„Állok be a tanácsba”

Sok kisközösségben az ember nem tudja, hogy mit kezdjen magával, majd

– vetette fel Miklós Csongor, arról érdeklődve, az RMDSZ-vezetés érzékeli-e azt, ha egy ilyen autoriter rendszer alakul ki egy kisközösségben.

– válaszolta Kelemen Hunor.

„Országosan mi nagyon ritkán tudunk és akarunk beleszólni a helyi ügyekbe. Ez szinte ellentmond annak a képnek, ami kialakult az RMDSZ-ről, hogy ez egy nagyon feszes, pártszerűen működő szervezet. Mert az, hogy ki kellene polgármesternek, ki kellene tanácsosnak egy településre, abba az országos vezetésnek nincs beleszólása. Véleménye lehet, de beleszólása nem igazán van, azt a helyiek döntik el. Mint Székelyudvarhelyen. (…) De igen,

– fogalmazott a szövetség elnöke, hangsúlyozva, hogy a politikai szervezet nem egy cél, hanem az eszköz, amit az erdélyi magyarság érdekérvényesítésre használhat.

– mondta Kelemen Hunor, aki egy személyzettel rendelkező házhoz hasonlítva a szövetséget és politikusait úgy fogalmazott, a személyzetre lehet haragudni, a házra nem.

– magyarázta.

Kelemen Hunor szerint az a jó politikus, aki képes közösségben gondolkodni, és emellett a közigazgatási feladatokat is tudja teljesíteni: „itt, nálunk közösséget is kell építeni, sokszor egy polgármester annál sokkal több, mint egy egyszerű menedzsere a településnek”.

Az európai polgárok közel 64 százaléka elégedetlen

Arra a kérdésre, hogy miért fontos, hogy az erdélyi magyarságnak képviselete legyen Brüsszelben, Kelemen Hunor elmondta: mindenekelőtt azért, mert az Európai Parlamentben hozott döntések a mi életünkre is hatással vannak.

– fogalmazott. Arra is kitért: az elmúlt években az EU rengeteget változott, és változni is fog, „változnia kell”. Az Európai Bizottság (EB) által rendelt, az összes tagállamban készített Eurobarométer szerint az európai polgárok közel 64 százaléka elégedetlen a bizottság munkájával, és változást szorgalmaz. Kelemen szerint külön kell választani azokat, akik az EB-re dühösek – ők vannak sokan –, és azokat, akik az Európai Unióval elégedetlenek, ők kevesen vannak.

– fogalmazott.

Egyértelműen megnőtt az euroszkeptikusok aránya, de ők nem az EU végét, hanem

A megmondóesten az orosz-ukrán háború is szóba került. Kelemen felidézte, hogy a napokban a kolozsvári egyetemistákkal beszélgetett, és úgy tapasztalta, a fiatalokban van egy nagy adag szorongás a háborúval kapcsolatban, azt látják, hogy a konfliktus nem akar véget érni, és az a lehetőség is fennáll, hogy továbbterjed.

– fogalmazott az RMDSZ elnöke a konfliktus okaira és lehetséges végkimenetelére vonatkozó kérdésre. Szerinte a mostani helyzet egy nagyon hosszú folyamat következménye, és egy olyan átrendeződés zajlik, amiről ha valamit kellene, akkor azt tudná mondani, hogy

Az új világrend pedig mindig hosszú ideig alakul ki.

Szerinte a politikumnak egyrészt azokat kell támogatnia, akik ebben segítséget tudnak nyújtani, vagyis a szakembereket. Másrészt

Ide kapcsolódik a bizalom kérdése is, ami szerinte óriási kihívás. „Ha van bizalom, akkor egy társadalom, egy közösség sikeres. Ha a bizalmat erősíteni tudod, akkor az emberek egymás felé fordulnak, egymástól segítséget kérnek, és egymásnak segítséget is nyújtanak” – hangsúlyozta a szövetség elnöke.

„Nagy többségük ébren tudja tartani a politikai közösségében azt a reményt, hogy egy ilyen szuperválasztási évben azért fontos az elsőt megnyerni, hogy megnyerjük az utolsót is, a parlamenti és elnökválasztást. Az erdélyi magyar emberekben azért nem lehet ezt a reményt fenntartani, mert

Ezért a szövetség csak úgy tudja „emelni a tétet” – folytatta az RMDSZ elnöke –, ha a közösségi felelősség mellett az egyéni felelősség fontosságát hangsúlyozzák, ami bonyolult, különösen azokon a székelyföldi településeken, ahol csak egy jelölt indul a választásokon, hiszen ő úgy is megnyeri azt, ha csak a családja megy el szavazni.