„Szerintem az emberek nagyon kis hányadát leszámítva, mindenkit váratlanul ért ez a járvány” – jelezte már a beszélgetésünk legelején Borota Gábor pszichológus. A szakember úgy véli, sok embernek megingott a biztonságérzete, hiszen kiderült, hogy globalizált világunk nagy hátránya, hogy ha a világ másik felén berobban egy járvány, az napok vagy legkésőbb néhány hét múlva megjelenhet nálunk is. Eddig erre nem sokan gondoltak.
Kiemelte, lehet, hogy sokan szorongással telve fogják ezentúl hallgatni a híreket, hogy más országban mi történik, milyen betegségek vagy konfliktusok ütik fel a fejüket, hiszen már joggal tarthatnak attól, hogy senki sem függetlenítheti magát teljesen a világban történő eseményektől.
Ha fegyveres konfliktustól jelenleg nem is kell tartani, de megtörténhet, hogy amennyiben a világ másik felében kitör egy háború, akkor bizonyos fogyasztási cikkek hiánnyá válhatnak nálunk is. Ez a kiszolgáltatottság most megmutatkozott, és ez biztosan megviseli az emberek egy részét mentálisan. Ugyanakkor, ez a felismerés arra is ösztönözhet sokakat, hogy önállóvá és önellátóakká váljanak. Saját magunktól függ, hogy miként reagálunk a válságra: összeomlással vagy újratervezéssel
– mutatott rá.
A járványról való általános vélekedés szerint az emberek nem tudják, hogy hogyan viszonyuljanak a helyzethez. „Egyszer megijednek, máskor legyintenek, hogy ez is csak egy influenzaszerű járvány. Annak függvényében alakul a véleményük, hogy éppen riogatják vagy megnyugtatják őket. A legtöbben utólag fogják kialakítani véleményüket a járványról, amikor majd látszani fog, hogy milyen nyomot hagyott a világban.”
Hozzátette, a személyes tapasztalatok is mérvadóak:
ha valakinek szinte semmilyen negatív következménnyel nem kellett szembenéznie a járvány kapcsán, másként fog tekinteni rá, mint az, aki a járvány miatt munkanélkülivé vált, vagy elveszítette egy hozzátartozóját.
A pszichológus meglátása szerint sokakban alakulhat ki szorongás, hiszen mindenki megtapasztalhatta, mennyire függünk attól, ami a világban történik. „A járvány elején olyan híresztelések is voltak, hogy nem lesz kenyér, mert elfogynak az alapanyagok. Sokan féltek attól, hogy éhínséggel kell szembesülni. Szerintem sokan egyhamar nem fogják elfelejteni ezt a szorongást. A kiszolgáltatottsággal való szembesülés viszont lehet kijózanító hatású is, ami cselekvésre késztethet” – vázolta. Mint mondta, a vírus nyomában megjelenő pánik biztosan nem lesz jó hatással azokra, aki valamilyen mentális zavarral küzdenek. A fóbiák, hangulatzavarok esetében felerősödhetnek a tünetek, de a személyiségzavarokra is hatással lehet a félelem, illetve a hosszú ideig tartó bezártság érzése.
A legtöbb ember alig várta, hogy végre találkozhasson a barátaival, ismerőseivel. Viszont elképzelhető, hogy a zárkózottságra amúgy is hajlamos emberek egy része még zárkózottabbá válik, és még kevesebb kapcsolatot fog fenntartani, mint korábban. Esetükben nagyobb erőfeszítést igényelhet, hogy újra kapcsolatba lépjenek másokkal
– jegyezte meg meglátásait a szociális szükségelteinket illetően.
A média hatása
„Azok a tartalmak, amiket az interneten látunk, mindenképp hatással vannak ránk. Például az erős érzelmi válaszokat kiváltó események, hírek érzelmileg és fizikailag is kifárasztanak. Az ingerek nagy száma, amelyek bombázzák az agyunkat a világhálón, szintén okozhatnak fáradtságot, leterheltség-érzést. Egyes oldalak és virtuális közösségi terek üzemeltetőinek az a céljuk, hogy minél több időt, energiát, és lehetőleg pénzt szánjunk az ő oldalaik követésére. Ennek érdekében sok dologgal manipulálnak minket: színekkel, szimbólumokkal, pozitív/negatív érzelmi megerősítésekkel. Ennek ára van, nem csak anyagilag (pl. fizetős tartalmak esetében), de érzelmileg is. Ezért sem hiszem, hogy tömegesen fogják az emberek a napjaikat a képernyő előtt tölteni” – jelezte a pszichológus. Mint mondta, olyan ez, mint amikor megengedjük egy gyereknek, hogy annyi édességet egyen, amennyit csak akar: az elején biztos élvezni fogja és örülni fog a lehetőségnek, azonban amikor megjelennek a habzsolás káros következményei (hasfájás, émelygés), a legtöbb gyerek megtanulja, hogy a kevesebb néha több. „Ha valaki minden negatív következmény ellenére továbbra is fenntartja a számára káros viselkedést, akkor már függőségre gyanakodhatunk” – tette hozzá.
Az általános vélekedés szerint az emberek többsége csak az enyhítésekre várt, hogy újra a megszokott életüket élhessék, mintha semmi sem történt volna.
Általában két okból változtatunk a szokásainkon: azért, mert rájövünk, hogy valami nem megfelelő a számukra, vagy azért, mert muszáj. A járvány nem okozott akkora pusztítást nálunk, hogy ettől gyökeresen megváltozzunk
– vonta le a következtetést.
A vásárlási szokásainkra kitérve felemás és kettős a mérce. „Nem tartom valószínűnek a tartós életmódváltást, legalábbis a tömegek esetében nem. De egyéni szinten biztosan vannak, akik ezentúl sok mindent másképp fognak csinálni. Például igyekeznek majd csökkenteni az élelmiszer- és energiafüggőségükön. A vásárlási szokásaink viszont valószínűleg változni fognak, mert sokan megtapasztalhatták, hogy a világhálón vásárolni sok esetben egyszerűbb és kényelmesebb. Szerintem ezen a területen a változás tartós lesz” – fogalmazott.
Rákérdeztünk arra is, hogy az alkohol, drogok és egyéb tudatmódosító szerek iránti kereslet megnövekedhet-e a járvány elől való „menekülés” egyik módjaként. „Sajnos igen. Az otthonról való menekülés gyakori formája a családi konfliktusok kezelésének. Gondoljunk csak azokra a családokra, amelyekben korábban a férfi és a nő szinte csak este, kevés idővel a lefekvés előtt találkoztak, a nap nagy részét külön töltötték. Ilyenkor már nem marad idő, lehetőség a problémák megbeszélésére, hiszen másnap korán kell kelni. Ez a problémaelkerülő technika nem volt alkalmazható sokak esetében, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy foglalkozni kezdenek a problémákkal. A feszültséget viszont valamivel oldani kell. Bezárva a lakásba az alkoholfogyasztás, a filmnézés, a közösségi oldalakon eltöltött órák mind-mind menekülési lehetőséget nyújtanak a problémák és a családi feszültségek elől” – összegezte a szakember.
24h
