
Megtartanák a nyugdíjak reálértékét, de több adót szednének be. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Szokatlan dolog történt Romániában: már decemberben elfogadták a következő esztendő költségvetését. Ennek számos előnye van, ezek kivesézésére kértük fel Miklós Zoltán parlamenti képviselőt, a költségvetési bizottság tagját.
2021. december 29., 08:592021. december 29., 08:59
2021. december 29., 12:322021. december 29., 12:32
Nem volt egyszerű az országos költségvetést úgy összeállítani, hogy azzal mindhárom koalíciós partner elégedett legyen – válaszolta a Székelyhonnak Miklós Zoltán parlamenti képviselő, a költségvetési bizottság tagja, aki elmondta, a szociáldemokraták javaslatára elég nagy szociális csomag került be a tervezetbe, míg a liberálisok a beruházásokra fektettek nagyobb hangsúlyt. Az RMDSZ továbbra is az önkormányzatok megerősítését tartotta a legfontosabb szempontnak.
A háromszéki politikus úgy értékelte a múlt héten elfogadott költségvetést, hogy február első felében az önkormányzatoknak is lehet már saját költségvetésük, ami azt is jelenti, hogy időben hozzáláthatnak a különböző beruházásokhoz, a már elkezdett projektek folytatásához.
„Mivel az előző években az országos költségvetés késett, számtalan helyi beruházás is megkésett.
– hangsúlyozta Miklós Zoltán. A képviselő elmondta, a szociáldemokraták javaslatára a szociális csomag nagy részét a nyugdíjak növelése teszi ki, hogy lehessen megtartani azok reálértékét. Ugyanakkor bekerült például a gyerekpénz növelése is, vagy akár az a 13. nyugdíj, amit januárban egyszeri segélyként folyósítanak a kisnyugdíjasoknak.
A liberálisok számára fontos volt, hogy a közberuházások továbbra is kiemelt figyelmet kapjanak. Erre a tavalyhoz képest sikerült egy növekvőképes, GDP-arányosan egy 6,7 százalékos, 88,4 milliárd lejes pluszberuházásokra szánt alapot is elkülöníteni.
Az RMDSZ számára fontos volt az önkormányzatok megerősítése, amit egyértelmű sikernek értékelt a politikus, ugyanis
„Ugyanakkor az idén is létrejött a személyi jövedelemadó két százalékából az a kulturális alap, aminek az a célja, hogy az önkormányzatok alárendeltségébe tartozó kulturális intézményeket, színházakat, operákat, filharmóniákat lehessen támogatni” – mutatott rá a képviselő, hozzátéve, hogy volt egy negyedik szempont is, ami a költségvetési hiánynak a további visszaszorításáról szól. Ugyanis el kell érni, hogy 2024-re három százalék alá csökkenjen a költségvetési hiány.
„Mindezeket figyelembe véve, a szociális csomag, a beruházások, az önkormányzatok finanszírozása és a deficit visszaszorítása nagy kihívás volt a költségvetés összeállításakor, ilyen értelemben sikerült egy elég ambiciózus büdzsét összerakni” – summázta a politikus, aki viszont arra figyelmeztetett, hogy
Ahogy fogalmazott, egy 33 milliárd lejes többletjövedelemről szól ez a büdzsé 2021-hez képest, aminek több mint fele EU-s alapokból jön, ugyanakkor van egy 4,6 százalékos gazdasági növekedés is előirányozva. A gazdasági növekedés plusz adókat eredményez, illetve
Elsősorban az áfa és a társadalmi illeték területén kellene hatékonyabb behajtást eszközölni – húzta alá Miklós Zoltán, hozzátéve, ismeretes, hogy az Európai Unióban Románia az utolsó helyen kullog az áfa begyűjtése szempontjából, gyakorlatilag
„Itt jelentős hatékonyságnövelést várunk, amit a pénzügyi hivatalok digitalizálásával kívánunk elérni, azért, hogy sokkal többet adót tudjunk behajtani, mint tavaly. Ugyanakkor a társadalombiztosításnál sokkal szigorúbb büntetéseket vezet be a kormány 2022-től: az a munkaadó, aki visszatartja az alkalmazottól és nem fizeti ki az államnak, bűnvádi eljárás alá kerül, gyakorlatilag börtönbe kerülhet” – mutatott rá a politikus.
Amint a költségvetési törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, elindulhat az önkormányzatoknál az a folyamat, ami 40–45 napos, és amelynek a végén ők is el tudják fogadni saját költségvetéseiket.
Ladányi László Zsolt udvarhelyszéki parlamenti képviselő is úgy értékelte a napokban elfogadott országos költségvetést, hogy annak az egyik nagy előnye, hogy már az idén elkészült, ami azt jelenti, hogy a vidéki települések, községek, városok már időben tervezhetnek, fejlesztéseiket, elképzeléseiket lehet támogatni, illetve az is fontos, hogy az idén elkezdett Anghel Saligny-projekt és az országos reformprogram (PNR) jövőben folytatódhat.
Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.
A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
szóljon hozzá!