
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Először zajlik a jelenlegi Magyarország határain kívül a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság konferenciája. A hétfőn kezdődött eladássorozatnak Gyergyóremete ad otthont, központi témája pedig Erdély XIX–XX. századi magyar rendvédelme.
2022. augusztus 22., 21:022022. augusztus 22., 21:02
2022. augusztus 23., 12:022022. augusztus 23., 12:02
A Balás Gábor Művelődési Házban zajló konferencia szervezője a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, amely 1991-ben alakult azzal a céllal, hogy a teljes, régi értelemben vett Magyarországhoz kapcsolódó rendvédelmi szervezetek történelmét kutassa, feltárja és közreadja.
Emiatt gondolták úgy, hogy eljönnek Székelyföldre is, hiszen itt sok tárgyi és személyes emlék maradt fenn ezzel kapcsolatosan. A rendvédelmi szervek történetét helyi és magyarországi szakemberek segítségével kutatják, jövőre kiadványt szerkesztenek az így készült tanulmányokból – ismertette Boda József nyugalmazott nemzetbiztonsági vezérőrnagy, a konferencia levezető elnöke. Székelyföldhöz kapcsolódva itt terítékre kerül a székely határvadászat, a magyar királyi csendőrség itteni tevékenysége, de a ’89-es időkből a Securitate témája is. Próbálják kutatni a büntetés-végrehajtás és pénzügyőrség itteni történetét is, amelyek szintén bekerülnek a kiadványba.
A konferencia nyitányán Laczkó-Albert Elemér polgármester a falujára vonatkoztatva a rend fogalmát rámutatott:
A milícia közutálatnak örvendett, kizárt volt, hogy egy magyar ember milicistának menjen. Utána egy emberbarátibb román rendőrséggel lehet találkozni, akiktől azonban olykor határozottabb fellépést lehetne elvárni”.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Dr. Csikány Tamás dandártábornok, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese rámutatott, az egyetemen katonatiszteket, rendőrtiszteket képeznek, akik hadtudomány, rendvédelem terén fognak dolgozni. Hogyan lehetne valaki jó tiszt, ha nem ismeri a múltját, gyökerét, identitását? – vetette fel. Leszögezte: a magyar történelemnek Erdély, Székelyföld történelme is része, még akkor is, ha közigazgatásilag ma Erdély nem Magyarország része. Meg kell ismerjük igaz múltunkat, nem hamis mítoszokat keltve. Ezt a célt is szolgálja a konferencia – fejtette ki.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja kifejtette, a konzulátusnak küldetései között van az, hogy a magyar történelmet a lehető legjobb publicitás mellett terjeszthessék. Rámutatott, hiányosságok vannak a jelenlegi romániai magyar történelemtanítás terén is, amely nem teljesen konvergál a magyarországival.
– fejtette ki.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
A konferencia keddi, 9.20-kor kezdődő napján többek között a következő témákról hallhatnak előadásokat az érdeklődők:
a csendőrnyomozók szerepe a második világháború alatti észak-erdélyi kommunistaellenes nyomozásokban;
határvadászok Erdélyben 1940–1944 között;
a román titkosszolgálat tevékenysége Erdélyben 1944–1945 között;
erdélyiek a Magyar Királyi Csendőrség kötelékében a „kis magyar világ idején”.
Az előadások nyitottak, bárki által meghallgathatók.
Meleg időre, hőségre és zivatarokra figyelmeztető előrejelzést adtak ki szombaton a meteorológusok Románia nagy részére.
Csak felvételről megmosolyogtató, élesben azért ennél durvább volt a helyzet, amikor egy fiatalember egy krosszmotorral menekült a rendőrök elől Ilfov megyében.
Kereken három Celsius-fokig esett vissza a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában, ez volt az országos minimum augusztus 29-én a lakott települések sorában.
Mekkora sereggel indult Szapolyai János erdélyi vajda a török ellen, hány székely tartott vele, szándékosan maradtak-e távol a csatából? Íme, néhány azon kérdések közül, amelyekre ötszáz évvel a mohácsi tragédia után sem találunk egybehangzó választ.
Másfél tonna 6 kilogramm és több mint 20 kilogramm közötti méretű ponty, amur és más ragadozó hal pusztult el a napokban az egyik homoródszentpáli horgásztónál. A jelentős kárt gázmérgezés okozta, a haltetemeket már elszállították.
Nyolcvankilenc éves korában meghalt V. Harald norvég király, Európa legidősebb uralkodója. A király péntek reggel, az oslói Rikshospitalet kórházban hunyt el – jelentette be a norvég királyi palota.
Közleményében az államelnök leszögezte, a parlament által elfogadott alakban hirdette ki a törvényt, de továbbra is fenntartja a korábban benyújtott alkotmányellenességi beadványban felsorolt érveit.
Kovászna Megye Tanácsa pénteken jóváhagyta a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházhoz tartozó pszichiátria 170 éves épületének felújítását, illetve az ahhoz tartozó dokumentáció egy részét.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
szóljon hozzá!