
Megtartanák a nyugdíjak reálértékét, de több adót szednének be. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Szokatlan dolog történt Romániában: már decemberben elfogadták a következő esztendő költségvetését. Ennek számos előnye van, ezek kivesézésére kértük fel Miklós Zoltán parlamenti képviselőt, a költségvetési bizottság tagját.
2021. december 29., 08:592021. december 29., 08:59
2021. december 29., 12:322021. december 29., 12:32
Nem volt egyszerű az országos költségvetést úgy összeállítani, hogy azzal mindhárom koalíciós partner elégedett legyen – válaszolta a Székelyhonnak Miklós Zoltán parlamenti képviselő, a költségvetési bizottság tagja, aki elmondta, a szociáldemokraták javaslatára elég nagy szociális csomag került be a tervezetbe, míg a liberálisok a beruházásokra fektettek nagyobb hangsúlyt. Az RMDSZ továbbra is az önkormányzatok megerősítését tartotta a legfontosabb szempontnak.
A háromszéki politikus úgy értékelte a múlt héten elfogadott költségvetést, hogy február első felében az önkormányzatoknak is lehet már saját költségvetésük, ami azt is jelenti, hogy időben hozzáláthatnak a különböző beruházásokhoz, a már elkezdett projektek folytatásához.
„Mivel az előző években az országos költségvetés késett, számtalan helyi beruházás is megkésett.
– hangsúlyozta Miklós Zoltán. A képviselő elmondta, a szociáldemokraták javaslatára a szociális csomag nagy részét a nyugdíjak növelése teszi ki, hogy lehessen megtartani azok reálértékét. Ugyanakkor bekerült például a gyerekpénz növelése is, vagy akár az a 13. nyugdíj, amit januárban egyszeri segélyként folyósítanak a kisnyugdíjasoknak.
A liberálisok számára fontos volt, hogy a közberuházások továbbra is kiemelt figyelmet kapjanak. Erre a tavalyhoz képest sikerült egy növekvőképes, GDP-arányosan egy 6,7 százalékos, 88,4 milliárd lejes pluszberuházásokra szánt alapot is elkülöníteni.
Az RMDSZ számára fontos volt az önkormányzatok megerősítése, amit egyértelmű sikernek értékelt a politikus, ugyanis
„Ugyanakkor az idén is létrejött a személyi jövedelemadó két százalékából az a kulturális alap, aminek az a célja, hogy az önkormányzatok alárendeltségébe tartozó kulturális intézményeket, színházakat, operákat, filharmóniákat lehessen támogatni” – mutatott rá a képviselő, hozzátéve, hogy volt egy negyedik szempont is, ami a költségvetési hiánynak a további visszaszorításáról szól. Ugyanis el kell érni, hogy 2024-re három százalék alá csökkenjen a költségvetési hiány.
„Mindezeket figyelembe véve, a szociális csomag, a beruházások, az önkormányzatok finanszírozása és a deficit visszaszorítása nagy kihívás volt a költségvetés összeállításakor, ilyen értelemben sikerült egy elég ambiciózus büdzsét összerakni” – summázta a politikus, aki viszont arra figyelmeztetett, hogy
Ahogy fogalmazott, egy 33 milliárd lejes többletjövedelemről szól ez a büdzsé 2021-hez képest, aminek több mint fele EU-s alapokból jön, ugyanakkor van egy 4,6 százalékos gazdasági növekedés is előirányozva. A gazdasági növekedés plusz adókat eredményez, illetve
Elsősorban az áfa és a társadalmi illeték területén kellene hatékonyabb behajtást eszközölni – húzta alá Miklós Zoltán, hozzátéve, ismeretes, hogy az Európai Unióban Románia az utolsó helyen kullog az áfa begyűjtése szempontjából, gyakorlatilag
„Itt jelentős hatékonyságnövelést várunk, amit a pénzügyi hivatalok digitalizálásával kívánunk elérni, azért, hogy sokkal többet adót tudjunk behajtani, mint tavaly. Ugyanakkor a társadalombiztosításnál sokkal szigorúbb büntetéseket vezet be a kormány 2022-től: az a munkaadó, aki visszatartja az alkalmazottól és nem fizeti ki az államnak, bűnvádi eljárás alá kerül, gyakorlatilag börtönbe kerülhet” – mutatott rá a politikus.
Amint a költségvetési törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, elindulhat az önkormányzatoknál az a folyamat, ami 40–45 napos, és amelynek a végén ők is el tudják fogadni saját költségvetéseiket.
Ladányi László Zsolt udvarhelyszéki parlamenti képviselő is úgy értékelte a napokban elfogadott országos költségvetést, hogy annak az egyik nagy előnye, hogy már az idén elkészült, ami azt jelenti, hogy a vidéki települések, községek, városok már időben tervezhetnek, fejlesztéseiket, elképzeléseiket lehet támogatni, illetve az is fontos, hogy az idén elkezdett Anghel Saligny-projekt és az országos reformprogram (PNR) jövőben folytatódhat.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
szóljon hozzá!