Utóbbi szekcióra látogattunk el a rendezvény második napján, ahol többek között a megújuló energiaforrásokról és a közbirtokosságokról esett szó.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán szombaton tartott Székelyföldi erőforrások nevű szekcióülésen Mészáros Csaba, az Aqua Energia Rt. ügyvezető igazgatója beszélt a megújuló energiaforrásokról. Az üzletember a csíkmadarasi Aqua Energia részvénytársaságon keresztül járta körbe a témát.

Mint Mészáros elmondta, a megújuló erőforrások elterjedése Románia Európai Unióhoz való csatlakozása tette lehetővé, hiszen korábban csak állami cégek foglalkoztak energiatermeléssel. 2007-től aztán cégek előtt is megnyílt ez a lehetőség, Csíkmadarason pedig meg is ragadták ezt a vízerőmű létrehozásával.

Az üzletember érdekességként arra is kitért, hogy

A madarasi vízerőmű is ezt a célt szolgálja. A vízbefogójuk a Hargita-hegység keleti részén, 1050 méteres tengerszint fölötti magasságban található, a turbinaház pedig 875 méteren. Noha a vízerőmű létrehozása még 2008-2009-ben elkezdődött,

Ennek értelmében 2016-ban a termelés mellett szolgáltatóvá is váltak azzal a céllal, hogy eljuttassák az energiát a helyi lakossághoz és vállalkozásokhoz: ma már több mint ezer fogyasztási ponttal rendelkeznek. Jelenleg napelemes rendszereket telepítenek a fogyasztók számára, 2023-ig pedig a fogyasztói igényeket szeretnék nyomon követni, segítenének számukra abban, hogy saját maguk is energiát tudjanak előállítani a napelemek által. A cég fejlődését jelzi az is, hogy míg 2013-ban még mindössze 1,08 millió lejes üzleti forgalmuk volt, 2018-ra ez 12,35 millió lejre növekedett.

Mészáros a megújuló energiaforrások egyre nagyobb népszerűségéről is beszélt, elmondása szerint a piac jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években.

Ezzel szemben a kizárólag kereskedéssel és szolgáltatással foglalkozó cégek száma rohamosan csökken, 2019-re már csak 59 ilyen működik az országban.

Fókuszban a közbirtokosságok

A szekcióülés második felében a közbirtokosságokról és az általuk betöltött szerepről beszélt Imre Lajos Lóránt, a Csíkmadarasi Közbirtokosság vezetője és János Géza, a Csíkkarcfalvi Közbirtokosság elnöke. Mint az előadók rámutattak: a legnagyobb gondot az okozza számukra, hogy a romániai jogrendszerben nincs megfelelő besorolásuk.

– emelte ki Imre Lajos Lóránt, majd egy példával is alátámasztotta meglátását. Emlékeztetett, hogy 2007-től működik az Európai Unióban egy kárpótlási rendszer, amely által bizonyos jövedelemkieséseket ellensúlyoznak az érintettek számára. Romániában csak 2017-től kezdték el ezt a juttatást folyósítani, az elvesztegetett tíz év miatt pedig számos pert indítottak a körbiztosságok. A csíkmadarasi például eddig három erre vonatkozó pert nyert meg a tízből.

A hazai közbirtokosságok hátrányos megkülönböztetése ugyanakkor az alacsonyabb támogatásokban is érzékelhető. Mint az előadók elmondták:

Az ezekből származó bevétel a működésükre és kisebb fejlesztésekre elegendő ugyan, de nagyobb befektetésekre, látványos előrelépésekre nem futja belőle. Kiemelték, hogy magasabb összegű támogatásokkal más lenne a helyzet: jelenleg ugyanis az egyszerű védettségű erdők esetében hektáronként évi 50 eurót kapnak, miközben Bulgáriában 100 eurót, Lengyelországban 200 eurót, Németországban 400 eurót, Franciaországban 600 eurót, Ausztriában pedig 800 eurót.

A Közgazdász Vándorgyűlés szombati eseményei a délutáni órákban is folytatódnak, a részletes program ide kattintva tekinthető meg.

Címlapkép: a csíkmadarasi vízerőmű épületében, annak avatásán, 2013-ban.