Hirdetés
Hirdetés

A mindenkit érintő lakáshelyzet és a lehetséges támogatások

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

A magyarországi, romániai és európai lakáshelyzetet, az ingatlanberuházások kérdését, illetve a magyarországi – Románia számára is követendő példának ajánlott – lakáscélú állami támogatásokat áttekintő előadást tartott dr. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos alelnöke a szervezet meghívására Csíkszeredában.

Kovács Attila

2024. március 01., 20:422024. március 01., 20:42

2024. március 02., 15:312024. március 02., 15:31

Milyen otthonteremtési és -felújítási, Magyarországon bevált programokat tudna követni Románia, mi a helyzet a lakásépítkezések, lakhatási költségek és körülmények, ingatlanárak terén? – ezekről, és még számos hasonló, mindenkit érdeklő és érintő kérdésről beszélt csíkszeredai előadásán a helyettes államtitkár.

Dr. Csepeti Ádám az itthon is ismert, magyarországi lakáscélú támogatásokat, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), ennek falusi változata, a Babaváró hitel, az otthonfelújítási támogatás és a Zöld Otthon hitel tapasztalatait foglalta össze először. Mint mondta, a CSOK-ot 240 ezer család igényelte 760 milliárd forint összeggel, a Falusi CSOK-ot pedig 40 ezer, és az ezt felhasználó települések felében megállt a népességfogyás. A Babaváró hitelt igénylő 278 ezer család az összegek 50 százalékát fordította ingatlanra, az otthonfelújítási támogatásra kifizetett 800 milliárd forintnak viszont csak fele ment energiahatékonysági beruházásokra, mert ez nem volt feltétel. A Zöld Otthon hitel viszont főleg a vagyonosabbaknak kedvezett – mutatott rá.

Hirdetés

A hozzájárulás születéstámogatási hatása vegyesnek mondható a szakember szerint, az igénylő családok kétharmada egyetlen gyermeket sem vállalt, hiányoztak a kiemelt célcsoportok, sok jómódú család is nyert támogatást, ugyanakkor a babaváró hitelek nem elhanyagolható részét állampapírokba fektették. Kevés volt az energetikai korszerűsítés, az építőipari inflációhoz hozzájárult a kereslet élénkítése, az építőipari költségek megnőttek, mert kevés a magyarországi gyártó, a jelzáloghitelek kamatai emelkedtek, a régi CSOK-támogatások reálértéke csökkent – jellemezte az utóbbi évek nehéz helyzetét az államtitkár. Ezek mellett csökkent a lakásépítés mértéke, akárcsak az állami építőipari megrendelések volumene.

A 2024-től érvényes magyarországi lakáscélú támogatások, mint a CSOK Plusz, már a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, célzottan a kedvezményes hitelösszegek növelésével ösztönzik a további gyermekvállalást, a Falusi CSOK meghatározott kistelepüléseken vehető igénybe – hangzott el. A hallgatóság részéről felmerült, hogy ezek a támogatások – mivel Romániában nem elérhetők – az anyaországi kitelepedésre ösztönözhetik az erdélyi, partiumi magyar fiatalokat is. Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarországnak ez egyáltalán nem érdeke, ők

azt szeretnék, ha a választások utáni román kormánynak át tudnák adni ezt a példát, mert ezeknek a támogatásoknak a bevezetése hasznos és szükséges lenne Románia számára is.

A jelenlegi lakáshelyzetről dr. Csepeti Ádám azt mondta, vége az alacsony kamatok korszakának, mérséklődnek a megtakarítások, és megnövekedtek a lakhatási költségek, bezuhant a lakáspiaci tranzakciók száma – ez a legtöbb európai országra érvényes. A saját tulajdonú lakással rendelkezők aránya Romániában 90 százalékos, de Magyarország is közelíti ezt az arányt, a kevés lakásépítés viszont magasra emeli az albérletárakat.

Csepeti Ádám szerint Romániának követnie kellene a magyarországi lakáscélú támogatások példáját •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Csepeti Ádám szerint Romániának követnie kellene a magyarországi lakáscélú támogatások példáját

Fotó: Borbély Fanni

Kitért a lakhatási költségekre is, amelyek a statisztikák szerint Romániában a havi jövedelem 20, míg Magyarországon 18 százalékát jelentik átlagosan – mint mondta, ezek alapján nem állunk rosszul.

A lakhatási szegénységi arány, amely azt a lakosságot jelenti, amely jövedelmének több mint 40 százalékát költi lakhatási célokra, Magyarországon és Romániában is 10 százalék körül mozog, ez az európai rangsor második felét jelenti. Jellemző, hogy az alacsony jövedelmű vidéki lakosság körében nagyobb a lakhatási szegénység aránya

– jegyezte meg.

A befektetési célú ingatlanvásárlás, amely a lakások bérbeadására irányul, 5-6 százalékos hasznot tud hozni jelenleg, de hosszú távon az értéknövekedés miatt jó befektetésnek bizonyult eddig is a szakember szerint. Emlékeztetett, noha itthon igen magasnak tűnnek a nagyvárosi ingatlanárak, ezek a világ számos pontjáról nézve olcsók, ezért folyamatosan vásárlásra ösztönzik a globális befektetőket.

Lakáscélú támogatásokra Romániában is nagy szükség lenne

Kérdésünkre, hogy van-e reális esélye a magyarországi lakáscélú támogatások példájára hasonló romániai támogatások bevezetésének, dr. Csepeti Ádám úgy nyilatkozott, ő optimista, mert a román kormányzati partnerek, a romániai üzleti élet szereplői látják, hogy fontos a lakosság lakhatási szükségleteinek javítása.

Idézet
Azt gondolom, hogy amennyiben a politikai stabilitás el fog a jönni a 2024-es szuperválasztási évet követően, a lakhatás egy nagyon komoly kormányzati programmá nőheti ki magát Romániában. Mi egyébként készek vagyunk arra, hogy a magyarországi lakáspolitika jó gyakorlatait és tapasztalatait megosszuk a leendő román kormányzattal, és együttműködve helyi szakértőkkel, átadjuk azokat a tudáselemeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Romániában egy erőteljes és hatékony lakásprogram induljon a fiatalok és családok számára

– vázolta. Hozzátette, látja annak lehetőségét, hogy erre akár egy kormányközi fórumot, egy akciócsoportot létre tudnak hozni, és ebben nagyon szívesen részt is vesz.

Úgy látja, ahhoz, hogy a magyarországi lakáscélú támogatások ne az erdélyi magyar fiatalokat ösztönözzék kitelepedésre, a mindenkori romániai kormányzattal egy olyan szakmai és partnerkapcsolatot kell kialakítani, hogy át tudják venni a magyarországi lakáspolitika legfontosabb elemeit.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Magyarországnak egyáltalán nem célja a határon túli magyar fiataloknak az anyaországba való költöztetése, mindenféle pletykával ellentétben, azt szeretnénk elérni, hogy a magyarországi lakáspolitika tetsszen a mindenkori román kormánynak, és ösztönözzük őket arra, hogy sikeres lakáspolitikákat vezessenek be. Romániában” – húzta alá dr. Csepeti Ádám.

A lakáshelyzettel kapcsolatban úgy értékelt,

az elérhető bérlakások a nagyvárosokban lennének nagyon fontosak, nemcsak azért, mert megfizethetők, hanem mert a fiatalok számára hamarabb történne a párválasztás, a családalapítás, ami előrehozza a gyermekvállalást is.

Úgy látja, ezért vizsgálni kell, hogy mi az egészséges arány a saját tulajdonú és a bérlakások tekintetében a lakhatási formák között, és ha ezt Románia okosan csinálja, akkor nagyon sok fiatalnak tud a jövőben megfizethető bérlakásokat biztosítani, ez egyben saját demográfiai céljait is szolgálja. „Azt gondolom, hosszú távon Románia is fel fogja ismerni azt, hogy a Nyugat-Európában dolgozó polgártársak számára kedvező lakhatási körülményeket kell kínálni itthon, hogy a fiatalok lássanak perspektívát a hazatérésben” – értékelt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 19., hétfő

Bolojan: egy sarokba szorított ország vezetését vettem át, de már megkezdődött a kilábalás

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.

Bolojan: egy sarokba szorított ország vezetését vettem át, de már megkezdődött a kilábalás
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Kevesebbet fizetnek Kovászna megyében a szemétszállításra, mint amennyit Hargita megyében fognak decembertől

Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.

Kevesebbet fizetnek Kovászna megyében a szemétszállításra, mint amennyit Hargita megyében fognak decembertől
2026. október 19., hétfő

Véget vetnének a korlátlan közösségimédia-használatnak a kiskorúaknál

A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.

Véget vetnének a korlátlan közösségimédia-használatnak a kiskorúaknál
2026. október 19., hétfő

Újabb gyergyószentmiklósi utca válik munkateleppé

Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.

Újabb gyergyószentmiklósi utca válik munkateleppé
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Jelképes ajándékokkal várták a kolozsvári repülőtér hárommilliomodik utasát

Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.

Jelképes ajándékokkal várták a kolozsvári repülőtér hárommilliomodik utasát
2026. október 19., hétfő

Tánczos szerint 1,2-1,5 milliárd lejjel kellene sürgősen kiegészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését

A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.

Tánczos szerint 1,2-1,5 milliárd lejjel kellene sürgősen kiegészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését
2026. október 19., hétfő

Tánczos: Románia több mint egy hónapja várja a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat

Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.

Tánczos: Románia több mint egy hónapja várja a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Az AUR nem szavazza meg a Niculescu-kormányt

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői hétfőn bejelentették, hogy frakcióik nem fogják megszavazni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, és nem is vesznek részt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásán.

Az AUR nem szavazza meg a Niculescu-kormányt
Az AUR nem szavazza meg a Niculescu-kormányt
2026. október 19., hétfő

Az AUR nem szavazza meg a Niculescu-kormányt

2026. október 19., hétfő

Vasárnaptól átállunk téli időszámításra – a digitális eszközeink és a vonat-menetrend magától „igazodik”

Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.

Vasárnaptól átállunk téli időszámításra – a digitális eszközeink és a vonat-menetrend magától „igazodik”
2026. október 19., hétfő

Enyhe nappalok, egyre hidegebb éjszakák – ilyen idő várható október hátralevő részében

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 19. és november 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a következő két hétben változékony, de az évszaknak megfelelő idő várható, helyenként csapadékkal és hőmérséklet-ingadozásokkal.

Enyhe nappalok, egyre hidegebb éjszakák – ilyen idő várható október hátralevő részében
Hirdetés