
A járvány, a rendhagyó tanítás és az eszközproblémák mellett a tankönyvhiány is nehezíti az oktatást
Fotó: Haáz Vince
Mindössze három tantárgy esetében érkeztek meg tanévkezdésre a nyolcadik osztályos diákok tankönyvei idén – a tantárgyak kilencven százaléka esetében nem készültek még el a tankönyvek, és azt sem tudni, mikorra lesznek meg. A hiány idén több ok miatt is sokkal komolyabb problémát jelent, mint az előző tanévekben.
2020. szeptember 26., 09:062020. szeptember 26., 09:06
Három tantárgyat – a román, a magyar és az angol nyelvet – leszámítva semmilyen tantárgyból nincsenek tankönyvei a nyolcadikos diákoknak, ugyanis az előző évekhez hasonlóan idén sem készültek el tanévkezdésre az új tantervre áttérő évfolyamok könyvei.
Idén döntő többségükben a nyolcadikos diákok tankönyvei hiányoznak, a könyvkésés leginkább a magyar, illetve más kisebbségi nyelveken tanuló diákokat érinti.
Ez egyébként az egyik oka annak, hogy a tankönyvek késése idén a szokásosnál is komolyabb problémát jelent: ugyanis a nyolcadikos diákok tankönyvek nélkül kell megkezdjék a felkészülést a képességfelmérő vizsgára. Az idei tanév ráadásul teljesen rendhagyó a koronavírus-járvány miatt is, a hibrid, illetve online oktatást pedig a legkevésbé sem könnyíti meg az, hogy a cikluszáró évfolyamnak még tankönyvei sincsenek.
„Könnyebb elmondanom azt, hogy mi érkezett meg. Ami megjött, az az angol, román és a magyar tankönyv, illetve a román nyelvű nyolcadikos tankönyveknek most van folyamatban a megrendelése. Hogy a magyar nyelvű tankönyvek mikor kerülnek sorra, azt nem tudni” – vázolta a helyzetet Demeter Melinda, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség tankönyvekért felelős munkatársa, megjegyezve,
A pedagógusoknál megvannak a tankönyvminták, illetve megkapták a képességvizsgára készülő évfolyam oktatását szabályozó tantervet, ezek alapján akár online is el tudja küldeni diákjainak a feladatlapokat, azt viszont már nem kérheti, hogy az adott leckének, feladatnak olvassanak utána a tankönyvben.
A tankönyvhiány azokban a nyolcadik osztályokban nehezíti meg leginkább a tananyag leadását a pedagógusok számára, amelyek hibrid vagy online oktatásra kényszerülnek. „Nem lévén tankönyv, nem elég, hogy csak óravázlatot készítsen a tanár, hanem az új tananyagot tankönyvszerűen kell leadja. Tehát a tanárnak a munkáját nehezíti meg a legjobban, de ugyanakkor a diákét is” – vélekedik Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) a székelyföldi területi alelnöke.
Meglátása szerint ahhoz, hogy a hibrid és online oktatásban megfelelően áthidalható legyen a tankönyvhiány-probléma, az osztálytermek jó minőségű képet és hangot közvetítő digitális eszközökkel kellene legyenek felszerelve, megfelelő sebességű internet-hozzáféréssel, a túloldalon pedig a diákoknak is rendelkeznie kellene a tanóra követéséhez megfelelő számítógéppel és internetkapcsolattal. Ez azonban jellemzően nem így van.
Az Országos Diákszövetség által a minap közzétett adat szerint országszerte
„Nagyon eszközfüggő pillanatnyilag ez a rendszer, és hiába vannak most pénzek és lehet vásárolni eszközöket, mert a lehettől a vanig sajnos még hónapok fognak eltelni” – mondta az oktatási szakember az oktatási minisztérium táblagépek beszerzésére irányuló programját hozva fel példaként, amely májusban kezdődött el, de az eszközök még mindig nem érkeztek meg a megyékbe. Utóbbiak az állami tartalékalapból is kaptak pénzeket eszközbeszerzésekre, de a több hónapig tartó közbeszerzési eljárások még csak most kezdődtek el.
Kiss Imre kérdésünkre elmondta, valószínű, hogy a diákok és a pedagógusok minden jó szándéka és akarata ellenére lesznek olyan nyolcadikos diákok, akik nem tudnak felkészülni, illetve akiket nem tudnak megfelelően felkészíteni a képességfelmérő vizsgára, ugyanakkor
Utóbbi miatt Kiss Imre szerint különösen fontos lesz ebben a tanévben az osztályfőnökök és a szülők közti állandó kapcsolattartás.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
1 hozzászólás