
A járvány, a rendhagyó tanítás és az eszközproblémák mellett a tankönyvhiány is nehezíti az oktatást
Fotó: Haáz Vince
Mindössze három tantárgy esetében érkeztek meg tanévkezdésre a nyolcadik osztályos diákok tankönyvei idén – a tantárgyak kilencven százaléka esetében nem készültek még el a tankönyvek, és azt sem tudni, mikorra lesznek meg. A hiány idén több ok miatt is sokkal komolyabb problémát jelent, mint az előző tanévekben.
2020. szeptember 26., 09:062020. szeptember 26., 09:06
Három tantárgyat – a román, a magyar és az angol nyelvet – leszámítva semmilyen tantárgyból nincsenek tankönyvei a nyolcadikos diákoknak, ugyanis az előző évekhez hasonlóan idén sem készültek el tanévkezdésre az új tantervre áttérő évfolyamok könyvei.
Idén döntő többségükben a nyolcadikos diákok tankönyvei hiányoznak, a könyvkésés leginkább a magyar, illetve más kisebbségi nyelveken tanuló diákokat érinti.
Ez egyébként az egyik oka annak, hogy a tankönyvek késése idén a szokásosnál is komolyabb problémát jelent: ugyanis a nyolcadikos diákok tankönyvek nélkül kell megkezdjék a felkészülést a képességfelmérő vizsgára. Az idei tanév ráadásul teljesen rendhagyó a koronavírus-járvány miatt is, a hibrid, illetve online oktatást pedig a legkevésbé sem könnyíti meg az, hogy a cikluszáró évfolyamnak még tankönyvei sincsenek.
„Könnyebb elmondanom azt, hogy mi érkezett meg. Ami megjött, az az angol, román és a magyar tankönyv, illetve a román nyelvű nyolcadikos tankönyveknek most van folyamatban a megrendelése. Hogy a magyar nyelvű tankönyvek mikor kerülnek sorra, azt nem tudni” – vázolta a helyzetet Demeter Melinda, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség tankönyvekért felelős munkatársa, megjegyezve,
A pedagógusoknál megvannak a tankönyvminták, illetve megkapták a képességvizsgára készülő évfolyam oktatását szabályozó tantervet, ezek alapján akár online is el tudja küldeni diákjainak a feladatlapokat, azt viszont már nem kérheti, hogy az adott leckének, feladatnak olvassanak utána a tankönyvben.
A tankönyvhiány azokban a nyolcadik osztályokban nehezíti meg leginkább a tananyag leadását a pedagógusok számára, amelyek hibrid vagy online oktatásra kényszerülnek. „Nem lévén tankönyv, nem elég, hogy csak óravázlatot készítsen a tanár, hanem az új tananyagot tankönyvszerűen kell leadja. Tehát a tanárnak a munkáját nehezíti meg a legjobban, de ugyanakkor a diákét is” – vélekedik Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) a székelyföldi területi alelnöke.
Meglátása szerint ahhoz, hogy a hibrid és online oktatásban megfelelően áthidalható legyen a tankönyvhiány-probléma, az osztálytermek jó minőségű képet és hangot közvetítő digitális eszközökkel kellene legyenek felszerelve, megfelelő sebességű internet-hozzáféréssel, a túloldalon pedig a diákoknak is rendelkeznie kellene a tanóra követéséhez megfelelő számítógéppel és internetkapcsolattal. Ez azonban jellemzően nem így van.
Az Országos Diákszövetség által a minap közzétett adat szerint országszerte
„Nagyon eszközfüggő pillanatnyilag ez a rendszer, és hiába vannak most pénzek és lehet vásárolni eszközöket, mert a lehettől a vanig sajnos még hónapok fognak eltelni” – mondta az oktatási szakember az oktatási minisztérium táblagépek beszerzésére irányuló programját hozva fel példaként, amely májusban kezdődött el, de az eszközök még mindig nem érkeztek meg a megyékbe. Utóbbiak az állami tartalékalapból is kaptak pénzeket eszközbeszerzésekre, de a több hónapig tartó közbeszerzési eljárások még csak most kezdődtek el.
Kiss Imre kérdésünkre elmondta, valószínű, hogy a diákok és a pedagógusok minden jó szándéka és akarata ellenére lesznek olyan nyolcadikos diákok, akik nem tudnak felkészülni, illetve akiket nem tudnak megfelelően felkészíteni a képességfelmérő vizsgára, ugyanakkor
Utóbbi miatt Kiss Imre szerint különösen fontos lesz ebben a tanévben az osztályfőnökök és a szülők közti állandó kapcsolattartás.
Országszerte fagyosan indult a naptári tél utolsó napja, de a legalacsonyabb értékeket – egy kivétellel – székelyföldi településeken mérték.
Gyimesben született, ma már Brassóban épít karriert a 25 éves Bârsan Claudia. Román anyanyelvű, de kiválóan beszél magyarul és angolul is. Meggyőződése, hogy a fejlődés kulcsa a bátorság, a félelem pedig inkább iránytű, mint akadály.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
1 hozzászólás