
Prefektusi bírságot hoztak a kitűzött zászlók. De mit is értünk zászló alatt? Archív
Fotó: Pál Árpád
Magyarország Bukaresti Nagykövetségéhez küld átiratot a Hargita Megyei Törvényszék annak érdekében, hogy pontosítsák, mit értenek a hatályos magyar törvények az ország zászlajának megnevezése alatt, hogy határozzák meg ennek méretét, szabványát.
2019. január 23., 10:392019. január 23., 10:39
Ezt a Székelyudvarhelyen tavaly március 15. tiszteletére kitűzött magyar nemzeti jelképek miatt kirótt prefektusi bírság érvénytelenítése érdekében indult per keddi tárgyalásán kérte Gálfi Árpád polgármester, akinek egyúttal azt a kérését is elfogadták, hogy magánszemélyként beléphessen a perbe.
Hargita megyei prefektusa 5000 lejre bírságolta tavaly márciusban a székelyudvarhelyi polgármestert, mivel a városvezetés nem tett eleget Jean Adrian Andrei prefektus korábbi felszólításának, és nem távolították el a magyar nemzeti ünnep alkalmából városszerte kihelyezett piros-fehér-zöld színű lobogókat. Gálfi Árpád szerint ezek nem zászlók, hanem jelképek, szalagok voltak, ezt a keddi, másodfokú tárgyaláson is fenntartotta.
A polgármester polgári perben kérte a pénzbírságról szóló jegyzőkönyv érvénytelenítését, tavaly első fokon viszont a Székelyudvarhelyi Bíróság a prefektusnak adott igazat, ezért fellebbezést nyújtottak be. A márciusihoz hasonlóan tavaly az október 23-i magyar nemzeti ünnep tiszteletére kitűzött piros-fehér-zöld lobogók miatt is 5000 lejes pénzbírságot rótt ki a prefektus a székelyudvarhelyi polgármesterre, amelyet szintén megfellebbeztek, jelenleg a per első fokú tárgyalása zajlik.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!