Hirdetés
Hirdetés

A koronavírus-járvány a kötelező vakcinák iránti bizalmat is megingatta

Oltások nélkül számos, eddig legyőzöttnek hitt gyilkos kór térhet vissza •  Fotó: 123RF

Oltások nélkül számos, eddig legyőzöttnek hitt gyilkos kór térhet vissza

Fotó: 123RF

Az egészségügyi hatóságok vészharangot kongatnak, mivel egyre több szülő már a gyerekek hagyományos védőoltásainak a beadatását is elutasítja. A jelenség mögött a koronavírus-járvány által felkorbácsolt érzelmek, az ál- és rémhírek állhatnak, illetve a közösségi hálón egyre csak terjedő oltásellenes hangulat. A szakemberek arra figyelmeztetnek, az oltások nélkül számos, eddig legyőzöttnek hitt, gyilkos kór térhet vissza. A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi az oltásellenes hangulat gerjesztését az emberiség elleni merényletnek tartja.

Szász Cs. Emese

2022. február 26., 22:002022. február 26., 22:00

2022. február 26., 22:042022. február 26., 22:04

A csökkenő oltási lefedettség jelensége nem újkeletű, Romániában már több mint tíz éve megfigyelhető, de a jelenség az utóbbi hónapokban, a koronavírus elleni vakcinák körüli vita nyomán erősödött fel. Egyre gyakrabban utasítják el egyes szülők az eddig elfogadott gyermekvakcinákat is.

Ne „dr. Google”-től kérjenek tanácsot

Mihai Craiu, a bukaresti Alfred Rusescu intézet pediátriai osztályának vezetője szerint a jelenség mögött a koronavírus-járvány által felkorbácsolt érzelmek, az ál- és rémhírek, egyes, orvosi képzettség nélküli egyének nyilatkozatai, valamint néhány szenzációhajhászásra ráállt sajtótermék tevékenységének tudható be. Az egészségügyi szakember mindennek ellensúlyozására kijelentette: a hagyományos, a kisgyerekeknek évtizedek óta beadott oltásokat alaposan tanulmányozták, és a világ számos országában kiváló eredményeket értek el a segítségükkel a potenciálisan halálos betegségek megelőzésében. Az oltások nélkül számos, eddig legyőzöttnek hitt, gyilkos kór térhet vissza. „A kanyaró, a tetanusz és a torokgyík is halálos lehet, az oltásellenesség pedig visszahozhatja őket” – fogalmazott a bukaresti gyerekgyógyász, aki azt tanácsolja mindenkinek, akinek kétségei támadnak az országos oltási tervben szereplő vakcinákkal kapcsolatban, az orvosokkal, egészségügyi szakemberekkel beszéljen erről, tőlük kérjen tanácsot, ne pedig „dr. Google”-től.

A harmadik hullámban kezdődött

A fokozódó oltásellenességet tapasztalja a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi is, aki szerint ez a koronavírus-járvány harmadik hullámától kezdett felerősödni, és bizony az eddig elfogadott gyermekvakcinákra is hatással van. „Amikor a Covid-oltás megjelent, akkor óriási lelkesedés volt, az elején sorban álltak az emberek, mindenki soron kívül szeretett volna hozzájutni. Aztán elindult ez az oltásellenes propaganda, s attól kezdve csak csökkent a védőoltásokkal szembeni bizalom” – mondja az igazgatóság vezetője, aki nem győzi hangsúlyozni, hogy számos fertőző betegség megelőzésének legfőbb eszköze a védőoltás.

Idézet
A gyermekkori védőoltásokkal jutottunk el oda a XX. században, hogy számos járványt leküzdöttünk, a gyermekbénulási járványt például, vagy ne is beszéljünk a fekete himlőről, ami egy halálos betegség volt, és megtizedelte a lakosságot évről évre. A múlt század elejéig, amíg általánossá nem váltak a védőoltások, született tíz gyerek egy családban, és csak kettő nőtt fel. Csak ez a drámai helyzet kéne mindenkit elgondolkodtasson.

Én az emberiség elleni merényletnek tartom, amikor valaki ismeretek hiányában, kontár módon, szakmai háttér nélkül hozzászól egy ilyen dologhoz, és kétségbe von olyan eredményeket, amelyek egyértelműek” – fakad ki az egészségügyi szakember. Hozzáteszi, egyáltalán nem tartja jó módszernek, hogy sokan arra alapoznak, hogy majd átesnek a betegségen, és azzal szereznek immunitást. Rámutatott, „sokan még mindig nyögik a poszt-Covidot, mások meg belehaltak a betegségbe”, míg elenyésző azon esetek száma, amelyekben oltásmellékhatást tapasztaltak és az hosszabb távra kihatott.

A statisztikában még nem látszik

A statisztikákban még nem látja nyomát az oltásellenes hangulatnak, amely a gyermekek védőoltásainak a beadatására is kihat – mondja Tar Gyöngyi –, de csak azért nem, mert a tavalyi év statisztikái csak júniusban lesznek véglegesek. „Egyre több ilyen kommentár születik azonban, hogy visszautasítja valaki a koronavírus elleni oltást, és ezentúl a többi oltást is. Reméljük, hogy nem lesz számottevő ezek aránya” – fogalmazott a szakember, aki úgy látja, Székelyföldön eddig „nem volt divat”, hogy a szülők elutasították a gyermekük beoltását. „Leginkább a vándor életmódot élő, hol itt, hol a határon túl lévő emberek és gyerekeik hiányoztak az egészségügyi rendszer és a prevenció látóköréből. Most azonban mozgalmak vannak, petíciókat indítanak, és

Idézet
olyanok tűzik zászlójukra az oltásellenességet, akiknek semmilyen szakértelme nincs e téren. Olyan emberek, akik nem értenek hozzá, nincs szakmai hátterük, de az emberi jogokat belengetve hangoztatják, hogy joguk van dönteni a gyermekeik védőoltásáról. Persze, joguk van hozzá, csak tudásuk nincs

– szögezi le.

Nem kötelezhető a kötelező

Tar Gyöngyi elmondta, Romániában nem létezik a szó szoros értelmében vett kötelező védőoltás. Van egy egészségügyi program, ami a finanszírozást, a procedúrákat rögzíti, és abban az elnevezés szintjén úgy szerepel, hogy ezek kötelező védőoltások, de igazából nem jár következményekkel, ha valaki visszautasítja azt. Az egészségügyi igazgatóság vezetője rámutatott,

Magyarországon például eljárást indíthatnak azokkal a szülőkkel szemben, akik megtagadják a gyermekeik beoltását, egészen addig, hogy a szülői jogát is elveszítheti egy ilyen ember.

Nálunk nincs ilyen joggyakorlat – szögezi le. Ha tehát egy szülő úgy dönt, hogy nem adatja be gyerekének a védőoltásokat, akkor a háziorvos előtt alá kell írnia egy nyilatkozatot, amelyben vállalja a felelősséget. Abban az esetben viszont, ha a gyereke megbetegszik valamely járvány miatt, és tragédiával végződik a betegség, a szülőt gondatlanság miatt felelősségre vonhatják. A törvény azonban azt mondja, kötelező bevenni bármelyik közösségbe azt a gyereket is, aki nincs beoltva.

Mikor mit kapnak?

A gyermekek amúgy már születésük után a kórházban megkapják a BCG-oltást a tuberkulózis elleni védekezés céljából és a Hepatitis-B ellenit is, amely a vírusos májgyulladás B-típusától véd – sorolta az egészségügyi szakhatóság vezetője. Kéthónaposan hatkomponensű oltást kapnak, amely a diftéria, magyarul torokgyík, tetanusz vagy merevgörcs, szamárköhögés, gyermekbénulás és a Haemophilus influenzae ellen véd, amely elsősorban kisgyermekeknél okoz agyhártyagyulladást és súlyos szövődményeket, ugyanakkor a pneumococcus (a pneumococcus nevű baktérium a tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója) elleni védőoltás is bekerült a programba.

Hirdetés

Négyhónaposan és 11 hónaposan ennek az ismétlő oltását kapják a gyermekek, aztán 12 hónaposan az úgynevezett ROR-oltást, amely kanyaró, mumpsz és rubeola vagy más néven rózsahimlő ellen véd. Az öt- és hatéves gyerekek oltásai már emlékeztető oltások, ötévesen a ROR-oltást ismétlik, hatévesen a hatkomponensűt. Tar Gyöngyi szerint többen még a bárányhimlő elleni oltást adatják be a gyermekeiknek, de annak az ára államilag nem támogatott, a szülő kell megvásárolja a vakcinát. Emellett a tinédzser lányok számára létezik a HPV elleni oltás, amely méhnyakrák ellen véd – a vakcina ártámogatott, de opcionális.

A kanyaró már visszatért

Az egészségügyi szakember a megszokott oltások beadatásának az elmulasztása által jelentett veszéllyel kapcsolatban rámutatott:

a kanyaró gyakorlatilag már el volt tűnve, és amikor az oltási lefedettség csökkent, akkor ismét visszatért a betegség.

Hozzáteszi, Afrika példája is ijesztő kellene legyen, ahol nem oltják a gyermekeket poliomielitisz, vagyis gyermekbénulás ellen, és tele is vannak ott az iskolák tolószékes, mankóval vagy épp négykézláb járó gyermekekkel. „Visszatérve a Covid-oltásra: nagyszerű tudományos eredmény az, ahogy létrejött egy olyan módszer révén, ami a rák elleni oltáshoz is elvezethet. Ezt látja az orvosi világ, de túlságosan a közbeszéd tárgyává vált minden, és olyan emberek kezdték értékelni a vakcinákat, akiknek nincs meg a tudásuk és a kompetenciájuk ehhez” – mondta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 29., vasárnap

Heten kerültek kórházba egy frontális ütközés nyomán Kolozs megyében

Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).

Heten kerültek kórházba egy frontális ütközés nyomán Kolozs megyében
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Csíkszereda az élmezőnyben: csaknem hétezren itt vennék át a szavazási levélcsomagjukat

Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.

Csíkszereda az élmezőnyben: csaknem hétezren itt vennék át a szavazási levélcsomagjukat
2026. március 29., vasárnap

Vasárnap is kitart az esős idő Székelyföldön

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.

Vasárnap is kitart az esős idő Székelyföldön
2026. március 28., szombat

A magyarság szimbólumainak jegyében zajlottak a Csoma-napok

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.

A magyarság szimbólumainak jegyében zajlottak a Csoma-napok
Hirdetés
2026. március 28., szombat

Harmadik típusú világmegmentés – A Hail Mary-küldetés

Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.

Harmadik típusú világmegmentés – A Hail Mary-küldetés
2026. március 28., szombat

Nem befolyásolja a vonatok menetrendjét az óraátállítás

Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.

Nem befolyásolja a vonatok menetrendjét az óraátállítás
2026. március 28., szombat

Amikor egy órát ugrik az idő: kezdődik a nyári időszámítás

Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.

Amikor egy órát ugrik az idő: kezdődik a nyári időszámítás
Hirdetés
2026. március 28., szombat

Székelyföldi megyéket is érint a szombaton elrendelt árvízvédelmi készültség

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.

Székelyföldi megyéket is érint a szombaton elrendelt árvízvédelmi készültség
2026. március 28., szombat

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára

Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára
2026. március 28., szombat

Mától adhatók le a levélszavazatok az országgyűlési választásra

Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Mától adhatók le a levélszavazatok az országgyűlési választásra
Hirdetés