Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:01

Rövidzárlat okozott lakástüzet Szászrégenben

08:47

Áramszünetek lesznek Csíkszeredában

07:52

Majdnem 40 törvénymódosítás: sok minden megváltozott az egészségbiztosítási rendszerben

23:41

Emberelőnyben egykapuzott a Rapid, csak a hajrában törte meg a Sepsi OSK-t (videóval)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amikor már semmilyen összefogás nem segíthet...

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Holtan találtak egy nőt csíkszeredai lakásában

Agyonszúrták a Málnáson holtan talált fiatal férfit

Súlyosan beteg fiatal lány családjának szeretnének segíteni

Sulyok Tamás aláírta a megbízatását megszüntető alaptörvény-módosítást – videóval

Tizenhat évre csökkentené a választási korhatárt Magyar Péter

Fogyóban Hargita megye: tízezrekkel lehetünk kevesebben két évtized múlva

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Egyértelmű és elgondolkodtató eredmény a Drakula Park-névszavazásról

A jog, amit nem gyakorolunk, kiüresedik – nyelvi jogokról és visszaszolgáltatási ügyekről Tusványoson

Hogy állnak ma a nyelvi jogaink, visszaszolgáltatási ügyeink? – erre a kérdésre keresték a választ

Fotó: Tuchiluș Alex

Bár Románia mintaállamnak mondja magát, a gyakorlatban a kisebbségi jogok gyakran nem érvényesülnek – többek között erről is szó esett Tusványoson, a Kós Károly Sátorban. A panelen a nyelvhasználat és a visszaszolgáltatási ügyek témáját is érintették.

Farkas Orsolya

2025. július 24., 20:232025. július 24., 20:23

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A nyelvi jogokért való harcokról, a jogsegélyszolgálat szerepéről és restitúciós nehézségekről is szólt a panel, amelyen Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja, Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elnöke, valamint Varga Andrea jogtörténész és Brassai Hunor, az EMSZ alelnöke beszélgetett.

Harc a kollektív jogokért

Kalmár Ferenc a kezdetekre visszatérve felidézte, hogyan került a kisebbségi bizottságok élére, valamint a magyar delegáció tagjaként az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésébe. A Kalmár-jelentés is ebben az időben született meg, miután – elmondása szerint – rádöbbent, hogy

a székelyekkel, és úgy általában a Kárpát-medence magyar kisebbségeivel nem igazán törődött az ET.

„Szétvált Csehszlovákia, szétesett Jugoszlávia, a Szovjetunió – soroltam Strasbourgban –, de a magyar kérdés megoldás nélkül maradt Európában. Pedig igenis van egy magyar kérdés Európában” – emlékezett vissza.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja

Fotó: Tuchiluș Alex

Kalmár Ferenc nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, és a kollektív jogok érvényességét biztosító jelentését 2014 tavaszán jóváhagyta az ET közgyűlése. Kalmár úgy vélekedett, régebben jobb volt a helyzet a kisebbségi kérdés terén, és

ma már azért kell küzdeni, hogy ne bontsák tovább a 90-es években megszerzett jogokat.

Új világrend van kialakulóban, ezért fontos napirenden tartani a közösségeink ügyeit, különben az is lehet, hogy ötven év múlva „már nem lesz kiért harcolni.”

Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elnöke

Fotó: Tuchiluș Alex

Románia, a „mintaállam”

Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elnöke a moderátor kérdésére elmondta:

azért van szükség jogsegélyszolgálatra, hogy megmutassák, hogyan működik egy „mintaállam” a kisebbségi jogok terén.

A nyelvi jogok szerinte két szinten léteznek: nemzetközi és nemzeti dimenzióban, amelyek között óriási a szakadék. Az első biztosítja a párbeszédet, az utóbbi viszont sokszor csak jogszabályi kereteket nyújt, valódi érvényesíthetőség nélkül.

Példaként hozta fel, hogy Romániában a közigazgatási törvény lehetővé teszi a magyar nyelvű ügyintézést, de a gyakorlatban ez sokszor akadályba ütközik. A legnagyobb gond az, hogy sok hivatalnál nincs megfelelően képzett munkaerő, aki elvégezhetné a feladatot, és a magyar nyelvű, írásbeli megkeresésekre magyar és román nyelvű választ is tudna adni – pedig ez kötelességük lenne.

Mi mindenkit arra bátorítottunk eddig is, hogy magyar nyelven forduljon az önkormányzatokhoz, pontosan azért, hogy a jogainkat gyakoroljuk. Az a jog, amit nem gyakorolok olyan, mintha nem is létezne”

– húzta alá az elnök, hozzátéve, hogy mesterséges intelligencia új lehetőségeket nyithat meg ezen a téren is, ha azt saját nyelvi jogaink szolgálatába állítjuk.

Varga Andrea jogtörténész a restitúciós ügyekről beszélt

Fotó: Tuchiluș Alex

Varga Andrea jogtörténész saját, hosszú évek óta húzódó bírósági tapasztalatait hozta példaként a restitúciós ügyek jogi útvesztőire. Mint mondta, 88 éve húzódik öt olyan per, amelyeket a román állam jogerős ítéletek ellenére sem hajlandó lezárni. Miközben Románia gyakran hivatkozik arra, hogy más országokhoz képest bőkezűbben szolgáltatta vissza az elkobzott javakat, a szakértő szerint a gyakorlatban a visszaadások sokszor félbemaradnak vagy ellehetetlenülnek.