
Évente több száz frissen végzett személy alkalmazása után kapnak támogatást a Hargita megyei munkáltatók. Az alkalmazók számításait rendszerint csak a pénzhiány húzza keresztül. Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Nem minden kérelmező vállalkozás kapja meg a tanulmányaikat frissen befejezettek alkalmazásáért járó állami támogatást, sokan hosszú hónapokkal az új alkalmazott munkába állása után kapnak elutasító választ a támogatásigénylésre – merült fel vállalkozói panaszként az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének legutóbbi szakmai fórumán. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél érdeklődtünk a probléma okairól.
2021. április 21., 08:592021. április 21., 08:59
2021. április 21., 11:412021. április 21., 11:41
Egy frissen végzett egyetemista alkalmazása után a törvény értelmében az adott vállalkozás majdnem húszezer lej értékben igényelhet támogatásokat, ám a vonatkozó jogszabály a kedvező elbírálást a programra jóváhagyott pénzkerettől teszi függővé, így a gyakorlatban gyakran nem kapják meg a támogatást az érintett vállalkozások – hozta fel problémaként az egyik székelyudvarhelyi vállalkozó a Romániai Magyar Közgazdász Társaság székelyudvarhelyi szervezetének legutóbbi vitaestjén. Panasza szerint a támogatási programot kiíró intézmény országos vagy megyei képviselői a támogatás iránt érdeklődő vállalkozók egy részét a pénzhiányra hivatkozva lebeszélik a kérelem benyújtásáról, azok közül viszont, akik mégis pályáznak,
Tavaly augusztusban el kellett utasítsanak körülbelül 150 kérést – nem csak frissen végzettek alkalmazására vonatkozó igényléseket –, de ezres nagyságrendű azoknak cégeknek a száma, amelyek havonta kapnak alkalmazási kedvezményeket. A friss végzősök alkalmazására még kevésbé érvényes a panasz, ugyanis
– kezdett bele a helyzet felvázolásába Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője. Arra is kitért, hogy ugyan szólnak az igénylőnek, ha az adott programban éppen nincsen pénz, ám az elvük az, hogy minden kérést el kell fogadni, hogy amint újra lesz pénz az országos programban, a szakminisztériumtól tudjanak pénzeket lehívni e célra. Az
a jogszabályt azonban nem írhatja felül a megyei intézmény – mondta Jánó Edit.
Az ügynökség átlagban a friss végzősök alkalmazása esetében
Ennek oka leggyakrabban az, hogy kiürült a programra szánt pénzkeret és lejárt az a tizenkét hónap, amely alatt az igénylést kötelezően el kell bírálni. Ezért fontos – és ezt rendszeresen el szokták mondani a potenciális igénylőknek –, hogy ne késlekedjenek a kérés benyújtásával, mert annál kevesebb esélyük marad a kedvező elbírálásra – ha az igénylés és az egy év lejárta közti időszakban nem töltik fel országosan a program költségvetését, akkor nem kaphat támogatást az igénylő.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a frissen végzettek alkalmazására járó támogatások egy részét az országos költségvetésből, a másik részét EU-s forrásokból finanszírozza az ügynökség, így számos tényezőtől függ, hogy éppen mikor érkezik forrás a programra.
A konkrét számokat illetően a megyei munkaerő-elhelyező és szakképző ügynökség osztályvezetője elmondta, 2019. január 1-jétől 2021. március 31-ig összesen 489 kérést kapott az intézmény frissen végzett személy alkalmazására vonatkozó támogatás igénylésére. Ezekből 409-et jóváhagyott az ügynökség, 52-t kellett elutasítsanak, illetve 28 még várólistán van, tehát még nincsenek elbírálva. A nem frissen végzettek, azaz 45 éven felüliek, illetve 25 éven aluli munkanélküliek alkalmazására biztosított támogatást 2847 esetben igényelték a Hargita megyei munkaadók az említett időszakban, ezek közül 2202-t hagyott jóvá az ügynökség, 183-at pedig elutasítottak, a fennmaradó közel ötszáz kérelem pedig még nem kerül elbírálásra.
Egyébként minden igénylőt részletesen tájékoztatnak az adott programról, aki pedig a támogatási kérelmek elbírálására kíváncsi, az intézmény honlapjának a jobb oldali menüjében megtalálja a vonatkozó regisztereket, amelyekben 2016-ig visszamenőleg minden igénylésről tájékozódhat – közölte Jánó Edit.
Noha az ügynökség pénzhiány esetén nem hagyhatja jóvá a kéréseket, van már olyan bírósági ügyük, amelyet olyan vállalkozás kezdeményezett, amely elutasító választ kapott a kérésére. Ennek kapcsán az intézmény képviselője tanácsként fontosnak tartotta kiemelni, hogy
tehát az alkalmazott valóban hozzájárul a termeléshez, hogy ha pénzhiány miatt hónapokkal az alkalmazást követően kedvezőtlen elbírálásban részesül a munkaadó, akkor ne csak kiadásokat tudjon elkönyvelni a szükségtelen személyzetbővítés miatt.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
1 hozzászólás