Mi számít magyar zászlónak? – erre kíváncsi a törvényszék a székelyudvarhelyi zászlóperben

Ezt a Székelyudvarhelyen tavaly március 15. tiszteletére kitűzött magyar nemzeti jelképek miatt kirótt prefektusi bírság érvénytelenítése érdekében indult per keddi tárgyalásán kérte Gálfi Árpád polgármester, akinek egyúttal azt a kérését is elfogadták, hogy magánszemélyként beléphessen a perbe.

Elutasították viszont azt a kérést, hogy a per tárgyalásának folytatásával várják meg arra az alkotmányossági kifogásra vonatkozó döntést, amelyet a hasonló okokból megbírságolt sepsiszentgyörgyi polgármester részéről nyújtottak be.

Hargita megyei prefektusa 5000 lejre bírságolta tavaly márciusban a székelyudvarhelyi polgármestert, mivel a városvezetés nem tett eleget Jean Adrian Andrei prefektus korábbi felszólításának, és nem távolították el a magyar nemzeti ünnep alkalmából városszerte kihelyezett piros-fehér-zöld színű lobogókat. Gálfi Árpád szerint ezek nem zászlók, hanem jelképek, szalagok voltak, ezt a keddi, másodfokú tárgyaláson is fenntartotta.

A prefektus tavaly azzal indokolta a bírságot, hogy a zászló- és szimbólumhasználatra vonatkozó törvény értelmében más nemzet zászlaját csupán a román zászlóval együtt lehet kifüggeszteni közintézményekre és közterületeken.

A polgármester polgári perben kérte a pénzbírságról szóló jegyzőkönyv érvénytelenítését, tavaly első fokon viszont a Székelyudvarhelyi Bíróság a prefektusnak adott igazat, ezért fellebbezést nyújtottak be. A márciusihoz hasonlóan tavaly az október 23-i magyar nemzeti ünnep tiszteletére kitűzött piros-fehér-zöld lobogók miatt is 5000 lejes pénzbírságot rótt ki a prefektus a székelyudvarhelyi polgármesterre, amelyet szintén megfellebbeztek, jelenleg a per első fokú tárgyalása zajlik.