
A járvány, a rendhagyó tanítás és az eszközproblémák mellett a tankönyvhiány is nehezíti az oktatást
Fotó: Haáz Vince
Mindössze három tantárgy esetében érkeztek meg tanévkezdésre a nyolcadik osztályos diákok tankönyvei idén – a tantárgyak kilencven százaléka esetében nem készültek még el a tankönyvek, és azt sem tudni, mikorra lesznek meg. A hiány idén több ok miatt is sokkal komolyabb problémát jelent, mint az előző tanévekben.
2020. szeptember 26., 09:062020. szeptember 26., 09:06
Három tantárgyat – a román, a magyar és az angol nyelvet – leszámítva semmilyen tantárgyból nincsenek tankönyvei a nyolcadikos diákoknak, ugyanis az előző évekhez hasonlóan idén sem készültek el tanévkezdésre az új tantervre áttérő évfolyamok könyvei.
Idén döntő többségükben a nyolcadikos diákok tankönyvei hiányoznak, a könyvkésés leginkább a magyar, illetve más kisebbségi nyelveken tanuló diákokat érinti.
Ez egyébként az egyik oka annak, hogy a tankönyvek késése idén a szokásosnál is komolyabb problémát jelent: ugyanis a nyolcadikos diákok tankönyvek nélkül kell megkezdjék a felkészülést a képességfelmérő vizsgára. Az idei tanév ráadásul teljesen rendhagyó a koronavírus-járvány miatt is, a hibrid, illetve online oktatást pedig a legkevésbé sem könnyíti meg az, hogy a cikluszáró évfolyamnak még tankönyvei sincsenek.
„Könnyebb elmondanom azt, hogy mi érkezett meg. Ami megjött, az az angol, román és a magyar tankönyv, illetve a román nyelvű nyolcadikos tankönyveknek most van folyamatban a megrendelése. Hogy a magyar nyelvű tankönyvek mikor kerülnek sorra, azt nem tudni” – vázolta a helyzetet Demeter Melinda, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség tankönyvekért felelős munkatársa, megjegyezve,
A pedagógusoknál megvannak a tankönyvminták, illetve megkapták a képességvizsgára készülő évfolyam oktatását szabályozó tantervet, ezek alapján akár online is el tudja küldeni diákjainak a feladatlapokat, azt viszont már nem kérheti, hogy az adott leckének, feladatnak olvassanak utána a tankönyvben.
A tankönyvhiány azokban a nyolcadik osztályokban nehezíti meg leginkább a tananyag leadását a pedagógusok számára, amelyek hibrid vagy online oktatásra kényszerülnek. „Nem lévén tankönyv, nem elég, hogy csak óravázlatot készítsen a tanár, hanem az új tananyagot tankönyvszerűen kell leadja. Tehát a tanárnak a munkáját nehezíti meg a legjobban, de ugyanakkor a diákét is” – vélekedik Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) a székelyföldi területi alelnöke.
Meglátása szerint ahhoz, hogy a hibrid és online oktatásban megfelelően áthidalható legyen a tankönyvhiány-probléma, az osztálytermek jó minőségű képet és hangot közvetítő digitális eszközökkel kellene legyenek felszerelve, megfelelő sebességű internet-hozzáféréssel, a túloldalon pedig a diákoknak is rendelkeznie kellene a tanóra követéséhez megfelelő számítógéppel és internetkapcsolattal. Ez azonban jellemzően nem így van.
Az Országos Diákszövetség által a minap közzétett adat szerint országszerte
„Nagyon eszközfüggő pillanatnyilag ez a rendszer, és hiába vannak most pénzek és lehet vásárolni eszközöket, mert a lehettől a vanig sajnos még hónapok fognak eltelni” – mondta az oktatási szakember az oktatási minisztérium táblagépek beszerzésére irányuló programját hozva fel példaként, amely májusban kezdődött el, de az eszközök még mindig nem érkeztek meg a megyékbe. Utóbbiak az állami tartalékalapból is kaptak pénzeket eszközbeszerzésekre, de a több hónapig tartó közbeszerzési eljárások még csak most kezdődtek el.
Kiss Imre kérdésünkre elmondta, valószínű, hogy a diákok és a pedagógusok minden jó szándéka és akarata ellenére lesznek olyan nyolcadikos diákok, akik nem tudnak felkészülni, illetve akiket nem tudnak megfelelően felkészíteni a képességfelmérő vizsgára, ugyanakkor
Utóbbi miatt Kiss Imre szerint különösen fontos lesz ebben a tanévben az osztályfőnökök és a szülők közti állandó kapcsolattartás.
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb elemzése szerint a romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban az elmúlt 15 évben.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn este televíziós szereplésre hivatkozva távozott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürójának üléséről.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kormányzati részvételt ajánlott az RMDSZ-nek – számolt be Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy szerdán csak „elméleti”, informális megbeszélése volt Nicușor Dan államfővel az esetleges kormányalakítási megbízásáról.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.
A Román Vámhatóság alkalmazottait is képviselő Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy az intézmény dolgozói szerdán kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a munkakörülményeket és juttatásaikat érintő súlyos problémák miatt.
Az RMDSZ egyelőre nem döntött arról, hogy támogatja-e Adrian Veștea kormányát, előbb megvárja, hogy milyen álláspontra jut a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
Dobos Melindát nevezték ki Hargita Megye Tanácsának megyemenedzseri tisztségére a hétfői tanácsülésen.
Sepsiszentgyörgy egykori dohánygyárában aláírták hétfőn a helyi Csodák palotájának finanszírozását célzó szerződést. Az önkormányzat a Közép Fejlesztési Régió legnagyobb uniós támogatásával vághat bele az élményközpont kivitelezésébe.
1 hozzászólás