
Archív
Fotó: Barabás Ákos
Amikor a kékiringók éves gálaműsoráról számolunk be, mindig megírjuk: a telt házas ünnepi műsorban a néptánccsoport apraja-nagyja színpadra lépett, majd a fellépések után a népes csapat hajnalig ropta az ünnepi táncházban. Idén – mint sok minden más – a Kékiringó Néptánccsoport „születésnapja” is más volt.
2020. december 23., 20:062020. december 23., 20:06
Kis létszámú csoportokban és a járványügyi szabályok betartásával ugyan, de idén is zajlott a tánc a Kékiringó Néptánccsoportnál: a nyári néptáncfesztiválra nem is tanultak új koreográfiát, hiszen akkor éppen táncolni sem szabadott. „Most sem volt lehetőségünk új táncokat betanulni, örülünk annak, hogy legalább gyakoroltuk a régieket” – jegyezte meg Both Aranka, a néptánccsoport vezetője.
A hétvégén a Székelyföldi Filharmónia termében megtartott Nem úgy van most, mint volt régen névvel ünnepségen – a néptánccsoport fennállásának 23. évfordulója alkalmából – csak félházat fogadhattak: a korábbi több száz fős nézőközönség most mintegy 150 résztvevőre csökkent.
„Furcsa év volt ez számunkra is, jelen helyzetben annak is örülünk, hogy egyáltalán színpadra léphettünk. A gyerekeken határozottan látom, hogy ki vannak éhezve, szükségük van az ingerekre” – ecsetelte az oktató, megjegyezve:
A szokásos, a műsort követő táncház is elmaradt, a fellépéshez ellenben ezúttal is Forró István és barátai húzták a talpalávalót.
A Kékiringó háza táján az már megszokott (volt), hogy ilyenkor a néptáncoktatásban részt vevő minden korcsoport bemutatkozik a színpadon, idén azonban erre sem volt lehetőség: noha a nagyérdemű a felnőtteket és az aprókákat (az óvodás, előkészítős korú táncosokokat) nem láthatta fellépni, az oktatás náluk is zajlott, amikor lehetett. Nem maradt el ugyanakkor a néptánccsoport nyári edzőtábora sem. Más volt, mint korábban, hiszen a nagy közös oktatás, táncolás helyett csak kis, tízfős csoportokban zajlottak a próbák. Mindennek az az ára, hogy a népes táborban több idő alatt kevesebbet tanulhattak a résztvevők, de így is volt legalább valami, jegyezte meg Both Aranka. „Csak bízni tudunk abban, hogy jövőre jobbra fordul a helyzet, és ismét a népes, vidám közösség lehetünk” – summázott a tánccsoport vezetője.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!