Azt gondolom, hosszú távon Románia is fel fogja ismerni azt, hogy a Nyugat-Európában dolgozó polgártársak számára kedvező lakhatási körülményeket kell kínálni itthon, hogy a fiatalok lássanak perspektívát a hazatérésben” – értékelt.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!