Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:30

Egy gól döntött a Sportklub javára az Acélbikák otthonában

21:10

Kolozsváron feledtette európai kupavereségét a Sepsi-SIC

20:52

Kihívás teljesítve: két robogóval Nyugat-Szaharán át Dakarig

20:49

Eltévedt ukrán férfiakat keresnek a Máramarosi-havasokban a hegyimentők

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt tönkrement családért fognak össze

Meghalt egy kiskorú, miután egy kvad lesodródott az útról Gyergyóalfaluban

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában

Olténiából indult és Erdélyig vezetett egy háromhetes gyermek 7000 eurós eladása

Elhunyt férfit találtak egy székelyudvarhelyi lakásban – fogyatékkal élő gyereke is vele volt

Most már engedéllyel épül az ortodox temető Csíkszeredában

Svájci alapokra pályázik Csíkszereda a mélyszegénység felszámolására

Folyamatosan kúsznak fel az üzemanyagárak, jövő év elején már átléphetjük a 8 lejes lélektani határt

Festékkel rongálták meg az aradi vértanúk arcképeit Székelyudvarhelyen

Több ezer lejbe is kerülhet a munkaviszonyt igazoló dokumentumok beszerzése

A jog, amit nem gyakorolunk, kiüresedik – nyelvi jogokról és visszaszolgáltatási ügyekről Tusványoson

Hogy állnak ma a nyelvi jogaink, visszaszolgáltatási ügyeink? – erre a kérdésre keresték a választ

Fotó: Tuchiluș Alex

Bár Románia mintaállamnak mondja magát, a gyakorlatban a kisebbségi jogok gyakran nem érvényesülnek – többek között erről is szó esett Tusványoson, a Kós Károly Sátorban. A panelen a nyelvhasználat és a visszaszolgáltatási ügyek témáját is érintették.

Farkas Orsolya

2025. július 24., 20:232025. július 24., 20:23

A nyelvi jogokért való harcokról, a jogsegélyszolgálat szerepéről és restitúciós nehézségekről is szólt a panel, amelyen Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja, Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elnöke, valamint Varga Andrea jogtörténész és Brassai Hunor, az EMSZ alelnöke beszélgetett.

Harc a kollektív jogokért

Kalmár Ferenc a kezdetekre visszatérve felidézte, hogyan került a kisebbségi bizottságok élére, valamint a magyar delegáció tagjaként az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésébe. A Kalmár-jelentés is ebben az időben született meg, miután – elmondása szerint – rádöbbent, hogy

a székelyekkel, és úgy általában a Kárpát-medence magyar kisebbségeivel nem igazán törődött az ET.

„Szétvált Csehszlovákia, szétesett Jugoszlávia, a Szovjetunió – soroltam Strasbourgban –, de a magyar kérdés megoldás nélkül maradt Európában. Pedig igenis van egy magyar kérdés Európában” – emlékezett vissza.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja

Fotó: Tuchiluș Alex

Kalmár Ferenc nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, és a kollektív jogok érvényességét biztosító jelentését 2014 tavaszán jóváhagyta az ET közgyűlése. Kalmár úgy vélekedett, régebben jobb volt a helyzet a kisebbségi kérdés terén, és

ma már azért kell küzdeni, hogy ne bontsák tovább a 90-es években megszerzett jogokat.

Új világrend van kialakulóban, ezért fontos napirenden tartani a közösségeink ügyeit, különben az is lehet, hogy ötven év múlva „már nem lesz kiért harcolni.”

Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elnöke

Fotó: Tuchiluș Alex

Románia, a „mintaállam”

Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elnöke a moderátor kérdésére elmondta:

azért van szükség jogsegélyszolgálatra, hogy megmutassák, hogyan működik egy „mintaállam” a kisebbségi jogok terén.

A nyelvi jogok szerinte két szinten léteznek: nemzetközi és nemzeti dimenzióban, amelyek között óriási a szakadék. Az első biztosítja a párbeszédet, az utóbbi viszont sokszor csak jogszabályi kereteket nyújt, valódi érvényesíthetőség nélkül.

Példaként hozta fel, hogy Romániában a közigazgatási törvény lehetővé teszi a magyar nyelvű ügyintézést, de a gyakorlatban ez sokszor akadályba ütközik. A legnagyobb gond az, hogy sok hivatalnál nincs megfelelően képzett munkaerő, aki elvégezhetné a feladatot, és a magyar nyelvű, írásbeli megkeresésekre magyar és román nyelvű választ is tudna adni – pedig ez kötelességük lenne.

Mi mindenkit arra bátorítottunk eddig is, hogy magyar nyelven forduljon az önkormányzatokhoz, pontosan azért, hogy a jogainkat gyakoroljuk. Az a jog, amit nem gyakorolok olyan, mintha nem is létezne”

– húzta alá az elnök, hozzátéve, hogy mesterséges intelligencia új lehetőségeket nyithat meg ezen a téren is, ha azt saját nyelvi jogaink szolgálatába állítjuk.

Varga Andrea jogtörténész a restitúciós ügyekről beszélt

Fotó: Tuchiluș Alex

Varga Andrea jogtörténész saját, hosszú évek óta húzódó bírósági tapasztalatait hozta példaként a restitúciós ügyek jogi útvesztőire. Mint mondta, 88 éve húzódik öt olyan per, amelyeket a román állam jogerős ítéletek ellenére sem hajlandó lezárni. Miközben Románia gyakran hivatkozik arra, hogy más országokhoz képest bőkezűbben szolgáltatta vissza az elkobzott javakat, a szakértő szerint a gyakorlatban a visszaadások sokszor félbemaradnak vagy ellehetetlenülnek.