Oltások nélkül számos, eddig legyőzöttnek hitt gyilkos kór térhet vissza
Fotó: 123RF
Az egészségügyi hatóságok vészharangot kongatnak, mivel egyre több szülő már a gyerekek hagyományos védőoltásainak a beadatását is elutasítja. A jelenség mögött a koronavírus-járvány által felkorbácsolt érzelmek, az ál- és rémhírek állhatnak, illetve a közösségi hálón egyre csak terjedő oltásellenes hangulat. A szakemberek arra figyelmeztetnek, az oltások nélkül számos, eddig legyőzöttnek hitt, gyilkos kór térhet vissza. A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi az oltásellenes hangulat gerjesztését az emberiség elleni merényletnek tartja.
2022. február 26., 22:002022. február 26., 22:00
2022. február 26., 22:042022. február 26., 22:04
A csökkenő oltási lefedettség jelensége nem újkeletű, Romániában már több mint tíz éve megfigyelhető, de a jelenség az utóbbi hónapokban, a koronavírus elleni vakcinák körüli vita nyomán erősödött fel. Egyre gyakrabban utasítják el egyes szülők az eddig elfogadott gyermekvakcinákat is.
Mihai Craiu, a bukaresti Alfred Rusescu intézet pediátriai osztályának vezetője szerint a jelenség mögött a koronavírus-járvány által felkorbácsolt érzelmek, az ál- és rémhírek, egyes, orvosi képzettség nélküli egyének nyilatkozatai, valamint néhány szenzációhajhászásra ráállt sajtótermék tevékenységének tudható be. Az egészségügyi szakember mindennek ellensúlyozására kijelentette: a hagyományos, a kisgyerekeknek évtizedek óta beadott oltásokat alaposan tanulmányozták, és a világ számos országában kiváló eredményeket értek el a segítségükkel a potenciálisan halálos betegségek megelőzésében. Az oltások nélkül számos, eddig legyőzöttnek hitt, gyilkos kór térhet vissza. „A kanyaró, a tetanusz és a torokgyík is halálos lehet, az oltásellenesség pedig visszahozhatja őket” – fogalmazott a bukaresti gyerekgyógyász, aki azt tanácsolja mindenkinek, akinek kétségei támadnak az országos oltási tervben szereplő vakcinákkal kapcsolatban, az orvosokkal, egészségügyi szakemberekkel beszéljen erről, tőlük kérjen tanácsot, ne pedig „dr. Google”-től.
A fokozódó oltásellenességet tapasztalja a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi is, aki szerint ez a koronavírus-járvány harmadik hullámától kezdett felerősödni, és bizony az eddig elfogadott gyermekvakcinákra is hatással van. „Amikor a Covid-oltás megjelent, akkor óriási lelkesedés volt, az elején sorban álltak az emberek, mindenki soron kívül szeretett volna hozzájutni. Aztán elindult ez az oltásellenes propaganda, s attól kezdve csak csökkent a védőoltásokkal szembeni bizalom” – mondja az igazgatóság vezetője, aki nem győzi hangsúlyozni, hogy számos fertőző betegség megelőzésének legfőbb eszköze a védőoltás.
Én az emberiség elleni merényletnek tartom, amikor valaki ismeretek hiányában, kontár módon, szakmai háttér nélkül hozzászól egy ilyen dologhoz, és kétségbe von olyan eredményeket, amelyek egyértelműek” – fakad ki az egészségügyi szakember. Hozzáteszi, egyáltalán nem tartja jó módszernek, hogy sokan arra alapoznak, hogy majd átesnek a betegségen, és azzal szereznek immunitást. Rámutatott, „sokan még mindig nyögik a poszt-Covidot, mások meg belehaltak a betegségbe”, míg elenyésző azon esetek száma, amelyekben oltásmellékhatást tapasztaltak és az hosszabb távra kihatott.
A statisztikákban még nem látja nyomát az oltásellenes hangulatnak, amely a gyermekek védőoltásainak a beadatására is kihat – mondja Tar Gyöngyi –, de csak azért nem, mert a tavalyi év statisztikái csak júniusban lesznek véglegesek. „Egyre több ilyen kommentár születik azonban, hogy visszautasítja valaki a koronavírus elleni oltást, és ezentúl a többi oltást is. Reméljük, hogy nem lesz számottevő ezek aránya” – fogalmazott a szakember, aki úgy látja, Székelyföldön eddig „nem volt divat”, hogy a szülők elutasították a gyermekük beoltását. „Leginkább a vándor életmódot élő, hol itt, hol a határon túl lévő emberek és gyerekeik hiányoztak az egészségügyi rendszer és a prevenció látóköréből. Most azonban mozgalmak vannak, petíciókat indítanak, és
– szögezi le.
Tar Gyöngyi elmondta, Romániában nem létezik a szó szoros értelmében vett kötelező védőoltás. Van egy egészségügyi program, ami a finanszírozást, a procedúrákat rögzíti, és abban az elnevezés szintjén úgy szerepel, hogy ezek kötelező védőoltások, de igazából nem jár következményekkel, ha valaki visszautasítja azt. Az egészségügyi igazgatóság vezetője rámutatott,
Nálunk nincs ilyen joggyakorlat – szögezi le. Ha tehát egy szülő úgy dönt, hogy nem adatja be gyerekének a védőoltásokat, akkor a háziorvos előtt alá kell írnia egy nyilatkozatot, amelyben vállalja a felelősséget. Abban az esetben viszont, ha a gyereke megbetegszik valamely járvány miatt, és tragédiával végződik a betegség, a szülőt gondatlanság miatt felelősségre vonhatják. A törvény azonban azt mondja, kötelező bevenni bármelyik közösségbe azt a gyereket is, aki nincs beoltva.
A gyermekek amúgy már születésük után a kórházban megkapják a BCG-oltást a tuberkulózis elleni védekezés céljából és a Hepatitis-B ellenit is, amely a vírusos májgyulladás B-típusától véd – sorolta az egészségügyi szakhatóság vezetője. Kéthónaposan hatkomponensű oltást kapnak, amely a diftéria, magyarul torokgyík, tetanusz vagy merevgörcs, szamárköhögés, gyermekbénulás és a Haemophilus influenzae ellen véd, amely elsősorban kisgyermekeknél okoz agyhártyagyulladást és súlyos szövődményeket, ugyanakkor a pneumococcus (a pneumococcus nevű baktérium a tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója) elleni védőoltás is bekerült a programba.
Négyhónaposan és 11 hónaposan ennek az ismétlő oltását kapják a gyermekek, aztán 12 hónaposan az úgynevezett ROR-oltást, amely kanyaró, mumpsz és rubeola vagy más néven rózsahimlő ellen véd. Az öt- és hatéves gyerekek oltásai már emlékeztető oltások, ötévesen a ROR-oltást ismétlik, hatévesen a hatkomponensűt. Tar Gyöngyi szerint többen még a bárányhimlő elleni oltást adatják be a gyermekeiknek, de annak az ára államilag nem támogatott, a szülő kell megvásárolja a vakcinát. Emellett a tinédzser lányok számára létezik a HPV elleni oltás, amely méhnyakrák ellen véd – a vakcina ártámogatott, de opcionális.
Az egészségügyi szakember a megszokott oltások beadatásának az elmulasztása által jelentett veszéllyel kapcsolatban rámutatott:
Hozzáteszi, Afrika példája is ijesztő kellene legyen, ahol nem oltják a gyermekeket poliomielitisz, vagyis gyermekbénulás ellen, és tele is vannak ott az iskolák tolószékes, mankóval vagy épp négykézláb járó gyermekekkel. „Visszatérve a Covid-oltásra: nagyszerű tudományos eredmény az, ahogy létrejött egy olyan módszer révén, ami a rák elleni oltáshoz is elvezethet. Ezt látja az orvosi világ, de túlságosan a közbeszéd tárgyává vált minden, és olyan emberek kezdték értékelni a vakcinákat, akiknek nincs meg a tudásuk és a kompetenciájuk ehhez” – mondta.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
szóljon hozzá!