– hangsúlyozta Miklós Zoltán. A képviselő elmondta, a szociáldemokraták javaslatára a szociális csomag nagy részét a nyugdíjak növelése teszi ki, hogy lehessen megtartani azok reálértékét. Ugyanakkor bekerült például a gyerekpénz növelése is, vagy akár az a 13. nyugdíj, amit januárban egyszeri segélyként folyósítanak a kisnyugdíjasoknak.

A liberálisok számára fontos volt, hogy a közberuházások továbbra is kiemelt figyelmet kapjanak. Erre a tavalyhoz képest sikerült egy növekvőképes, GDP-arányosan egy 6,7 százalékos, 88,4 milliárd lejes pluszberuházásokra szánt alapot is elkülöníteni.

Az önkormányzatok megerősítése

Az RMDSZ számára fontos volt az önkormányzatok megerősítése, amit egyértelmű sikernek értékelt a politikus, ugyanis

„Ugyanakkor az idén is létrejött a személyi jövedelemadó két százalékából az a kulturális alap, aminek az a célja, hogy az önkormányzatok alárendeltségébe tartozó kulturális intézményeket, színházakat, operákat, filharmóniákat lehessen támogatni” – mutatott rá a képviselő, hozzátéve, hogy volt egy negyedik szempont is, ami a költségvetési hiánynak a további visszaszorításáról szól. Ugyanis el kell érni, hogy 2024-re három százalék alá csökkenjen a költségvetési hiány.

Mindennek ára van: szigorúbb adóbehajtások következnek

„Mindezeket figyelembe véve, a szociális csomag, a beruházások, az önkormányzatok finanszírozása és a deficit visszaszorítása nagy kihívás volt a költségvetés összeállításakor, ilyen értelemben sikerült egy elég ambiciózus büdzsét összerakni” – summázta a politikus, aki viszont arra figyelmeztetett, hogy

Ahogy fogalmazott, egy 33 milliárd lejes többletjövedelemről szól ez a büdzsé 2021-hez képest, aminek több mint fele EU-s alapokból jön, ugyanakkor van egy 4,6 százalékos gazdasági növekedés is előirányozva. A gazdasági növekedés plusz adókat eredményez, illetve

Elsősorban az áfa és a társadalmi illeték területén kellene hatékonyabb behajtást eszközölni – húzta alá Miklós Zoltán, hozzátéve, ismeretes, hogy az Európai Unióban Románia az utolsó helyen kullog az áfa begyűjtése szempontjából, gyakorlatilag

„Itt jelentős hatékonyságnövelést várunk, amit a pénzügyi hivatalok digitalizálásával kívánunk elérni, azért, hogy sokkal többet adót tudjunk behajtani, mint tavaly. Ugyanakkor a társadalombiztosításnál sokkal szigorúbb büntetéseket vezet be a kormány 2022-től: az a munkaadó, aki visszatartja az alkalmazottól és nem fizeti ki az államnak, bűnvádi eljárás alá kerül, gyakorlatilag börtönbe kerülhet” – mutatott rá a politikus.

Előrelépés a vidéki településeknek

Amint a költségvetési törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, elindulhat az önkormányzatoknál az a folyamat, ami 40–45 napos, és amelynek a végén ők is el tudják fogadni saját költségvetéseiket.

Ladányi László Zsolt udvarhelyszéki parlamenti képviselő is úgy értékelte a napokban elfogadott országos költségvetést, hogy annak az egyik nagy előnye, hogy már az idén elkészült, ami azt jelenti, hogy a vidéki települések, községek, városok már időben tervezhetnek, fejlesztéseiket, elképzeléseiket lehet támogatni, illetve az is fontos, hogy az idén elkezdett Anghel Saligny-projekt és az országos reformprogram (PNR) jövőben folytatódhat.