
Megtartanák a nyugdíjak reálértékét, de több adót szednének be. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Szokatlan dolog történt Romániában: már decemberben elfogadták a következő esztendő költségvetését. Ennek számos előnye van, ezek kivesézésére kértük fel Miklós Zoltán parlamenti képviselőt, a költségvetési bizottság tagját.
2021. december 29., 08:592021. december 29., 08:59
2021. december 29., 12:322021. december 29., 12:32
Nem volt egyszerű az országos költségvetést úgy összeállítani, hogy azzal mindhárom koalíciós partner elégedett legyen – válaszolta a Székelyhonnak Miklós Zoltán parlamenti képviselő, a költségvetési bizottság tagja, aki elmondta, a szociáldemokraták javaslatára elég nagy szociális csomag került be a tervezetbe, míg a liberálisok a beruházásokra fektettek nagyobb hangsúlyt. Az RMDSZ továbbra is az önkormányzatok megerősítését tartotta a legfontosabb szempontnak.
A háromszéki politikus úgy értékelte a múlt héten elfogadott költségvetést, hogy február első felében az önkormányzatoknak is lehet már saját költségvetésük, ami azt is jelenti, hogy időben hozzáláthatnak a különböző beruházásokhoz, a már elkezdett projektek folytatásához.
„Mivel az előző években az országos költségvetés késett, számtalan helyi beruházás is megkésett.
– hangsúlyozta Miklós Zoltán. A képviselő elmondta, a szociáldemokraták javaslatára a szociális csomag nagy részét a nyugdíjak növelése teszi ki, hogy lehessen megtartani azok reálértékét. Ugyanakkor bekerült például a gyerekpénz növelése is, vagy akár az a 13. nyugdíj, amit januárban egyszeri segélyként folyósítanak a kisnyugdíjasoknak.
A liberálisok számára fontos volt, hogy a közberuházások továbbra is kiemelt figyelmet kapjanak. Erre a tavalyhoz képest sikerült egy növekvőképes, GDP-arányosan egy 6,7 százalékos, 88,4 milliárd lejes pluszberuházásokra szánt alapot is elkülöníteni.
Az RMDSZ számára fontos volt az önkormányzatok megerősítése, amit egyértelmű sikernek értékelt a politikus, ugyanis
„Ugyanakkor az idén is létrejött a személyi jövedelemadó két százalékából az a kulturális alap, aminek az a célja, hogy az önkormányzatok alárendeltségébe tartozó kulturális intézményeket, színházakat, operákat, filharmóniákat lehessen támogatni” – mutatott rá a képviselő, hozzátéve, hogy volt egy negyedik szempont is, ami a költségvetési hiánynak a további visszaszorításáról szól. Ugyanis el kell érni, hogy 2024-re három százalék alá csökkenjen a költségvetési hiány.
„Mindezeket figyelembe véve, a szociális csomag, a beruházások, az önkormányzatok finanszírozása és a deficit visszaszorítása nagy kihívás volt a költségvetés összeállításakor, ilyen értelemben sikerült egy elég ambiciózus büdzsét összerakni” – summázta a politikus, aki viszont arra figyelmeztetett, hogy
Ahogy fogalmazott, egy 33 milliárd lejes többletjövedelemről szól ez a büdzsé 2021-hez képest, aminek több mint fele EU-s alapokból jön, ugyanakkor van egy 4,6 százalékos gazdasági növekedés is előirányozva. A gazdasági növekedés plusz adókat eredményez, illetve
Elsősorban az áfa és a társadalmi illeték területén kellene hatékonyabb behajtást eszközölni – húzta alá Miklós Zoltán, hozzátéve, ismeretes, hogy az Európai Unióban Románia az utolsó helyen kullog az áfa begyűjtése szempontjából, gyakorlatilag
„Itt jelentős hatékonyságnövelést várunk, amit a pénzügyi hivatalok digitalizálásával kívánunk elérni, azért, hogy sokkal többet adót tudjunk behajtani, mint tavaly. Ugyanakkor a társadalombiztosításnál sokkal szigorúbb büntetéseket vezet be a kormány 2022-től: az a munkaadó, aki visszatartja az alkalmazottól és nem fizeti ki az államnak, bűnvádi eljárás alá kerül, gyakorlatilag börtönbe kerülhet” – mutatott rá a politikus.
Amint a költségvetési törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, elindulhat az önkormányzatoknál az a folyamat, ami 40–45 napos, és amelynek a végén ők is el tudják fogadni saját költségvetéseiket.
Ladányi László Zsolt udvarhelyszéki parlamenti képviselő is úgy értékelte a napokban elfogadott országos költségvetést, hogy annak az egyik nagy előnye, hogy már az idén elkészült, ami azt jelenti, hogy a vidéki települések, községek, városok már időben tervezhetnek, fejlesztéseiket, elképzeléseiket lehet támogatni, illetve az is fontos, hogy az idén elkezdett Anghel Saligny-projekt és az országos reformprogram (PNR) jövőben folytatódhat.
Alin Tișe Kolozs megyei tanácselnök szerdán bejelentette, hogy indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a párt következő kongresszusán. Döntését azzal indokolta, hogy a PNL szerinte rossz irányba halad, és változásra van szükség.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica.
Az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány az ügynökakták nyilvánosságra hozásával – jelentette ki miniszterelnök a titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán rendezett szerdai, budapesti sajtótájékoztatón.
Három településen is szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán éjjel, illetve csütörtökön napközben. Gyulakután hálózati munkálatok, Kovásznán csőtörés, Gelencén pedig szakaszolócsap felszerelése miatt kell vízszünetre számítani.
Négy személyt és két vállalatot, köztük a Distrigaz gázszolgáltatót állítja bíróság elé a bukaresti ügyészség a 2025 októberében a főváros Rahova negyedében történt gázrobbanás ügyében, amelyben négyen életüket vesztették.
Bővítenék az újszülöttkori szűrőprogramot, összehangolnák a ritka betegségek kezelését végző orvoscsapatok munkáját, és megkönnyítenék a gyermekkorú betegek átállását a felnőttellátásra – jelentette be az egészségügyi miniszter.
A piacvezető OMV Petrom szerda délben 5 banival csökkentette a benzin literenkénti árát, amely így, egy hónap elteltével ismét 10 lej alá csökkent a Petrom-töltőállomásokon – derül ki a Profit.ro gazdasági portál által elemzett adatokból.
Hiába kezdeményezték, nem kapnak szabadnapot a szülők a tanévnyitó napjára: a képviselőház szerdán elutasította az erre vonatkozó törvénytervezetet. A javaslat az óvodás és iskolás gyermekek szüleire vonatkozott volna.
Románia a 31. helyről a 32. helyre csúszott vissza az európai vásárlóerő-ranglistán, miközben Magyarország három helyet javított. A romániai egy főre jutó vásárlóerő alig több mint fele az európai átlagnak – derül ki a NielsenIQ friss felméréséből.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök és Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
szóljon hozzá!