Hirdetés
Hirdetés

A mindenkit érintő lakáshelyzet és a lehetséges támogatások

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

A magyarországi, romániai és európai lakáshelyzetet, az ingatlanberuházások kérdését, illetve a magyarországi – Románia számára is követendő példának ajánlott – lakáscélú állami támogatásokat áttekintő előadást tartott dr. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos alelnöke a szervezet meghívására Csíkszeredában.

Kovács Attila

2024. március 01., 20:422024. március 01., 20:42

2024. március 02., 15:312024. március 02., 15:31

Milyen otthonteremtési és -felújítási, Magyarországon bevált programokat tudna követni Románia, mi a helyzet a lakásépítkezések, lakhatási költségek és körülmények, ingatlanárak terén? – ezekről, és még számos hasonló, mindenkit érdeklő és érintő kérdésről beszélt csíkszeredai előadásán a helyettes államtitkár.

Dr. Csepeti Ádám az itthon is ismert, magyarországi lakáscélú támogatásokat, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), ennek falusi változata, a Babaváró hitel, az otthonfelújítási támogatás és a Zöld Otthon hitel tapasztalatait foglalta össze először. Mint mondta, a CSOK-ot 240 ezer család igényelte 760 milliárd forint összeggel, a Falusi CSOK-ot pedig 40 ezer, és az ezt felhasználó települések felében megállt a népességfogyás. A Babaváró hitelt igénylő 278 ezer család az összegek 50 százalékát fordította ingatlanra, az otthonfelújítási támogatásra kifizetett 800 milliárd forintnak viszont csak fele ment energiahatékonysági beruházásokra, mert ez nem volt feltétel. A Zöld Otthon hitel viszont főleg a vagyonosabbaknak kedvezett – mutatott rá.

Hirdetés

A hozzájárulás születéstámogatási hatása vegyesnek mondható a szakember szerint, az igénylő családok kétharmada egyetlen gyermeket sem vállalt, hiányoztak a kiemelt célcsoportok, sok jómódú család is nyert támogatást, ugyanakkor a babaváró hitelek nem elhanyagolható részét állampapírokba fektették. Kevés volt az energetikai korszerűsítés, az építőipari inflációhoz hozzájárult a kereslet élénkítése, az építőipari költségek megnőttek, mert kevés a magyarországi gyártó, a jelzáloghitelek kamatai emelkedtek, a régi CSOK-támogatások reálértéke csökkent – jellemezte az utóbbi évek nehéz helyzetét az államtitkár. Ezek mellett csökkent a lakásépítés mértéke, akárcsak az állami építőipari megrendelések volumene.

A 2024-től érvényes magyarországi lakáscélú támogatások, mint a CSOK Plusz, már a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, célzottan a kedvezményes hitelösszegek növelésével ösztönzik a további gyermekvállalást, a Falusi CSOK meghatározott kistelepüléseken vehető igénybe – hangzott el. A hallgatóság részéről felmerült, hogy ezek a támogatások – mivel Romániában nem elérhetők – az anyaországi kitelepedésre ösztönözhetik az erdélyi, partiumi magyar fiatalokat is. Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarországnak ez egyáltalán nem érdeke, ők

azt szeretnék, ha a választások utáni román kormánynak át tudnák adni ezt a példát, mert ezeknek a támogatásoknak a bevezetése hasznos és szükséges lenne Románia számára is.

A jelenlegi lakáshelyzetről dr. Csepeti Ádám azt mondta, vége az alacsony kamatok korszakának, mérséklődnek a megtakarítások, és megnövekedtek a lakhatási költségek, bezuhant a lakáspiaci tranzakciók száma – ez a legtöbb európai országra érvényes. A saját tulajdonú lakással rendelkezők aránya Romániában 90 százalékos, de Magyarország is közelíti ezt az arányt, a kevés lakásépítés viszont magasra emeli az albérletárakat.

Csepeti Ádám szerint Romániának követnie kellene a magyarországi lakáscélú támogatások példáját •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Csepeti Ádám szerint Romániának követnie kellene a magyarországi lakáscélú támogatások példáját

Fotó: Borbély Fanni

Kitért a lakhatási költségekre is, amelyek a statisztikák szerint Romániában a havi jövedelem 20, míg Magyarországon 18 százalékát jelentik átlagosan – mint mondta, ezek alapján nem állunk rosszul.

A lakhatási szegénységi arány, amely azt a lakosságot jelenti, amely jövedelmének több mint 40 százalékát költi lakhatási célokra, Magyarországon és Romániában is 10 százalék körül mozog, ez az európai rangsor második felét jelenti. Jellemző, hogy az alacsony jövedelmű vidéki lakosság körében nagyobb a lakhatási szegénység aránya

– jegyezte meg.

A befektetési célú ingatlanvásárlás, amely a lakások bérbeadására irányul, 5-6 százalékos hasznot tud hozni jelenleg, de hosszú távon az értéknövekedés miatt jó befektetésnek bizonyult eddig is a szakember szerint. Emlékeztetett, noha itthon igen magasnak tűnnek a nagyvárosi ingatlanárak, ezek a világ számos pontjáról nézve olcsók, ezért folyamatosan vásárlásra ösztönzik a globális befektetőket.

Lakáscélú támogatásokra Romániában is nagy szükség lenne

Kérdésünkre, hogy van-e reális esélye a magyarországi lakáscélú támogatások példájára hasonló romániai támogatások bevezetésének, dr. Csepeti Ádám úgy nyilatkozott, ő optimista, mert a román kormányzati partnerek, a romániai üzleti élet szereplői látják, hogy fontos a lakosság lakhatási szükségleteinek javítása.

Idézet
Azt gondolom, hogy amennyiben a politikai stabilitás el fog a jönni a 2024-es szuperválasztási évet követően, a lakhatás egy nagyon komoly kormányzati programmá nőheti ki magát Romániában. Mi egyébként készek vagyunk arra, hogy a magyarországi lakáspolitika jó gyakorlatait és tapasztalatait megosszuk a leendő román kormányzattal, és együttműködve helyi szakértőkkel, átadjuk azokat a tudáselemeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Romániában egy erőteljes és hatékony lakásprogram induljon a fiatalok és családok számára

– vázolta. Hozzátette, látja annak lehetőségét, hogy erre akár egy kormányközi fórumot, egy akciócsoportot létre tudnak hozni, és ebben nagyon szívesen részt is vesz.

Úgy látja, ahhoz, hogy a magyarországi lakáscélú támogatások ne az erdélyi magyar fiatalokat ösztönözzék kitelepedésre, a mindenkori romániai kormányzattal egy olyan szakmai és partnerkapcsolatot kell kialakítani, hogy át tudják venni a magyarországi lakáspolitika legfontosabb elemeit.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Magyarországnak egyáltalán nem célja a határon túli magyar fiataloknak az anyaországba való költöztetése, mindenféle pletykával ellentétben, azt szeretnénk elérni, hogy a magyarországi lakáspolitika tetsszen a mindenkori román kormánynak, és ösztönözzük őket arra, hogy sikeres lakáspolitikákat vezessenek be. Romániában” – húzta alá dr. Csepeti Ádám.

A lakáshelyzettel kapcsolatban úgy értékelt,

az elérhető bérlakások a nagyvárosokban lennének nagyon fontosak, nemcsak azért, mert megfizethetők, hanem mert a fiatalok számára hamarabb történne a párválasztás, a családalapítás, ami előrehozza a gyermekvállalást is.

Úgy látja, ezért vizsgálni kell, hogy mi az egészséges arány a saját tulajdonú és a bérlakások tekintetében a lakhatási formák között, és ha ezt Románia okosan csinálja, akkor nagyon sok fiatalnak tud a jövőben megfizethető bérlakásokat biztosítani, ez egyben saját demográfiai céljait is szolgálja. „Azt gondolom, hosszú távon Románia is fel fogja ismerni azt, hogy a Nyugat-Európában dolgozó polgártársak számára kedvező lakhatási körülményeket kell kínálni itthon, hogy a fiatalok lássanak perspektívát a hazatérésben” – értékelt.


Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 17., hétfő

Teleormani nőgyilkosság: hiányosságokat tártak fel a rendőrség és az ügyészség munkájában

A legfőbb ügyészség hétfőn bejelentette, hogy értesítette a belügyminisztériumot, miután hiányosságokat tárt fel a Teleorman megyében volt férje által megölt fiatal nő ügyét vizsgáló rendőrök és ügyész munkájában.

Teleormani nőgyilkosság: hiányosságokat tártak fel a rendőrség és az ügyészség munkájában
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Ismét a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát az EMSZ

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ismét kezdeményezi a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet benyújtását Románia parlamentjébe, a feladattal Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt, a párt elnökét bízta meg.

Ismét a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát az EMSZ
2025. november 17., hétfő

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval
2025. november 17., hétfő

Hűvös hétfő hajnal: Bodzaforduló volt a leghidegebb pont az országban, de Csíkszereda sem maradt el sokkal

Ugyan nem számottevően alacsony hőmérséklettel, mégis az egész országban Bodzafordulón volt a leghidegebb hétfőre virradóan, Csíkszereda pedig szorosan a nyomában volt a maga reggeli mínuszával.

Hűvös hétfő hajnal: Bodzaforduló volt a leghidegebb pont az országban, de Csíkszereda sem maradt el sokkal
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Nicușor Dan szerint a bírák és ügyészek nyugdíját alkotmánymódosítás nélkül is lehet csökkenteni

Nicușor Dan kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíját a fizetésükhöz viszonyítva csökkenteni kell, de ehhez nem szükséges az alkotmány módosítása.

Nicușor Dan szerint a bírák és ügyészek nyugdíját alkotmánymódosítás nélkül is lehet csökkenteni
2025. november 17., hétfő

Másképp is lehetett volna cselekedni – az elnök mérleget vont a Bolojan-kormány döntéseiről

Nicușor Dan államelnök szerint a Bolojan-kormány által hozott intézkedések összességében sikeresek voltak, de „ha megnézzük, hogy ezek milyen hatással voltak az állampolgárokra, talán másképp is lehetett volna cselekedni.”

Másképp is lehetett volna cselekedni – az elnök mérleget vont a Bolojan-kormány döntéseiről
2025. november 17., hétfő

Sűrű köd csökkenti a látótávolságot Hargita és Kovászna megyében

Ködre vonatkozó elsőfokú figyelmeztetést adott ki hétfő reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Hargita és Kovászna megyére.

Sűrű köd csökkenti a látótávolságot Hargita és Kovászna megyében
Hirdetés
2025. november 16., vasárnap

Két autó ütközött, ketten sérültek meg Marosvásárhelyen

Két autó ütközött össze vasárnap este a marosvásárhelyi Dózsa György utcában, a balesetben ketten sérültek meg – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Két autó ütközött, ketten sérültek meg Marosvásárhelyen
2025. november 16., vasárnap

Rogobete: sem életjel-monitor, sem defibrillátor nem volt a fogorvosi rendelőben, ahol meghalt a kétéves kislány

Két telephelye van annak a bukaresti fogászati klinikának, amelyiken csütörtök este meghalt egy kétéves kislány, és az egyik telephely nem rendelkezik a biztonságos általános érzéstelenítéshez szükséges alapvető felszereltséggel.

Rogobete: sem életjel-monitor, sem defibrillátor nem volt a fogorvosi rendelőben, ahol meghalt a kétéves kislány
2025. november 16., vasárnap

Villanyoszlopot döntött ki egy autó, az úttestre borult a gólyafészek

Csak anyagi kár keletkezett a vasárnap délutáni madéfalvi balesetben, amely során egy sofőr lesodródott az útról és előbb egy kerítésnek, majd egy villanyoszlopnak ütközött – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.

Villanyoszlopot döntött ki egy autó, az úttestre borult a gólyafészek
Hirdetés