Hirdetés
Hirdetés

A mindenkit érintő lakáshelyzet és a lehetséges támogatások

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

A magyarországi, romániai és európai lakáshelyzetet, az ingatlanberuházások kérdését, illetve a magyarországi – Románia számára is követendő példának ajánlott – lakáscélú állami támogatásokat áttekintő előadást tartott dr. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos alelnöke a szervezet meghívására Csíkszeredában.

Kovács Attila

2024. március 01., 20:422024. március 01., 20:42

2024. március 02., 15:312024. március 02., 15:31

Milyen otthonteremtési és -felújítási, Magyarországon bevált programokat tudna követni Románia, mi a helyzet a lakásépítkezések, lakhatási költségek és körülmények, ingatlanárak terén? – ezekről, és még számos hasonló, mindenkit érdeklő és érintő kérdésről beszélt csíkszeredai előadásán a helyettes államtitkár.

Dr. Csepeti Ádám az itthon is ismert, magyarországi lakáscélú támogatásokat, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), ennek falusi változata, a Babaváró hitel, az otthonfelújítási támogatás és a Zöld Otthon hitel tapasztalatait foglalta össze először. Mint mondta, a CSOK-ot 240 ezer család igényelte 760 milliárd forint összeggel, a Falusi CSOK-ot pedig 40 ezer, és az ezt felhasználó települések felében megállt a népességfogyás. A Babaváró hitelt igénylő 278 ezer család az összegek 50 százalékát fordította ingatlanra, az otthonfelújítási támogatásra kifizetett 800 milliárd forintnak viszont csak fele ment energiahatékonysági beruházásokra, mert ez nem volt feltétel. A Zöld Otthon hitel viszont főleg a vagyonosabbaknak kedvezett – mutatott rá.

Hirdetés

A hozzájárulás születéstámogatási hatása vegyesnek mondható a szakember szerint, az igénylő családok kétharmada egyetlen gyermeket sem vállalt, hiányoztak a kiemelt célcsoportok, sok jómódú család is nyert támogatást, ugyanakkor a babaváró hitelek nem elhanyagolható részét állampapírokba fektették. Kevés volt az energetikai korszerűsítés, az építőipari inflációhoz hozzájárult a kereslet élénkítése, az építőipari költségek megnőttek, mert kevés a magyarországi gyártó, a jelzáloghitelek kamatai emelkedtek, a régi CSOK-támogatások reálértéke csökkent – jellemezte az utóbbi évek nehéz helyzetét az államtitkár. Ezek mellett csökkent a lakásépítés mértéke, akárcsak az állami építőipari megrendelések volumene.

A 2024-től érvényes magyarországi lakáscélú támogatások, mint a CSOK Plusz, már a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, célzottan a kedvezményes hitelösszegek növelésével ösztönzik a további gyermekvállalást, a Falusi CSOK meghatározott kistelepüléseken vehető igénybe – hangzott el. A hallgatóság részéről felmerült, hogy ezek a támogatások – mivel Romániában nem elérhetők – az anyaországi kitelepedésre ösztönözhetik az erdélyi, partiumi magyar fiatalokat is. Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarországnak ez egyáltalán nem érdeke, ők

azt szeretnék, ha a választások utáni román kormánynak át tudnák adni ezt a példát, mert ezeknek a támogatásoknak a bevezetése hasznos és szükséges lenne Románia számára is.

A jelenlegi lakáshelyzetről dr. Csepeti Ádám azt mondta, vége az alacsony kamatok korszakának, mérséklődnek a megtakarítások, és megnövekedtek a lakhatási költségek, bezuhant a lakáspiaci tranzakciók száma – ez a legtöbb európai országra érvényes. A saját tulajdonú lakással rendelkezők aránya Romániában 90 százalékos, de Magyarország is közelíti ezt az arányt, a kevés lakásépítés viszont magasra emeli az albérletárakat.

Csepeti Ádám szerint Romániának követnie kellene a magyarországi lakáscélú támogatások példáját •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Csepeti Ádám szerint Romániának követnie kellene a magyarországi lakáscélú támogatások példáját

Fotó: Borbély Fanni

Kitért a lakhatási költségekre is, amelyek a statisztikák szerint Romániában a havi jövedelem 20, míg Magyarországon 18 százalékát jelentik átlagosan – mint mondta, ezek alapján nem állunk rosszul.

A lakhatási szegénységi arány, amely azt a lakosságot jelenti, amely jövedelmének több mint 40 százalékát költi lakhatási célokra, Magyarországon és Romániában is 10 százalék körül mozog, ez az európai rangsor második felét jelenti. Jellemző, hogy az alacsony jövedelmű vidéki lakosság körében nagyobb a lakhatási szegénység aránya

– jegyezte meg.

A befektetési célú ingatlanvásárlás, amely a lakások bérbeadására irányul, 5-6 százalékos hasznot tud hozni jelenleg, de hosszú távon az értéknövekedés miatt jó befektetésnek bizonyult eddig is a szakember szerint. Emlékeztetett, noha itthon igen magasnak tűnnek a nagyvárosi ingatlanárak, ezek a világ számos pontjáról nézve olcsók, ezért folyamatosan vásárlásra ösztönzik a globális befektetőket.

Lakáscélú támogatásokra Romániában is nagy szükség lenne

Kérdésünkre, hogy van-e reális esélye a magyarországi lakáscélú támogatások példájára hasonló romániai támogatások bevezetésének, dr. Csepeti Ádám úgy nyilatkozott, ő optimista, mert a román kormányzati partnerek, a romániai üzleti élet szereplői látják, hogy fontos a lakosság lakhatási szükségleteinek javítása.

Idézet
Azt gondolom, hogy amennyiben a politikai stabilitás el fog a jönni a 2024-es szuperválasztási évet követően, a lakhatás egy nagyon komoly kormányzati programmá nőheti ki magát Romániában. Mi egyébként készek vagyunk arra, hogy a magyarországi lakáspolitika jó gyakorlatait és tapasztalatait megosszuk a leendő román kormányzattal, és együttműködve helyi szakértőkkel, átadjuk azokat a tudáselemeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Romániában egy erőteljes és hatékony lakásprogram induljon a fiatalok és családok számára

– vázolta. Hozzátette, látja annak lehetőségét, hogy erre akár egy kormányközi fórumot, egy akciócsoportot létre tudnak hozni, és ebben nagyon szívesen részt is vesz.

Úgy látja, ahhoz, hogy a magyarországi lakáscélú támogatások ne az erdélyi magyar fiatalokat ösztönözzék kitelepedésre, a mindenkori romániai kormányzattal egy olyan szakmai és partnerkapcsolatot kell kialakítani, hogy át tudják venni a magyarországi lakáspolitika legfontosabb elemeit.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Magyarországnak egyáltalán nem célja a határon túli magyar fiataloknak az anyaországba való költöztetése, mindenféle pletykával ellentétben, azt szeretnénk elérni, hogy a magyarországi lakáspolitika tetsszen a mindenkori román kormánynak, és ösztönözzük őket arra, hogy sikeres lakáspolitikákat vezessenek be. Romániában” – húzta alá dr. Csepeti Ádám.

A lakáshelyzettel kapcsolatban úgy értékelt,

az elérhető bérlakások a nagyvárosokban lennének nagyon fontosak, nemcsak azért, mert megfizethetők, hanem mert a fiatalok számára hamarabb történne a párválasztás, a családalapítás, ami előrehozza a gyermekvállalást is.

Úgy látja, ezért vizsgálni kell, hogy mi az egészséges arány a saját tulajdonú és a bérlakások tekintetében a lakhatási formák között, és ha ezt Románia okosan csinálja, akkor nagyon sok fiatalnak tud a jövőben megfizethető bérlakásokat biztosítani, ez egyben saját demográfiai céljait is szolgálja. „Azt gondolom, hosszú távon Románia is fel fogja ismerni azt, hogy a Nyugat-Európában dolgozó polgártársak számára kedvező lakhatási körülményeket kell kínálni itthon, hogy a fiatalok lássanak perspektívát a hazatérésben” – értékelt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 04., kedd

Óvóhelyre küldték Tulcea megye északi részének lakóit

Ro-Alert figyelmeztetést adott ki kedden délután a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) Tulcea megye északi részének lakói számára, miután fennállt a légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélye.

Óvóhelyre küldték Tulcea megye északi részének lakóit
Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Uszályok elsüllyesztésével emelnék a vízszintet a csernavodai erőműnél – videóval

Folytatódnak az Öreg-Duna-ágnál a csernavodai atomerőmű áramtermelésének folyamatosságát biztosító vízelterelési munkálatok – közölte kedden a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR) szóvivője.

Uszályok elsüllyesztésével emelnék a vízszintet a csernavodai erőműnél – videóval
2026. augusztus 04., kedd

Még nem kell elzárni a csapokat, de már életbe lépett az első aszálykorlátozás Hargita megyében

A kánikula miatt Hargita megyében csupán a Nagy-Homoród folyón korlátozták a vízfogyasztást egy gazdasági szereplőnek. Az aszály idejére kidolgozott korlátozási terv intézkedése egyelőre nem érinti a lakossági fogyasztókat.

Még nem kell elzárni a csapokat, de már életbe lépett az első aszálykorlátozás Hargita megyében
2026. augusztus 04., kedd

Kihirdette a gázolaj jövedéki adójának csökkentéséről rendelkező törvényt az elnök

Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy kihirdette a kőolajpiaci válsághelyzet kihirdetéséről, valamint a lakásvásárláskor alkalmazott kedvezményes áfakulcs határidejének meghosszabbításáról szóló törvényeket.

Kihirdette a gázolaj jövedéki adójának csökkentéséről rendelkező törvényt az elnök
Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Bolojan szerint nem várhatók problémák az üzemanyag-ellátásban

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy nem várhatók problémák a lakosság, a mezőgazdaság és a fuvarozók üzemanyag-ellátásában.

Bolojan szerint nem várhatók problémák az üzemanyag-ellátásban
2026. augusztus 04., kedd

Néhány banira vagyunk a 11 lejes dízeltől

Tovább emelkedtek kedden is az üzemanyagárak, a dízel litere már csak néhány banira van a 11 lejtől a Lukoil-töltőállomásokon.

Néhány banira vagyunk a 11 lejes dízeltől
2026. augusztus 04., kedd

Fokozódik a kánikula: első és másodfokú hőségriasztásokat adtak ki a székelyföldi megyékre

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös, narancssárga és sárga riasztásokat adott ki az egész országra kiterjedő rendkívüli hőség miatt. Máramarosban, a Bánságban és a Körösvidéken vörös a hőségriasztás.

Fokozódik a kánikula: első és másodfokú hőségriasztásokat adtak ki a székelyföldi megyékre
Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Enyhén nőtt a Duna vízszintje a csernavodai atomerőműnél a hétfői robbantást követően

Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy a hadsereg szakértői által végrehajtott robbantásos művelet eredményeként a Duna vízszintje 2 centiméterrel emelkedett a csernavodai atomerőmű környékén a hétfői szinthez képest.

Enyhén nőtt a Duna vízszintje a csernavodai atomerőműnél a hétfői robbantást követően
2026. augusztus 04., kedd

Ezekkel vádolják a Kovászna megye prefektusát, akinek a vagyonát is zárolják

Zárolták Ráduly István vagyonát – közleményben ismertette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a háromszéki prefektus elleni vádakat. Az ügyben a prefektus mellett másik két személy ellen is eljárás folyik.

Ezekkel vádolják a Kovászna megye prefektusát, akinek a vagyonát is zárolják
2026. augusztus 04., kedd

Meddig apad még a Duna?

A Duna rendkívül alacsony vízállása látványos nyomot hagyott Baján: a Sugovica medre szinte teljesen kiszáradt.

Meddig apad még a Duna?
Meddig apad még a Duna?
2026. augusztus 04., kedd

Meddig apad még a Duna?

Hirdetés