A komposztálás hasznosságát hangsúlyozzák Maros megyében

Ahhoz, hogy célt érjen, a Maros megyei tanács a biohulladék-kezelésére indított projektjébe belefoglalta azt is, hogy a vidéki lakosságot ellátja egyéni komposztáló egységekkel. Ezeket, összesen 52 ezer darabot, a projektből vásároltak és osztottak szét az önkormányzatoknak, ahonnan igény szerint a lakossághoz juttatták azokat – mondta érdeklődésünkre Tóth Brezovszky Andrea, az Ecolect-Maros Fejlesztési Társulás igazgatója.

Míg a falvakban minden háztartás igényelhetett komposztálót, addig Marosvásárhelyen csak a családi házaknak jut, ugyanis a tömbháznegyedekben nem oldható meg az, hogy az ételmaradékokat, zöldség-, gyümölcshéjat külön gyűjtsék.

Az általános szemetes kukákba került szerves hulladékot Kerelőszentpálon fogják a mechanikai-biológiai kezelőállomáson szétválogatni. Erre nemrég, augusztus 23-án írta alá a szerződést a szolgáltatóval a maros megyei önkormányzat.

Az ételmaradékok, a gyümölcs, zöldség héja, vagy egyéb fel nem használt része nem kerül a kukába ott, ahol tudatosan figyelnek a környezetre, és még mielőtt a komposztáló edények kikerültek volna a háztartásokba, már sok helyen készült a komposzt a kert sarkában. Nagy Klára lapunknak arról mesélt, hogy mindig figyelt arra, hogy a család minél kevesebb hulladékot termeljen. Ezért a zöldségek és gyümölcsök fogyaszthatatlan részeit, vagy a kidobásra szánt ételmaradékokat mindig külön gyűjtötte és aztán különféleképpen hasznosította.

– magyarázta. Amióta komposztkészítő ládát lehetett igényelni, azok is hozzájuthattak azokhoz, akik csupán hétvégén, pihenni járnak a vidéki településekre. A komposzt készítése nem csupán abból áll, hogy egymásra dobálják a krumplihéjat, vagy a földrehullott almát. „Ágakat kell rá tenni, kis földdel keverni, locsolni és időnként átforgatni” – ismertette a komposztálás technológiáját Nagy Klára. 

Tóth Brezovszky Andrea elmondta, bár tartottak felvilágosító kampányt is, beszéltek a komposztkészítésről, a vidéki emberek értették, miről van szó, hiszen mindig is külön válogatták a háztartásban keletkezett szemetüket és amiről tudták, hogy felbomlik, azt külön helyezték és a trágyázáskor hasznosították.

– tette hozzá a hulladékmenedzser. 

A komposztálás során készült biotrágyát megszitálják és azzal táplálják a konyhakertet, vagy a virágokat. „A növények nagyon hálásak ezért, és mi is azok vagyunk, mert teljesen bio-zöldségeket fogyasztunk” – magyarázta érdeklődésünkre egy felső-nyárádmenti zöldségtermesztő, aki hetente három-négy alkalommal viszi saját termését a piacra. Mint mondja, hasznos volt a tudatosító kampány is, mert

annak ellenére, hogy ősi módszer a lebomló hulladék újrahasznosítása, sokan „megfeledkeztek” már arról és inkább a patakba, vagy annak partjára hordják a szemetüket. 

Maros megyében egyelőre a falvakban működik a projekt, a városokban összegyűlt hulladék közül a mechanikai- és biológiai kezelőállomásokon válogatják ki a biohulladékot. Egy következő projekt célja lesz a városi szervez hulladéknak a külön gyűjtése – tudtuk meg Tóth Brezovszky Andreától.