
A járvány, a rendhagyó tanítás és az eszközproblémák mellett a tankönyvhiány is nehezíti az oktatást
Fotó: Haáz Vince
Mindössze három tantárgy esetében érkeztek meg tanévkezdésre a nyolcadik osztályos diákok tankönyvei idén – a tantárgyak kilencven százaléka esetében nem készültek még el a tankönyvek, és azt sem tudni, mikorra lesznek meg. A hiány idén több ok miatt is sokkal komolyabb problémát jelent, mint az előző tanévekben.
2020. szeptember 26., 09:062020. szeptember 26., 09:06
Három tantárgyat – a román, a magyar és az angol nyelvet – leszámítva semmilyen tantárgyból nincsenek tankönyvei a nyolcadikos diákoknak, ugyanis az előző évekhez hasonlóan idén sem készültek el tanévkezdésre az új tantervre áttérő évfolyamok könyvei.
Idén döntő többségükben a nyolcadikos diákok tankönyvei hiányoznak, a könyvkésés leginkább a magyar, illetve más kisebbségi nyelveken tanuló diákokat érinti.
Ez egyébként az egyik oka annak, hogy a tankönyvek késése idén a szokásosnál is komolyabb problémát jelent: ugyanis a nyolcadikos diákok tankönyvek nélkül kell megkezdjék a felkészülést a képességfelmérő vizsgára. Az idei tanév ráadásul teljesen rendhagyó a koronavírus-járvány miatt is, a hibrid, illetve online oktatást pedig a legkevésbé sem könnyíti meg az, hogy a cikluszáró évfolyamnak még tankönyvei sincsenek.
„Könnyebb elmondanom azt, hogy mi érkezett meg. Ami megjött, az az angol, román és a magyar tankönyv, illetve a román nyelvű nyolcadikos tankönyveknek most van folyamatban a megrendelése. Hogy a magyar nyelvű tankönyvek mikor kerülnek sorra, azt nem tudni” – vázolta a helyzetet Demeter Melinda, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség tankönyvekért felelős munkatársa, megjegyezve,
A pedagógusoknál megvannak a tankönyvminták, illetve megkapták a képességvizsgára készülő évfolyam oktatását szabályozó tantervet, ezek alapján akár online is el tudja küldeni diákjainak a feladatlapokat, azt viszont már nem kérheti, hogy az adott leckének, feladatnak olvassanak utána a tankönyvben.
A tankönyvhiány azokban a nyolcadik osztályokban nehezíti meg leginkább a tananyag leadását a pedagógusok számára, amelyek hibrid vagy online oktatásra kényszerülnek. „Nem lévén tankönyv, nem elég, hogy csak óravázlatot készítsen a tanár, hanem az új tananyagot tankönyvszerűen kell leadja. Tehát a tanárnak a munkáját nehezíti meg a legjobban, de ugyanakkor a diákét is” – vélekedik Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) a székelyföldi területi alelnöke.
Meglátása szerint ahhoz, hogy a hibrid és online oktatásban megfelelően áthidalható legyen a tankönyvhiány-probléma, az osztálytermek jó minőségű képet és hangot közvetítő digitális eszközökkel kellene legyenek felszerelve, megfelelő sebességű internet-hozzáféréssel, a túloldalon pedig a diákoknak is rendelkeznie kellene a tanóra követéséhez megfelelő számítógéppel és internetkapcsolattal. Ez azonban jellemzően nem így van.
Az Országos Diákszövetség által a minap közzétett adat szerint országszerte
„Nagyon eszközfüggő pillanatnyilag ez a rendszer, és hiába vannak most pénzek és lehet vásárolni eszközöket, mert a lehettől a vanig sajnos még hónapok fognak eltelni” – mondta az oktatási szakember az oktatási minisztérium táblagépek beszerzésére irányuló programját hozva fel példaként, amely májusban kezdődött el, de az eszközök még mindig nem érkeztek meg a megyékbe. Utóbbiak az állami tartalékalapból is kaptak pénzeket eszközbeszerzésekre, de a több hónapig tartó közbeszerzési eljárások még csak most kezdődtek el.
Kiss Imre kérdésünkre elmondta, valószínű, hogy a diákok és a pedagógusok minden jó szándéka és akarata ellenére lesznek olyan nyolcadikos diákok, akik nem tudnak felkészülni, illetve akiket nem tudnak megfelelően felkészíteni a képességfelmérő vizsgára, ugyanakkor
Utóbbi miatt Kiss Imre szerint különösen fontos lesz ebben a tanévben az osztályfőnökök és a szülők közti állandó kapcsolattartás.
A múlt évben történt vadkároknak valamivel több, mint a hatvan százaléka esetében kaptak kártérítést a Hargita megyei károsultak, a közeljövőben viszont várhatóan a fennmaradó hányaduk is pénzéhez jut. Ők többnyire terméskárok megtérítésére várnak.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
1 hozzászólás